Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

Nemcsak az állatokkal törődik Kapuja mindenki előtt nyitva Modern ház szép előkerttel és mindig sarkig tárt kapuk­kal Maglódon, a Dózsa György utcában. Ott lakik dr. Laczkó Pál állami hatósági állatorvos családjával együtt. Harmadszorra kerestem, mi­kor végre személyesen talál­kozhattam vele, Igaz, bármi­kor bárki felkeresheti gond­jával, bajával, mert a család­tagok közül valaki mindig otthon tartózkodik és a beje­lentőfüzetbe felírják, kinek mi a problémája, mikorra, ho­vá várják. fgy jóformán percnyi meg­állása sincs, ugyanis Magló­don kívül Ecséren és Gyom­ron, sőt a környező tanyákon is el kell látnia állatgyógyá­szati feladatát. Ezúttal is — mivel többedmagammal vár­juk — előbb felírja a gyógy­szereket, tanácsokat ad', csak azután ül le az asztalhoz, hogy délután háromkor meg­ebédelhessen. Addig én örömmel nézek szét a rendezett portán. Ép­pen a nagyon szép és szaksze­rűen művelt szölőlugasban gyönyörködöm, mikor máris mellettem áll. Elmondja, ha­csak teheti, munkája után szívesen foglalkozik a kerttel. A ház előtti díszkertet saját maga telepítette, csakúgy, mint a kert egy részében a szőlőt, amelyet a saját elkép­zelése szerint művel. Meg is látszik rajta a gazda szerető keze nyoma. Az udvar egy ár­nyékos részében, nagyszerű kifutóban gyöhyörű komondor kíséri éber figyelemmel min­den léptemet. „ö” Kenesei Aliz, többszö­rös kiállításgyőztes bajnok, törzskönyvezett házőrző. Lacz­kó doktor elmondja, ők csu­pán állatszeretetből tartják, de mindenkinek ajánlani tud­ja ezt a kitűnő őrző-védő ősi magyar kutyafajtát. Főleg külső területeken vehetik hasznát, hiszen már a megje­lenése is tiszteletet parancsol, nem beszélve hangjáról, gaz­dája iránti hűségéről. A tágas udvaron gyöngy­tyúkok szaladgálnak. — Ter­mészetesen nemcsak kedvte­lésből tartjuk őket — mondja Laczkó doktor. — Mint tudott dolog, a háziasított gyöngy­tyúk vadon élő őse napjaink­ban is fellelhető Afrika sztyeppéin. Már az ókori ró­maiak és görögök is ínyenc csemegeként ismerték a gyöngy tyúk húsát. A háziasí­tott fajtának húsa vadas ízű tojása pedig rendkívül finom csemegének számít. Tojástermelése rendkívül intenzív. E faj kivételes edzett­ségével és ellenállóképes­ségével rendkívül jól alkal­mazkodik a legkülönbözőbb időjárási viszonyokhoz is. Ezért is ajánlható minden ba­romfiudvarba és külterületi tartásra is. Egy különlegessé­ge még: a kakasok állandóan figyelnek, őrködnek, s ha ve­szélyt éreznek, rögtön éles hangon jeleznek. Megfigyel­ték, ahol gyöngytyúkot tarta­nak, azt a helyet a patkányok is elkerülik, éppen e faj éber­sége, hangja miatt. Laczkó doktor 27 éve vég­zett az Állatorvostudományi Egyetemen. Először a Dán- szentmiklósi Állami Gazda­ságba, majd Űriba került. Gyalog, lovas kocsival járta a területet. Nem volt könnyű megszokni, egész embert kí­vánt már akkor is az állator­vosi hivatás. De ma is vallja: minden kezdő állatorvosnak ilyen helyen kellene kezdenie. Körzeti labdarúgó-bajnokság Csatárok góllövőcipőben A körzeti labdarúgó-baj­nokság második fordulójában különösebb meglepetés item történt, hacsak nem a? a Vecsés nagyarányú veresége, valamint az abonyiak mendei pontvesztése. Egyre inkább formába lendülnek a csatárok, amit a növekvő gólhozam bizonyít. TABELLA is 1. Dánszenlm. 2 2----­12- 3 4 2. Albertirsa 2 Il­5- 2 3 3. Mende 2 ii— 4- 2 3 4. Abony 2 Il­3- 1 3 5. Csévharaszt 2 ii— 2- 1 3 6. Űri 2 1—1 7- 4 2 7. Péteri 2 1—1 6- 4 2 8. Vecsés 2 1 — 1 5- 4 2 9. Maglód 2 1—1 4- 4 2 10. Tápiószőlős 2 1—1 4- 4 2 11. Ecser 2 1—1 4- 8 2 12. Monori-erdő 2 1 — 1 5-11 2 13. Ceglédbercel 2 — 1-1 2- 4 1 14. Törtei 2 — 11 0- 3 1 15. Nyáregyháza 2------2 4" 7 — 16. Újszilvás 2 Dánszentmiklós-----2 1-6 —Ú jszilvás 2-1 (2-1), Újszilvás, 200 néző, vezette: Szalai. Kemény, oly­kor durvaságokkal tarkított mérkőzést játszottak a csapa­tok. A hazaiak kapusát a második félidőben a játékve­zető kiállította. A dánosiak mindkét gólját Turcsek sze­rezte. Jó: Krein, Turcsek, Gu­lyás, Fekete. ' Űri—Ecser 6-1 (3-0), Űri, 250 néző, vezette: P. Szabó. Az első játékrészben egy po­tyagóllal és két öngóllal tete­mes előnyt szerzett az Űri. Fordulás után az egyre job­ban elfáradó vendégcsapat el­len tulajdonképpen csak a győzelem aránya maradt kérdéses. A hazaiak góljait a két öngólon kívül Süli (2), Farkas és Mázás szerezték. Albertirsa—Tápiószőlős 4-1 (2-0), Albertirsa, 150 néző, ve­zette: Csák. Az erőnléti hiá­nyosságokkal küzdő vendégek sportszerűtlen eszközöket is bevetettek, ennek ellenére egy pillanatig nem volt két­séges az irsai siker. Gól: Ke­linger (2), Tokaji, Szuda. Jó: Barcza, Tokaji, Kelinger. Péteri—Vecsés 4-1 (2-1), Péteri. 150 néző, vezette: Zsu- zsandor. A találkozó első per­cében Müller találatával a vendégek szerezték meg a ve­zetést. Ezt követően nagyobb sebességre kapcsolt a péteri csapat és a remekül játszó Kellner, valamint Katona ve­zérletével még az első félidő­ben sikerült megszerezni a vezetést. Fordulás után még több helyzetet dolgoztak ki a hazaiak és újabb két talá­lattal biztos győzelmet arat­tak a kissé szétesően játszó vecsésiek ellen. Gól: Katona (3), Kalina Z., illetve Müller. Jó: Kellner (a mezőny leg­jobbja), Gudra G., Gudra Z., Babicz L., Földi, Katona. Mende—Abony 0-0, Mende, 350 néző, vezette: Szalontai A. Nagyon nagy iramú, kemény, de nem durva mérkőzést lát­hatott a szép számú közönség. Mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, ezeket azonban a játékosok vagy elügyetlenked- ték, vagy a kapusok men­tettek. A 88. percben az abo- nyi jobbszélső visszahúzta a mendei balhátvédet, majd a hálóba talált, a partjelző be- intésére azonban a játékveze­tő természetesen a gólt ér­vénytelenítette. Az utolsó percben hazai szöglet után alakult ki nagy lehetőség a vendégek kapuja előtt. A ha­zaiak hibáztak, így gól nél­küli döntetlennel ért véget a mérkőzés. Jó: Vidák, Vojácsik, illetve Kosaras, N. Szabó. Maglód—Nyáregyháza 3-2 (1-2), Maglód, 150 néző, ve­zette: Szóró. Ellentétes félidő­ket hozó, jó' iramú mérkőzé­sen a 0-2-ről fordítani tudó Maglód szerencsés győzelmet aratott a szerencsével vi­szont hadilábon álló vendégek ellen. Gól: Faragó (3), illetve Molnár T., Mészáros G. Jó: Kolompár, Hegyes, Faragó, illetve Gajdos, Mészáros, Ma­szel, Molnár T. Törtei—Csévharaszt 0-0, Tör­tei, 150 néző, vezette: Bódi. Közepes iramú, helyzetsze­gény mérkőzésen igazságos eredmény született. Az egész vendégcsapat dicséretet érde­mel. Monori-erdő—Ceglédbercel 3-1 (1-0), Monor, 30 néző, ve­zette: Eperjesi. A fiatal erők­ből álló újonccsapat meglepő, ám teljesen megérdemelt győ­zelmet aratott a gyengén ját­szó berceliek ellen. Ifjúsági eredmények: Új­szilvás—Dánszentmiklós 1-3 Péteri—Vecsés 1-3, Űri— Ecser 0-1, Mende—Abony 2-2. Maglód—Nyáregyháza 1-0, A1 bertirsa—Tápiószőlős 1-1. Az élcsoport állása: 1. Vecsés (4 pont), 2. Ecser (4 pont), 3 Abony (3 pont), 4. Maglód (3 pont). Kucsera József 1963-ban kinevezték hatósági állatorvossá a váci járásba és 1967-ben jött a lehetőség, hogy szülőfalujában és kör­nyékén lehessen orvos. — Igaz, ezek a községek jellegzetesen Pest környéki települések, tehát kevés szarvasmarhát, lovat tartanak, de szép számmal tenyésztenek sertést és baromfifajtákat tíz­ezrével. A három községben pedig közel 4 ezer 600 az eb­tartók száma. — Sok milliót érő vagyont bizony csak kötetlen munka­idővel lehet megóvni. Ezenkí­vül az állategészségügyi és élelmiszerellátó főosztály kép­viseletében is rendszeres el­lenőrzést kell tartani. Gyógyí­tó és hatósági tevékenység egyszerre. Nem panaszként mondom, de hozzánk mindig jönnek problémával, és nem mondom sohasem, hogy nem megyek. Az is igaz, mindez szellemileg és fizikailag bi­zony megerőltető. — Mit tehetünk az egészsé­ges állattartás érdekében? — Mindenekelőtt: a kötele­ző oltásokat be kell tartani. Gondolok a baromfipestis- és kötelező eboltásra. Mindemel­lett Maglódon is már három árusítóhelyen lehet kapni kü­lönböző vitaminokat, tápokat, premixeket, takarmánykiegé­szítőket. Az intenzív tartás megköveteli ezek használatát. Az is igaz, sokan belevágnak az állattartásba minden is­meret nélkül. Pedig azt is ta­nulni kell. Az őszi-téli hóna­pokra TIT-előadásokat szer­vezünk megfelelő érdeklődés esetén. Érdemes jelentkezni. m sasr — 'Ügy tudom, ön sok tár­sadalmi feladatot is ellát. — Hát igen. Szinte minden embert személyesen ismerek á környéken, mindig bizalom­mal fordulnak hozzám. Tizen­öt éve párt-vb és tanács-vb tag vagyok, igyekszem ügyes­bajos dolgaikban segíteni, akinek tudok. Jelenleg is van egy d'édelgeíétT tervem: a maglód! tömegsport fejlesztés se érdekében az úgynevezett iskolákért helyén társadalmi összefogással szeretném meg­szervezni egy komplex sport- központ építését. Máris sok támogatója van az ötletnek. Marczi Ferenc Kulturális program Ecseren szerdán 10 órától nyitott ház, 17-től nyugdíjas klubfoglalkozás, X8-tól az if­júsági klub összejövetele. Gyomron filmvetítés a mű­velődési házban 16.30-tól: Egy elvált férfi ballépései. Á Strand kertmoziban 20 tói: Lövöldözés (színes japán krimi). Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Az ártatlan­ság bizonyítása (színes, szink­ronizált angol krimi). A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Z XXVIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 3., SZERDA Tanulás, munka, szórakozás Közös célokért, de önállóan A hét elejen megkezdődött iskolai évvel nyilván ismét új lendületet kap az úttörőcsapatok mozgalmi tevékenysége is. A táborokban szerzett élmények, ta­pasztalatok elemzése is a soron lévő feladatok közé tartozik, de önmagában is sok munkát ad majd a piros nyakkendos közösségeknek az úttörővezetők december­re összehívott IX. országos konferenciája. A fontos fó­rumon az utóbbi három esztendő kerül mérlegre gond­jaival, eredményeivel együtt. Ebből az alkalomból nemré­giben a monori úttörőelnök­ség is összegzést készített, amelyet azóta már az MSZMP helyi végrehajtó bizottsága is megtárgyalt. Az elemzésből kitűnik, a körzetbeli úttörő- csapatok arra törekedtek, hogy területükön is érvényre jussanak az országosan meg­fogalmazott elvek. Mindezek érdekében az elnökség és a mellette működő szakbizott­ságok módszertani ajánlások­kal, programjavaslatokkal igyekeztek segíteni a csapa­toknak, hogy adottságaiknak és lehetőségeiknek megfele­lően bő teret teremthessenek a gyerekközösségeknek a cselek­vésre. A körzetben általánosság­ban elmondható, hogy a gyermekvezetöi testületek, az úttörőtanácsok jól funkcio­nálnak. Ez jórészt köszönhe­tő annak is, hogy az éves programok tervezésekor fi­gyelembe veszik saját hagyo­mányaikat, s kikérik a pajtá­sok véleményét is. E cél ér­dekében hozta létre egyéb­ként az elnökség a területi úttörőtanácsot, amely a kör­zetbeli úttörőcsapatok gyer- mekvezetőiből áll. Ezen a fó­rumon ők közvetlen, kötetlen formában tudják rendszeresen kicserélni tapasztalataikat, ötleteket kapnak egymástól, sőt esetenként hasznos javas­latokat bizonyos problémák megoldására. E kezdeménye­zéssel együtt jó megyei vissz­hangra talált az a negyed- évenkénti írásos testületi tá­jékoztató, amelyet szintén a körzeti úttörőelnökség ad köz­re. Ebből részletesen infor­málják az iskolaigazgatókat, a csapatvezetőket, a társ­szervek vezetőit egy-egy ér­dekesebb programról, közked­velt játékról, de a hiányos­ságra is felhívják a figyel­met. A körzet úttörőtestületeinek ülésein az őszinte, tárgyilagos és kritikus hangnem a jel­lemző, s minden átfogó akció vagy rendezvénysorozat előtt közösen igyekeznek az érin­tettek a legjobb módszereket megtalálni. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy ennek ellenére előfordult: egy elfo­gadott programot valamelyik területen nem valósítottak meg, vagy csak külön felszó­lalásra vágtak bele. Ilyen „félreértés” volt tapasztalha­tó az idei közös nyári tábor­helyi kiválasztásával kapcso­latban. (A táborozások ta­pasztalataira még visszaté­rünk.) Az úttörőcsapatok munká­jában fontos szerepet kap a különböző évfordulókra, ün­nepségekre történő felkészü­lés, ráhangolódás. Nyilván nem mindegy, hogy valaki gyermekkorban milyen érzel­mekkel kötődik a nemzeti és nemzetközi ünnepekhez. Az idén különösen hasznos volt, még a szülőket s a távolabbi hozzátartozókat, ismerősöket is megmozgatta az úttörőmoz­galom megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére meg­szervezett születésnapi stafé­tajáték. Eközben is kitűnt, mennyire jó, ha egy-egy úttö­rőcsapat elnöksége differen­ciált ajánlásokkal lép a kö­zösségek elé, s a pajtások csak annyi és olyan felada­tokat vállalnak, amennyit és amilyent szívesen, örömmel tudnak végrehajtani. Ennek tudható be az is, hogy a kü­lönböző iskolákban működő csapatok más és más terüle­teken érnek el kimagasló eredményeket. Így például Monori-erdön az utóbbi időben lendült fel az úttörőgárda tevékenysége, Gyomron a 4. számú iskolá­ban szakrajok alakultak a hagyományos egy osztály — egy raj helyett. Vecsésen. Üllőn nagy hagyománya van a csapatnévadó próbák tel­jesítésének. A monori úttörő­közösségek a hasznosanyag­gyűjtésben járnak elöl, Men- dén az értékteremtő, érték- megőrző munka kimagasló. Akadnak olyan közösségek is szép számmal, amelyek min­den területen példamutató munkát végeznek. Közéjük tartozik a gombai, az üllői, a monori Kossuth, a vecsési 1-es és 2-es számú iskola, a vasadi és a mendei iskola út­törőcsapata. Az úttörőcsapatok, a minél változatosabb programok ösz- szeállítására törekedve, min­dig számíthatnak a különböző társszervezetekre, gazdasági egységekre. Különösen szoros és folyamatos a piros nyak- kendős pajtások kapcsolata a KISZ-alapszervezetekkel. Az üttörőgárdisták képzésébe, versenyeztetésébe aktívan be­kapcsolódnak a helyi tűzoltó- parancsnokságok, a Vöröske­reszt aktivistái, az MHSZ szervezetei, a munkásőrség, a rendőrség. A könyvtárakkal, művelődési házakkal, tömeg­sport-egyesületekkel, filmszín­házakkal, úgyszintén eddig is kielégítsek voltak a csapa­tok kapcsolatai, de az úttörő- elnökség szeretné elérni, hogy a jövőben áz egész éves munkába is folyamatosan kapcsolódjanak be. A tanév­kezdésre a csapatok már el is készítették javaslataikat, amelyekkel ebben a hónap­ban keresik meg a szóban forgó társintézményeket. Az elmúlt három esztendő­re visszatekintve az úttörőel­nökség úgy értékelte, hogy a csavatönállóság fejlesztése, a demokratizmus szélesítése, a társadalmi kapcsolatok bőví­tése érdekében a körzet út­törőcsapatainak sikerült előre­lépniük. A programok túlnyo­mó többségét sikerült úgy megválasztani és megszervez­ni. hogy a gverekek örömmel, szívesen vettek részt azokon. Mindezekkel e»vütt a további egyenletes feilődés érdekében az úttörőelnökség úgv foglalt állást, hogy az úttörőcsapato­kat ezután is segíteni kell önálló arculatuk kialakításá­ban. fontos tennivaló a kezdő úttörővezetők felkészítése és a különböző társszervezetek még erőtelesebb bevonása a közös munkába. V. J. Szeptemberi noteszlapok Az ember önmagára hasonlít „Az emberi arc a korra! együtt mind kifejezőbbé vá­lik. Az idős emberek arcát bi­zonyos merevség jellemzi, és szemmel láthatóan kevésbé képesek tükrözni a benyomá­sokat. mint a fiatalok. Annál hívebben adják vissza a leélt életet és a jellem domináns vonásait. Előfordul persze, hogy a külső csalóka, de sok­kal ritkábban, mint általában hiszik: az ember többnyire önmagára hasonlít.’* (A, Kron). A pult mögött az asszony arca mindig szigorú. A for­galmas kis üzletben nyilván csupa olyan dolog fordul elő lépten-nyomon, amire a hom­lok- és szemöldökráncolás még Igen enyhe, mondhatni kulturált reagálás onnan a túloldalról. Az eladónő már nem fiatal. Az a vásárló sem, akit épp kiszolgál, szemláto­mást súlyos tehernek érezve e műveletet. A következő ve­vőnek, aki viszont története­sen fiatalasszony, meg is in­dokolja: — Megöregedtek, tönkre­mentek! És most azt hiszik, hogy mást is tönkre kell ten­niük maguk körül! Minden­kit, engem is! Az ilyet én... A nagykés belemar egy kétkilós kepyérbe, mint a hó- hérbárd. A Idős az asszony, öreg a fű­rész. Birkóznak egymással a szilvafa félig letört, karvas­tag ága fölött. A DÉMÁSZ két fiatal szerelője a közel­ben kábelt teker, egyikük a mászóvassal fürgén felkúszik a szilvafa melletti oszlopra és túlkiabálja a fűrésznyikor­gást: — Mama, ha már nekifo­gott, itt fönn is levághatná, mind rálóg a vezetékre! A másik szerelő leteszi a szerszámot, odaballag a szil­vafa alá, három mozdulattal levágja az ágat, aztán arra is van gondja, hogy a kinyak- lott öreg fűrészt helyreigaz­gassa, összeütögesse. — Na — mondja. — Ennyi volt az egész. A nagymama Pesten járt, és most mesél. —... és akkor odajött a buszmegállóhoz egy nő. A megálló mögötti kapuból jött ki. Mindenkin az látszott, hogy nem akarja megbámul­ni, de képtelen levenni róla a szemét. A nőnek piros haja volt, hátul majdnem kopaszra felnyírva, fönt meg kakasta­réjba fésülve. A szeme is pi­rossal volt körbefestve, feke­tével kihúzva, olyan hosszú- keskeny formán, engem a pá­váéra emlékeztetett. Piros nadrág volt rajta, fekete ing, és fekete ujjatlan kesztyű. Végignézett ott rajtunk, vára­kozókon, aztán visszament á kapualjba, s amíg a busz meg nem érkezett, nem is jött elő. Szerintem méltatlannak ítélte magához a társaságot. W — Pedig te biztos, hogy sokkal csinosabb voltál! — állapítja meg felháborodva az unoka, aki óvodás, s en­nélfogva már rendelkezik né­mi tapasztalattal a világ dol­gaiban. E. Lajos bácsi végigjárta a világot, hogy vizet fakasszon. Mesél sivatagi kutakról és a libalegelőn előkerített meleg vízről. És gyönyörködik a mo­nori forrás környezetében. A görcsbe dermedt öreg fűzfák alatt beszélgetünk, szóba ke­rülnek hajdani inasévei is. Volt úgy, hogy Monorról Al- bertirsáig kézikocsin, gyalog húzkodta végig alig tizenéves társával a mester kútfúró kel­lékeit. természetesen mezítláb — meséli, és hirtelen nevető­ránc lesz az arcán minden redő, mert eszébe jut, hogy egy alkalommal mennyire várták az új évet. Mert akkor a mester biztosan ad valami jutalmat! Adott is, kettőjük­nek ötven fillért és hozzátet­te: gmk w — ...no. hogy meg is dol­gozzatok érte, pucoljátok még ki az árnyékszéket! És kipucolták. December­ben. Most meg nyár van, és fél évszázadnál is több takar­ja már azt az új évet. de az emlékezet a legváratlanabb dolgokat is képes felszínre hozni. S az ember minden csele­kedetében. maszkja vagy ne­vetőráncai mögött is — önma­gára hasonlít. K. Zs. ISSN 1133—2651 (Monori IHrlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom