Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT A városi tanács pénzgazdálkodása Visszafogottan, takarékosan Á tanácsi gazdálkodás új rendszerében a városi tanács első félévi gazdálkodását fi­nanszírozási, pénzellátási gon­dok nehezítették. Történt ez annak ellenére, hogy a kiadá­soknál a pénzügyi javak visz- szafogott, takarékos felhasz­nálása volt- jellemző. A terve­zett kiadások 47,9 százaléka került felhasználásra, a költ­ségvetési teljesítés ezen belül 45,3 százalék, a fejlesztési alapból történt kiadás pedig '52,4 százalékos. A vállalatok- ■ tói, szövetkezetektől szárma­zó bevételek 17 százalékkal alacsonyabb összegben folytak be, ez 22 millió forint kiesést jelent. Főként a vállalatok év eleji taktikázása okozta a hiányt, de ez már hagyomá­nyos a hazai gazdálkodásban. Nem a gödöllői illetőségű vál­laltatokra jellemző ez, mert ez a bevétel az országos nagy kalapból jut el a városba. Az előző évi pénzmarad­vány összege oldotta a gondo­kat, de emellett 20 millió fo­rint egy éven belül visszaté­rítendő hitel felvétele is szük­ségessé vált. A tervezett vál­lalati, szövetkezeti bevétele­ket már nem valószínű, hogy megkapja a tanács, de kedve­ző jel, hogy a korábbi havi 6,7—7 milliós teljesítés után augusztusban 16 millió forintot utaltak át Többlet is volt A működési bevételek az időarányosnál kedvezőbben folytak be. Az Egyesített Egészségügyi Intézmény bevé­tele is ezt tükrözi. A gyer­mekfogászati program megol­dásához 420 ezer forint álla­mi támogatást kaptak. A szo­ciális otthonok törekedtek a terv teljesítésére, lényeges le­maradás nincs. A péceli és a gödöllői intézetek társadalmi együttműködési szerződés ke­retében külső szervektől kap­tak 15, illetve 47 ezer forin­tot. A gamesz túlteljesítése a napközi otthon tervezettnél jobb kihasználásából és a nyári táborozás bevételeiből adódott. A helytörténeti gyűj­temény kiállításhoz kapott terven felüli pénzösszeget, a művelődési központ részére a vállalati támogatás az első félévben befolyt, emellett be­vételközpontú műsorpolitiká­val, gazdálkodási tevékeny­séggel, tanfolyamok szervezé­sével értek el többletet, ame­lyet kiadásaikra fordíthatnak. Az érdekeltségi bevételek a módosított éves előirányzat kétharmadát tették ki az első félévben. Terven felüli összeg például á településfejlesztési verseny csaknem másfél mil­liós helyezési díja. Alig ha­ladja meg viszont a tervezett negyedét a telekeladásból és tartós használatba adásból származó bevétel. 24 építési telek tartós használatba adá­sára adtak megbízást az OTP- nek 3,8 millió forint összeg­ben, de a félév végéig csak 2,1 millió forint értékben kö­töttek szerződést. A további értékesítés az év végéig vár­hatóan a tervnek megfelelően alakul majd. Kivitelezőcserék A tanács működési kiadása mintegy 5 százalékkal alacso­nyabb az időarányosnál. Az aszódi rendelőintézet gazdál­kodása kiegyensúlyozott, az Egyesített Egészségügyi. Intéz­mény működésében sem volt fennakadás. A középiskolák a nyári karbantartásra tartalé­koltak. A művelődési központ gazdálkodásában javulást je­lent, hogy mérik a távfűtési energiát és ez megtakarítást mutat. A fejlesztésre szánt pénz felhasználásáról a tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának beszámolója meg­állapítja, hogy az összeg 74 százalékát az áthúzódó beru­házásokra kell fordítani. A tervben a lakótelepi közmű­vekre 22 millió forintot szán­tak. A mélyépítési munkákat a jelenleg felszámolás alatti KKMV végezte. Az új kivite­lezővel, a 23. számú Állami Építőipari Vállalattal a szer­ződéseket csak júniusban tud­ták megkötni, e beruházások­nál a kifizetésekben jelentős lemaradás tapasztalható. A KKMV szanálása a Karikás általános iskola és uszoda épí­tését is hátráltatta, mivel e beruházás kivitelezője is ez a vállalat volt. A befejezési munkára a Gödöllői Építőipa­ri Kisszövetkezettel kötöttek szerződést. intézkedési terv A városi tanács végrehajtó bizottsága a beszámolót meg­hallgatva jóváhagyta és az alábbi határozatokat hozta Utasítja valamennyi tanácsi gazdálkodó szervet, hogy a második félévben a bevételi lehetőségek maximális feltá­rásával és beszedésével, vala­mint azok ésszerű, takarékos felhasználásával lássák el a feladatokat. Felkéri a tanács elnökét, hogy az éves tervben az autóbusz-pályaudvar befe­jezéséhez szükséges 21 millió forint középtávú bankhitel felvétele érdekében járjon el a megyei tanács illetékes szakigazgatási szerveinél. Utasítja a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjét, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében a szakigazgatási szervek és az önállóan gazdálkodó intézmé­nyek vezetőivel egyeztetve ké­szítsen intézkedési tervet és ezt terjessze a végrehajtó bi­zottság elé. Az utóbbi határ­ideje szeptember 25. így a ta­nácsülés is megvitathatja. B. G. A kék madár. Színes szov­jet—amerikai mesefilm. Csak 4 órakor! Az ártatlanság bizonyítása. Színes, magyarul beszélő angol krimi, 6 és 8 órakor! DIÖ. Lapunk harmadik ol­dalán cikkem jelent meg, amelyben szó esik egy gödöl­lői fiatalasszony panaszáról, akinek a hentes dió helyett valami másféle húst adott. Egyebek is megemlítődnek az írásban, nyugalmat megzava­ró kutyák, kenyérbe sütött csikk. A cikk megjelenésének napján fölhívott valaki, aki — noha szerintem nem inge — magára vette s elmondta nehezményező szavait. Addig- addig mondtuk a magunkét, míg nekem szegezte a kérdést, tudom-e, mi a dió. Hogyne tudnám, vágtam rá magabiz­tosan. A kérdés háromszor megismétlődött, a válasz szin­tén. Utána a telefonáló föl­világosított, dió a marhacomb­ban van, én pedig az állítot­tam, hogy a sertésében. Az eredeti írás mondandója szempontjából semmi jelentő­sége, hogy mely állat combjá­ban van dió. Mivel tisztában vagyok vele, hogy valamely írás legapróbb részlete is fon­tossá válhat valakinek a sze­mében, igyekszem a tőlem telhető legpontosabban eljár­ni. Mint a konyhában járatos ember, számtalan disznóvágás tevőleges résztvevője, régóta tudok a sertéscomb diójáról. A cikk megírása előtt mégis utánanéztem, mit mondanak a szakemberek. Két könyvben néztem utána. Az egyik a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Az ételkészítés tech­nológiája című tankönyvpótló jegyzetének második része. Ennek tizenegyedik fejezeté­ben rajzon mutatják be a ser­tés részeit. A comb ezek sze­rint áll: felsálból, dióból, ró­zsából és frikandóból. A má­sik mű címe A szakácsmester­ség kézikönyve. Nem kisebb mesterek írták, mint Venesz József és Túrós Emil. A ser­tés bontása című fejezetben írnak a comb fölosztásáról. Ezek szerint: felsál, dió, rózsa, frikandó és csülök. HELY. A telefonálóval való vita során az a kérdés is el­hangzott, vajon melyik bolt­ban történt az eset, ha meg­mondanám. kimennének ellen­őrizni. Azt válaszoltam, hogy nem egy üzletről van szó, ha­nem többről. Egy példa ugyanis nem példa. Egyetlen sérelemről nem érdemes cik­ket írni. Azt be kell jegyezni a vásárlók könwébe. Ha olyan az ember. Én nem va­gyok olyan. A magam pana­szaival az újságban sem ho­zakodom elő. -Egv-egy ilyen hatvansoros írásban természe­tesen a magam tapasztalatai is benne vannak. Ámde ezeket kevésnek tartanám. Ezért ér­deklődöm szüntelenül minden utamba kerülő embertől min­denféléről. S akkor is figye­lek, amikor kereskedelmi el­lenőrök beszélnek tapasztala­taikról. amikor a népi ellenőr­zési bizottság tárgyal órák hosszat az üzletekről, a keres­kedelemről, a szolgáltatásról. Az egyes szám első személyű fogalmazás az egyszerűség kedvéért van. Én láttam, ve­lem fordult elő, írom, de eb­ben számos embertársam él­ményei, tapasztalatai, hivata­los és társadalmi szervek vizsgálódásainak eredményei is benne vannak. A követke­zők is így értendők. FEJSZÄMOLÖK. Nem azért mondom, de általános iskolás koromban matematikai verse­nyekre jártam, s ötösre érett­ségiztem a tárgyból. Szerettem a matematikát, százszámra ol­dottam meg példafeladatokat kedvtelésből. A többség azon­ban utálja ezt a tárgyat. Az .élet megrontójának vélik a számtant. Aztán kimegyünk a nagy életbe s furcsa dolgokat tapasztalok. Matematikai tu­dományomnak semmi hasznát nem látom. Körülöttem pedig csak úgv ragyognak a fejszá­moló művészek. A hentes ha­nyag eleganciával a mérlegre csapja a diónak mondott hús­cafatot, füle mögül előkapja cerkáját, rá se néz a mér­legre, s már firkálja is a pa­pírra: 79.70, és még ugyanaz­zal a levegővel kérdi, mást szabad? Ugyanez történik a zöldségesnél. Mindenütt, ahol mérnek és számolnak. Porig sújtva távozom ezekről a he­lyekről. Hazafelé azon töpren­gek, honnan szalajtották ezt a rengeteg fejszámolót? Hol ké­Témacsoportok, időszakok A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a Gödöllő vá­rosi helytörténeti gyűjte­mény közösségek és egyéni résztvevők számára krónika- és helytörténetíró pályázatot hirdet az alábbi témacso­portokban: Egy-két, évet vagy hosszabb jellegzetes időszakot felölelő eseménynaptár, egy-egy üzem, intézmény, vállalat, szövetke­zet, üzemegység, egyesület, szervezet, brigád életéről, munkájáról. Iskolák króniká­ja. A város gazdasági-társa­dalmi, politikai-közművelődé­si életének éves krónikája, személyes tapasztalatok és dokumentumok alapján. A városi társadalmi-politikai- kulturális és sportegyesületek, művelődési intézmények mű­ködése, tisztviselők, alkalma­zottak visszaemlékezése. . Helytörténeti feldolgozások. A felszabadulás, valamint a megelőző és utána következő események leírása. Külföldre távozott vagy szomszéd álla­mokban élő családtagok sor­sa, kapcsolata Gödöllőn élő rokonaikkal. Településrészek, lakótelepek, épületek, szobrok története. Üzemek, gyárak, szö­vetkezetek, termelőszövetkeze­tek története. A helyi munkás- és agrárszocialista, földmun­kásmozgalmak emlékei, pár­tok, egyesületek és mozgal­mak története, az ezekben részt vevő kiemelkedő szemé­lyek életrajza. Visszaemléke­zések, leírások állami hiva­talok, szervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények éle­téről. Tanácstagok tapasztala­tai. Egyesületek, közművelő­dési-kulturális szervezetek és társaságok története, társa­dalmi osztályok, rétegek, cso­portok, családok és nemzedé­kek élete, az élet- és lakókö­rülmények, művelődési és szórakozási szokások változá­sai. Gazdaságtörténeti tanulmá­nyok, a koronauradalomról, vendéglátásról-kereskedelem­ről, erdészetről, helyi kisipar­ról, kismesterségekről, stb. Tárgyegyüttesek gyűjtése kis­mesterségekről, leírással, rész­letes kísérőszöveggel. Gö­döllői vonatkozású okmá­nyok, igazolványok, egyéb ira­tok, plakátok és más nyom­tatványok, kalendáriumok, ré­gi újságok, fényképek, képes­lapok — kísérőszöveggel. Je­lentős eseményeket, emléke­ket, vallomásokat rögzítő magnófelvételek a szöveg le­írásával, értékelő fogalmazá­sával. Az idei pályázatunk ki­emelt témaköre: Erzsébet ki­rályné és Gödöllő kapcsola­ta. Gödöllő városképe és ter­mészeti képe. Gödöllői tárgyú néprajzi, életrajzi, földrajzi, gazdasági, nyelvészeti dolgo­zatok. Gödöllő új városképe, egy-egy utca vagy városrész lakosai, lakótelepek problé­mái. jelentős személyiségek életrajza: viselet, szokások, népi gyermekjátékok, a gödöl­lői' tájnyelv, népköltés, nép­dalok, népmesék, szokások, hiedelmek stb. gyűjtése. Gaz­dálkodás (méhészkedés). Gö­döllő a magyar irodalomban és történelemben. A gödöllői táj leírása, változásai az év­századok folyamán. Mit te­szünk, s mit tehetnénk a szép és tiszta Gödöllőért? — szer­vezetek, intézmények lehető­ségei és feladatai. Általános tudnivalók a pá­lyázatról. A magnószalag árát számla ellenében megtéríti a helytörténeti gyűjtemény. A pályaművek 2 példányban (lehetőleg gépelve) beküldhe­tők a városi helytörténeti gyűjteménybe, Szabadság tér 5. Beküldési határidő: 1987. január 15. Maximális terjede­lem 40 gépelt oldal, másfeles sortávolsággal, soronként 50 leütéssel. Magnószalag, kazet­tán 90 perc. Valamennyi pá­lyamű a pályázat kiíróinak tulajdonába megy át. Hetfőn az Agrártudományi Egyetemen is megkezdődik az új tanév. Az oktatási napok előtt nyilvános tanévnyitó ün­nepi ülést tart az egyetemi ta­nács. A tanévnyitó beszédet dr. Bíró Ferenc egyetemi ta­nár, rektor tartja. Ezt köve­tően címzetes egyetemi taná­ri és docensi címekről szóló okmányokat adnak át. Az el­ső éves hallgatókat beiktatja dr. Nagy Emil egyetemi tanár, a mezőgazdaság-tudományi kar dékánja, dr. Lehoczky László egyetemi tanár, a me­zőgazdasági gépészmérnöki kar dékánja, dr. Dráviczki Im­re főiskolai tanár, a gyöngyösi főiskolai kar igazgatóhelyette­se. Az ülésen avatják tiszte­letbeli doktorrá dr. dr. lie Horn pezték ki őket? Néha-néha erőt veszek magamon, otthon utánaszámolok. Nem fejben, dehogy, papíron ceruzával. S újabb talány. Az iskolában tanultunk a ■ kerekítésről is. Mikortól kerekítünk fölfelé, mikortól lefelé. Nos, ha a fej­számolók tanulnak is valami­lyen iskolában, a lefelé kere­kítést ott nem oktatják, az biztos. ZÄRÖRA. Gödöllő egyik negyedében vitában állnak a lakók és a presszós. A lakók sérelmezik, hogy záróra, vagy­is este 10 után is mennek még be a vendégek, ki is szolgál­ják őket s hangoskodnak, amikor ők már aludni sze­retnének, hiszen reggel kelni kell. A presszós úgy érvel, hogy a 22 órás záróra azt je­lenti, addig szabad beengedni a vendéget, amiből az is kö­vetkezik, az eljövetel csakis az után történhet. Megbénító érvelés. Bizonyára önöknek is eszükbe jutnak azok az ese­tek, amikor a nyolc órakor záró nem italt árusító üzlet­be hét óra után néhány perc­cel igyekeztek be. Alig léptük át a küszöböt, máris ott for­golódott a söprűs asszonv, alig győztük kapkodni a lá­bunkat. Azok meg úgy magya­rázták. hogy a nyolcórai zárás azt jelenti, addigra mindent el kell rendezni, másképp túl­lépik a munkaidőt. Mi ebből a tanulság? Ebből az a tanulság, hogy mindig az ismeri jól az órát, akinek a kezében a söprű. Kör Pál Artúr akadémikust, nyugal­mazott professzort. A? évnyi­tó az aulában délután fél háromkor kezdődik. A nap programja Szeptember 6-án és 7-én: Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Feszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele című festményét bemutató mű, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjteményi Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- . és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsaiak a községfej­lesztésért, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Pécel Olcsó áruk A Pécel—Isaszeg Áfész kér­dőíven kérte a község lakos­ságának véleményét, milyen üzletre van leginkább szüksé­gük. Az előzetes piackutatás azt bizonyította, egyre nagyobb az igény az olcsóbb áruk iránt. Ezért nemrég Pécelen a Mag- lódi út 25. szám alatt meg­nyitották olcsó divatáru szak­üzletüket. Árusítanak blúzt, szoknyát, nadrágot, pólót, in­get. divattáskát, női. férfi- és gyermekcipőket. Akad néme­lyiken apró hiba, ami esztéti­kailag nem rontja az áru kül­lemét. Nem leértékelt holmit kínálnak a boltban, olcsóbb beszerzési forrást kerestek a gyártóknál. A későbbiekben tervezik használt ruhaneműk felvásárlását és értékesítését is ebben az egységben. i Szombati jegyzet m Őszelő Milyen furcsa! A talajt a lábunk alatt mindenütt földnek nevezzük, egy szó­val illetjük, pedig, ha jól megnézzük, majdnem min­den talpalatnyi része más és más összetételű, eltérő tulajdonságú. Erről a vál­tozatosságról pontos képet nyújtanak a másképp fej­lődő növények. Van, ahol alig terem a napraforgó. Másutt, pél­dául Domonyvölgyben egy kertben ma is zöld levelii a növény. A példa azonban nem teljesen jó, mert elté­rők a fajták, mi több, az utóbbi helyen talán öntözik a növényt. Ez is rávilágít arra, lehet a föld mégoly termékeny, ha nincs csapa­dék. Csintoványban, Bag ha­tárrészletében naponta so­kan fordulnak meg. Ki vasúton, ki autóúton, vagy autópályán siet tova keleti, nyugati irányba. Napról napra szemmel követhet­ték, miként valósult meg a vető ember álma, ho­gyan kelt, növekedett, vi­rágzott az igen nagy terü­leten termesztett naprafor­gó, a viszonylag jól értéke­síthető ipari növény. Jött hír csapadékról, száznapos aszály után, s arról, talán kitelik a ka­szat, a termés, ám bizako­dásunk vékony szalmaszál­ba kapaszkodott. Szomo­rúan tapasztaljuk az út mindkét szélén az újabb aszály sújtotta dísznövényt. Szívesebben néznénk csak áz utat. Az éltető víz pe­dig ott folyt el a tábla mellett az Egres-patakban és a Petőfi-forrásból. A ki­csiny hozamból talán nem is futotta volna a szüksé­ges mennyiség, az öntözés egyéb feltételeinek költsé­géről ne is szóljunk. A gazda nem tehet mást: jö­vőre — ha tud, valamit okulva — újra nekilát. A növények környezetü­kön kívül másról is üzen­nek. Az idén annyi termett az oltott vadkörtefán, hogy jövőre aligha lesz töb'p rajta két-három kilónál. De most ki ibámjá&SíFó- gyasztjuk a vén fa termé­sét, olyan ez a sebekkel te­li matuzsálem, mint egy családtag. Gyümölcse mel­lett arra is használta több nemzedék, hogy a kerék­párt a törzsének támassza. Csodálkozunk természe­tén, mint a többi, emberi szolgáló fáén. Az akarat, amely elültette, vadból megszelídítette, feloldódott már a múltban. A mű: év­ről évre újraszüli az üze­netet, az akaratot közvetí­tő jelet. Nem szeretem, amikor a múltról úgy fo­galmaznak, sötét szorítá­sából az öregek még ma ts csak féllábbal menekültek ki. Valószínűbb, hogy a munkásember talán a vég­letek idejét leszámítva, megtalálta a maga kisebb- nagyobb, az élet folytatá­sához kellő örömét. Ilyen lehetett a gyümölcsfaülte­tés boldogsága annak, aki­nek bolt otthona, udvara. Nemcsak az íze kelleti a gyümölcsöt. Vonz bennün­ket az élet benne megmu­tatkozó folytonos megúju­lása. Ha a fa hatvanéves, hogyan lehet a termése pár hónapos?! Amikor az őszi gyümöl­csöket esszük, nem gondol­juk, hogy az alma ’és a körte milyen közeli rokon­ságban áll a rózsával, amit illatáért, szépségéért vásá­rolunk kedvesünknek. Mondják, a szegfű hivata­los hangulatot kelt, a rózsa érzelmeinket inkább kife­jezi. Nem véletlen, hány magyarázatát adja az ér­telmező szótár. Rózsa az arcon mutatkozó pírosság, a rózsám pedig a szerel­mem. A kerti rózsák jórészt Elő- vagy Közép-Azsiából származnak, de szépen mu­tatnak nálunk is.. Díszeleg töröknek és magyarnak, hajt távoli és hazai föld­ben. A tavaszi gyors bur­jánzás után a forró nyár után kevesebb, kisebb vi­rágot hoz már a bokor, de mintha még szebb, még il­latosabb volna. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Tanévnyitó ünnepi üíés Mindennapi apróságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom