Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
\ an 1986. SZEPTEMBER 24., SZERDA 5 Elhunyt Ladányi Mihály _ A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya megrendüléssel tudatja, hogy Ladányi Mihály József Attila- és SZOT-díjas költő, életének 53. évében, súlyos betegség következtében váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Ktállítótermbkből Törekvések múltból, jelenből { v -‘kfe' Schubert Ernő: Tahitótfalu Ladányi Mihály 1934-ben Dévaványán született. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. Később munkatársa volt a Szép- irodalmi Könyvkiadónak, dolgozott a Magyar Nemzetnél, volt kultúrmunkás, pedagógus, üzemi lapszerkesztő, 1962-ben pedig a kazincbarcikai művelődési ház igazgatójaként tevékenykedett. Ladányi Mihályt a lírát szeretők népes tábora az 1956 után jelentkező költőnemzedék egyik legtehetségesebb tagjaként tartotta számon. ElA Domonyban született Koren István akkor is emlékezetre méltó pedagógus és botanikus lenne, ha történetesen nem kerül a keze alá tanítványként Petőfi Sándor. De hát oda került és ez a tény mégiscsak növelte Koren hírnevét. Koren István 1833—1856-ig tanított az aszódi latin iskolában (scola latina), Petőfi 1835—1838-ig volt aszódi diák, az intézmény pedig ezekben az évtizedekben élte fénykorát. Nemrégen előkerült Korén Istvánnak 1846. márc. 31-én kelt levele Aszód mezőváros úrbéri pergyűjteményéből, meBorhidi Attilának, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete igazgatóhelyettesének személyében magyar tudóst kértek fel a tanzániai hegyeket borító trópusi őserdők élővilágának feltérképezésére szervezett nemzetközi expedíció vezetésére. A magyar, svéd és tanzániai szakemberek részvételével októberben induló expedíció költségeit Svédország finanszírozza. A terv szerint nyolc- kilenc hétig tárt a kutatómunka. Arra keresnek választ az expedíció tagjai, vajon éppen a trópusokon dől el a kérdés: képes-e az emberiség gondoskodni a lét- fenntartását biztosító élelmiszerekről? Azért éppen a trópusokon — mondotta Borhidi Attila —, mert egyrészt a népesség szaporulata ott többszöröse az átlagosnak, másrészt pedig azért, mert a bőséges esők, a sok napfény és az egybefolyó évszakok következtében a növények biológiai folyamatai e vidékeken gyorsabbak, mint máshol, s így e területeket az élelmiszer-termelés tartalékának tekinthetjük. Ennek ellenére a trópusokon még napjainkban is nagyon alacsony színvonalú a mezőgazdasági termelés. Gondot jelent az, hogy mind a helyi, mind pedig az egész Föld éghajlatváltozásait befolyásoló nagy kiterjedésű erdőket gyors ütemben pusztítják azért, hogy újabb területeket nyerjenek a termeléshez. Az expedíció a 2400 méter magas Uzambara-hegység erdőiben gyűjtött növények, rovarok tanulmányozása révén alkot majd képet az ottani élővilág ökológiai állapotáról Megállapításait a Tanzániai Tudományos Tanács elé terjeszti, amely • aztán ennek alapján mérlegeli a tennivalókat.* többek között azt, hol. mekkora területeket szükséges fokozott védelemben részesíteni. Az expedíció résztvevőinek szükséges az alapos tudományos felkészültség és az alkalmasság a komoly fizikai megterhelésekre. Egy kutatónak ugyanis naponta 40—50 ső verseskötete, Az út kezdete. 1959-ben jelent meg, ezt követte az Öklök és tenyerek című versgyűjteménye, amelyért 1963-ban József Attila- díjat kapott. 1964 óta költői munkásságának élt. Szenvedélyes hangú, a hétköznapok történéseit tükröző verseiben a közösségért felelősséget vállaló és érző művészember szólalt meg. Tizenöt verseskötete jelent meg, az utolsó, a Van időd című 1985-ben látott napvilágot. Munkásságát 1978-ban másodszor ismerték el József Attila-díjjal, 1982- ben SZOT-díjat kapott. lyet Nemzetes és Vitézlő Kup- csek Dániel Ürnak, Aszód mezővárosa Hites Jegyzőjének illő tisztelettel címzett. Az iratban az úriszék előtt tárgyalandó illetményföldekről, mai szóhasználattal pedagógusföldekről van szó. A jegyző megkeresésére az aszódi iskola tanítói és az egyház szolgái megtárgyalták az illetményföld ügyét és szérűs- kertet kémeik, mellyel eddig nem rendelkeztek, vagy ha az nem lehetséges, akkor a szántóföldnek arányos megnagyob- bítását, mert az érett gabonát és egyéb gazdasághoz tartozó dolgokat nincsen hová elhelyezniük. kilogrammnyl növénymintát kell majd gyűjtenie a trópusi őserdőkben, hogy hiteles leltárt állíthassanak össze a rendkívül gazdag élővilágról. Az expedíció vezetője, aki már több hasonló vállalkozásban vett részt, befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a vállalkozás kézzelfogható eredményeket hozhat a hazai tudománynak is. A különleges trópusi növény- és rovarminták egy része a Természettudományi Múzeum gyűjteményét gyarapítja majd, az út tudományos tapasztalatai pedig beépülnek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem trópusimérnök-képzésé- nek anyagába. jlj a Budapestről indulva, Cegléden, Törteién át a Tisza felé vesszük utunkat, Kőröstetétlen határában jobboldalt egy dombon álló emlékoszlop mellett suhan el az autónk. Sokan látták már, de kevesen nézik meg közelebbről. Pedig érdemes, mert ez egy emlékmű, amit 1896-ban, tehát éppen kilencven esztendeje emeltek ann'ak emlékére. hogy Anonymus szerint itt állott Árpád vezér sátra, mikor Alpár mezeién Zalán bolgár fejedelemmel győzelmes. döntő csatáját megvívta. Tetétlen a millennium idején Nagykőrös birtoka volt. azért Nagvkőrös városa viselte az emlékmű felállításának költségeit. Anonymus, a névtelen jegyző említi a Mons Teteut- len-t. a tetétleni hegyet. Az egykorú beszámolóból tudjuk, hogy 1896. augusztus 30- án szén ünnepség keretében leplezték le a kőobeliszket. Nagykőrös egész körnvéke összegyűjt délelőtt a tetétleni pusztán Az emlékművet Gerencav Béla fővárosi akadémiai szobrász készítette. Az ünnepélyt a körösi dalárda éneke nyitotta meg. Beszédet Pálca Kálmán polgármester mondott, majd H. Kiss Kálmán református tanítóképző intézeti igazgató ezeréves történelmünk fontosabb mozzanatait idézte fel. Molnár Gedeon városi jegyző pedig felolvasta az Megnyitó Vácott Képzőművészeti világhét Ma délután 1 órakor nyílik meg Vácott a Madách Imre Művelődési Központban a képzőművészeti világhét országos rendezvénysorozata. Rátkai Ferenc művelődési miniszter- helyettes mond beszédet, majd a ház , folyosóján az Átrium galériában a Vácott élő és alkotó művészek kiállítása lesz látható. Az országos grafikai műhely avató ünnepségére 15 órakor kerül sor, az Eötvös utca 16. szám alatt. Szeptember 27-én és 28-án pedig a művelődési központ tanácstermében az alkotótáborokról és a szimpóziumokról módszertani eszmecsere hangzik el. — n. p. j. — Nagy emberek híres tanítói is bajlódtak tehát anyagi természetű dolgokkal. A szellem magasából naponta többször vezetett vissza az út a megélhetési gondokhoz még náluk is. Petőfi, Koren és a szérűs- kert racionális, iskolai kapcsolata azonban nem nélkülözi még a poétikát sem, hiszen micsoda szérűskertek voltak sráckorunkban is a gödöllői dombság falvaiban; mekkorákat lehetett ezekben bújócs- kázni, focizni! De térjünk vissza Korenhez. A levelet Mikulás Dániel aszódi evangélikus lelkész és Takács Pál, valószínűleg templomszolga nevében is írta. A borítékszerűen összehajtogatott levélre zárópecsétként helyezte el magánpecsétjét, melynek háromnegyede — feltörve ugyan — de még ma is megvan a levélen. Ez egyszerű, ovális vonalba foglalt, zsi- nórírásszerű monogram: S. K. Koren István nem volt nemesi származású, ezért csak polgári pecsét (címer nélküli) használatára volt jogosult. A monogram feloldása: Stephanus Koren, vagy Stefan Koren, egyébként lehet latin és szlovák nyelvű. Koren István 1856-bán odahagyta szeretett Aszódját és Szarvasra költözött, hogy a főgimnáziumban tanítson, 1883-ban vonult nyugdíjba ott. Ettől kezdve még többet foglalkozott a szlovák nyelvvel és irodalommal. Elhunyt Szarvas szép városában 1893. április 17-én. alapkőbe elhelyezendő okiratot, mely így végződik,: Ma csöndes már a tábor helye s ők / Alusznak régen a honkeresők. / De te virulj lábuk nyomán Tetétlen. / Boldog nép lakozzék téreden. i / Mondd a világnak: hogy él és akar / Élni végtelenig j itt a magyar! / S álljon ez emlék a múltak jele. / Ki- : mélve bánjon a vész is vele! A dalárda ezután elénekel- . te a Nemzeti zászló című dalt, ! majd Dayka Gábor elszavalta ; Telekes Béla Árpád vezér tét- . tét méltató, pályadíjat nyert i alkalmi ódáját. Ennek második versszakát idézem: : E halom még látta, nézte őt, / A por itt száz szent nyomot takar... / Itt volt sátra ezer év előtt, / Imádkozva : állj itt, óh magyar! / Árpád halma ezeréves oltárt / Ezer ; éves emlék, biztatás ... / Állj itt, mint ki égi szózatot vár / : S nézz múltadba, hogy jöttéidbe láss! Ezt követően Eötvös Károly, Nagykőrös város országgyűlési .képviselője beszélt. végül Filó Lajos református lelkész mondott imát és osztott áldást. Az ünnep- : ség befejezéséül a meghívott vendégek a város által rendezett lakomára gyűltek ösz- sze. v Schubert Ernő emlékkiállí- tása október 5-ig látható a s szentendrei múvésztelepi ga- S lériában. Ürraös Péter és Sj if j. Ürmös Péter festményei, S grafikái október elejéig ven- § dégeskednek a Pest Megyei ^ Művelődési Központ és Könyv- tár aulájában Szentendrén. A szentendrei műhely galériá- S ban az NSZK-beii Kari Halt S Trossbach plasztikáit láthat- S juk Bálint Ildikó akvarelljei § társaságában; Solymáron, a ^ helytörténeti gyűjteményben dr. Ürmössyné Sárkány Erzsé- S bet rajztanár-festőművész mu- n tatkozik be október 15-ig. Integrált egyszerűség Attalai Gábor őszintén tárja fel a katalógus előszavában Schubert Ernő gazdagon ellentmondásos egyéniségét: a művészetszervezés buzgalmában ártott ugyan az Ipar- művészeti Főiskola első főigazgatójaként, érdemei azonban még inkább számottevőek. hiszen festői energiái jelentős részét áldozta fel az ügyért. Képeit látva érzékeljük, milyen jelentős művész volt. Ez az érték egyértelmű. Rajz, szín, szerkezet, integrált egyszerűség. Nem a zavar marad meg életművéből, nem az indulat, hanem az 1935-ben festett Tahitótfalu hegyekkel és a hajómalmokkal, számtalan portréja, tájképe, csendélete. Ürmös Péter Szentendrén halt meg 1924-ben, miután képpé álmodott fiumei kikötőjét, olasz városát, adriai vitorlásait és szentendrei főterét hátrahagyta az utókornak, nekünk. Figyelemre méltó a Judit menekülése című rézkarca és az 1920-ban festett Tarpataki vízesés, amely Csontváry nagy Tátra-láto- másának méltó utórezgése fenyőkkel, zuhataggal, őzzel és a Tátra fenséges csúcsaival. Unokája, ifj. Ürmös Péter új ígéretként számos Adj/-illuszt- rációval és különféle egyéb témákkal lép nagyapja örökébe. Tomondatos fegyelem Bár Karl Halt Trossbach szobrász az NSZK-ban 'él és alkot, Bálint Ildikó festő pedig Szentendrén — műveik mégis alliterálnak, tőmonda- tos fegyelmük, jellé sűrűsödő összpontosításuk révén. Egy- egy gesztus a mű: a Kari Halt Trossbach-plasztika és a Bálint Ildikó-kép hosszú töprengés eredményei. Mindketten rendet teremtenek a formák káoszában. Ez a törekvésük, értékrendjük, eredményük, példájuk. Bálint Ildikó a rohanásról, forgásról, Emlékmű Kőröstetétlenen Arany János zarándoklata Eddig az egykorú híradás. Ennek most éppen kilencven esztendeje. Az ünnep utáni lakoma úgy látszik ősi szokás volt a magyaroknál, mert Anonymus is feljegyzésre méltónak találta, hogy a pusztaszeri gyűlés után et fecerunt magnum aldumas, vagyis, hogy nagy áldomást csaptak. Erről a dombról írta Arany János 1855 áprilisában, nagykőrösi tanár korában a Tetétleni halmon című versét. Akkor még nem állott ott az emlékmű, tehát nyilván Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc és Szabó Károly (csupa történettudós!) kitűnő tanártársaival folytatott beszélgetések adták hozzá az ösztönzést. A vers szövegéből kitűnik. hogy Arany János elzarándokolt a dombhoz ihletet meríteni. A kirándulást szekéren tette meg, mégnedig nem egyedül, hanem kollégáival együtt. V/f a sem ártana, ha leg- alábbis a közelebbi iskolák növendékeit elhoznák ide egy kirándulásra, ahol a pedagógusok magyarázata nyomán jobban elméjükbe vésődnék a honfoglalás emléke. Zakar János Cegléd sodrásról, színes rajzban értekezik rokon alakzatokat találva a mozgás és a belső élet gyorsulásaira. 1967-től máig erről a következetes festői térnyerésről számolt be budapesti, szentendrei, omszki, szabadkai, salgótarjáni, római, ankarai, athéni, bécsi, szófiai önálló és csoportos tárlatain. Meseszerű finomság Szarvason született, Gyulán és Solymáron tanított, öt gyermeket felnevelt becsülettel dr. Ürmössyné Sárkány Erzsébet, s most nyugdíjas éveiben felszabadult a képzelete korrekt és igényes festményein. Hű természetszemlélete a szarvasi arborétum, a túzok színes formájának kincseit használja képi forrásnak: a Tátrát és Salzburgot,' a veszprémi viaduktot és Solymár látképét. Meseszerű finomság tárulkozik fel minden alkotásán — annak őszinte vágya, hogy a növények, virágok ünnepi színeivel szüntessen meg minden szomorúságot és magányt. Két alkotását a solymári helytörténeti gyűjteményinek ajándékozta. Losonc! Miklós MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 35-ÍTÖL OKTOBER 1-JtIIJ ABONY . afc-su Zsarold zsaruk* » srv ••• Ms-ja: Asárkény közbelép* ' -------(este) '....... BA G, autós kertmozi 25: Szerzetesek géppisztollyal *6: Falfúró** 27: Hurrikán* 29—30: A Saolin templom szent köntöse 1: Maradok hűtlen hitre BUDAÖRS 25: Hideglelés* 26: Mi lenne, ha* 27— 28: Balfácán 29—30: Egy asszony, négy férfi CEGLÉD, Kamara terem 25—28: Koncert a fűtőtesten du.) Hivatalos változat (este) 29— 1: A púpos lovacska (du.) A nagy generáció* (este) CEGLÉD, Szabadság 25—28: Tűzvonalban* (este) 29— 1: A mallorkai ember* (este) DABAS, Kossuth 25—27: Vabank II. 28— 29: BMX-banditák DABAS, autós kertmozi 25— 28: Nő a volánnál 29— 1: Mária szerelmet DUNAHARASZTI 25: Jöjj és lásd I—II.** 26— 28: A Saolin templom szent köntöse (este) 29—30: Hóbortos népség I. DUNAKESZI, József Attila 28—30; Vad banda* (este) 28— 1: Kövek ura (du.) 1: Képvadászok* DUNAKESZI, Vörös Csillag 25— 26: Egészséges erotika* 27— 28: Edith és Marcel I—II.* 29: A lótolvaj lánya* ÉRD 25: 28— 30: l: FÓT 251 26— 28: Idő van** Zsaroló zsaruk* (este) A lótolvaj lánya* Egy asszony, négy férfi Indiana Jones és a végzet temploma* (este) 29—30: Végső megoldás* GOMBA, autós kertmozi 25— 26: Mary Poppins I—II. 29—30: Macskafogó GÖDÖLLŐ, Petőfi 25: Orfeusz és Eurydiké* (este) 26— 28: Börtönviselt úriember* (este) 29— 1: Maradok hűtlen híve (este) GYAl 25: Edith és Marcel I—II.* 26— 28: Popeye 29: Az ártatlanság bizonyítása* GYOMRŐ 27— 28: Fantom az éjszakában** 29: Átlagemberek* l: Forróvérű kísértet KEREPESTARCSA 25—26: Egészséges erotika* 27— 3«: Indiana Jones és ■ ! '-so* .végzet temploma* ’’ MONOR 25: Piedone Afrikában (du.) 25—27: A lótolva] lánya* (este) 26: Földrengés Tokióban (du.) 27: Ojra szól a hatlövetű (du.) 28— 29: Vabank II. 30— 1: Egészséges erotika* NAGYKÁTA 25—26: Hátsó ablak* 27—28: A mallorkai ember* (este) 29— 30: Popeye NAGYKŐRÖS, Arany János 25—26: Ez Amerika 27—28: Gyónás gyilkosság után 29— 1: Börtönviselt úriember* NAGYKŐRÖS, Stúdió mozi 25— 28: A rézhegyek királynője (du.) A nagy generáció (este) / 29—1: Hivatalos változat PILISVORÖSVAR 25: A láthatatlan ember 26: Gyöngyvirágtól lombhuilásig 29—29: Támadás a Krull bolygó ellen* RÁCKEVE 25: Androidok lázadása* 26— 27: Halálos tavasz* 28: Háborúban nőttem fel 29—30: A Saolin templom szent köntöse RÁCKEVE, autós kerlmoxi 25— 28: Mária szerelmei 29— 1: A Saolin templom szent köntöse SZENTENDRE 25: Szupermodell 26— 28: Szerzetesek géppisztollyal (este) 29—30: Háborúban nőttem fel SZENTENDRE, autós kertmozi 25— 1: Az 1986-os szezon szuperbemutatója*** TAPIÓSZELE 25: Átlagemberek* 26: Kicsi, de szemtelen* 29: Jöjj és lásd I—II.** VÁC, Kultúr 25—28: Maradok hűtlen híva (este) 29— I: Tűzvonalban* (este) VECSÉS, Nemzett 25—28: A Saolin templom szent köntöse (este) 29: Balfácán 30: Tanítványok VECSÉS, Kertmozi 23—28: A Saolin templom szent köntöse 29—30: Elvis Presley • M éveli aluliaknak nem ajánlott ♦* Csak 16 éven felülieknek ••• Csak 18 éven felülieknek Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben. <A Érdekességek a Pest Megyei Levéltárból Koren István szérúskertje A tapasztalatokat Gödöllőn hasznosítják Nemzetközi expedíció Horváth Lajos
