Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
6 Márián 1980. SZEPTEMBER 24., SZERDA Jogi tanácsok A perre okot nem adó alperes költségest a felperes viseli • Társbérlő nem rendelkezhet önállóan lakrészével O Elővásárlási fog 0 Ösztönző nyugdíjpótlék 0 Kisunyom, akit volt feleségem nevel, munkába állt, ezért a. gyermektartást nem fizettem. Most gyermektartás megállapítása iránt keresetet nyújtott be ellenem egy távoli város bíróságán, ,és még a perköltséget is velem akarja megfizettetni. Nem vol arról tudomásom, hogy a gyerek újból tanul, természetesen fizetem újra a tartásdíjat, de nem értem, miért kell nekem perköltséget Is fizetnem — írja F. P. Gödöllőről. Perköltségnek nevezzük általában mindazokat a költségeket, melyek a célszerű és jóhiszemű pervitellel kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár azon kívül felmerültek. Ilyenek például előzetes tudakozódás. levelezés költségei, illetékek, tanú, szakértői díj, tolmácsdíj, felet képviselő ügyvéd kiadásai és munkadíja stfb. A perköltség viseléséről a bíróság dönt, s határozza meg annak összegét a fél által előadott és szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével. Általános szabály, hogy a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni, hiszen az ő magatartása miatt kellett az eljárást megindítani, miatta merültek fel a költ-, gégek is. Természetesen nein mindig van ez így. Lehet, hogy aki elveszti á pert, az nem feltétlenül szolgáltatott okot annak indítására, hiszen peren kívül is hajlandó lett volna kötelezettsége teljesítésére, valami miatt ' riém * i.. .7 „ „ ~ 'to*.' ■' a. i.1 ÍL u képes,' Ez' történt- bí is, «akit nem értesítettek arról, hogy gyermeke ismét iskolába jár, tehát neki ismét kell fizetni a gyermektartást. A jogszabály az ilyen esetre a pervesztes fél részére védelmet . nyújt, és úgy rendelkezik, hogy há az alperes a perre okot nem adott, a költségekben a felperest kell elmarasztalni. Megnyugtatjuk F. P.-t, a felesleges eljárás költségeit nem neki, hanem a feleslegesen pereskedőnek kell viselnie. 0 Társbérletben Iákom ?5 éve. Idős emberként eltartási szerződést kívánok kötni egy rokonszenves házaspárral. Társbérlőm ennek hallatára ki* kelt magából. Meg tudja-e akadályozni a szerződéskötést? Kérdezi H. J. budapesti olvasónk. Az eltartási szerződésekét nagy általánosságban a majdani lakásbérleti jogviszony továbbfolytatásáért vállalják az eltartók. A lakásbérleti jogviszony folytatásának feltétele, hogy az eltartók minimum egy éven át állandó bejelentéssel a la kásban1 lakjanak. Ha önálló főbérleti lakással rendelkezik az eltartott, az állandó bejelentkezésnek, ott-tartózkódásnak akadálya nincs, hisz ő rendelkezik lakásával. Más a helyzet a társbérlet esetében, hiszen itt a társbérlők a lakásnak csak egy-egy meghatározott részét használják kizárólagosan, a többi helyiség — általában az előszoba, konyha, mellékhelyiségek — közös használatban vannak. Ez az oka annak, hogy egyik társbérlő sem rendelkezhet önállóan a lakrészével. Ugyanis a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló többször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 66. paragrafus (5) bekezdése kimondja, hogy a társbérlő más személyt — házastársának és családtagjának kivételével — csak a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be a lakrészébe. Ajánljuk olvasónknak, hogy próbálja meggyőzni társbérlőjét az eltartás fontosságáról, mert csak a beleegyezésével költöztetheti be eltartóit. 0 El akartam adni a nyaralómat a sógoromnak, de a szerződésünket az Illetékhivatal nem hagyta jóvá, hanem arról kaptam értesítést, hogy a tanács veszi meg tólem az Ingatlant. Ügy érzem, az eljárás jogtalan, hiszen annak adom el a vagyonomat, akinek akarom — Írja egy olvasónk. A tulajdonos rendelkezési joga valóban széles körű, többek között a vevő személyének megválasztására is kiterjed, hiszen az adásvétel tár- további, sj>rsEt.„a*. jel- . . „^.nára esétlég, nera kö«zoßibU,1 a vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Jelen esetben ez a szabály mégsem érvényesült, mert az állam elővásárlási jogát gyakorolta. Foettos közérdekből ugyanis lehéfJ5§ég van árrá, hogy az állampolgárok egymás közti adásvételi szerződésébe a vevő helyett az állam vásárolja meg az ingatlant a szerződés ben meghatározott összegért. Az elővásárlási jog ezenkívül akkor is gyakorolható, ha az állampolgárok irreálisan alacsony vételárat jelölnek meg a szerződésben. Az állam elővásárlási joga tulajdonostársak közötti adásvételnél nem érvényesülhet. Az elővásárlási jogot az ingatlan fekvése sze rinti tanács az adásvételi szerződés benyújtásától számi tott 30 napon belül gyakorolhatja. Ilyen esetben a tulaj donosváltozás a tanácsnak az eladóhoz intézett nyilatkozatával az eredeti szerződésben meghatározott feltételek sze rint létrejön. 0 Az ősztőnző nyugdíjpótlékról érdeklődik N. J.-né valkól termelőszövetkezeti tag. Annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után a Tíz nap rendeletéi A bűnügyi tájékoztatást szabályozza a 10/1986. (XI. 1.) IM—BM rendelet. A bűnüldöző szervek, a bírósagok és a büntetés-végrehajtási intézetek a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával biztosítják, hogy az előttük folyó eljárásokról, az egyes ügyekben végzett tevékenységükről a közvélemény hiteles, , pontos és gyors tájékoztatást kapjon. A tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság vélelmét. Az egyes sajtótermékek engedélyezéséről és az impresz- szum feltüntetéséről szól a 29/1986. (IX. I.) MM-rendelet. . A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke négy államtitkári rendelkezést hozott. A jogszabályok — az időszaki lapok alapításé« nak engedélyezéséről — a helyi jellegű önálló rádió- és tv-műsort készítő stúdiókról — a szerkesztőség vezetőjének jogállásáról — a szerkesztőség vezetője és az újságíró alkalmazási feltételeiről rendelkeznek. A középfokú szakoktatási intézmények nappali tagozatán tanulók juttatásairól és kedvezményeiről, továbbá jövedelemkiegészítési pótlékról alkotott rendeletet a művelődési miniszter. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 38-as számában jelentek meg. nyugdíj megállapítása nélkül munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töltött, ÖNYP jár. öregségi nyugdíjra a nők 55 éves, a férfiak 60 éves korukban jogosultak, kivéve, ha korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak. Ez esetben a korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultság megnyílásának napjától tarthatnak igényt az ÖNYF-re. A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál , annyi hónapot kell figyelembe venni, ahányszor az igénylő munkával 13, ha nő, nyolc munkanapot szerzett. Mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának az 1976. január 1-jét megelőző időt figyelembe venni nem lehet. Az ÖNYP-re vonatkozó szabályok többször változtak — jelenleg az 1980. december 31—ét követő fizikai munkakörben töltött időt lehet figyelembe venni —, de a megszerzett jogokat ez nem érintette. Így előfordulhat, hogy megálleti a dolgozókat ez a kedvezmény, amelyre ma már nem jogosultak. Az ÖNYP a termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban önálló fizikai munkakörben munkában töltött minden év utáni az öregségi nyugdíj 7 százaléka, egyéb munkakörben 3 százaléka. Az öregségi nyugdíjnak áz ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített ösz- szege a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VII., Blaha Lujza tér 3. alatt. Leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. Biztonsagunkat óvja Mestersége a trafipax Szögezzük le már bevezetőben: sokak számára nem népszerű a trafipax. Természetes dolog, hogy nem szeretik azok, akik a megengedett sebességnél gyorsabban száguldoznak gépjárművükkel az utakon, és alkalmanként megbüntetik őket. Ám az is kétségtelen, hogy életünket, testi épségünket védik a közlekedési szabályok, és mindazok, akik őrködnek a betartásukon. És tény az is, hogy iskolák, óvodák vezetői — a szülők óhajával megegyezően — mind több helyről kérik — fényképezzen környékükön a rendőrség. Fékezzék meg az ámokfutó autósokat, óvják ezzel is gyermekeik biztonságát. Labancz László rendőrzászlóssal beszélgetünk, aki öt társával együtt, Pest megye egész területén látja el ezt a szolgálatot. Huszonkilenc éve rendőr, 1963-tól dolgozik a közlekedésben. Nagyon szereti ezt a munkát, és azért sem haragszik, ha látja, hogy az autósok felvillantják a lámpát, és így figyelmeztetik egy- ■ mást: jó lesz csökkenteni a sebességet! Hiszen a cél nem a büntetés, hanem a megelőzés. Olykor naponta négyszáz szabálysértőt is megörökítenek a felvételen, máskor csak ötöt-hatot — ez a forgalomtól függ, Amikor csúcsidő van, és lépésben haladnak a kocsik, aligha lehet túllépni a megengedett sebességet. A reklamáció egyébként nem ritka — de ilyenkor levetítik a képet, és ez természetesen eldönti a vitát. Egyébként, mint az érdekeltek tudják, már évek óta megszűnt az a gyakorlat, hogy postázzák a közúti fényképet. Ebből sok konfliktus adódott —, de ma már csak írásban közlik a tényeket, vagy adott esetben a helyszínen bírságolnak. S hogy kik közül kerülnek ki többnyire a gyorshajtók? Labancz László tapasztalatai szerint nagyon kevés köztük a hivatásos pilóta. Annái több a hétvégi autós, a gyakorlatlan vezető. Ami pedig az autótípusokat illeti, nem a nagy márkák vezetnek — sokkal több a Trabant. Ga. J. A közös üzleten nem volt áldás Más nevében vállalta A hivatalos tormákat megkerülő, szabálytalan ' ma-* szék szerződések aligha vezetnek jóra. A más nevében vállalt üzlet vezetésének nagyon sok buktatója lehet. Különösen, ha rosszul mennek a dolgok. Mint éhben az esetben is. Büntetőeljárás folyik Kormány Albertné és társa, Künn Rezső ellen sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt. A tényék röviden a következők: Kormányné tavaly október 18-tól ez év május 30-ig a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet Kossuth Lajos tár 12. szám alatti vegyes élelmiszerboltjának a vezetője volt. Az üzletet múlt év végén nagy leltárhiánnyal zárták. Ez az összeg idén május 30-ra 1 millió 788 ezer forintra, a kaució levonása után millió 310 ezer forintra emelkedett. Elfogadta az ajánlatot A vizsgálat során a következők derültek ki. Kormány Albertné és Kunu Rezső korábban már dolgoztak együtt. Az asszony alkalmazott volt Kunu Rezsőnek a Szabadság strandon levő szerződéses éttermében. Amikor ismét ösz- szetalálkoztak, Kormányné eladóként dolgozott egy élelmiszerboltban. Elfogadta egykori főnökének ajánlatát, melynek lényege, hogy közösen üzletelnek, s anyagilag mindent Kunu Rezső fedez. Kilépett a munkahelyéről és múlt év október 17-én elutaztak Gödre, a Dunamenti Termelőszövetkezet központjába. Eredeti tervük az volt, hogy megszerzik a termelőszövetkezet Strand vendéglőjének szerződéses üzemeltetését. A kereskedelmi ágazat vezetőjétől megtudták, hogy a Strand vendéglő vezetését versenytárgyaláson hirdetik majd meg a pályázók között. Egy vegyes élelmiszerboltot azonban a Kossuth téren azonnal átvehetnek. Fizetnek a kezesek . Az asszonynak volt ilyen munkában gyakorlata, és megtetszett neki az ajánlat. Nem sokat töprengtek, kivették a boltot. Ott éppen leltároztak, már második napja. Kunu Rezső a következőket mondta ezzel kapcsolatban: — Nem akartam a nyuszikát játszani és azt a látszatot kelteni, hogy azért nem vesz- szük át, mert az első napi leltárnál nem voltunk jelen, így A gyermek kérte & gondozást A rendezett szülői környezet, továbbá az óvodai, majd az iskolai és munkahelyi közösségek meghatározó hatást gyakorolnak a gyerekek személyiségének kibontakozásában. Legfontosabb azonban a család felelőssége azért, hogy milyen felnőtt lesz a gyerekből. Elvált szülők Általános tapasztalat, hogy a veszélyeztetettség okai között leggyakoribb éppen a szülők rendezetlen élete. Sajnos az is megállapítható, hogy a labilis családi körülmények újabb kuszaságok kialakulásához adhatnak mintát. A kriminálstatisztika szerint a bűnelkövetők esetében ez 17 százalék, vagyis sokan már kora gyermekkorban átélték a családi élet zavarait. A problémás esetek többségében elvált szülők gyermekéről van szó. Sajnos, a felbomlott házasságok száma 1974-ben 24 ezer 527 volt, 1983-ban azonban már 29 ezer 397. Megyénkben az 1980-as évektől minden 100 házasságkötésre 40—41 válás iut, ami jóval magasabb az országos átlagnál. Az eltelt 10 esztendő alatt több mint 28 ezer család bomlott fel mesvénkben, s ez mintegy 30—r35 ezer gyermek sorsát érintette. A veszélyeztetett helyzetbe került gyermekek lelentős része közülük kerül ki. A esa'ádok felbomlásában jelentős okként jelentkezik az, hogy nem elég erős az egymás iránti szolidaritás, a konfliktusokat nem megoldani törekszenek, hanem inkább a válást választják. EEdehfál engem A válás, valamint a végleges szakítást megelőző torzsalkodás mély nyomokat hagy a fogékony gyermeki lelkekben. Az egyik állami gondozásban levő kislányt — a szülei elváltak — évek múlva meglátogatta az anyja. A gyermek indulatosan kérdezte tőle: Minek jöttél ide, engem eldobtál, én már nem tartozom hozzád! Egy tizenhárom éves kisfiú így vélekedett az anyjáról: Anyu hazugságra nevelt, és meg akart fojtani, amikor megmondtam apunak, hogy mással jár Előfordult — de ez ritkább —, amikor a gyermek az otthoni veszélyeztetett környezetből • maga kérte az állami gondozását. Példa erre annak a 13 éves lánynak az esete, akinek a szülei elváltak és az anyja újból férjhez ment, majd mindketten any- nvira italoztak, hogy a gyerek nem tudta elviselni, s ezért fordult a gyámhatósághoz. Otthonról elkerülve elvégezte az általános iskola 7. és 8. osztályát, utána a gyermekvárosban ipari tanuló lett, de onnan rövid idő után, mivel nem volt kedve tanulni, az ifjúságvédő intézetbe helyezték, és munkába állították. / Nem kiváncsi rá Kezdetben nehezen illeszkedett be a közösségbe. Gátlásos volt éss könnyen befolyásolható. A nevelőkkel szemben azonban tisztelettudóan viselkedett, a rábízott munkát elvállalta. Egy másik esetben, miután a fiatalkorú szülei elváltak, vele senki sem törődött. Egészen kis korában látta utoljára az édesanyját. Később írt neki, hogy szeretné felkeresni, de az asszony azl válaszolta, hogy nem kíváncsi a fiára. Az apa sem törődött vele, így a gyerek a nagyszülőknél keresett menedéket. Üj helyén azonban részegeskedéssel, kötekedéssel, verekedéssel találkozott. Ilyen előzmények után került összeütközésbe a törvénnyel Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja (Folytatjuk.) aztán nem Is tudom, hogy az átadóleltár jó volt, vagy sem, mert mi lezseren aláírtuk. Átvettük az üzletet. Kötöttek egy maszek megállapodást 1985. november 14-én, mely szerint Kunu Rezső kötelezi magát, hogy az üzletben felmerülő anyagi éa erkölcsi felelősséget teljes egészében viseli. Az asszony fizetést kap, és a forgalom után két százalék hasznot. — Én nem voltam vezető, csak papíron töltöttem be ezt az állást. Én csak ott dolgoztam — vallotta Kormány Albertné. A főnök felesége eleinte a pénztárban dolgozott, de múlt év karácsonyától Kormányné már egyedül kezelte a kasszát Sőt, később Kunu Rezső helyett az öccse, Béla járt ellenőrizni a boltba. Persze azt mindenképpen észre kellett vennie, hogy bajok vannak. Kunu Rezső ezzel kapcsolatban a következőket mondta:- Láttam, hogy az üzlet nagyon rosszul megy, egyre súlyosbodik az adósságunk. Minden héten jöttek a forgalmi jelentések a kereskedelmi osztályról, hogy mennyi hiánya van a boltnak. A kereskedelmi osztálytól több felszólítás érkezett. Mire a türelmüket kértük, hogy majd rendezzük az adósságot. Kunu Rezső arra is rávette az asszonyt, hogy 200 ezer forint OTP-hitelt vegyen fel a boltra, de az adósságot nem tudták fizetni. Hét kezesnek jött a letiltás emiatt. Engedély nélkül ...iin9h m„ A történtekhez még" az fa hozzá tartozik, hogy Kunu Rezső a gödi vegyesbolt mellé engedély nélkül egy zöldséges üzletet is berendezett. A pavilon építéséhez szükséges anyagokat a bolt bevételéből fedezte. A vegyesbolt napi bevételét Kormány Albertné adta postára. Ugyanakkor azonban Kunu Rezsőnek is kulcsa volt az üzlethez, és azt vitt ki onnan, amit akart. S hogy teljes legyen a káosz, esetenként különböző élelmiszercikkeket szállított el onnan, amelyeket a Szabadság strandon lévő éttermében használt fel. Más alkatommal a vendéglő bevételéből próbálta némileg pótolni a bolti hiányt. Kunu Rezső egyébként vendéglátói képesítéssel rendelkezne, de élelmiszerbolt vezetéséhez nincs sem szakmai képesítése, sem eladói gyakorlata. A kereskedelmi tárgyalásokon úgy szerepelt mint Kormány Albertné szószólója. Ez a rövid története annak, hogy amikor a termelőszövetkezet vezetői visszavonták a bélyegzőt, a bevezetőben említett 1 millió 310 ezer forintos veszteséggel zárták be az üzletet. Az ügyben tovább folyik a büntetőeljárás. Gál Judit Munkaügyi témák A Házi Jogtanácsadó az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közreműködésével készült sorozatának első része a munkajoggal foglalkozik. Néhány cím: A munkaügyi Jogszabályok rendszere. Jogérvényesítés. Munkaügyi viták. Az elévülés intézménye. A kollektív szerződés. Munkaügyi szabályzat. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak helyzete. Kit ne érdekelne, hogy milyen munkajogi helyzetbe kerül, ha munkáltatója csődbe jut, megszűnik, vagy szanálásra ítéltetik? Az összeállítás behatóan foglalkozik e téma minden vonatkozásával. Emellett olvashatók a rendszeres rovatok is.
