Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

Csivites búcsú felmennek a fecskék. Törvényük szent és megmásíthatatlan. Indulja­tok időben a nagy útra, éléskamrátok kiürülöben, fiókáitok vére pezseg, de ne felejtsétek el, hogy eZ a hazátok. Vissza kell jön­nötök, mert ebben a kis országban a tavasz gyö­nyörű, és nagy szükség van rátok! Mindig csodálatos él­mény, amikor hírnökötök megjelenik, és <r> rakoncát­lan tavaszi szellővel küldi el csivitjét híradásként nektek, a kék ég akroba­táinak, s nekünk, egyszerű földi halandóknak. Minden tavasszal elhozzátok a tró­pusok üzenetét, a tenger sós illatát. Értjük a nyel­veteket s a kerti lugasban vagy a parkok padjain pi­henve hallgatjuk meséite­ket. Nagyon szépek. Meghozzátok a gyerme­kek mosolyát, az öregek élni akarását, a betegek gyógyulását, a gyöngék aka­ratát. Elűzitek a morcos, de tekintélyt parancsoló telet, mosolyt fakasztotok a . ta­vasz napsugárcsókos iti­kára. Megérkezésetekkel sze­relmesek lesznek a kivirult arcú lányok, menyasszonyt ruhát ölt a buja természet, nászához segítségül híva a langy szelet. Most távozásotok ideje jött el. Az ősi ösztön szent és megmásíthatatlan. Mind­annyian egy kis darab ma­gyar hazával szivetekben keltetek vándorúti a a Kár­pát-medencei szelek hátán. Ha megérkeztek és estén­ként szárnyatok alá bújtok, álmodjatok e kis darab földről, az eperfa alatt ül­dögélő fekete kendös öreg néniről, a rátok szájtátva csodálkozó pici gyermek­ről. a hegyekről, mezőkről, Megint öregebbek let­tünk egy évvel. Eszünkbe jut, mikor útra keltek. Ha majd újra megjöttök — meghazudtolva a biológiát és matematikát — fiata- labbakká válunk. ló utat, szerencsés meg­J érkezést és mielőbbi visszatérést. Cs. L. iár gázzal fűlhetnek A futási szezon kezdetére el­készül Monoron a déli iparte­rületet ellátó mintegy 5,5 ki­lométer hosszúságú gázveze­ték. A kivitelező a Pest Me­gyei Űt- és Hídépítő Vállalat szakemberei korszerű beren­dezésekkel dolgoznak. Az egyik ilyen, a munkát meg­könnyítő ügyes berendezés a Kottcnberger hegesztő, amely- lycl az úgynevezett KPE-csii- veket sajtolják, illetve hegesz- tik össze szinte pillanatok alatt. Alsó képünkön ez a mű­velet látható. A gép munká­ját Frida Ferenc és Szeri Pé­ter ellenőrzi. Másik felvéte­lünkön Frida Sándor a toló­zárak acélcsövét varrja ösz- sze a hagyományos hegesztő- készülékkel. (Hancsovszki János felvételei) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 198«. SZEPTEMBER 16., KEDD Hegy ne betegségügy legyen... A megelőzés a legfontosabb Közfigyelemre is érdemes tájékoztató hangzott el a Mo- nori Tanács legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülésén: dr. Tóth Ilona, a monori ren­delőintézet megbízott igazga­tóhelyettes főorvosa és ' dr. Kovats Imre ügyvezető kör­zeti orvos az egészségügyi alapellátási szolgálat és a já­róbeteg-szalielláiás szervezeti és gazdásági,.- SítégPSétójáapk tapasztalatairól szólt, írásban és szóban. Első hallásra úgy tűnik: tanácsi és rendelőintézeti belső ügy ez, hiszen a bete­get nemigen érdekli, hogy az orvosi körzet, amelyhez tarto­zik, integrált-e avagy sem. Pedig — mint a tájékoztató­ból is kiderült — az integrá­ciónak erős a kisugárzása, jó néhány gondot a helyére tett, s bár — mint minden változ­tatás — vitákkal és nézetüt­közésekkel is járt, vitathatat­lanul jól érezhetők az elő­nyei. 1985. január elsején Monor egészségügyi alapellátási szol­gálata és a járóbeteg-szakel­látás szervezeti és gazdasági egységesítése megtörtént, megvalósult a Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Ta­nács egységes gyógyító-meg­előző intézménye. Ez egyebek között lényeges szakmai fej­lődést is jelent, de — mint dr. Kováts Imre fogalmazta — a szakmain túl gazdasági, politikai, etikai oldalról is pozitív változásokkal járt, s ma már az is elmondható, hogy szorosabbá lett a kap­csolat a szakorvosok, a kór­házi orvosok és a körzetek­ben gyógyító kollégáik között. És mindez már azért nem „belső ügy” — mert jobban szolgálja a betegeket, a lakos­ságot. A végrehajtó bizottság elé került jelentés számos ada­tot tartalmaz, s a számok bi­zonyos értelemben közelebbi bepillantásra adnak módot az intézet munkájának részle­teibe is. Kiderül belőlük pél­dául, hogy a betegforgalom az 1984-es évhez képest ta­Nehéz menekülni a köny- nyekkel kisért, szelíd erőszak elől, annál is inkább, mivel a látszat csaknem mindig segí­tőkészséget takar. Nem köny- nyű azt megállapítani, hogy a jó szándék mikor csap át ön­zésbe. Mikor él valaki vissza mások érzelmeivel, netán gyengeségével, s teszi saját ér­dekeinek fqgjává a másikat. Szelíd erőszak, vagy mondjuk úgy: lelki zsarolás, amikor a magunk érdekében szeretetre hivatkozva másokat, akár kö­zeli hozzátartozóinkat is hát­rányos, kényelmetlen helyzet­be hozzuk, hogy a magunk szándéka érvényesülhessen. m / A „fiatalok”, Éva és Pista már a jó negyven felé köze­ledtek, amikor megtudták, hogy egyikük özvegy édesap­ja igencsak kerülget egy falu­beli özvegyet. „Ha ebből há­zasság lesz, az a nő minden­ből kiforgat bennünket” •— mopdta Éva, Egyre gyakrab­ban látogatták a papát, s le­velek is sürgetően vitték a mentő gondolatokat. — Ugyan, apuka — írták —, nem jó az ottani egyedüllét. Adjon minél hamarabb túl a va!y minden körzetben 1 ezer —1 ezer 500 esettel növeke­dett, hogy a szakrendelőbe irányított beteged száma évenie 500—550, a kórházi beutalásoké körzetenként 45— 50. A körzetek létszámelosz­lása egyenlőnek mondható, a léiekszám 2 ezer 100—2 ezer 300, s ez jobb a megyei, sőt az országos átlagnál is. A számok azt is jelzik, hogy emelkedett a táppénzes napok száma az elmúlt év­ben, ennek azonban az a ma­gyarázata, hogy huzamosabb ideig szünetelt az ideggyógyá­szati szakrendelés, a reuma­szakellátás sem rendelkezik táppénzbe vételi joggal — következésképp a körzetekben jelentkeztek a táppénzes na­pok. A képhez azonban az is hozzátartozik — amint azt a végrehajtó bizottsági ülésen jelenlévő dr. Fenyvesi István megyei főorvoshelyettes el­mondta —, hogy hosszú tá­von Monor táppénzes helyze­te javul. Ezt mutatja -a sta­tisztika, s ha ez a lakosság egészségi állapotát tükrözi, feltétlenül üdvözölni kell. ellátásról is kerültek a gyermekvédelmi részletes adatok vb elé. Dr. Szászik Károly mondta hozzászólásában: az anyagot öröm volt olvasni, jó hallani a változást követő eredmé­nyekről s tapasztalni, hogy eltűnőben vannak a korábbi gondok, az integráció emberi oldalára azonban továbbra is fokozottan kell ügyelni. Szólt a tájékoztató arról is, hogy az orvosi ügyeleti ellá­tás feltételei is javultak az integráció óta, hogy rendsze­ressé vált az orvosok szakmai továbbképzése, s hogy szak­mai kifogásra, fegyelmi eljá­rásra az elmúlt esztendőben nem került sor. A anya- és Hiszen ez a lényeg — ez derült ki dr. Fenyvesi István szavaiból is: maga az a tény, hogy a tájékoztató a végre­hajtó bizottság napirendjére került, azért történt, hogy to­vább javuljon Monor lakos­ságának egészségügyi állapo­ta. És rengeteg még a fel­adat, főképp atekintetben, hogy az egészségügy ne „be- tegségügy” legyen. A megelő­zésen kell munkálkodni a körzeteknek is, a jövőben ez az eddigieknél is fokozottab­ban jelentkezik majd. Egye­dül azonban hiába birkóz­nának, a lakosság közremű­ködése elengedhetetlenül szükséges. Kovács Benő, Monor meg­bízott tanácselnöke zárta a téma megbeszélését, záró­mondata ide kívánkozik: az­zal lehet a legjobban politi­zálni, ha minél több egészsé­ges, alkotó ember él a köz­ségben, a körzetben. K. Zs. Fölösleges rohangálni Elmúlt a nyár, de vele együtt szerencsére a jó idő nem tűnt el. Ki is használják szerte az országban az em­berek a száraz időt, s druk­kolnak, hogy minél tovább süssön, s melegen a napocs­ka. Igaz, a mezőgazdák nem örültek a száraz nyárnak, de például az építkezőknek kife­jezetten kedvez az időjárás. Ezt megállapíthatta Gyom- tő Molnár Béláné Gyomron, az Imre utcában. Ugyanis ép­pen másfél éve nyitotta meg magánvállalkozásban kölcsön­zőüzletét. A szerszámok, kis­gépek, eszközök kikölcsönzé­sének gyakoriságából jól lát­hatja, hogy éppen rriinek van szezonja. Az építőipari és bar- kácsgépek, és szerszámok job­bára tavasztól őszig kelen­dőek. Esküvőre az év vala­mennyi szakában viszik köl­csönbe a teljes konyhai felsze­relést, vagy egyes részeit. A nagysátor sajnos beszerezhe- tetlen. Ponyvaanyagot lehetne vásárolni, de megvarratása 35 ezer forintba kerülne. Ebből is sejthető, hogy ez az újdon­dász vállalkozás ma még vesz­teséges, hiszen nagyon '■szé­les skálán mozog a kölcsönöz­ni akarók igénye. Azért a lis­tát nézegetve igy is bőséges a kínálat, hiszen mintegy más­félszáz cikket tartalmaz: gyer­mekápolási cikkeket — baba­kocsik, csecsemőmérleg stb. —, teljes kempingfelszerelést 2, három és 4 személyes sát­rakat is —, sőt túrakerkpárt is. Irodai és híradástechnikai eszközöket — írógép, színes te­levízió, video, magnó stb. — Még személygépkocsi utánfutó is van a kínálatban: barká­csolóknak szerszámok és kis­gépek. Háztartási gépek — például porszívó, varrógép — facsiszoló gépek, permetező- gép, kőműves- és festőszer- számok — betonkeverő, festő­ecsetek, korongok és hengerek. A legérdekesebb a dolog­ban, hogy amikor Molnárék a házuk építésébe, megnagyob­bi'tásába fogtak, sokféle szer­számuk hiányzott, sem bolt­ból, sem kölcsönzőből nem tudták azokat beszerezni. Ak­kor támadt Molnárnénak az az ötlete, hogyha ők is ennyit kínlódtak a szükséges szer­számok hiánya miatt, vajon a többi ember mennyit bosz- szankodik hasonló okból? Te­hát elmondhatjuk, hiányt pó­tol a kölcsönző Gyomron. Azt pedig az ügyfelek mondhat­ják el, hogy mit jelent nekik az, hogy nem kell a főváros­ba rohangálniuk, ha mondjuk két-három napra szükségük van valamilyen szerszámra, háztartási vagy barkácsgép- re... A. L. A. A Rákosmezeje Termelőszö­vetkezet paradicsomfeldolgo­zójában Maglódon még a mag sem vész el. A különböző faj­tájú termés magjait szétválo­gatják, mossák és szárítják, így évente körülbelül 90 má­zsa vetőmagot nyernek és ex­portálnak. Rakita Sándor (ké­pünkön) tisztára mossa az ér­tékes, apró szemeket. (Han­csovszki János felvétele) jubileumi szám Három évtizeddel ezelőtt je­lent meg a Pénzügyi Szemle. A szakfolyóirat mostani, au­gusztus—szeptemberi össze­vont száma a jubileum jegyé­ben válogatást közöl az elmúlt harminc évben közreadott cikkekből. Az ország gazdasági fejlődé­sét, á pénzügypolitika módo­sulását folyamatában tükröző írások képet adnak a reform- gondolat megérlelödéséről, a gazdaságirányítás átfogó kor­szerűsítésének állomásairól, s a változásokat kísérő vitákról. A folyóirat közli az Ország- gyűlés nyári ülésszakán elfoga­dott, az ország 1985. évi költ­ségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi ter­vének végrehajtásáról szóló törvény miniszteri expozé­ját is. Filmek, karate Kulturális program Ecseren kedden 17 órától karate. Gombán az autós kertmozi­ban 20.15-től: Narajama bal­ladája (japán film). Maglódon 16.30-tól és 18.30- tól: Hóbortos népség I. (bo^s- wanai filríivígjáték). Monoron 18-tól és 20-tól: Hátsó ablak (színes, szinkro­nizált amerikai krimi). Sülysápon filmvetítés a mű­velődési házban 18 órától: A birodalom visszavág (amerikai film). Önkéntes véradás Ma, kedden, önkéntes, térí­tésmentes véradónapot tarta­nak a gyömrői Ságvári End­re Üttörőházban, reggel 8-tól 15 óráig, amelyre várják a donorok minél nagyobb számú megjelenését. JS Fővárosi Finommechanikai Vállalat a monori alkatrészgyártó üzemébe, gépkezelői munkára, két műszakos munkahelyre női és férfi betanított dolgozókat ielvesz Bérezés: a vállalat kollektív szerződése alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél, cím: Monor, Jókai u. 9-11. ISSN »1J3—2651 (Monori Hírlap) házon meg a nagy kerten, s költözzön hozzánk, mi majd ápoljuk, gondozzuk. Berende­zett. modern lakás, kényelem, fürdőszoba várja nálunk.:. A pénz, amit az édesapa hozott, szép lassan átszivár­góit a gyerekekhez. Elfogyott erre-arra. Az idős embernek nem maradt semmije, csak az a pici szoba, az „összkomfort”, meg a nyomasztó magányér­zet és a keserűség, mert rá­döbbent, hogy felesleges nyűg lett. Szinte naponta a szemé­re hányják, hogy eltartják... ffns Az asszony több mint tíz éve elvált, szerény keresetű' adminisztrátor, akinek a ti­zenöt éves lánya után kapott gyermektartással együtt sem gyűlik össze havi ötezer forint a családi kasszába. Ebből ket­ten szolidan meg is lennének, de a lány igényei egyre in­kább súrolják az anyagi le­hetőségek határait. — Anyuci, adjál pénzt egy menő farmerra — kezdte elő­ször cicáskodva, az anyjához bújva. — Az legalább kétezerbe kerül — döbbent meg az anyja. — A Krisztinek meg a Nó- rinak is van. Értsd meg, egy­szer vagyok fiatal, mikor öl­tözzek, ha nem most? — Kislányom, én nem tu­dok egyszerre ennyi pénzt nél­külözni, talán, ha gyűjtöge­tek, akkor egy fél év múlva lesz belőle valami. Azonnal ez nekünk most nem megy, tudod a helyzetünket... — Fél év múlva?! Jó, hogy nem az esküvőmre akarsz meglepni vele! De én vagyok ütődött, amikor apu könyör- gött, hogy költözzek hozzá, ígért mindent, de én bolond, rád hallgattam, még sírtam is, mert meghatott a magá­nyod, sajnáltalak és kíméletes voltam hozzád. Erre mit ka­pok cserébe — egy vacak far­mert akarsz megspórolni raj­tam. Azt hiszem, mégis ve­szem a sátorfámat és apuhoz költözöm. Ige Az asszony három napon belül személyi kölcsönt vett fel és megvette a vágyott Casucci-farmert. Az övé ma­radt a lánya. Egyelőre. Szendrődi Judit Noteszíapok Könnyes, szelíd erőszakkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom