Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

1986. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Kapunyitás nysicvaimegyedszer Bundái: a Boscoop-standon. Belföldön és külföldön egyaránt kereset­tek a nemes anyagú szőrmekabátok (Erdőst Ágnes felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) banán-, kávé- és déligyü- mölcs-készítményeket, a Zim­babwei Köztársaság kiállítá­sán pedig dohányárukat, kü­lönleges hangszereket és a textiltermékeket tekintették meg. Az olasz kiállítók standjá­nál a vendégék az Olasz Ke­reskedelmi Kamara képvise­lőivel beszélgettek a kereske­delmi' kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről, majd megtekintették azokat a speciális padozatokat és sző­nyegeket, amelyeket az olasz gyártók a komputerekkel dol­gozók helyiségeibe ajánlanak. A Kínai Népköztársaság több éves szünet után mutatkozik be ismét a BNV-n, mintegy 500 négyzetméteren. A már itthon is ismert kínai sport­szerek és sportruházati cikkek mellett felvonultatják korsze­rű textilruházati termékeiket, valamint híradástechnikai új­donságaikat is. A körséta részvevői ezután a görög ru­házati termékeket, ajándék- tárgyakat, különleges cipőket; a Bangladesi Népi Köztársa­ság háziipari termékeit, majd az iraki szőnyegkülönlegessé­geket és kozmetikai készít­ményeket vették szemügyre. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság standjához érve meghallgatták a kiállítók tá­jékoztatását arról, hogy ezút­tal 11 külkereskedelmi válla­lat vesz részt az őszi BNV-n, s jelentős üzletkötésekre szá­mítanak. A Német Demokra­tikus Köztársaság standján ■tájékoztatták a látogatókat at- ról, hogy rövidesen 33 ezer színes televízió érkezik az NDK-ból a magyar üzletekbe. A Brazil Szövetségi Köztársa­ság kiállítói — hagyomá­nyaikhoz híven — kávéval kí­nálták a körséta résztvevőit, s bemutatták nekik sport- és íarmerruházati termékeiket. Ezt követően az argentin ki­állítók déligyümölcs-kínálatát, majd a Szíriái Arab Köztár­saság szőnyeg- és brokátkiál­lítását tekintették meg a vá­sár első vendégei. A körséta a 23-as pavilon­ban, az elektronikai ipar ki­állításán folytatódott. Itt az Orion és a Videoton gyár ve­zetői felhívták a látogatók fi­gyelmét a legújabb termékek­re. például a japán kooperá­cióban készült HiFi-tornyok- ra és a Panasonic videókra. Bemutattak 11-féle színes te­levíziót is, amelyek ára 20 és 40 ezer forint között változik és szó esett arról is, hogy még az idén bővül a televízióké­szülékek választéka, javul az ellátás. A legújabb magyar élelmi­szer-ipari termékeket a 24-es és a 25-ös pavilonban tekin­tették meg: a vendégek együtt láthatták a BNV-nagy- díjas cikkeket és mint elhang­zott: majd’ mindegyik nagy­díjas élelmiszerből már az idén igény szerinti mennyisé­get képesek gyártani a válla­latok. A hazai könnyűiparnak ha­gyományosan otthont adó A pavilon után Jugoszlávia standja következett. A Szov­jetunió kiállításához érkezve a vendégeket Oleg Androszov, a kiállítás igazgatója fogadta. Felhívta figyelmüket a szóra­koztató elektronikai ipar leg­újabb termékeire, valamint a szabadtéren látható új gépko­csira: a Lada Samarára, mely­ből az első mintadarabok még az idén megérkeznek. Megtekintették az önállóan jelentkező Grúz SZSZK kiál­lítását, ahol a hemyóselyemből készült kelméket, valamint a mezőgazdasági gépeket és tar­tozékokat kínálják a vállala­toknak. A körséta résztvevőit ezután a Protenvita nemzetközi víz­gazdálkodási és környezetvé­delmi kiállítás vezetői fogad­ták, míg a Hoventa nemzetkö­zi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállításon Spilák Ferenc belkereskedel­mi miniszterhelyettes mutat­ta be az újdonságokat. A körséta a Lengyel Nép- köztársaság pavilonjában feje­ződött be. Mivel a kapuknál már dél­ben sokan várakoztak, a vá­sárvárost a tervezett 14 óra he­lyett már 12 óra után néhány perccel megnyitották a nagy- közönség előtt. Már az első napon megkez­dődtek 'a szakmai programok és a sajtótájékoztatók. A Bor­sodi Vegyi Kombinát vezetői elmondták, hogy a BNV-vel egy időben — az Állami Fej­lesztési Bankkal közösen — 100 millió forint értékben köt­vényt bocsátottak ki ablak- és ajtógyártásuk bővítésére. A Biogal Gyógyszergyár termék­tulajdonságairól tartott sajtó- tájékoztatót a Helia Társaság. Mint elmondották, a Helia,—D arclemosó, amely tisztító és ápoló hatását a kukoricakivo­nat és kukoricacsíraolaj együt­tes alkalmazásának köszönhe­ti'' és a Helia—D extra száraz bőrre való krém mellett zervsyár egyébbel is piacra lépnének. A tokaji aszúderm és a hat­tagú babasorozat' startra ké­szen áll, azonban megfelelő csomagolóanyag híján vára­kozni kénytelen. Tegnap adták át a Kiváló Aruk Fóruma idei pályázatá­nak díjait is. Az 59 gyártó 168 benevezett terméke közül 105 kapta meg a tanúsító ok­levelet. Pest megye is képvi­selteti magát ezek között. Négy terméke vitt el okle­velet a Pest Megyei Pincegaz­daságnak: a Márka vermut vörös kétliteres, fehér száraz, illetve édes változata. A Bu­Vásirdíjas lett a Dunakeszi Kon- gyütnnlcsnektár-csaláU- ja is daflax két jacquard abrosza szintén okleveles lett és vi­selheti a megkülönböztető háromszöget az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művei Terranova por alakú csemperagasztója — amely Pilisvörösvárott készül —. va­lamint a Nagykátán működő Sancella-Hungary Kft. Lib- resse intim betétje is. Szombaton és vasárnap a nagyközönségé a vásár, a szakmai munka azonban hét végén sem szünetel; folyta­tódnak az üzleti tárgyalások. Szesz, dohány, drog A Vöröskereszt tényeket keres I Tegnap ülést tartott a VörBs­S kereszt Pest megyei végrehaj- S tó bizottsága. A testület meg- X vitatta azt a beszámolót, me- S lyet a Vöröskereszt — mint az § egészségnevelés egyik részese ) — készített egy vizsgálat alap­S szonyáról. A téma előterjesz- S tője Bánföldi Györgyné, a hu- S manitárlus szervezet Pást me- g gyei vezetőségének tltkárhe- ^ lyettese volt. Másodikként — s meg S reszt Itteni első félévi gazdál­S kodásáról. Ügy tűnik, az évek óta álló vízben most új áramlatok in­dulnak. A Vöröskereszt pél­dául elkezdte vizsgálni:, mi­lyen is a megváltoztatandó helyzet. Közismert tény, hogy a még tanuló fiatalok közül a szakmunkásnak készülők életvitele kifogásolható leg­inkább. De, hogy ez pontosan milyen, arról vajmi keveset tudtak. Pedig nem mellékes dolog ez, a megye 18 szak­munkásképző intézetében .10 ezer fiatalt nevelnek, képez­nek a holnap szakmunkásai­vá. S mindegyik intézetben van ifjúsági vöröskeresztes alapszervezet is. Nyolc ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, valamint mezőgazdasági szak­munkásképző intézet ezer nö­vendéke közül 798 készsége­sen válaszolt — a személyes jelleg miatt titkosan — a kér­désekre. Merészebb lesz Tanulságosak az adatok. A feleletet adók túlnyomó több­sége fizikai dolgozók gyerme­ke, 46 százalékuk a lakóhelyé­ről eljár, ingázó tanuló. S az sem mellékes a továbbiaknak megítélése szempontjából, hogy majd minden harmadik (28 százalék) felbomlott csa­ládban él, a biztonságot adni hivatott háttér tehát bizonyta­lan. S ugyancsak 28 százalék kollégiumban, a szülői kör­nyezettől többé-kevésbé eltá­volodva, elszakadva nevelke­dik. Ami pedig az anyagi kö­rülményeket illeti, a megkér­dezettek négytizedének szülei a megyei átlagkereset feletti jövedelműek, s a kettőnél több gyermeket nevelő családok aránya csak megközelíti a 30 százalékot. Ezek után a lényegről: A választ adók közül mindösz- sze 1 százalék absztinens, míg 8 százalék rendszeres ivó. Az alkalmanként, illetve egy-egy esemény (többnyire családi ünnep) kapcsán alkoholt fo­gyasztók tábora feltűnően né­pes, ide tartozik 569 szakmun­kástanuló, a 71 százalék. Ami pedig rendkívül elgondolkod­tató: a kérdésre — van-e olyan alkalom, amikor nem lehet visszautasítani a kíná­lást? — 484-en (60 százalék) válaszoltak igennel. Amiből egyértelműen kiviláglik a fel­nőttek példamutatásának, a nevelésnek hibája. Ezek után nincs csodálkozni­való azon, hogy a 14—18 éve­sek e körében 3 százalék min­den szesztartalmú italt elfo­gyaszt, egynegyed-egynegyed bor-, illetve sörivó, s majd egyharmad már fogyasztott égetett szeszt. A személyes ta­pasztalataink szerint 43 száza­lékuk az italtól felvidul, 28 százalékuk feloldódik, meré­szebbé válik, vagyis — más szempontból nézve — gyen­gül önkontrollja, felelősségér­zete. Az pedig az eddigi egészségnevelő munka hatás­fokát minősíti, hogy a meg­kérdezettek zöme szerint nem visszatartó erő, ha ismerik az alkoholnak az emberi szerve­zetre gyakorolt hatását. Firtatták a felmérés készí­tői azt is, hogyan állnak e fiatalok a dohányzással, a szi- pózással. 17 százalék még nem dohányzik, 44 százalék már 10—15 éves korában el­kezdte, s 31 százalék legalább egy doboz cigarettát szív na­ponta. Nem adott feleletet a megkérdezettek több mint egyharmada, de gyanítható, hogy a válaszadást megkerü­lök között is jócskán akad do­hányos. Hasonló a helyzet a szipózással kapcsolatos kér­désnél is, melyet tapintatosan úgy fogalmaztak: ismeri :e a szipózást a megkérdezett? A válasz: 500 igen, mindössze 7 nem, s 291-en — hallgat­tak. Melyik ártalmasabb? Végül megkérdezték a tanu­lókat, melyik a legártalma­sabb élvezeti cikk. 59 száza­lék szerint a kábítószer, illetve a szipózás, 18 százalék sze­rint a kávé, 17 százalék sze­rint pedig az alkohol a leg­károsabb, 10 százalék alatt volt a nikotint első helyre te­vők aránya. Eddig a tények sora. Ám nyilvánvaló: a mostaninál több pontos ismeretet adó, több összefüggést feltáró elem­zés is szükséges. S a tetteké? Ezekre nézve több következtetést 1« levon­tak a felmérés készítő) s a Vöröskereszt Pest megyei vég rehajtó bizottságának tagjai. Mindenekelőtt önmagukra nézve. Mint megfogalmazták: az Ifjúsági vöröskeresztes szervezetekben az eddigieknél szervezettebb, az érzelmekre jobban ható felvilágosító, ne­velő munka szükségeltetik. Ennek érdekében javítani kell az úttörő- és KISZ-, valamint a Vöröskereszt-szervezetek kapcsolatát. Kiemelkedő fi­gyelmet kell szentelni az isko­lai vöröskeresztes tanárelnö­kök tevékenységének erősíté­sére, felkészítésükre, s a tan­intézeti nevelőmunkába az ed­digieknél jobban be kellene vonni az ideggyógyász szakor­vosokat, az ideggondozó-há­lózat dolgozóit. Jó példává] Végül egy megállapítás, me­lyet kivétel nélkül mindenki­nek megfontolásra ajánl a testület: „A felnőtt társada­lom részéről példamutatóbb életvitelre lenne szükség’’. v. g. r. A HÉT HÍRE Egyetemi felvételik Felfedték a csalást A szeptember elsején életbe lépett oktatási törvény, valamint a végrehajtását szolgáló jogszabályok kidolgozása a felsőoktatásban is széles körű érdeklődést váltott ki, így előtérbe kerültek a felvé­teli rendszer jelenlegi helyzetével, valamint a megváltoztatására irá­nyuld törekvésekkel kapcsolatos kérdések Is. A Művelődési Minisz­tériumban Török Imre főosztályvezető adott tájékoztatást az MTI munkatársának a felvételi vizsgák tapasztalatairól, a felsőoktatás ezzel kapcsolatos gondjairól és tennivalóiról. szerint a felvétel pontjainak többlépcsős kialakítása, a felvételi bizottság jelenléte és összetétele, a feladat- és tesztlapok körültekintő keze­lése, a kódszámok alapján ér­tékelt írásbeli munka erre csak kevés esélyt ad. Évek óta felmerül a felvételi kor­rupció kérdése is. Az előbb felsorolt szervezési eljárások, a szigorúan szabályozott té­telsokszorosítási és továbbí­tási módszerek ezt elvben meggátolják. Ennek ellenére — csakúgy, mint a bűnelkö­vetés bármely esetében — akadhat lehetőség a szabályok kijátszására is, mint ahogy ez az ELTE jogi karán az idén megtörtént. Az illetékes ügyészi szervek most vizsgál­ják az üayet. de az már bizo­nyos. hogy egy, esetleg több oktató hozzájutott a tételek­hez, illetve a javítási utasí­tásokhoz. s ezeket valószínű­leg anyagi ellenszolgáltatás ellenében a jelentkező diákok egy részének továbbították. A felvételi dolgozatok javításá­nál azonban a csalást az eayetem felfedte, fegyelmi vizsgálatot tartott és felje­lentést tett az ügyben. Mivel a vizsgálat még for Ívik, a részletekről a nyomo­zás érdekében ma még töb­bet nem lehet mondani. Miként elmondta, a ma ér­vényes felvételi rendszer alap­vetően megfelel a felsőokta­tás, valamint a társadalom és az egyén elvárásainak, szá­mos pontja azonban körülte­kintő változtatást, továbbfej­lesztést igényel. A felvételi vizsga szűkössége több szem­pontból is indokolt. Nemesak azért, mert ma a középisko­lák színvonala még nagyon eltérő, s az itt szerzett ér­demjegyek értéke a valóság­ban sokszor nem azonos, ha­nem azért is, mert figyelem­be kell venni a 14—18 éves gyerekek' eltérő fejlődési rit­musát, a későbbi beérés ese­teit, és a munkaerő-gazdálko­dási szempontokat is. Egy másik lehetőség, a fel­vételi eltörlése, az egyetemek teljes nyitottá válása viszont számos további gondot vet­ne fel. Ehhez ugyanis nem­csak a tárgyi feltételek, a megfelelő intézményi háttér, laboratóriumi, gép- és mű­szerpark nagyarányú bővíté­se szükséges, hanem több magas színvonalon oktatni tudó tanár is kellene. Ez a megoldás ellenkezne továbbá a munkaerő-gazdálkodás cél­jaival is. A jelentkezők pil­lanatnyi szándékára ugyanis^ nem lehet alapozni a tovább-* tanulási arányokat: ez egyes szakmák esetében nagymére­tű túlképzéshez, elhelyezkedé­si ..nehézségekhez, míg a ke­vésbé divatos szakmákban alulképzéshez vezetne. A tapasztalatok szerint minden felvételi időszakban újra és újra felvetődik a közvéleményben: van-e lehe­tőség protekcióra a felvételi során? Az eljárás logikája VÖRÖS HEMES © Országos konferencia zajlott le Pécsett az új vállalkozási formák tapasztalatairól. ® Budapest fo­gadta a hulladékszegény technológiák alkalmazásáról rendezett nemzetközi konferencia résztvevőit. 0 A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben vi­taülést szenteltek a ruhaipari üzemmérnökök helyze­tének. @ Nemzetközi öntözési konferencia és kiállítás színhelye volt a fővárosban a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutatóintézet. & A hét híre az is, hogy új nem,esítésű paprikákat vizsgáztattak a Kalocsai Fű- szerpaprika Nemesítő Állomáson. Kolumbusz egyik embere már pontos, teljes leírást adott arról a növényről, mely Dél-Mexikó, Közép-Amerika, a nyugat-indiai szigetvilág földjein, őshazájában, közön­ségesnek számított, Európá­ban azonban először és hosz- szú időn át a díszkertek pom­páját emelte. Hazai létezésé­ről első ízben 1570-ből tu­dunk, Széchy Margit — mai szóval — botanikus kertjében féltett kincsként gondozzák. Már akkoriban társul hozzá a máig élő jelző, vörös. A későbbiekben vörös törökbors néven említik, terméséből pe­dig gyógyszert készítenek. Módjával azt is. Évszázado­kon át élt ugyanis a tévhit: mérgező növény veszedelmes termése piroslik a haragos­zöld levelek között. Ezért azután csak körülbelül két­száz esztendeje lesz fűszer- növénnyé Magyarországon, bevonul a konyhai ízesítők közé, de — a szegény embe­reknél! A bors importáru, drága. A paprika, mint bors­pótló, olcsó. Ez lesz a neve is. A Galga-vidék, a Börzsöny falvaiban a múlt század első felében veresbors néven kí­nálják portékájukat a ván­dorárusok. Akik között — és így marad írott emlék az ügyről — akadnak rókalel- kűek, nem nemes anyagot, hanem hitvány hamisítványt adnak. eL«,. A* 1831. évi ko­lerajárvány .idején a megyei hatóságok megelőző gyógy­szerként javallják a paprikát, de csak — már ennyire ha­misítják? — engedélyes sze­mélyektől véve azt. Hamisítani csak azt érde­mes, aminek értéke van. S mert nagyban mehetett a do­log, végül is állami monopó­lium lesz a fűszerpaprika ke­reskedelméből. Máig az. Itt­hon nem, de külföldön időről időre felbukkannak hamis „magyar” vörös nemes fűszer­paprika-készítmények, ami azt mutatja, a magyar ízesí­tőnek rangja van. A kivitel értéke 1985-ben 450 millió fo­rintot ért el fűszerpaprika­őrleményből, ezen belül az­után édes nemestől a csípő­sön át az erősig, sokféle vál­tozat kívánt megfelelni a sok­féle ízlésnek, óhajnak. Az étkezési zöldpaprikát valójában a bolgárkertészek ismertetik meg a magyar kö­zönséggel, évszázada. Száza­dunk húszas-harmincas évei­ben alakul ki azután az az öt nagy termesztési körzet, amely máig meghatározó sze­repet tölt be az ellátásban, s amelyek egyike a megyének a fővárost körülölelő része. Itt már a húszas években — így hívták őket — olyan paraszt­kertészek dolgoztak, akik magas fokon ismerték, gya­korolták, fejlesztették tovább a termesztéstechnológiát, s akik tudására, tapasztalataira alapozódott *végül is a nagy­üzemi szántóföldi termesztés kezdete. Mintha most ennek, a nagy­üzemi szántóföldi termelés­nek a vége felé lépegetnénk. A negyében az 1976 és 1980 közötti évekhez képest ötödé­re zsugorodottH) a termőterü­let, az ismétlődő felvásárlási, értékesítési hercehurcák még a nagyon makacsoknak is kedvét szegték. Tavaly 30. 50 forint volt a zöldpaprika ter­melői átlagára a piacokon. A hivatalos felvásárlásban vi­szont 11, 10...! Csoda-e, ha az áru rejtélyes vándorutak- ra kelt, ha vígan éltek a lán- colók, miközben a termelő dühöngött, mennyiért látja viszont az üzletekben a tőle bagóért vett árut?! A vörös nemessel szintén furcsa dol­gok történtek... Mélypontot elérve — 1984­ben — talán most már felfelé kapaszkodik mind a vörös, mind a zöld étek sorsa. Sok az elszántságot mutató ígéret, ha a fele teljesül, egyenesbe juthat az ügy. Mert még ma sincsen egyenesben, nemtelen dolgok történnek olykor e ne­mes növénnyel. A megyében a felvásárolt zöldpaprika minden száz kilogrammjából 65—70 a háztáji és kisegítő gazdaságokból kerül ki nap­jainkban, azaz, ha a kister­melők kedve is elvész, vég­képp nem tudni, honnét jut paprika az asztalunkra. Az természetes, hogy eltűnt a külil — a lábbal hajtott törő —, a szergyia, azaz a szárító­állvány, de a zöld- meg a pi- rosnaprika el-eltünedezése, a fölöslegek és a hiányok vál­takozása azt mutatja, el-eltű- nik olykor a termeltetés fel­tételeinek átgondoltsága, a kereskedői tisztesség is vele együtt. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom