Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

Kj/tl GLÉDI ma A PEST MEGYEI-----------a----------------------------*-----,----„ HÍ RLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Elnökváiasztó közgyűlés a szövetkezetben Zömmel divatárut gyártottak A napokban tartotta köz­gyűlését a Cegléd és Környé­ke Háziipari Szövetkezet. Az eseményen ott volt dr. Ber- náth Tibor, a Pest Megyei Kiszöv elnöke is. Kollár Klára, a szövetkezet nyugdíjba vonuló elnöke be­számolójában többek között említette hogy célkitűzéseik teljesítése igen nagy felada­tot jelent kollektívájuk szá­mára, mivel műszaki fejlesz­tésre és technológiai korsze­rűsítésre nincs lehetőségük. A kézimunka és a konfekcióvar­rás a fő profiljuk, ezt is több­ségében bedolgozók végzik. E tevékenységhez rendelkeznek a szükséges gépekkel. Épp ezért elengedhetetlenül fon­tos az elért minőség színvo­nalának megtartása, illetve a minőség további javítása, a belkereskedelem minél széle­sebb körű igényeinek kielé­gítése, a választék és a kis szériás termékek gyártásának bővítése, a technológiai fe­gyelem betartása, valamint a szigorú anyag- és energiata­karékosság. A jelenlegi körülmények kö­zött csak olyan dolgozó szá­mára tudnak munkalehetősé­get teremteni, akit hatéko­nyan foglalkoztathatnak. An­nál is inkább, mivel a keres­let az általuk előállított ter­mékek iránt nap mint nap csökken. Ennek ellensúlyozá­sára igen rugalmas, gyors át­állást kellett megvalósítaniuk, új partnereket felkutatni. El­érték azt, hogy folyamatosan termeltek. Igen kedvezően alakul a kis szériás termelés. Erre igény van, ezért tovább kívánjál? fejleszteni. A legnagyobb nehézséget a bérgazdálkodás, bérhelyzet okozza. A feltételek oly szigo­rúak, hogy a lehetőségeken belül mindent el kell követnie a szövetkezetnek, hogy ne le­gyen alaphiányos. Az 1986. évi nettó árbevételi tervüket fél­éves szinten ugyan 104,3 szá­zalékra teljesítették, viszont a nyereség-előirányzatuk meg valósítása, az erőfeszítések ellenére sem sikerült. A nyereség csökkenésének egyik oka, hogy az első fél­évben teljesítendő szállítási szerződéseket az elmúlt év 4 negyedévében kötötték mag Ugyanakkor az 1985-ös rezsi- költségek emelkedtek, s ezt áraikban nem tudták realizál­ni. A másik igen lényeges té­nyező, hogy több esetben kénytelenek voltak engedni az amúgy is szerény áraikból a nyereség rovására —, a fog­lalkoztatás érdekében. Ez fő­leg a kézi horgolású cikkeknél éreztette hatását. Még a kész­termékek tárolását is vállal­ták, ha az volt a feltétele a megrendelésnek, azért, hogy folyamatosan termelhessenek. Hogy év végére ne legyenek alaphiányosak, a vezetőség megtette az intézkedéseket. ■■■■ ad A létszám — mind a köz­ponti, mind a bedolgozói — nyugdíjazás és más munka­helyre távozás miatt csökken. Jelenleg 305-en vannak. Meg­rendelőik egyre több esetben Idegenben nyert az Abony A körzeti labdarúgó-bajnok­ság negyedik fordulójában, idegenben nyert az Abony, ezzel tovább őrzi veretlensé­gét. Újszilvás csapata Péterin szenvedett súlyos vereséget. A másik három körzeti csapa­tunk odahaza nyerte mérkő­zéseit. Az Újszilvás mellett idegenben játszó Dánszent- miklós szoros küzdelemben szenvedett vereséget a jó ké­pességű Űri csapatától. A felnőttek eredményei: Űri—Dánszentmiklós 2-1, Mende—Vecsés 3-1, Maglód— Ecser 0-0, Törtei—Abony 1-3, Albertirsa—Nyáregyháza 4-0, Ceglédbercel—Csévharaszt 3-1, Péteri—Újszilvás 7-1, Tápió- szőlős—Monori-erdő 6-0. Ifjúságiak: Űri—Dánszentmiklós 4-0, Mende—Vecsés 1-5, Maglód— Ecser 0-2, Albertirsa—Nyár­egyháza 4-0, Ceglédbercel— Csévharaszt 3-0. Serdülők: Abony—Tápiószőlős 3-1, Dánszentmiklós—CVSE 1-10. Újszilvás—Albertirsa 1-0. A szeptember 21. forduló mérkőzései: Dánszentmiklós— Mende, Vecsés—Maglód, Ecser —Törtei, Abony—Albertirsa, Nyáregyháza—Ceglédbercel, Csévharaszt—Tápiószőlős, Új­szilvás-Űri, Monori-erdő— Péteri. Fegyveres erők hete Hétfőn, szeptember 22-én kezdődik a fegyveres erők he­te, Évin Sándor vezérőrnagy, helyőrségparancsnok nyitja meg a ceglédi Helyőrségi Mű­velődési Központban. 24-én munkás-paraszt-katona talál­kozó lesz a laktanyában, 25-én helyőrségi pisztolylőverseny a: fegyveres erők részvételével, 26-án a fegyveres erők napja tiszteletére ünnepi gyűlés a laktanyában, 27-én pedig az újoncok nyilvános eskütétele Cegléden, a Rákóczi és a Szé­chenyi út kereszteződésében. Szeptember 28-án (vasár­nap) a helybeli középiskolá­sok kívánsága teljesül: egy napra katonák lehetnek, kinn a laktanyában. Moh’ Cegléd, Szabadság Eilmszín- ház, szombaton és vasárnap, délután: Abigél I—II. (magyar film) Szombaton este: Szer­zetesek géppisztollyal (olasz krimiparódia). Szombaton éj­szakai előadás: Ki kém, ki nem kém (amerikai film). Va­sárnap este: Coca-Cola kölyök (ausztrál filmvígjáték). A ka­maramoziban, szombaton és vasárnap délután: Aranytojás (magyar mesefilmsorozat). Es­te: Átlagemberek (amerikai film). Abony, szombaton és vasár­nap: Hátsó ablak (amerikai krimi). Szombaton éjszakai előadás: Break (amerikai film). Vasárnap, délután: Jöj­jön vendégségbe (magyar me­sefilmsorozat). Albertirsa, szombaton és vasárnap: Nincs kettő négy nélkül (olasz film­vígjáték). Ceglédbercel, szom­baton: Piszkos ügy (amerikai krimi). Vasárnap: A betörés nagymestere (francia krimi). Törtei, szombaton: Nyomorul­tak I—II. (német—francia— olasz film). Vasárnap, délután: Pöttöm Panna (magyar mese­filmsorozat). Este: Hurrikán (amerikai film.) Dánszentmik­lós, szombaton, délután: Irigy hörcsög (szovjet mesefilmso­rozat). Este: A smaragd ro­mánca (amerikai film). késedelmesen fizettek, követ­kezésképpen a szövetkezet sem tudott emiatt időben ele­get tenni fizetési kötelezettsé­geinek. E jelenség átmeneti volt, amelynek megoldására, a ceglédi bankfióktól kaptak se­gítséget. Az év folyamán eddig zöm­mel divatárut gyártottak. így a varró részlegük női, bakfis- és gyermekruhákat, a gépi kö­tők férfi-, női, gyermekpuló­vert, a kézi horgolok pedig csecsemő- és gyermekárut. Minőségi reklamáció nem volt, késedelmi kötbért sem kellett fizetniük. Az alacsony nyere­ség ellenére megoldották azt, hogy a tagságukat folyamato­san tudták és tudják foglal­koztatni. A beszámolót követően meg­választották a tisztségviselő­ket. A szövetkezet új elnöke Zalai György lett, aki koráb­ban Kollár Klára mellett az elnökhelyettesi teendőket lát­ta el. F. F. Lepyelí szavak Aznapra niegfan a másnapod „Lenyelt szavak nyomják az embert, megkönnyebbül, ha kikiálthatja kínjait.” (Victor Hugo: A nevető ember) Amit L. mond: Természetesen továbbta- hult az általános iskola után, pedig nem javasolták; meg­mondták az apjának, vigye a gyereket szakmunkásképzőbe. Ö mégis elvégezte az élei mi- szeriparit jeles eredménnyel. Harmadikban országos tanul­mányi versenyen harmadik helyezést ért el, erre alapoz­ta későbbi egyetemi jelentke­zéseit. Egyetlenegyszer sem kellett felvételiznie. Legelő­ször sem, amikor a kertésze­tire ment. A kollégiumban hamar elő­került a rumosüveg, egy másik fiúval elhatározták, disszidál­nak. Hogy miért, ne firtassuk. Hazajött, bejelentette, a szü­lők kiborultak. Mire vissza­ment Pestre, a lányok azzal fogadták, a másik srác tanul, mint a güzü, mert otthon le­beszélték. A dékán is tudha­tott valamit, de azt mondta, mindkettőjüknek igazolja a távollétet, maradhatnak, le is vizsgázhatnak félévkor. L. nem vizsgázott, eljött. Azután kezdődtek a csavar­gások. Nagykőrösön, a cifra­kerti szabadtéri színpad tövé­ben másodmagával múlatta a novemberi éjszakákat. Már épp beleszoktak a kemény életbe, amikor egy este rend­őrautó szirénázott, elkapták őket. L.-nek nem vol,t nagy ügy ki magyarázkodni, szemé­lyi igazolványában az egye­tem szerepelt. A másik fiúval több gond volt, mert fölinge- relte a rendőröket. Amikor megkérdezték tőle, hány mun­kahelye volt eddig, bediktálta az általános iskolát is. A bölcs döntés: egyikőjüket kivitt ék a Lapunk más helyén is foglalko­zunk a szenvedélybetegségekkcl. Ciganyesküvő Videón a vendégsereg Az Együtt, egymásért közös­ségi csoport megalakulásának 6 hónapja alatt igyekezett hasznos, érdekes, színes prog­ramokat szervezni tagjai szá­mára, Több alkalommal végez­tek társadalmi munkát, vol­tak kirándulni és filmvetíté­seket tekintettek meg. Né­hány alkalommal meghívott vendég közre működ és éve) is­meretterjesztő előadást is tar­tottak, amelyek közül az egyik témája a családalapítás volt. A klub vezetősége ily módon szeretett volna irányt mutat­ni. Talán épp ez játszott sze­repet abban, hogy Rafael Ibo­lya és Raffael József anya­könyvvezető előtt kívánta ki­mondani a boldogító igent, a külsőségekben megtartva a ré­gi cigányhagyományokat. A város centrumában szom­baton délután pár percre le­állt a forgalom. A személy­autókkal közlekedők, a taxi­sok, sőt, még a kirándulókat szállító busz vezetője is le­lassított. A Rákóczi út felől két ló fordult be a Kossuth tér felé, szalagokkal feldíszí­tett féderes kocsival. A nem mindennapos látvány, a ci­gányesküvő két főszereplője így érkezett a házasságkötés­re. A kocsi mögött lépdeltek a koszorús lányok, a hangu­latosan muzsikáló zenekar, s őket követte a lakodalmas menet: virgonc gyerekek, színesbe öltözött asszonyok, pezsgősüveget szorongató! fér­fiak. Körben csodálkozó al­kalmi publikum. A meny­asszony hosszú, aranyhímzé- ses uszályát koszorúslányok tartották. A jegyesek belép­tek a tanácsháza épületébe, lassan elindultak felfelé a lépcsőkön, s amíg a teremhez nem értek, addig a banda ze­nélt — zengett, visszhangzott az aula. A szertartást kö­vetően a fiatalokat a fény­képészhez kísérte az önfeled­ten éneklő, táncoló vendég­sereg. Ilyen cigányesküvőre a ceg­lédi Családi Intézetnél sem emlékeznek, a munkatársaik az eseményt videokazettán megörökítették. Az újdonsült férj — egyébként az ő szü­leinél fognak' lakni — az egyik budapesti postánál dol­gozik, a felesége (ceglédi szár­mazású) a háztartási teendő­ket látja majd el. — ff ceglédi útra, a másikat a kecskemétire, menjenek, meg se próbáljanak visszafordulni L. a kecskeméti oldalra ke­rült, oda ment dolgozni egy fél évre a vasúthoz. Kram- pács, sárga mellény, csákány, kő. Nem volt rossz munka, de egy kicsit elege lett minden­ből. Egyszer azonban elfogyott a pénze. Sörösrekeszeket lop­tak el, abból vettek töpörtyűt meg kenyeret. Kitavaszodott L. elhelyezkedett, művelődési házban dolgozott, onnan hív ta fel a műegyetemet, simán fölvették. Megismerkedett S.- sel. v Amit S. mond: S. barátnője Pesten dolgo­zott, haematológiai és vér­transzfúziós állomáson. A lány nagyon szerette S.-t. Egyszer ajándékba hozta ne­ki a gyógyszert, ötven szem elfér a kis gyufásdobozban sőt még száz is. Ezért hívták ezt a gyógyszert gyufának. Hogy Id vette fél a gyógyszer- tárból? Hagyjuk! Nehéz ügy. Személyit kellett már akkor is felmutatni, könnyen utána lehetett volna járni. De mi van akkor, ha az ott dolgozók minden dobozból kivesznek egy-egy szemet? Ki veszi ész­re? Különben sem olyan, mint a Kalmopirin, nem le­vélben van, a gyufa ömlesz­tett áru. S. tudta, mit kapott, de més nem próbálta ki. Többen ösz- szeálltak, a kíváncsiság haj­totta őket. Bementek az étte­rembe, bevettek egy szabiét, rendeltek egy deoi rumot, azt kávéspohárba töltötték, rá kis kólát, és megitták. Aztán még egy szem, rum, kóla. Jóked­vük lett. Bevettek hármat is, várták, hogy mi lesz. S. úgy ' kezdte érezni, mintha laza gu­miszőnyegen járna, könnye­dén hajlott a Iáiba. A lámpát a szivárvány minden színében látta, amikor elindult haza. Kezét vékony ködfelhő vonta be, simogatta. Saját .magát és libegett a járdán. Az ajtóban, nem találta a’ kulcsot; de ezt kellemesen konstatálta. Moz­gása lelassult, a reflexek nem működtek. Otthon, az ágyban már ví­ziói is voltak. Patkányok mászkáltak a testén, aztán meg villamoson kezdték ül­dözni, egészen addig, amíg ki nem tisztult. Fölkapcsolta a villanyt, csak úgy tudott el­aludni. A szobába bejött két katona, bezárta őket a szek­rénybe. Ballagott befelé a vá­rosba, és azt hitte, ott van .mellette, akitől előzőleg elbú­csúzott. Ilyenkor idegesítette a gyógyszer, ki volt száradva a torka, rosszullét környékez­te. Soha többet — mondta —, ez rosszabb, mint a másna­posság. Amit L. és S. mond: Könnyen egymásra találtak. Zsák- a foltját. S. barátnője újabb dobozokkal állított be, összesen 250 szemmel, az 60 adag. Pesten ötven forintért adtak egy-egy szemet koncer­tek előtt, de ők nem adták el, sz-étosztogatták a haveroknak. Bevettek három óránként ■ - ■­egyet, ittak rá, s aznapra megvolt a másnapjuk. S. egy éjjel fölvonatozott Pestre, pá­lyaudvart keresett, kérdezte a taxisofőrt, nyitva van-e már a Nyugati, mert úgy láttái, hogy a bejárati ajtók be van­nak drótozva. A szeme fon- csorozott, olyan ez, mint mi­kor nagyító alatt próbálják nézegetni, mikor élesedik a kép. Közben L. újra beiratko­zott az egyetemre, de kéthó- napi komoly tanulás után rá­jött, nem megy ez' olyan könnyen, mint két éve. Az októberi szociális támogatást elitták egy este a kollégium­ban, aztán hazajött, úgy érez­te. teljesen kész van. S. eltűnt, maradt helyette Z., ő egyedül lakott, L. hozzá­költözött. Üres lakás, duma, nők, nyugtató, alkohol. A kö­högés elleni gyógyszer már bőr alá ment. G. hozta a kór­házból. Vénásan adták be, steril fecskendőkkel. Z. még a tiszta szeszt is felnyomta magának, nagy fecskendővel,. Aztán -már morfinszármazék is volt, vállba, izomba. Sem­milyen hallucináció, kedves lett tőle. Rendkívül j<?a kom­munikáció, nincs vita. Fél évig laktak együtt, L. alkalmi munkával kereste a pénzt. Egyszer még M. kör­nyékére is elutaztak, azt hal­lották, ott a mezőn szabadon nő a vadkender, ők majd ter­melni fogják, összetörik, meg­szárítják, beleteszik cigaretta- papírba, szívják, és nevető- görcsük lesz. Olyan mosoly­gást kerestek, mint amit L. az utolsó egyetemi hónapok alatt egy palesztin szobatársa arcán látott. Az zatart fo­gyasztott, de azt lehet behoz­ni, mert csak egy közel-keleti fűszer kifinomítatlan alap­anyagának számít, teába szór­ják és mártogatnak bele va­lami sajtféleséget. Z. is fölszívódott, L. pedig talált magának olyan munka­helyet, ahol célokat tűzhetett maga elé, és az igazi felelős­séget is megkóstoltatta vele az ottani Vezető. A szolgálat azonban nem sokáig tartott, lejárt a szerződés, s azt nem újították meg. L. mostomagá- ban füstölög. Azt ecseteli, bárkinek problémája van az életben, s ott lenne egy kis doboz a vitrines szekrényben, rögtön hozzányúlna mindenki. Arra céloz, hogy anyáink — ha fáj a fejük — mindjárt bekapják az Algopyrint. Per­sze, az más, de van benne va­lami ... Ö azonban túl van rajta — így mondja —, nincs több gyógyszer... Amit én mondok: az nem sok. Minek kellene lennem, hogy segíteni tudjak, s ne csupán jól hangzó szavakkal sopánkodjak az ifjúságot ért káros hatásokról? Szülőnek, rendőrnek, papnak, orvosnak? Vagy legyek klubvezető, ta­nár, esetleg újságíró? Ha az utóbbi lennék mégis, akkor felhívnám a figyelmet a ká­ros (kóros) jelenségekre, tud­jon róla mindenki, aki képes valamit tenni. Nem, nem hallgatnám el a szigorú té­nyeket, s azt sem mondanám, ne beszéljünk róla, mert csak kíváncsiságot keltünk a dro­gok iránt. Ez az álláspont tarthatatlan. Hiszen, ha így lenne, akkor a Bűn és bűnhő­dé s elolvasása után — Rasz- kolnyikov példáját követve — gyilkolni kezdenénk, az Anna Kareninát letéve pedig a ma­gányos, sorsukba belerokkant asszonyok mind a vonat elé vetnék magukat. Rab László Szombat délután: a városközpontba érkezik a féderes kocsi. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Szésihír A Tüzép tüzelőanyag-telepé­nek vezetőjétől részletes in­formációt kértünk a jelenlegi tüzelőanyag-ellátást ÓL Ö a kö­vetkezőket válaszolta: „Nincs erre semmi szükség és külön­ben is, írtak már ebben az évben a témáról. Egyébként van szén, az igényeket ki tud­juk elégíteni.” Emlékeztetőül csak annyit, hogy talán a telepvezető is tudja, szeptember elsejétől életbe lépett az új sajtótör­vény, a tájékoztatás nem szí­vesség dolga, még a Tüzép-nél sem. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom