Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 3., SZERDA Miért nem vonzó az üzemben dolgozni? A létszámhiány sajátos okai Az Arany János Termelőszövetkezet Erdészeti és Fa­ipari Gazdasági Társasága fafeldolgozó üzemében har­mincötén dolgoznak fizikai munkakörben. Egy személy kivételével valamennyien betanított munkások — az az egy a faesztergályos. A teljes fizikai állományból he­ten nők, akik közül többen szintén betanított gépmun­kások, a közös gazdaság iskolázta be őket annak ide­jén a NEFAG-nál indított szaktanfolyamokra. Szak­munkások csak az üzemfenntartásban dolgoznak. A harmincötből tizenhatan téesztagok, a többiek alkal­mazottak. Az üzem idei évre tervezett létszáma negy­venhét volt, azonban ezt nem sikerült elérni. Ezeket az adatokat, azért bocsátjuk előre, mert a szak­munkások, és egyáltalán a fizikai állományban dolgozók létszámhiánya döntően meg­határozza a gt fafeldolgozó üzemében a termelés felfut­tatásának lehetséges mértékét, s ugyanakkor akadálya a második műszak beindításá­nak is. Beruházási stop Természetesen a gt veze­tősége mindent megtesz a ter­melés és a munka hatékony­ságának növelése érdekében, így a kiosztható nyereség az idei tervek alapján minden valószínűség szerint közel kétmillió forint lesz. Ezt az eredményt az idén megnö­velt gépi feldolgozókapacitás teszi lehetővé. Érintőlegesen, vagy ha úgy tetszik, vázlatosan ezek a. termelésfelíút tatás akadályai, ám a hátterét közelebbről megvizsgálva a faipari (izem sajátos vonásairól kaphatunk képet, ha onnan indulunk §si, hogy mik a létszámhiány el­sődleges okai. Annak ellenéi-e, hogy az üzem dolgozóinak keresete nem alacsonyabb —- 4—5 ezer forint havonta —, mint a ha­sonló termelőegységeké, a munkahely nem népszerű. Amiért pedig nem vonzó az üzem. ugyanabból az okból alacsony a fizikai állomány létszáma. S itt visszakanya­rodtunk ahhoz a kérdéshez, hogy miért kevés a munkás­kéz? — Üzemünkben a fáfeldol­gozás során alaptechnikát al­kalmazunk, egyszerűen azért, mert csak azzal rendelkezünk, ami mellé ésszerű kiegészítő technika kellene még. Vagy­is, minél nagyobb arányban tudnánk gépesíteni a terme­lést, annál jobban megköny- nyíthetnénk a nehéz fizikai munkát végzők dpigát. Gé­pesíteni azonban csak nagyon módjával tudunk a beruházá­si stop, illetve a magas költ­ségek miatt. Nemrég helyeztünk üzembe egy 500-as keretfűrészt, amely­hez előbb egy üzemcsarnokot kellett építeni, s míg egyik 500 ezer, a másik kétmillió forintba került. Ezekből a számokból is jól látható, hogy mennyibe kerül a gépi beruházás, vagy egy új mun­kahely létesítése — kezdte el kérdéseinkre a válaszadást Cseri Sándor faipari ágazat­vezető. — Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az üzemben azok a munkavállalók jelentkeztek dolgozni az alkalmazottak kö­zül, akik elsősorban munkafe­gyelmi, vagy anyagi problé­mák miatt otthagyták a NE- FAG-ot, vagy a kefegyárat. Vagyis tettek egy „tisztelet­kört”, mert végül is visszake­rültek eredeti helyeikre. Pe­dig annak idején a faipari ágazatvezető — aki maga is a NEFAG-tól került az üzembe — úgy gondolta, hogy ha sikerülne kialakítani jó körül­ményeket, akkor egy stabil szakembergárdát hozhatnának Jetre, s tarthatnának még. Szociális helyiségek A szakemberek foglalkozta­tására voltak is konkrét ter­vek: a kocséri Petőfi Terme­lőszövetkezetnek kooperáció­ban gyártottak volna kárpitos- rámákat, ehhez a gyártáshoz meg is teremtették a feltéte­leket a Il-es csarnok megépí­tésével. Ám közbeszólt a Pe­tőfi Tsz piaci Lehetőségeinek beszűkülése és az árproblé­mák, így el kellett vetni egy magasabb szinten feldolgozott termék előállítását. A maga­sabb szintű feldolgozás ugyan­akkor olyan technikai és szakemberháttért igényelt vol­na, amely révén szükség ese­tén gyorsabban tudtak volna terméket váltani a piac vál­tozó igényei szerint. — Végül is mivel lehetne vonzóbbá tenni az üzemet? — A Szociális és a munka- körülmények javítása nyilván pozitívan hat majd a létszám alakulására. Ugyanis már épít­jük a szociális létesítményün két, s az év végére elkészül a női és férfiöltöző, zuhanyo­zóval. s a hozzá tartozó mel­lékhelyiségekkel. Aztán mi­előbb meg kell valósítani olyan elmaradt kiegészítő munkálatokat, mint a rönk­Gyógystásra, takarmányozásra Sikeres kísérlet vitaminnal Több gazdaságban sikere­sen próbálták ki az állatál­lomány gyógyítására és ta­karmányozására a mestersé­ges U-vitamint, amelyet a Reanal Finomvegyszergyárban állítanak elő Ennek az egyéb­ként csak a káposztafélékben előforduló vitaminnak jóté­kony hatása az emberi' szer­vezetre a gyomorfekély gyó­gyításában régóta közismert, állattenyésztési célokra ^ való felhasználásának lehetőségét azonban csak néhány éve vizsgálják a kutatók. Az első kísérleti eredmé­nyek azt bizonyították; hogy ez a vitamin gyógyítja a ser­tések gyomorfekélyét is, ami­nek kialakulására — az in­tenzív tartás körülményei kö­zött — fokozottan hajlamosak az állatok. A készítményről azt is meg­állapították, hogy a takar­mányba keverve növeli az állatok étvágyát és meggyor­sítja súlygyarapodásukat is. A sertések gyógyításánál, hizlalásánál tapasztalt kedve­ző eredmények alapján ta- karmányadal ékként több nagyüzemben és háztáji gaz­daságban is megkezdték a készítmény kipróbálását, majd rendszeres alkalmazását más állatfajtáknál is. Az esetek többségében az állatok szo­kásosnál gyorsabb súlynöve­kedését váltotta ki. A növekvő igények kielé­gítésére a Reanalban a gyár­tás megkezdése óta már csak­nem háromszorosára bővítet ték a szintetikus úton előál­lított U-vitaimin termelését. tér feltárása. Ez azt jelenti, hogy szükség van olyan táro­lórakatokra, amelyekre a vá­logatott, szortírozott alapanya­got fel lehet pakolni. Ugyancsak fontos lesz egy olyan, szilárd burkolatú körút megépítése, amelyen targon­cákkal körbe lehet járni a rakatokat. De a legnagyobb gondunk az, hogy helyszűké­ben vagyunk. Első generáció A kerítésen belüli helyki­használást pedig akadályozza az, hogy a telep fölött húzó­dik át a Kocsérra menő 20 kilovoltos elektromos .gerinc­vezeték, amelynek egyik és másik oldalán 9—9 méte­res körzetben semmilyen ob­jektumot nem létesíthetünk Már tárgyaltunk a Démász il­letékeseivel arról, hogy mi­ként lehetne áttelepíteni a gerincvezetéket, de erre egy­előre nincs 300—350 ezer fo­rintunk. Ugyanis a munka költségét nekünk kellene fe­dezni — válaszolta Cseri Sán­dor, a faipari ágazat vezetője, Nos, elmondhatjuk, hogy igazán sok feladatot kell meg­oldania a gt vezetőségének a közeljövőben, ám, hogy ez si kerüljön, ahhoz sok pénzre lesz szükség. A pénzt pedig csak munkával, méghozzá egyre hatékonyabb munkával lehet előteremteni. E téren szintén van fejlesztenivaló, hiszen csak a gépesítés önma­gában nem elég. Ugyanis mezőgazdaságból elszármazott, első generációsnak nevezhető ipari munkások mentalitása, munkájuk intenzitása, így ha­tékonysága elmarad a több- generációs ipari munkáscsa­ládok tagjaiétól. S mégis, az erre az évre tervezett 20 millió forintos ár­bevételhez képest 1990-ig majdnem a kétszeresét sze retné elérni az ágazat — ez pedig csak úgy lehetséges, ha az említett feladatokat időben és sikerrel megoldják. Aszódi László Antal Az idős mester csákányt fogott Munkával telnek napjai Rendbe tette a környéket A nagykőrösi emberek sze­retik lakóhelyüket. Ezt bizo­nyítja az is, hogy amikor a helyzet úgy kívánja, szívesen vesznek részt a társadalmi­munka-akciókban, ezzel is elősegítik városuk boldogulá­sát. Gyakran találkozunk a város utcáin idős emberekkel is, akik szabad idejüket a járdák, utak karbantartásával töltik. A minap a Kecskeméti ut­cában találkoztam a város egyik legöregebb lakójával, Somodi Antallal, aki ingujjra vetkőzve csákánnyal vagdalta ki a háza előtt elburjánzott gazt. — Valamikor szép park volt itt — mondta —, de a hosszadalmas útépítés alatt elhanyagolt állapotba került. De most már nem tudom nézni tovább, minden erőmet összeszedtem, hogy rendbe tegyem a környéket. Somodi Antal 94 esztendős, de minden reggel frissen bo­rotválkozva, korát meghazud­toló fürgeséggel ballag el a boltba, néha még kerékpáro­zik is. Nyocvanéves koráig égett keze alatt a munka, de amióta felesége meghalt, ide­je jó részét már inkább csak olvasással tölti. Hogy ne un­ja magát, sokszor maga főz, még a tésztát is meggyúrja. Egy fia van, aki vidéken jó állású tisztviselő. Négy uno­kája és két dédunokája gyak­ran meglátogatja a nagypa­pát. — Mivel kereste hajdanán a kenyerét? — Ahogy Kőrösön valami­kor nevezték: szatler, azaz festő-mázoló voltam. Gál Ambrus nagykőrösi mesternél tanultam, nála még a kocsi- fényezést és a nyergesmester­séget is elsajátítottam. A húszas évek elején lettem önálló, és azóta rajtam kívül nem volt Nagykőrösön másik kocsifényező és nyergesmes tér, aki a hintókat, csézákat festette és a kocsiülőkéket, lónyergeket csinálta volna. Mindig sok munkám volt, a város kocsijait én festettem de sok bútort is hoztak hozzám, még vidékről is. Ké­sőbb aztán jöttek az autók, s a munka mindig kevesebb lett... — Jócskán benne mozog­tam én akkoriban az iparos társadalmi életben is. Ifjú­munkás koromból jól emlék­szem az 1919-es május elsejé­re, amikor Büki Kálmán se gédmérnök vezetésével ké szültünk az ünnepre. Én fes­tettem ki a Cifrakert beren­dezéseit, ott voltam a kerti ünnepségen, a nagy felvonu­láson, ahol négyökrös szekér­re ültek a cigányzenészek, : úgy húzták a szép muzsikát. Beszélgetés közben szétnéz tünk az idős ember otthoná­ban is, amit szép rendben tart. Kis kertjében őszirózsák és zöldségfélék virulnak, de az ápolt szőlő is arról árulko­dik, gazdája ma sem tud meglenni munka nélkül. Kopa László Követi a divatváltozást Új típusú vasalóautomata Üj típusú automata vasaló­gép sorozatgyártását kezdték meg a Csepel Művek kerék­pár- és konfekcióipari gép­gyárában. A TV—2000 típusú berendezés egyszerű kivitelű, könnyen kezelhető és kiváló minőségű Vasalást biztosit. A berendezésből még ebben a negyedévben nyolcat, a ne­gyedik negyedévben pedig több mint ötvenet készíte­nek megrendelésre. A vasalóautomatához új­fajta vasalópárnákat is ki­fejlesztettek. Ezek az alumí- niumöntvény-párnák a vasa­láskor pontosan követik a ru­hadarab méreteit, vonalait. Ezért fontos, hogy a vasaló­párna formája alkalmazkod­jon a vasalandó ruhadarab­hoz, kövesse a divat változá­sait. Egyelőre csak három új párnát terveztek meg, jövőre lyár végi tennivalók a díszkertben Gyep, virág, örökzöld Ilyentájt, ősz küszöbén nemcsak a zöldségesföldön, gyümölcsösben szaladnak ösz- sze a tennivalók, a díszker­tekben is könnyen az ember körmére éghet a munka, ha nem ügyel eléggé. Többek között neki kell látni az örökzöld sövények metszésének, formálásának, a tűlevelű fák, örökzöld bokrok ültetésének. Ez utóbbit most már ne halogassuk, mivél tudvalevő, hogy az örökzöl­dek .télen is párologtatnak, ezért lényeges, hogy a fa­gyok beállta előtt meg tud­janak gyökeresedni. Ha na­gyobb örökzöld növényt aka­runk átültetni, azt jobb, ha tavaszra haiasztjuk, így na­gyobb a valószínűsége, hogy az új helyen életre kel. Aki gyepet akar telepíteni, máris nekifoghat, mivel nincs túlzott meleg. Kellő csapadék vagy öntözés mellett szép füvet tudunk nevelni a vege­tációs időszak végéig. Ültet­hetjük a hagymás virágokat — nárcisz, jácint, tulipán — és egyéb évelőket, de ne fe­ledjük, hogy ezek többsége nem kedveli a frissen trágyá­zott földet. Lehetőleg jó kerti talajba duggassuk a gumókat. A könnyebb kötött talajban is megélnek, de a túl meszes vagv savanyú földekbe ne te­gyük ezeket, mert csak síny­lődnek, sőt ki is pusztulhat­nak. A kúszónövényeinkről, va­lamint a leanderről vágha­tunk hajtásokat szaporítás céljára. Fontos, hogy a jó földbe eldugványozott növé­nyi részeket gyakran öntöz­zük, így hamarosan gyökeret eresztenek. Nézzünk szét a kertünk­ben, figyeljük meg a növé­nyeket, s ha korai lombhul­lást észlelünk, arról tudnunk kell, hogy legtöbbször külön­böző makro- vagy mikroor­ganizmusok okozzák. Tehát feltétlenül gereblyézzük össze és égessük el a földre került növényi maradványokat. Nem árt, ha az ablakban s az er­kélyen is szemügyre vesszük növényeinket, nincsenek-e rajtuk kártevők. A takácsat­kák ugyanis gyakran megje­lennek a leveleken, ezt apró sárga foltok jelzik, majd a levél elpusztul. Mivel ezek a dísznövények közvetlen kör­nyezetünkben vannak, ezért szükség esetén csak 1 száza­lékos kéliszappanos lemosást végezzünk, Ha erősebb vegy­szerek alkalmazása szüksé­ges, akkor az óvórendszabá­lyok betartásával kint a sza­badban végezzük el a keze­lést. Ily módon egészségünk károsodása nélkül meg tud­juk menteni otthonunk dí­szeit a következő nyárra, ta­vaszra. —aj 25 típussal bővül a géphez a vasalópárna-választék. A csepeli üzem immár 20 éve gyárt — KGST-szakoso- dás alapján — elsősorban a szovjet ruhagyáraknak va- salóbérendezéseket. A gyár­ban eddig háromféle pneuma­tikus működtetésű vasaló automatát állítottak elő, s az új típus a legrégibb fejlesz­tésűt váltja fel. Hangulatos brigádvetélkedő „Hej Nagy-Kőrös hírős vá­ros ..Ugyan ki ne ismerné ezt a szállóigévé vált versidé­zetet? De hogy kitől ered és mi a mű címe, amelyben sze­repel, azt persze lehet, hogy nem mindenki tudja, még Nagykőrösön sem. Bár tős­gyökeres földijeink szerint ezt mindenkinek iilenék tudnia, legfőképpen akkor, ha éppen a költő nevét viselő termelő- szövetkezetben kérdezik meg a versenyzőktől. Nem is mulasztották el fel­tenni, ám a kérdezettek rög­tön meg is válaszolták, így nem érte szó a ház elejét. Sőt akadtak ennél fogósabb rejtvények is, amik megiz­zasztották a szellemi párvia­dal résztvevőit. No, de ne vágjunk a dolgok közepébe, kezdjük az elején, miről is van szó voltaképpen. Az Arany János Termelő- szövetkezet párt- és gazdasá­gi vezetése a minap szellemi vetélkedőt hirdetett meg a szocialista brigádok között. A rendezvényre a Mészáros Já­nos Termelőszövetkezet bri­gádjait is meghívták, viszo­nozván a három évvel ez­előtti vendéglátást. A házi­gazdák 8 brigádja mellett a vendégek három brigádot ál­lítottak rajthoz. Dér Ferenc, a pártalapszer- vezet titkára frappánsan, gördülékenyen vezette az öt­fordulós vetélkedőt, amelyen az illemtan szabályaitól kezd­ve a szakmai, politikai tud­nivalókon keresztül, az álta­lános műveltséget feltérképe­ző kérdésekig meglehetősen változatos témakörök kerül­tek terítékre. A brigádok pontjai gyorsan szaporodtak;, ezt Tóthné Péczeli Éva pon­tosan, percre készen tartotta nyilván. A zsűri pedig szor­galmasan értékelt. Nem lehe­tett nehéz dolga, hiszen min­denhonnan talpraesett felele­tek érkeztek. A verseny legjobbjainak a Mészáros János Tsz Dobó Katica brigádjának tagjai bizonyultak, így övék lett az első díj és a csinos kis pénz­jutalom. A második és har­madik helyre a háziak József Attila és Egyetértés nevű szocialista brigádjai jutottak-. A vetélkedőt színvonalas vendéglátás követte, amelyet az Arany Tsz nőbizottsága szervezett. Gulyás Lajcsné Sporthírek Lövászkupa és lábtenisz Varga Imre és segítője, Tán- ezos edző irányításával a Nk. Kgy. Kinizsi NB II-be jutott női kosárlabdacsapata 13 já­tékossal kilencnapos soproni edzőtáborozással kezdte az alapozást, készülve a megnö­vekedett feladatokra. A vendéglátó város sportkö­rei sportcsarnokkal, szabadté­ri pályával és labdákkal térí­tésmentesen segítették a körö­sieket. (így is lehet!) Naponta három, összesen 4 és fél, 5 órás edzéseket tartottak, majd előkészületi mérkőzést is ját­szottak. A felkészülésben előbb járó, szolnoki és belgiu­mi vendégszereplésre készülő NB I-es Soproni VSE-nél leg­alább húszán pályára léptek a szünet nélküli másfél órás találkozón. A körösieknél ki- sebb-nagyobb húzódások miatt csali nyolcán szerepel­tek: Kis, Mészáros, Pankotai, Beregszászi, Kosa. Csere: Mol­nár, Szappanos, Farkasné. A kinizsisek végig emberfogás­sal játszottak s amíg erővel bírták, jól tartották magukat. Ezután a sokat cserélő és jó­val rutinosabb vendéglátók felülkerekedtek. Jegyzőkönyvet nem vezet­tek. Az NB Il-es körösi nők a közeljövőben helyi és kecske­méti ifjúsági férficsapatok­kal játszanak edzőmérkőzése­ket. E sportág híreihez tarto­zik még, hogy az NB-s mér­kőzéseken kívül a Bács-Kis- kun megyei bajnokságban is szerepel a mindkét nembeli nagykőrösi utánpótlás. Apáti lövészkupa Nyársapáton jól sikerült az Apáti Kupa lövészviadal, ame­lyen 7 csapat indult. A fel­nőttek kis-, a serdülők pedig légpuskával versenyeztek. A rendező községbeliek szere­peltek a legjobban, de a ko­csériak- is szépen versenyez­tek. Városunkat a NEFAG 3 csapattal, valamint a Mészáros Tsz képviselte a sportesemé­nyen. Városi Iábteniszviadal A Nagykőrösi Városi Ta­nács művelődésügyi, egészség- ügyi és sportosztálya szeptem­ber végén vagy október ele­jén városi egyéni, és páros lábteniszbajnokságot kíván rendezni. Gondban voltak Gödöllőn rendezték a FIN- kupa megyei döntőjét. Váro .- körzetünk fiataljai hárc, a sportágban (kézilabda, kisp - lyás labdarúgás, sportlövésze .) szándékoztak elindulni, da járműgondok miatt nem tud­tak elutazni. Modellezők Az A 1-es repülőmoöellek Cegléden sorra került területi versenyén az MHSZ Nk. K;- nizsi Modellezőklub elindult 11 tagja közül öten ifjúsági bronzszintet teljesítettek. Nagy Róbert 271, Kopa Gábor 214. Diószegi Csaba 210, Nagy Zoltán 206 és Kopa László 186 pontot szerzett. S. Z. mm Mozi A nagj^eremben Bombanő. Színes, szinkroni­zált amerikai vígjáték (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Embriók. Magyar film, fél 6-kor. A kertmoziban A Jedi visszatér. Színes, amerikai sci-£i. Előadás 21 órakor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom