Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

1986, SZEPTEMBER 16„ SZERDA Kiállítótermekbót. Augusztus 18-án nyitotta meg Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára Boros And­rás igazgató bevezető szavai után a szeptember 15-ig lát­ható Kenyér a képzőművé­szetben című kiállítást a Budapesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat IX., Vaskapu u. 41. alatti dísztermében. Dicsérendő vállalkozás szemtanúi lehettünk. A Bu­dapesti és Pest Megyei Gabo- naíorgalmi és Malomipari Vállalat, túl termelési fel­adatain, fontos kultúrmisz- sziót teljesít a kiállítás ren­dezésénél, hiszen a tárlat ■pályázati felhívás alapján jött létre, s arra ösztönözte festőinket, szobrászainkat, hogy elmélyüljenek a kenyér poézisében, művé serkentsék gondolataikat a kenyérről. A példa erejével Országos példa erejével hat a bemutatkozás; tett a javá­ból, mert az alkotások erre az alkalomra születtek. Ami az anyagot illeti, ez a kép­zőművészeti dokumentáció mély emberi és festői tarta­lommal kíséri végig a kenyér születését a magvetéstől egé­szen az uzsonnáig. Láthatjuk a szántás műveletét, az ara­tást, a cséplést, a malmok vidékét Nagybörzsönyben, Ráckevén és a Ferencváros­ban. A képek egyértelműen tükrözik, hogy a kenyér az emberi otthonok ünnepe, áhí­tata nélkülözhetetlen fősze­replője. Számtalan kenyércsendélet sorakozik itt: a nagykunsági kenyér festői értelmezést kap ugyanúgy, mint a nagyanyák kenyeres asztala, a közért­ben tömbösödő kenyérhalom, vagy a .kenyérszegő asszony. A kiállítás népünk felemel-, kedését is érzékelteti — az 1930-as nyomoresztendők Si- pőcz-konyháját, az emberhez méltatlan alamizsnálkodást és napjaink jólétét, amelyet jól tükröz Xantus Gyula festmé­nye. Az új kenyér ünnepe. Tolnától Szabolcsig A tárlatra az ország min­den részéből küldtek képeket, így a búzakalászos dombolda­lak Borsodból üzennek, a malmok a szabolcsi Túrist- vándiból, a kenyérszegés Tol­nából, őseink kenyérdarálója Túrkevéről, vagy a nyírségi Nagy Sándor szoborban meg­örökített Dagasztó asszonyá­nak egyszerű méltósága. A másik szobor Antal Ká­roly műve, ő a kévés leány alakiát idézi a közelmúltból. Fáradhatatlan az a Bánsági András, aki egész ciklust kül­dött a kenvér történetéről, és külön grafikai mappát is ké­szített erre az alkalomra. Az első falat Felvonulták festészetünk ál­lami díjazottjai: Breznau Jó­zsef, Gánóczy Mária, Koszta Rozália, Lóránt János, Bako­Bánságl Andrási ünnep, augusztus 30. nyi Mihály; ők jelentik a mértéket, s a Dömsöd—Rác­keve térségében alkotó Ba- zsonyi Arany, Vecsési Sán­dor, Patay László, akik ko- tnoly mértékhen . járultak hoz­zá « tárlat országos példá­jához, sikeréhez, a további emberi, festői feladatok meg­fogalmazásához. Pest megye képzőművészei ugyancsak kivették részüket a munkából. Fegyó Béla kép­ciklusa a kenyér históriáját elemzi a szántástól egészen Mindennapi kenyerünkig. Egy malombelsőt ábrázoló képet a Budapesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak ajándékozott. Ugyancsak kiemelkedően sze­repel Gy. Vad Erzsébet. <"> még kisunokájának első fa­lat kenyerét is feljegyzi. Komoly fejlődést mutat a farmost Horváth László, a szobi Szőllössy H. Eta és kü­lönösen a Dunaharasztin al­kotó Kerekes Anna, aki öt­vözni tudja a rajzi felké­szültséget az élmény bőségé­vel. Szentendréről Szánthó Imre, Szigetszentmiklósról Nádasdy János és Somogyi György járult hozzá az anyag sokrétűségéhez. A változatos­ságot az biztosítja, hogy Tí­már József Dilinké Gábor, Juhász Erika, Rudolf Éva, Takács Zoltán, Papp Albert, Verbánszky Ernő, Várkonyi Egyéves késéssel Battonyai gyermekfalu Szeptember 27-én fölavatják az S. O. S. nemzetközi szerve­zet első magyarországi létesít­ményét, a battonyai gyermek­falut. A nemzetközi szervezet egymillió dolláros támogatá­sával épült gyermekfaju ti­zenkét házában a nevelőanyák majdnem száz állami gondo­zásra szoruló gyermeknek te­remtenek otthont. A battonyai gyermekfalu alapkőletétele három éve volt, s az építők egyéves késéssel, most nyáron fejezik be a munkát. A tizenkét családi ház az alföldi népi építészet legszebb hagyományait hasz­nosítja. Bár valamennyi fehér falú, piros cserepes, tornácos, mégis különböznek egymástól. Belül kényelmesek, tágasak; a földszinten nappali, gyer­mekszoba. a nevelőanya szo­bája, vendégszoba, fürdőszoba és konyha, az emeleten két gyermekszoba és fürdőszoba kapott helyet. A kis telep kö­zepén a faluház magasodik, ez ad majd helyet a közössé­gi-művelődési rendezvények­nek. Gazdasági épülettel, ven­dégházzal s a faluvezető há­zával egészül ki a gyermek­falu. A benépesítése már a tavasszal megkezdődött, s a terv szerint a mostani tanév­kezdetre be is kellett volna fejeződnie. Harmincöt nevelő­anya azonban még hiányzik ahhoz, hogy teljessé legyen a létszám. Az S. O. S. nemzetközi szer­vezetnek jelenleg 85 ország­ban 116 egyesülete van, ezek mintegy hatszáz gyermekin­tézményt, köztük több mint kétszáz gyermekfalut működ­tetnek. János, Zsignár István más­más nézőpontból közelítik meg a kenyér otthonteremtő melegségét. A témáról-külön könyvtanulmány is készült huszonöt* kép- - kísémébeA. ■ Ai anysgöil'ái késötóbiekbeh fhég bemutatják Pest megyében és a Mezőgazdasági Múzeumban is. Losonci Mlklóo Nemzetiségek népzenéje Esztergom ad otthont októ­ber 4-én a zenei világnap al­kalmából rendezendő -- III. nemzetiségi népzenei hangver­senynek és az ehhez kapcsoló­dó tanácskozásnak. A Petőfi Sándor általános művelődési házban tartják meg az országos fórumot Ze­nei hagyományőrzés és anya­nyelv címmel. A fórumot kővetően rende­zik meg az ünnepi népzenei hangversenyt a piliscsévi szlo­vák asszonykórus, a nézsai szlovák vegyeskar, a körös­szegapáti román citerazene- kar, Fretyáhné Kozma Éva és a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének zenekara, o p omázi szerb tamburaegyüttes, a szentpé- terfai horvát énekkar, a bu­dapesti Kossuth Lajos Gim­názium Rosengarten kamara- kórusa, a törökbálinti német nemzetiségi fúvószenekar, va­lamint egy csehszlovákiai ma­gyar népzenei együttes közre­működésével. Szigetszentmiklós középkori múltjából Királyi vadászterület volt Kettős kötésben alakult ki a mai Szigetszentmiklós város középkori előélete: földrajzi meghatározottsága és sziget mi­volta ugyanúgy determinálta, mint az a jogi tény, hogy Ár­pád leszármazottéinak birtoka volt. Csepel-szigeten 1647-re már csak négy település maradt meg: Ráckeve, Makád, Becse és Szentmiklós. 1668-bán Pest megye, mely távoli várakból kormányozta a török uralom alatt levő megyét, már csak Makád, Ráckeve és Szentmik­lós képviselőit hallgathatta ki. Bár Evlia Cselebi 1660-ban még hét faluról tesz említést. A sziget lakossága igazán a török elleni felszabadító har­cokban szenvedett a legtöb- get. A régi magyar lakosság túlnyomó részét a török biro­dalomból beköltöző délszlávok váltották fel: a katolikus val- lásúakat illyrnek, a görögke­letieket rácnak nevezték Előb­biek elsősorban dalmaták vol­tak. A század végén magyar lakost már csak Makádon és SzentmiMóson találunk, míg Tököl, Lórév és Csép, vala­mint Ráckeve lakossága szláv volt. A többi falu teljesen el­tűnt. A megyéktől függetlenül A sziget a török hódítás ko­ráig (1541) a mindenkori ural­kodó birtoka, aki azt több­nyire — Anonymus szerint, mint Árpád — feleségének adja. Szentmiklós nevének el­ső említése ÍV. Béla idejére esik (1247). A patrocinium alapján arra következtethe­tünk, hogy a tatárjárás után német telepesek, esetleg ke­reskedők hozták magukkal Myra város püspökének kul­tuszát — s egyben megjelöl­vén vele a kereskedelmi kolo- nizáció nyomvonalát. A XIV. századra a sziget egységes uradalomnak volt tekinthető, és mint királyi terület, nem tartozott egy megyéhez sem. A Csepel-szigeti birtokigazgatás élére — hasonlóan a várme­gyékhez — ispánt nevezett ki az uralkodó, aki közigazgatási szempontból is elöljárója volt a gondjaira bízott területnek, de ennek ellenére mégsem beszélhetünk Csepel „megyé­ről”. Az ispánok között nagy befolyású előkelőségeket talá­lunk. Például I. Lajos király hadvezérét: Himfi Benedeket, Zsigmond király kincstartó­ját: Széchy Frankot, vagy _ a XV. század közepén a dús­gazdag budai kereskedőt és volt városi főbírót: Farkas Lászlót. A sziget az uralkodó szóra­kozását szolgálta. Éppen ezért ez a funkciója meg is akadá­lyozta természetes fejlődését. A királyi ménes színvonalá­nak kiegyensúlyozott biztosí­tása és a vadászat kiemelt mű­velési ágazattá vált Szentmik­lós jobbágyai számára is. A földművelés csak a XIV. szá­zad elejétől kezdve válik fon­tossá. Szentmiklós lakosságá­nak gyarapodása már nagyobb határt kívánt meg, mint amit a XIII. század adta lehetősé­gek biztosítottak. A földszű­kén foglalással próbáltak se­gíteni: így a miklósiak 1342- ben a tökölieket kurtították meg. Mezővárosi foglalkozások Az, hogy királyi vadászterü­let volt az egész Csepel-szi- get, számos előnnyel is társult. Különféle kiváltságokat köny- nyebben nyertek el, mint más tájak népei. Így a szigeti jobbágyok termékeiket kedve­zőbb áron adhatták el, s en­nek meg is lett hamarosan az eredménye: a XVI. század ele­jére a sziget falvainak nagy része mezővárossá lépett elő. ám ebből a fejlődésből — kö­zelebbről nem ismert okok folytán — Szentmiklós kima­radt. Noha 1430-ban éppen Szentmiklóson egy hatalmas- kodási per során számos me­zővárosi foglalkozást írnak össze: kovácsokat, molnáro­kat, kertészeket. De ezeknek a jobbágyoknak nem volt_ kö­rükből választott képviselőjük. Így Oláh Miklós igen részle­tes leírásában sem találko­zunk Szentmiklós nevével a mezővárosok felsorolásában. A török félhold uralma alatt a kétfelé adózó jobbágyság biztonságosabb helyekre, fő­leg a Felvidékre menekült. Országos visszhangra várva Diákok a mauzóleumért A ráckevei Ady Endre Gimnázium tanári kara és ta­nulóifjúsága az őszi mezőgaz­dasági munkájukból származó keresetük egy részét — 20 ezer forintot — a székesfehér­vári királysírok megmenté­sére, nemzeti mauzóleum építésére ajánlja fél. A Hét augusztus 17-én su­gárzott műsorában Székesfe­hérvár tanácselnök-helyettese ismertette a királysirályok mostoha múltját, lehangoló jelenét. Ugyanitt esett szó a város terveiről, egy nemzeti mauzóleum építéséről is. amely méltó nyughelyét adna államalapító királyainknak. Ehhez az óriási feladatot je­lentő munkához — úgy vélték — egy város ereje kevés, és nem is méltányos, hogy ezt a nemzeti méretű ügyet egyedül Székesfehérvár, illetve szű- kebb vidéke képviselje. A fel­ajánláskor ez a gondolat ve­zetett tanárt, diákot egyaránt, remélve, hogy kezdeményezé­sük országos visszhangra ta­lál, s a mauzóleum nemcsak terv marad, hanem 1990-re, Hunyadi Mátyás halálának 400. évfordulójára készen is álL Csendes ellenreformáció Nem segítették elő a kon­szolidációt a kuruc—labanc csatározások sem. 1708-ban az egész sziget. így Szentmiklós is a Sőtér Tamás vezette ku­ruc csapatok ellenőrzése alá került, s egyben téli szállást is biztosítottak Rákóczi kato­náinak. Sajátosan hátrányos hely­zetbe kerültek a történelem viharainak szembeszegülő szentmiklósi magyar jobbá­gyok a XVIII. század során. A sziget elhagyott települései­re rendkívüli kedvezmények­kel idegen telepeseket hoztak, így 1728-ban az örökös job­bágyság 1514-es keltezésű tör­vényei csak rájuk és a ma- kádiakra vonatkoztak. Az újonnan, érkezettek szabad költözési joggal rendelkezvén, szerződéses jobbágyként éltek: Szentmártonban, Újfaluban és Becsén. Szentmiklós lakos­ságának életkörülményein csak az úrbérrendezés javított radikálisan. Mária Terézia rendelet« immár kedvezőbb helyzetbe hozta őket idegen ajkú környezetüknél. Ám amit nyertek a réven — úgy tűnt — elvesztették a vámon, Ugyanis Mária Terézia csen­des ellenreformációja a szent­miklósi és makádi kálvinista magyarság lelkiismeretbéli háborúságát hozta — egészen . II. József türelmi rendeletéig. Szentmiklós településtörté­netét át- meg átjárják a feudális eredetű, diametráli­san működő históriabéli hatá­sok: minőségeit sohasem har­monikus körülmények között érte el, Rászl&i Tibor MOZIMŰSOR SZEPTEMBER ll-ÉTÖL 17-EIG ABONY II: Egy asszony, négy férfi 12— 14: Hóbortos népség I. (este) 15—16: A borotvás gyilkos* BUDAÖRS 11: Idő van** 12: A forróvérű kísértet 15—14: Androidok lázadása* 15—IS: Edith és Marcel I—II.* CEGLÉD, kamaraterem 11—14: Gyilkos bolygó** 15—17: A bég csapdájában (du.) Flashdance (este) CEGLED, SZABADSÁG 11—14: Szeleburdi család (du.) Hóbortos népség n. 15—17: Lövöldözés* (este) DABAS 11—13: Egészséges erotika* 14—is: Balfácán»* DUNAHARASZTI 11—12: Visszaszámlálás 13— 14: Fantom az éjszakában** (este) 15: Az ártatlanság bizonyítása* DUNAKESZI, Vörös Csillag 11— 15: Indiana Jones és a végzet temploma* (este) DUNAKESZI, József Attila 14— 16: Balekok 17: Kék begyek* ÉRD 11: Tanítványok 14—16: Mire megyek az apámmal?* (este) 17: Egészséges erotika* FÓT 11: Régi nyár 12— 14: Kicsi, de szemtelen* (este) 15: Androidok lázadása* 16: Jöjj és lásd! I—II.** GÖDÖLLŐ 11— 17: A Saolin templom köntöse (este) GYÁL 11: Jöjj és lásd! 1—n.** 12— 14: A sárkány közpelép* 15: Tarts még, tarts még, bűvölet* GYOMRÖ 13: Az Istenek a fejűkre estek 14— 15: Zorro 17: Egy bolonod százat csinál K1STARCSA 12— 14: A pópa lánya 13— 14: Edith és Marcel I—II.* 15— 16: Fantom az éjszakában** MONOR 11—12: A smaragd románca* 13—14: Szerzetesek géppisztollyal 15: Egy bolond százat csinál 15—17: Tanítványok* NAGYKATA 11—14: Indiana Jones és a végzet temploma* (este) 15: Idő van** 16: Zűrös hétvége* NAGYKŐRÖS, Arany János 11—14: Vérvonal** (este) 11—17: A Saolin templom köntöse (du.) NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 11—14: A csodatevő palatábla (du.) Kelly hűsel I—II. (este) M—17: Szeleburdi család (du.) Törekvő tanerő (este) flUSVOROSVAR 11— 12: popeye 14: Együttélés* 3-Ht. 15: Balkán expressz* RÁCKEVE 11: Vérvonzl** 12— 13: Bombajó bokszoló* 14— 15: Break 16: A csapat SZENTENDRE 11—12: Az ártatlanság bizonyítása* 13— 14: Arany a tó fenekén (este) 15— 16: Androidok lázadása* 17: A csapat TÁP1ÓSZELE 11—12: Androidok lázadást* 13—14: Aranyoskám 15: Egészséges erotika* VÁC, Kultúr 11—14: Lövöldözés* 15—17: Hóbortos népség n. (este) VECSÉS 11—14: zsaroló zsaruk* feste) 15—16: Szerzetesek géppisztollyal VECSÉS, Kertmozi 11—12: Kémek a lokálban** 13—14: Zsaroló zsaruk* 15— 16: Földrengés Tokióban 17: Tűtorony AUTÓS KERTMOZIK BAG 11: Támadás a Krull bolygö ellen* 13: A nyolcadik utast a Halál*** 15: Frances** 16— 17: A sárkány közbelép* SZENTENDRE 11—17: Az 1986-os szezon szuperbemutatója*** DABAS 11—14 : Nő a volánnál 15: Vabank II. 16: Narajama balladája GYOMRÖ 11: Balekok 12: Szerzetesek géppisztollyal 13: Aranyeső Yuccában NAGYKÖRÖS 15—17: Most és mindörökké SZENTENDRE. 11—14: Mária szerelmei 15—17: Break II. RÁCKEVE, 11—14: Leopard kommandó 15—17: Szamurájháború VÁC, 11—14: Hét merész kaszkadór 15—17: Hóbortos népség II. * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. »•• Csak l* éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben. Kenyér a képzőművészetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom