Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
M*r < .«lACIlfl s 1986. SZEPTEMBER 10., SZERDA Jogi tanácsok Leltárfelelősség • A hagyatéki tartozásokért nem felei, aki szerződés alapján örököl Felmondás fegyelmi vétségért g Of G.-né kerepewarcsaJ élelmezésvezető a konyhafőnökkel együtt kártérítési határozatban részesült, azért, mert a konyhai kézi raktárban ismeretlen okból 80 000 Ft hiány keletkezett Olvasónk kérdezi, hogy vállalata jogszerűen járt-e el vele szemben? A leltárhiány ismeretlen okból keletkező eltérés a raktári nyilvántartások és a tényleges árukészlet között. Ha az okát nem lehet megtalálni, akkor kell a dolgozókat felelőssé tenni, A raktári munkakör elfoglalása előtt a dolgozóval írásban közölni kell anyagi felelősségének felső határát, továbbá azt, hogy a dolgozó megtérítési kötelezettségével együtt jár-e és milyen mértékben a juttatások csökkenése vagy megvonása. Az írásbeli értesítés elmaradása esetén a dolgozóval szemben a leltárhiányból eredő felelősség nem érvényesíthető. További feltétele a leltári felelősségnek, hogy a dolgozó beosztásának a leltári időszak alatt legalább annak felében és a leltári időszak végén fenn kell állnia. Az ennél hosszabb távoliét, továbbá a beosztásnak a leltári időszak befejezése előtti megszűnte kizárja a leltárfelelősségnek a dolgozóval szembeni érvényesítését. • Húsz évii? tartottam el öröklési szerződés alapján egy Idős bácsit. Nemrégen meghalt, s ekkor felkeresett egy ismerőse, aki Igazolta előttem, hogy az elhunyt neki 20 000 Ft- tal tartozik. Köteles vagyok-e helytállni a tartozásért? Ha valaki törvénynél vagy végrendeletnél fogva örököl, nemcsak a hagyatékkal kapcsolatos jogokat, hanem a kötelezettségeket is vállalnia kell. Ez a fajta öröklés ingyenes jogügylet, ezért az örökségből kell kiegyenlíteni az örökös tartozásait is. Amikor azonban valaki öröklési szerződést köt, nem ingyen jut a hagyatékhoz, hiszen a szerződésben foglalt feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az örökhagyó halála után az örökséget megkaphassa. Ebben az esetben az örökös nem felel a korábbi tartozásokért, hiszen ez ránézve lenne méltánytalan, mivel ő csak a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését vállalta, azon túl semmi mást. Mindezek alapján megnyugtathatjuk olvasónkat, hogy a 20 000 Ft-ot nem kell visszafizetnie. • O. G. pátyl lakos munkaideje alatt szeszes italt fogyasztott. Vezetője ellenőrzése során az italfogyasztás tényét megállapította, de fegyelmi eljárást nem kezdeményezett ellene, viszont alkalmazását a vállalat felmondással megszüntette, Jogszerűen járt-e el a vállalatom? — kérdezi olvasónk. A határozatlan időre szóló munkaviszonyt a vállalat felmondással bármikor megszüntetheti. Ezt azonban írásban kell közölnie, amiből a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Ha ez az ok a felek között vitás, a vállalatot terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondás helytálló. A vállalat az indoklási kötelezettségének csak akkor nem köteles eleget tenni; ha a dolgozó 1 évnél rövidebb ideje van alkalmazásban. Ez esetben is köteles a felmondás indoklását a dolgozó tudomására hozni, ha azt a munkavállaló kéri, vagy ha ez az első munkaviszonya. Mivel a törvény nem határoz meg felmondási okot, a vállalat bármely ok alapján felmondhat. A munkáltató azonban nem gyakorolhatja ezt társadalmi rendeltetésével ellentétesen, és nem élhet vissza jogával. Ilyen esetben ugyanis a munkaügyi vita során a felmondást hatálytalanítani kell. Olvasónk magatartása fegyelmi vétségként is értékelhető, és a vállalat döntésétől függött, hogy milyen módon vonta felelősségre. Mivel a fegyelmi eljárás a vállalat részéről nem kötelező, méltányosnak lehet tekinteni eljárását, amikor a munkaviszonyt nem fegyelmi úton történő elbocsájtással szüntette meg. Ha ezek ismeretében olvasónk mégis úgy véli, hogy vele szemben jogsértést követett el a vállalat, forduljon a Munkaügyi Döntőbizottsághoz. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére ingyenes jogi tanácsadást tartunk minden csütörtökön Budapest, VIII. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. A beérkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Tolvajok a bíróság előtt Gépkocsikat fosztogattak Tóth Zoltán és Huszár György — mindketten 23 évesek és kiskunlacházi lakosok — autófosztogatásra szövetTlZ NAP RENDELETÉI Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtására a művelődésügyi miniszter 15/1986. VIII. 20. MM számú rendeletben szabályozta a középfokú nevelési-oktatási intézmények működését. A rendelet mellékletei az osztályok és csoportok szervezési elveit és létszámhatárait, a tanintézeti fegyelmi eljárás szabályait, és a pedagógusok, illetve nevelő-oktató munkát segítő dolgozók létszámát tartalmazzák. Az önköltségesen szervezett oktatás gazdasági kérdéseiről a művelődési miniszter szeptember 1-jén hatályba lépett rendeletet adott ki. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 34. számában találhatók meg. Az Ipari takarmányok előállításáról és ■ forgalomba hozataláról szóló 9/1974. III. 21. MT számú rendeletét módosította a Minisztertanács 32/1986. VIII. 21. számú rendeletével. Az egészségügyi miniszter rendelete alapján, ha vezető vagy ügyintéző munkaszüneti napon dolgozik, részére a ténylegesen teljesített időre, de legfeljebb 8 órára folyósítható munkabér. Az ezen felül teljesített szolgálatáért ügyeleti díj illeti meg. Amennyiben a dolgozó kéri, akkor díjazás helyett azonos időtartamú, de legfeljebb 8 óra szabad időben részesíthető. A tetőszigetelések tervezését és kivitelezését módosította az építésügyi és városfejlesztési miniszter 8/1986. Vili. 21 ÉVM. számú rendeletében. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter módosította a termelőszövetkezetek tagsági viszonyáról szóló előírásokat. A rendelet szerint, többek között, a megszűnt termelő- szövetkezet volt tagjainak az illetékes munkaerő-közvetítő szerv köteles munkahelyet felajánlani. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, az illetőt 6 hónapra elhelyezkedési támogatás illeti meg. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke rendelkezésben szabályozta az elhelyezkedési támogatás folyósításának feltételeit. A rendelkezés szeptember 1-jén lépett hatályba. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 35. számában jelentek meg. keztek. Elsőként Kiskunlachá- zán a Duna-parton egy Ladát nyitottak fel. Mialatt a kocsi tulajdonosa fürdött, kilopták a sztereomagnóját és más értéktárgyait. Pár nap múlva Aporkára kirándultak, ahol a Pestvidéki Gépgyár üdülőjében parkoló személyautó ingóságait rámolták át saját kocsijukba. Következő útjuk Ráckevére vezetett, ott is kifosztottak egy kocsit, majd a kiskunlacházi cukrászda előtt művelték ugyanezt. Időközben egyikmásik kocsiból benzint is szívattak át a saját gépjárművükbe. A Ráckevei Bíróság dr. Dobi Imre büntetőtanácsa rövidesen felelősségre vonja a két gépkocsifosztogatót. A. I. A közelmúltban fejeződött te a nyomozás egy óriási biztosítási csalás ügyében. A gyanúsítottak: Szabó András, Szentmiklósi László és dr. Juhász Péter, az Állami Biztosító Pest Megyei Igazgatóságának kárszakértői, továbbá 31 bűntársuk. Az egy éven keresztül tartó nyomozás sok dokumentumon alapul. Ezek között szerepel az Országos Meteorológiai Intézet szakvéleménye, az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség dokumentációja, a Vetőmag Termeltető Vállalat adatai, a nagykátai körzet mezőgazda- sági területeinek adatszolgáltatása, valamint a tanúkihallgatások sora. Múlt év tavaszán a Nagykátai Rendőrkapitányság több bejelentést kapott. Bár ezek névtelenek voltak, a közölt tények feltétlenül figyelmet érdemeltek. A levelekből arra lehetett következtetni, hogy az Állami Biztosító Pest Megyei Igazgatóságának több kárszakértője valótlan jégkárokat igazolt magántermelőknek Farmos és Tápiógyör- gye községekben. így lehetővé vált, hogy az érdekeltek jogtalan kártérítést vegyenek fel, aminek egy részét a kárszakértőknek visszajuttatták. A Nagykátai Rendőrkapitányság szúrópróbaszerű vizsgálatokkal megállapította, hogy a bejelentések igazak, sőt arra lehetett következtetni, hogy sok személyt érintő visszaélés-sorozat történt. A beszerzett és ellenőrzött adatok alapján nyomozást rendeltek el Szabó András kárszakértő és társai ellen. Így most már részleteiben is fény derült a történtekre. Sorozatos visszaélések Szabó András, aki egyébként agrártudományi egyetemet Végzett, 10 esztendeje van a cég alkalmazásában. Havi jövedelme 11 ezer forint, de mint a továbbiakból kiderült, ezt igyekezett alaposan megtoldani. A biztosítónál az a gyakorlat' hogy á béjef$íté&K,';hyo- mán a szakértők a helyszínre mennek. Amennyiben a kár nagysága nem haladja meg az 5 százalékot, akkor a térítési igényt elutasítják, egyébként fizetnek. A kifizetett összegek alapján úgy tűnik, hogy Tápió- györgyén és Farmoson rendkívül sok kárt okozott a jégeső. A valóságban azonban ez nem egészen így volt. Az Országos Meteorológiai Intézet szakvéleményéből megállapítható, hogy a szakértő sok esetben akkor is igazolta a jégkárt, amikor az időjárás alapján ezt ki lehetett zárni. Bizonyos időjárási jelenségek (például záporeső, zivatar) is okozhatnak azonban helyileg i égkárt, melyek kis területekben és sávokban mutatkoznak. Ezért egyéb adatok i“ kellettek. Ilyen adatok a biztosított személyek környezetében lévő más gazdálkodók kihallgatásával, illetve a nagyüzemi mezőgazdasági művelés alatt álló területek vizsgálatával, továbbá a helyi csapadékmérő állomás naplóiban lévő. bejegyzések tanulmányozásával voltak beszerezhetők. Felezték a hasznot Ezzel egyidőben megkezdődött a legmagasabb kártérítési összeget felvett személyek kihallgatása. Többen közülük rögtön elmondták, hogy a jogtalanul felvett pénznek körülbelül a felét nyomban vissza is adták a szakértőknek. A felelősségre vonás során a legtöbb ügyben szereplő Szabó András beismerő vallomást tett. — Én senkitől sem kértem pénzt — mondta —. de elismerem, hogy amikor a végleges szemlejegyzőkönyvet elkészítettem, és jégkár címén a pénzt felvették, én is kaptam belőle. Mint kiderült, sokak számára csupán azért állapított meg a ténylegesnél magasabb kárt, hogy esetleges felülvizsgálatnál ne legyen feltűnő a nagymértékű eltérés, a százalékok megállapításában. Így tehát olyanok is voltak, akik jóhiszeműen vették fel a magasabb kártérítési összéget. a+ 7T nyomozás során az is bebizonyosodott, hogy a szakértők időnként valótlan terméshozamokat állapítottak meg és ez is lehetőséget adott jogtalan kártérítési összeg felvételére. A két község körzetében sokan foglalkoznak olyan aprómagvak (sárgarépa, petrezselyem stb.) termelésével, melyet termékértékesítési szerződés alapján szaporítóanyagként adtak el a Vetőmagtermeltető Vállalatnak. Mivel ezeknél az aprómagvaknál nagy a fajtatisztasági követelmény, a termeltető vállalat, valamint az Orszá gos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség is a kiültetéstől egészen a betakarításig ellenőrizte a technológiai követelmények betartását. Ezekről az ellenőrzésekről szántóföldi szemlejegyzőkönyvek készültek. így egyértelműen ellenőrizhető volt a területen megtermelt aprómagvak mennyisége. Ezeket összevetve a biztosító kárfelvételi jegyzőkönyvein feltüntetett adatokkal, meg lehetett állapítani, hogy kiknek igazoltak valótlan terméshozamokat. Átmásolták az adatokat A kárbejelentő lapokat átvizsgálva az is feltűnt, hogy amelyek 1984-ben érkeztek Tápiógyörgyéről, feltehetően mind egy személy kézírásától származnak. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a tápiógyör- gyei Zöldmező Termelőszövetkezetben stencileztették a kárbejelentő lapokat, melyeket előre aláírattak. Megbíztak valakit, hogy a jégkáros napokat feltüntetve, küldje el az adatlapokat az Állami Biztosítónak. így fordulhatott elő az, hogy a biztosítottak többsége nem i? tudott róla, milyen napokra történtek a bejelentések. A biztosító kárszakértői a véglegesítés! szemléket úgy egyszerűsítették, ahogy az számukra a ■ legkedvezőbb volt. Valamelyikük megjelent a termelőszövetkezet központi irodájában, ahol egy biztosított személy a kárfelvételi jegyzőkönyvét kitöltötte, majd azt mintaként átadta a termelőszövetkezet adminisztrátorának. Az adminisztrátor átmásolta az adatokat a többiek nevére szóló jegyzőkönyvekre, és általában aló is írta helyettük. A biztosítottak többsége nem is találkozott soha a szakértőkkel, szemléiken nem vett részt, és a jegyzőkönyveket sem írta alá. így a kártérítési pénzt jóhiszeműen vették fel, tíiS'áéÜ nem szakértői'a témának és ‘fél sem becsülhették pontosan, hogy a jégkár mértéke megfelel-e a valóságnak. A magántermelőknek kifizetett jégkárok felülvizsgálatával egy időben annak az alapos gyanúja is félmérült, hogy esetleg a nagyüzemi mezőgazdasági területekre is valótlan károkat számoltak eL Gyomosodott lencse Ennek érdekében beszerezték a tápiógyörgyei Zöldmező Termelőszövetkezet tábla- törzskönyveit, a különféle kultúrnövények betakarítására, hozamolására és értékesítésére vonatkozó bizonylatokat. A mezőgazdasági dolgozókat is kihallgatták. Így állapították meg azt, hogy 1984-ben a tápiógyörgyei Zöldmező Termelőszövetkezet kísérleti jelleggel vetett 126 hektáros lencseültetvényére a kárszakértő Igazolása alapján 2,7 millió forint valótlan jégkártérítést fizettek ki. A továbbiakban kiderült, hogy a májusban tartott határszemlénél észrevették: erősen gyomosodik a lencse. A további pusztulás megakadályozására azonban nem tettek megfelelő intézkedéseket. A gyoiriosodás miatt a lencséből várható mennyiségnek csak a töredékét sikerült betakarítani. Ennek ellenére a kárszakértő a biztosított hozamot tüntette fel, és ezt még valótlan jégkárral is megemelve, 75 százalékos kártételt állapított meg. így vált lehetővé, hogy a termelőszövetkezet jogtalanul vegyen fel 2,7 millió forintot. Az Állami Biztosító szakemberei : Szabó András, Szentmiklósi László és dr.. Juhász Péter tevékenységükkel összesen 8.5 millió forint kárt okoztak. További 31 személyt vonnak gyanúsítottként felelősségre a jogtalanul felvett pénzösszegek miatt. Az ügyet vádemelési javaslattal átadták a Pest Megyei Főügyészségnek. Gál Judit A JOGSZABÁLY az ajándékozási és az öröklési illetéket azonos kulcs szerint rója ki. Hogy a kifizetendő összeg végül is mennyi lesz, az sok tényezőtől függ. A táblázat három csoportba osztja rokonsági fok szerint az örökösöket (megajándékozottakat). Természetesen fontos szempont az örökség az (ajándék) értéke, az a tény, hogy terheli-e haszonélvezeti jog stb. A jogszabály (az 1986. I. tv.) részletesen felsorolja, mi után nem kell örökösödési illetéket fizetni. Mi csak a közérdekű eseteket ragadjuk ki. Továbbra sem kell illetéket fizetni a takarékbetét, a kötvény, a szövetkezeti részjegy és célrészjegy (tehát az értékpapírok) után; ha az örökölt ingóságok forgalmi értéke örökösönként a százezer forintot nem haladja meg, ha az örökös úgy örökli meg a lakástulajdont, hogy fennálló lakásbérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára a hagyaték jogerős átadását követően két éven belül lemond. Ha nincs leszármazó, és ezért első ízben a túlélő házastárs örökli a közös szerzeményű lakásingatlant, akkor ő nem fizet illetéket. Ez így nagyon méltányos, hiszen egy ilyen ingatlan mindkét házastárs erőfeszítésének eredményeképpen jön létre. Eddig nem kellett a haszon- élvezeti jog örökléséért fizetni. Az új jogszabály szerint kell, akár örökléssel, akár vásárlással keletkezik a haszonélvezeti (vagy használati) jog. A túlélő házastárs viszont nem fizet haszonélvezeti (használati) jogáért egy bizonyos értékhatárig, nevezetesen 500 ezer forintig Illetéket sem a lakástulajdon, sem az üdülő, sem a hétvégi ház. sem a zártkerti ingatlan után. Csak az ötszázezer forintot meghaladó rész esik illeték alá. NEM KELL örökösödési illetéket fizetni akkor sem, ha a szülő (akár örökbefogadó, akár mostoha, akár nevelőszülő) örököl a gyereke után. Illetékmentes a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnak vagy az ilyen ingatlantulajdon hányadának öröklése (használati joga) is, ha az örökös vállalja, hogy a hagyaték átadásától számított négy éven belül felépíti a lakóházat. A lakástulajdon öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét kell megfizetni. Mit jelent az egyébként járó kifejezés? A táblázat megfelelő rovata (a rokonsági fok és a progresszíven emelkedő illetékkulcs) szerint kell kiszámítanunk az illeték összegét, és a lakástulajdon esetében ennek a felét vesszük. (Az egészet kell fizetnünk üdülő, hétvégi ház, zártkerti ingatlan esetén, ezért szól a jogszabály külön a lakástulajdonról.) Érdemes még szólnunk a visszterhes vagyonátruházási illetékről is. Mi a visszterhes szerzés? Amikor ellenszo'gál- tatás fejében szerzünk meg valamit. Például megvesszük, elcseréljük, öröklési szerződés alapján jutunk hozzá. A lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke a forgalmi érték két százaléka. Lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén csak az ingatlan forgalmi értékkülönbözete után kell illetéket fizetni. Ha például valaki saját tulajdonú lakását elcseréli egy tanácsi bérlakásra, akkor a lakás új tulajdonosa a forgalmi érték fele után fizet illetéket. SOKAKAT ÉRINT, hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség a közös tulajdon megszüntetése esetén. Ha a házastársak megszüntetik vagyonközösségüket, csak akkor kerül szóba az illetékfizetés, ha nem egyenlő arányban osztoznak Illetékfizetési kötelezettség alá csak az értékkülönbözet (a közös vagyon megosztásából származó értékkülönbözet) esik. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkiil önbözetet ki egvenl íti. illeték kiszabásának nincs helye. Gépjármű tulajdonjogának haszonélvezetének megszerzés^ esetén az illeték mértéke a gépiármű hengerűrtartalmának minden köbcentije után három forint. Dr. Kertész Éva •• _ aBSX • ** • r Ifi jtM Örökség, aiandek Mennyi lesz az illeték? Biztosítási csalásokra derült fény Jégkárok jégverés nélkül
