Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

1986. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ A washingtoni tárgyalások után Folytatódik az eszmecsere Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó volt Washingtonban.' A képon jobbra Eduard Sevardnadze szovjet, balra pedig George Shultz amerikai külügyminiszter és kíséretük (Folytatás as L oldalról.) „Egyesek azonban rosszindu­latúan megpróbálták megállí­tani ezt a folyamatot, olyan lépésekre került sor, ame­lyek kétségessé tették a csúcstalálkozó lehetőségét. Sok minden történt az elmúlt he­tekben a szovjet—amerikai párbeszéd felmondásának ki­erőszakolására. Mesterséges akadályt állítottak fel, egyes kérdéseket előtérbe állítottak, hogy elhomályosítsák azokat a valóban fontos kérdéseket, amelyekről az Egyesült Álla­mokkal tárgyaltunk. A szovjet külügyminiszter a kapcsolatok megrontására irányuló szándék jeleként em­lítette azt a döntést, hogy az Egyesült Államok a szovjet ENSZ-képviselet 25 munka­társának távozását követeli, annak ellenére, hogy a kép­viselet létszáma kevesebb az amerikai fél által korábban megjelölt keretnél. „Ez tör­vénytelen, felelőtlen és provo­katív döntés” — szögezte le a szovjet külügyminiszter. „Ha az Egyesült Államok úgy vé­li, hogy önkényesen és büntet­lenül járhat el, akkor hibás a számítása. Ha egy ilyen lé­pésre sor kerül, akkor ez nem marad következmények nél­kül — de erre vonatkozó döntéseinket sem érzelmektől Vezettetve fogjuk megtenni” — szögezte le. Egy kérdésre válaszolva ki­jelentette: a Szovjetunió a to­vábbi tárgyalásoktól teszi füg­gővé döntéseit. Sevardnadze szólt az úgy­nevezett Daniloff-ügyről is. Ismételten leszögezve: megvan a lehetőség kölcsönösen elfo­gadható megoldásra. A washingtoni tanácskozá­sokat jellemezve Sevardnadze kijelentette: Reagan elnöknek átnyújtotta Mihail Gorbacsov személyes üzenetét és kifej­tette neki annak főbb gondo­latait, azokat a terveket, ame­lyek a biztonság megnövelé­sére irányulnak, a világűr mi- litarizálásának megakadályo­zása, a nukleáris fegyverek csökkentése és teljes felszá' molása útján. „Aláhúztuk an­nak szükségességét, hogy mi­hamarabb bizonyos megálla­podásokra jussunk a biztonsá­gi kérdésekben és a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában. Sajnos fel kellett hívnunk az amerikai kormányzat figyel mét arra. hogy megengedhe­tetlennek tartjuk a kapcsola tok légkörének mesterséges megrontását” — mondotta Se- vardnadze, aki egyébként „nyugodt légkörűnek” minősí­tette a Reagannel tartott meg­beszélést. Shultz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól szól­va a szovjet külügyminiszter kijelentette: a tárgyalásokon o kérdések széles körét tekin­tették át és a megbeszélések jelentékeny része „átfogó és egészében véve konstruktív" volt. Shultz amerikai külügymi­niszter saját sajtókonferen­ciáján azt mondotta, hogy a Daniloff-ügy ..elhomályosítja a jelentékeny előrehaladás lehe­tőségét”. s „mindaddig, amíg ez nem rendeződik”, nem lát lehetőséget eredményes csúcs- találkozóra. Shultz ezután úgy véleke­dett, hogy „az Egyesült Ál­lamok lehetőséget lát a hadá­szati. mindenekelőtt a közepes hatótávolságú nukleáris erők csökkentésére és néhány más kérdés megoldására, például a nukleáris háború veszélyét csökkentő központok létreho­zása és a vegyi fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sa terén”. Azt mondotta, hogy e kérdésekben „van előrehala­dás" és néhány olyan problé­ma, amely „egy évvel vagy akár fél évvel ezelőtt megold­hatatlannak tűnt, most megol­dással kecsegtet”. Az amerikai külügyminiszter azt is mon­dotta, hogy „jól előkészített csúcstalálkozóra van szükség, amely jelentős eredményeket hoz”. Folytatjuk a munkát an­nak érdekében, hogy ez meg­valósuljon” — hangoztatta. A tárgyalásokat értékelve azt mondotta, hogy azok szá­mos terület vonatkozásában „pozitív jelzőkkel minősíthe- tőek”. A Daniloff-ügyben és néhány más, az emberi jogok­kal összefüggő kérdésben „nyílt és komoly” párbeszéd folyt ugyan, de „azt kell jelente­nem: nem tudtuk megoldani az ügyet”, mondotta Shultz. Eduard Sevardnadze a tár­gyalások befejeztével New Yorkba utazott, ahol keddéft szólal fel az ENSZ közgyűlé­sének ülésszakán. ★ A szovjet és az amerikai külügyminiszter washingtoni találkozójáról szóló hírügy­nökségi összefoglalók vasár­nap azt az óvatos derűlátást tükrözték, amelynek Eduard Sevardnadze és George Shultz a sajtóértekezleteken hangot adott. Az AFP a washingtoni vé­leményeket összegezve meg­állapította, hogy a találkozón a jelek szerint megvetették a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó, illetve az eurorakéták- ról szóló megállapodás alap­jait, ám ezek megvalósulása előtt még el kell hárítani a „Daniloff-akadályt”. A nyugati hírügynökségek utaltak arra, hogy a sajtóér­tekezleten mind Sevardnadze, mind Shultz egybehangzóan nyilatkozott a nézetek köze­ledésének esélyeiről a köze­pes hatótávolságú rakéták csökkentésének kérdésében. A különböző televíziós há­lózatok számos ismert politi­kus véleményét kérték ki a külügyminiszteri tárgyalások után. Henry Kissinger volt külügyminiszter szerint a két fél meg tud állapodni csúcstalálkozóban, s arra vi­szonylag, jpvid időn belül sor kerülhet, ha^ejjjárítják.az aka­dályokat és folytatják' az elő­készítő munkát. Gennagyij Geraszimov kijelentette: Szovjetunió már a harmadik, jövőre tervezett csúcstalálkozó előkészítésével szeretne fog­lalkozni a jelenleg fennálló problémák helyett A Pravda kammontmja Mesterséges akadályok AzEgyesült Államok kor­mányzatának legutóbbi né­hány lépését csak a szovjetel- lenesség szításaként, a szov­jet—amerikai kapcsolatok ki­élezésére, a csúcstalálkozó meghiúsítására irányuló pró­bálkozásokként lehet értékel­ni — mutatott rá a szombati Pravdában Vszevolgd Ov- csinnyikov. Ezekkel a felelőtlen lépé­sekkel az Egyesült Államok igyekszik elterelni a figyel­met a szovjet békejavaslatok­kal kapcsolatos népszerűtlen álláspontjáról, s igyekszik megzavarni a korunk legfon­tosabb kérdéseiről folytatott szovjet—amerikai párbeszédet. Ovcsinnyikov az önkényes amerikai cselekedetek legutób­bi példájaként a New York-i szovjet ENSZ-misszió 25 mun­katársának eltávolítására irá­nyuló amerikai követelést em­lítette, s rámutatott, hogy a nemzetközi jogi normák sze­rint az ENSZ-tagállamok ma­guk határozhatják meg. hánv fő szükséges képviseletük munkájának ellátásához. Az amerikai akciót, amely egyéb­ként ellentétes az Egyesült Államoknak az ENSZ-szel összefüggésben vállalt köte’e- zettségeivel is, szorosan ösz- szehangolták a Daniloff-ügy­ben keltett provokatív hűhó­val. A szovjet—amerikai kap­csolatok javítása, a nemzet­közi kapcsolatok egészségessé válása útjába nem először ál­lítanak mesterséges akadályo­kat, csak nem szovjet, hanem amerikai részről — hangsú­lyozta a szemleíró, s emlékez­tetett azokra, akik Gary Po­werst az U—2-es kémrepülő­géppel a Szovjetunió fölé küldték, s azokra, akik a dél­koreai utasszállító gépet pusz- . tulásra ítélték, s végül azok­ra, akik líbiai városokat lőt­tek rakétákkal. A Daniloff- ügyben "keltett lárma ennek a sornak a folytatása. A genfi csúcs után az Egye­sült Államok megpróbálta azt kiprovokálni, hogy a Szovjet­unió „csapja be maga mögött az ajtót”. A Szovjetuniónak azonban szilárdak az idegei kitartó, tudatában van fele­lősségének, s megvalósítja el­veit, határozottan folytatja az egész emberiség érdekeit szol­gáló békepolitikáját — muta­tott rá végezetül a Pravda kommentátora. Mihail Gorbacsov visszatért Moszkvába Szabadságát befejezve Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton visszatért Moszkvába. Siófia Budapesti napok Gazdag programot kínáló budapesti napok kezdődnek ma Szófiában. Ennek kereté­ben tartják meg a magyar konyha hetét. A szófiai budapesti napok rendezvénysorozatán több ma­gyar együttes is részt vesz, több kiállítást is megnyitnak, közöttük a „Budapest üdvözli Szófiát” elnevezésű bemuta­tót. Még cr// az óra Stockholmban Vita az ellenőrzésről A stockholmi konferencián, ahol pénteken éjfél előtt szim­bolikus jelleggel megállították az órákat, hogy áthidalják az időzavart, Szombaton éjszaka és vasárnap is folyt az egyez­tető munka. A szombat esti pár perces plenáris ülésen úgy döntöttek, hogy a politikai és a katonai-technikai kérdések­kel foglalkozó összevont mun­kacsoportok vasárnap délben újabb ülést tartanak. A ple­náris ülés folytatását pedig vasárnap este 22 órára tűzték ki. Vasárnap még nem derült ki, hogy a késő esti plenáris összejövetel már valóban a záróülés lehet-e. Nem oldó­Szakszervezeíi világkongresszus Héttőn záróülés Berlinben A Berlinben ülésező XI. szakszervezeti világkongresz- szus vasárnap befejezte az általános vitát, amelyben 190 küldöttség fejtette ki vélemé­nyét. Az eddig legátfogóbb szak- szervezeti világfórum, amelyen öt kontinens 154 országából 432 szervezet delegációja vesz részt, hétfőn fejezi be tanács­kozását. A vasárnapi vitában szólalt fel Romes Csandra, a Béke Világtanács elnöke és beszé­dében a békéért harcoló erők szilárdabb nemzetközi össze­fogását sürgette. A hat nap óta tartó tanács­kozáson a vitában felszólalók valamennyien egyetértettek abban, hogy a béke megőrzé­se az emberiség sorskérdése és a szakszervezeteknek a vilá­gon mindenütt aktívan kell tevékenykedniük az enyhülé­sért, a fegyverkezés ellen. Behatóan foglalkoztak azzal, hogy a szakszervezetek mi­ként védekezzenek- .az .elhú­zódó gazdasági világválságnak a dolgozókat sújtó következ­ményei ellen. Ibrahim Zakariának, a Szak­szervezeti Világszövetség fő­titkárának vitazárója után a kongresszus munkabizottságai terjesztették elő jelentéseiket. A kongresszus vasárnap ké­ső este tartott plenáris ülésén felhívásokat, szolidaritási nyi­latkozatokat fogadott el. A világ szakszervezeteihez és dolgozóihoz intézett felhívás­ban a kongresszus arra szólít fel, hogy összefogva, eltökél­ten álljanak ellen a dolgozók jogait és a szakszervezetek lé­tét fenyegető támadásoknak. A különböző nemzetközi és regionális szakszervezeti köz­pontok egyeztessék álláspont­jukat és közösen lépjenek fel a béke megőrzéséért, a dolgo­zók érdekeiért. A XI. szakszervezeti világ- kongresszus határozatban szó­lított fel az iraki—iráni há­ború mielőbbi befejezésére, szolidaritásáról biztosította az arab népeket, a demokratiz­mus helyreállításáért harcoló chilei népet, az apartheid el­len küzdő afrikai népeket, a salvadori hazafias erőket és a nicaraguai népet. Köszönetét mondtak a ven­déglátó Szabad Német Szak- szervezeti Szövetségnek. dott meg a bejelentésköteles hadgyakorlatok minimális lét­szám- és eszközszintjének kér­dése, a megfigyelők meghívá­sának néhány feltétele is tisz­tázatlan. Az ellenőrzés téma­körében újabb nehézségek tá­madtak az úgynevezett tiltott, vagy érzékeny övezetek, illet­ve pontok meghatározását il­letően. Miután Málta követe­lését teljesítették, Törökország is külön igényekkel lépett fel, és ilyen jelenség megismétlő­dése az utolsó percekig nem kizárt. A záróülés a tervek szerint egy zárt és egy nyitott sza­kaszból fog állni. A zárt sza­kaszban az elnök konszenzust kér az okmány szövegéhez, előterjeszti az okmány részét képező elnöki nyilatkozatokat. Ezt követően a küldöttségek elmondhatják fenntartásaikat, ha ilyenek vannak, illetve ér­telmezési megjegyzéseket te­hetnek. A záróülés nyilvános részé­ben egyebek között beszédet mond Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök. A HEM VARHATO ESEMENYEK a A világpolitikában srirte ^ egymást érik a rendkívüli je- ^ lentőségű események. A hir- ^ ügynökségek előrejelzései kö* £ zött tallózgatva csak azon kell S törnünk a fejünket: mit emel- N lünk ki a rengeteg fontos do- N log közül. Hétfő: Megkezdődik az ál­talános vita az ENSZ-köz- gyűlés 41. ülésszakán. Jó né­hány fontos beszédre is számí­tani lehet. Így rögtön az első napon I. János Károly spa­nyol király és Reagan ame­rikai elnök szólal föl. Kedd: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ENSZ- beli beszéde mellett Bécsre figyel a világ: megkezdődik a helsinki folyamatba illeszke­dő soros Európa-találkozó elő­készítése. A téma ismét az európai biztonság és együtt­működés. Szerda: Sevardnadze japán kollégájával találkozik New Yorkban. Csütörtök: Bács a színhe- helye a közép-európai csaoat­csökkentési és fegyverzetkor­látozási tárgyalásoknak. A maratoni konferencián immár a 40. fordulót kezdik el a tár­gyaló felele, de az igazi áttö­résre még mindig csak hal­vány remények vannak. Péntek: New Yorkban a ciprusi válság rendezésére tesz újabb kísérletet Pérez de Cuel­lar ENSZ-fötitkár. Ezúttal Szpirosz Kiprianuval, a sziget- ország köztársasági elnökével, a görög közösség vezetőjével találkozik. Szombat: Frankfurtban két­napos csúcstalálkozó lesz Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl nyugat­német kancellár között. A rendszeres megbeszélések so­rába illeszkedő tárgyalásokon elsősorban gazdasági és biz­tonsági kérdésekről lesz szó, különös tekintettel a francia kormány terroristaellenes in­tézkedéseire. Vasárnap: A „kettős hata­lom” kezdete, vagyis Chirac jobboldali kormányának hata­lomra kerülése óta első ízben rendeznek választásokat Fran­ciaországban. A terrorakciók megelőzésére Riedókészültseg Madridból A spanyol fővárosban pén­tek éjszakától rendkívüli in­tézkedéseket hoztak a fegyve­res terrorszervezetek várható akcióinak megelőzésére. A spanyol állambiztonsági fő- igazgatóság vezetője drámai hangvételű televíziós nyilatko­zatában közölte: azonnali ha­tállyal riadókészültségbe he­lyezik a madridi biztonsági erőket. Kifejtette, hogy az ed­digieknél nagyobb mértékben számítanak a hatóságok a-Ta- kosság közreműködésére az ETA nevű baszkföld! terror- csoport madridi kommandó­jának mielőbbi kézrekerítése érdekében. A tisztviselő szavaiból végső soron ugyanaz érződött ki, mint néhány nappal ezelőtt a képviselőházban a belügymi­niszter magyarázkodásából. Nevezetesen: a spanyol rend­őrség több vidéki városban ért el ugyan eredményeket a ter­rorista bandák elleni küzde­lemben, ám Madridban a szé­les körű biztonsági intézke­dések ellenére a terrorista osz­tagok továbbra is büntetlenül lépnek akcióba. A spanyol fő­városból kivezető országutak némelyikén a rendőr-séft ellen­őrző posztokat állított fel. Madridban a szokásosnál job­ban felfegyverzett járőrök sű­rűn igazoltatnak gyanús sze­mélyeket és sok helyütt átku­tatják a gépkocsikat, sőt a benne ülőket is. A 41. ülésszak napirendjén Átfogó biztonsági rendszer Az ENSZ tagállamai szom­baton 143 pontból álló napi­rendet hagytak jóvá a köz­gyűlés 41. ülésszákára. A vita eredményeként, az Afrikai Egységszervezet javaslatára, felkerült a napirendi pontok közé a Líbia ellen végrehaj­tott amerikai agresszió megvi­tatása, s az úgynevezett 77-ek csoportjának kezdeményezésé­re a fejlődő államok eladóso­dásának problémája is. A szocialista országok javas­lata alapján a közgyűlés meg­vitatja maid egy olyan átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer kérdését, amely felöleli a katonai, politikai, gazdasági és humanitárius Vonatkozáso­kat is. A nemzetközi biztonsá­gi rendszer megszilárdítására vonatkozó új javaslatokat — a szocia’ista országok nevében — a Magyar Népköztársaság juttatta el a Világszervezet főtitkárához. A 41. ülésszak figyelmének középpontjában a nukleáris fenyegetés elhárításával össze­függő kérdések állnak: a nuk­leáris kísérleteket betiltó meg­állapodás mielőbbi megkötése, a nukleáris és más tömegpusz­tító fegyverek felszámolása, a világűr kizárólag békés célok­ra történő felhasználása, tény­leges katonai leszerelés eléré­se minden fegyverfajtánál. A regionális konfliktusok közül a napirenden szerepel egyebek között a közel-keleti nroblémakör, Közéo-Amerika, Dél-Afrijca és a Földközi-ten­ger térsége. Több nanirendi pont foglalkozik időszerű nemzetközi gazdasági kérdé­sekkel. az emberi jogokkal és a gyarmatosítás maradványai­nak felszámolásával. Választások Ausztriában Kosikiés kilátások A szocialisták (SPÖ) és a Szabadságpárt (FPÖ) vissza­esését, a Polgári Néppárt (ÖVP) erősödését hozták a va­sárnapi stájerországi válasz­tások. Az ország egyik nagy iparvidékét is magában fogla­ló tartományban a kormányzó szocialisták elsősorban az ál­lami ipar válsága, a nehéz­iparban itt is küszöbönálló és tervezett nagyszabású le­építések. üzembezárások miatt vesztették el szavazóiknak mintegy 5 százalékát. A tar­tományi parlamentben 1945 óta a Néppárt van többség­ben, amely hagyományosan együtt kormányoz a szocia­listákkal. Várhatóan csak éjjel, a sza­vazatok teljes összeszámlálása után derül ki, bejutottak-e (először) a zöldek a tartomá­nyi gyűlésbe, illetve kikerül-e onnan a Szabadságpárt utol­só 2 képviselője is. A november 23-i parlamen­ti választások előtt ez volt az utolsó szavazás Ausztriában, amelynek eredménye csak megerősíti az eddigi várako­zásokat: az SPÖ visszaesése, az 1970 óta ellenzékben levő ÖVP erősödése a két nagy párt koalícióját eredményez­heti — annál is Inkább, mi­vel a megosztott FPÖ a tel­jes jelentéktelenségbe szorul­hat vissza. y

Next

/
Oldalképek
Tartalom