Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

1986. AUGUSZTUS 27., SZERDA 3 SZIMFI a chicagói vásáron Magyar szerszámgépek Az ügyintéző intézői Hármas elv érvényesítésével Paragrafusok közötti szlalomozást teremt Magyar-svéd tárgyalások Megállapodás Kjell-Olof Feldt svéd pénz­ügyminiszter meghívására He- tényi István pénzügyminisz­ter hivatalos látogatást tett Svédországban. A minisz­terek áttekintették a fe­leket kölcsönösen érdeklő pénzügyi kérdéseket, főleg a pénzügyi rendszer fejlesztésé­nek tapasztalatait és a továb­bi elképzeléseket. A miniszte­rek egyezményt írtak alá a kettősadóztatás elkerüléséről az örökségek és az ajándékok terén. A megállapodás kedve­zőbb adó- és illetékfizetési le­hetőségeket biztosít az érintett állampolgárok számára. A megbeszéléseken részt vett Szigeti Károly, hazánk stock­holmi nagykövete is. Hetényi István találkozott Bengt Dennissel, a Svéd Nem­zeti Bank kormányzójával. Meglátogatott két kereskedel-. mi bankot, részt vett és fel­szólalt a Svéd Export Tanács magyar—svéd kereskedelem­fejlesztő bizottságának ülésén Ismerve a lakosság hangu­latát, feltehetően a tanácsi testület ezúttal is a közérdek­nek megfelelő döntést hoz. Mert amennyire közérdek a szen)£t$helyezés„. legalább ön%yÁras^?jróZnis,, hogy ne egy lakott és üdülőkörzetben lé­vő, védett flórával és fauná­val teli völgy egy szakaszát jelöljék ki erre a célra. A Fővárosi Tanács kérésé­nek híre —, hogy a dél-budai terület szemétéi helyezés ének lehetőségét Pest megye, majd közelebbről Érd vizsgálja meg — gyorsan elterjedt a városban még kora tavasz- szal. Még akkor, Parkváros pártalapszervezete kibővített vezetőségi ülésén, majd a vá­rosi tanács által összehívott lakossági képviselők — nép- írontbizottság, tanácstagok — megbeszélésén kitűnt, erős a parkvárosiak tiltakozása. Ilyen áron az ivóvízgond gyors megoldásából sem kér­nek. Lakossági fórum meg­tartásáról született döntés. Ugyanígy foglalt állást a vá­rosi pártbizottság, amely kezdettől ragaszkodott a parkvárosiak véleményének meghallgatásához. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége kedden ülést tartott, amelyen elemezte az á£ész-ek, a takarék-, a lakásszövetke­zetek és a szövetkezeti közös vállalatok idei első félévi gazdálkodásának tapasztala­tait. A testület megállapította, hogy az év első felében a ta­valyihoz képest az áfész-ek árbevétele 7,9 százalékkal, nyereségük 15,1 százalékkal nőtt. A szövetkezetek nyere­ségének növelésében nagy­mértékben közrejátszott, hogy 2400-zal kisebb létszámmal oldották meg feladataikat, kiterjesztették az új üzemel­tetési formákat; és sok terü­leten csökkentették a költsé­geket. A napicikkek forgalma 2.7 százalékkal emelkedett. Az iparcikk kínálata megegyezett az előző évivel, csupán né­hány tartós cikkből — mint például hűtőládákból, hűtő- szekrényekből és az olcsóbb televíziókészülékekből — nem tudták az igényeket kielégíte­Magyar gyártmányú prése­ket, esztergákat, lemezollókat és komplett megmunkáló köz­pontot is bemutatnak szep­temberben Chicagóban, az idei legrangosabb szerszámgép­ipari vásáron. A magyar be­mutatót a Technoimpex kül­kereskedelmi vállalat szerve­zi meg. A Diósgyőri Gépgyár és a Szerszámgépipari Művek berendezései működés közben láthatók majd, s a kiállítási standon nostop videobemu- tatón ismertetik a gépek mű­szaki adatait, teljesítrriényét, alkalmazási területeit. ’ A kiállításra kerülő újdon­ságok közül kiemelkedik a Di- gép egyik mélyhúzóprés-be- rendezése, amelyet kovácsoló­ipari sorjázóból alakítottak át. A prést elsősorban az autó­iparban használhatják elő­nyösen. A gépalapokat nem szükséges a földbe süllyeszte­Arról volt szó ugyanis, s nem a mindenáron való pénzszerzésről, amit a szóbe­széd felkapott — s mi min­dent még, minden alap nél­kül, „azt hiszek, amit hinni h9gy..fc>á a lakosság elfogadja az öt évre szóló bérleti szerződést, az így befolyt pénz maradjon az érintett területen. Ismeretes, hogy Parkváros nagy része ellátatlan ivóvíz dolgában. S bár a város VII. ötéves terve tartalmazza a fővezeték kiépí­tését, de csak a tervszakasz végén. A szóban forgó terüle­tért felajánlott pénzösszeg le­hetővé tette volna a hálózat azonnali kiépítését. Ezt írtuk meg a többi között május 14-i lapszámunkban, ismertetve a tervezet pontos történetét, pillanatnyi állását. Arról is szóltunk, hogy ez nem kész tény. A lakossági képviselők által kért alapos szakhatósági vizsgálatok és a lakosság dönti el, lesz-e vagy sem sze­méttelep a Fundokliában. Csakhogy az indulatok ak­kor már úgy felkorbácsolód- tak, hogy erre senki sem fi­gyelt oda. Jól értesültek, ta- máskodók terjesztették: a ta­ni. Javult az áfész-ek épít­és tüzelőanyag-forgalma. A szövetkezeti vendéglátás forgalma az állami vállalato­két némileg meghaladó mér­tékben, 4,3 százalékkal emel­kedett. Ugyancsak növekedett — 8 és fél százalékkal — a zöldség-gyümölcs, a sertés- és a baromfifelvásárlás. A Zöl- dárt-vállalatok az év első fe­lében átlagosan mintegy tíz százalékkal olcsóbban adták termékeiket, mint tavaly ilyenkor. Az esztendő első hat hó­napjában emelkedett a fo­gyasztási szövetkezetek ex­portból származó árbevétele is. Tovább folytatódott a taka­rékszövetkezetek fejlődése. A taglétszám — főként a fővá­rosi és a megyeszékhelyi ki- rendeltségek megnyitása eredményeként — jelentősen emelkedett, és ma már meg­haladja a 2,2 milliót; ezzel együtt nagymértékben gyara­podott a betét- és a részjegy­állomány is. ni, így a berendezés gyorsan áttelepíthető másik munka­helyre. A chicagói kiállításon a Technodmpex e berendezés exportjáról is tárgyalni fog amerikai autógyárakkal, egy kanadai cég pedig már jelezte két prés megvételét. A chicagói szerszámgépipa­ri vásárt kétévente tartják, ezúttal 43 árucsoportban 30 ország ezer cége mutatja be újdonságait. A kiállítással egy időben hatnapos szakmai, technikai konferenciát is tar­tanak a vásár színhelyén. A Technoimpex rendszere­sen részt vesz ezeken a szer­számgépipari vásárokon, Chi­cagóban csakúgy, mint Han­noverben, a másik rangos bemutatón. Ily módon folya­matosan informálódhatnak a világpiac alakulásáról és a leg­frissebb fejlesztési eredmé­nyekről. nács eladta a völgyet. Hát nem. A szakhatóságok — sajnos, nem teljesen egyér­telmű — véleménye s min­denekelőtt a lakosság tiltako­zása volt a döntő abban, hogy a városi tanácstól augusztus elején elment a levél a me­gyei tanács vezetőihez: fenn­tartják az 1985 decemberében közölteket, miszerint a Fun- dokliát a városrendezési terv zöldterületként védi, továbbá áz előbb elmítettek miatt nem tartják megvalósítható­nak a szeméttároló kialakí­tását. Az érdiek véleményét végül is tiszteletben- tartották, fgy a nemkívánatos létesítmény terve a tanácsülésig lekerült a napirendről. Nagy kár, hogy nem előbb. Hiszen a kész terv és a ren­delkezésre álló pénzügyi fe­dezet ismeretében is még jó ideig és éppen eléggé nyo­masztja a város lakóinak hangulatát az ivóvízhiány. Eh­hez, minthogy a városnak nincs más kincse, mint a szép fekvése és a jó levegője, egy környezetszennyező sze­méttároló létesítésének terve s hónapokig tartó latolgatása nem hatott csillapítólag a ke­délyekre. Látszatra nincsen sok köze hozzá az állampolgárnak, a valóságban viszont nagyon is befolyásolja az ügymenetet — annak szakszerűségét, gyorsa­ságát — az ügyintézőt körül­fogó környezet. Ez a környezet sorozatos változásokon ment át, javult, tökéletesedett, kor­szerűsödött, sok tekintetben a korábbiaknál demokratikusab- bá vált. de még mindig mesz- sze áll a kívánatostól. Sok örvény Csekély súlyú, mégis érzék­letes példát arra, mennyire messze áll egymástól a kívá­natos és a létéző helyzet. A megyében a községi tanácsok­nak — a település nagyságá­tól és jogállásától függően — 250—350 különböző nyilván­tartást kell vezetniük ...! Kell, mert valamilyen jogszabály ír­ja elő azt. Nem kellene vezet­ni valamennyit, ha bátrabb lenne a korszerűsítés — köz­bevetve: a megye országosan kezdeményezője és kipróbálója volt sokféle államigazgatási eljárási, ügykezelési egyszerű­sítésnek —, így ’ ítélkeznek a tapasztalt szakemberek. Miért nem bátrabban? Melyik szél­ső ponton lelhető az igazság? A jogszabályok előírta 250— 350 nyilvántartás indokoltsá­gánál? Java részük felszámol- hatóságánál? Vagy éppen kö­zépen áll az igazság? Óvakodjunk a hamari okos­ságtól. Ne tartsuk napjaink nyavalyájának a mindent sza­bályba foglalást. Régi törek­vés ez! Kicsippentett eset a múlt akváriumából: a százki- lencvenkét esztendeje, 1794- ben életbe léptetett porosz Allgemeines Landrecht majd­nem húszezer törvénycikkelyt tartalmazott... ! A mind több és mind rész!etezőbb’vjogsza- bály.—-törvények, rendeletek, irányelvek, végrehajtási uta­sítások, alkalmazási útmutatá­sok stb. — megalkotása szinte természetes kísérője az élet bonyolultabbá válásának, a társadalom és a gazdaság többszörös kölcsönhatásokkal átitatódott viszonyai folytonos módosulásának. Amit azonban egyetlen esetben sem lenne szabad figyelmen kívül hagy­ni, az a végrehajthatóság, a joganyagban foglaltak gyakor­latban! megvalósíthatósága. Mélyen igaz az az ókori Ró­ma polgárai által reánk ha­gyott bölcsesség, amely sze­rint sok törvény, sok örvény; a túlságosan sok szabály ép­pen hogy nem rendet, hanem rendetlenséget teremt. Rendet­lenséget, azaz akaratlan sza­bályszegést, kiskapu-nyitoga- tást, paragrafusok közötti szlalomozást, büntetlenül ma­radt jogsértést. Mindezt azért, mert az ügyintézőhöz nem csak akták folyama árad, hanem azzal egyidőben új és módo­sított, meg egységes szövegbe szerkesztett jogszabályok is hullámzanak íróasztala, irat- szekrénye, hivatali szobája körül. Megtörténhet — és meg is történik, amint az a szak- igazgatásban dolgozók részére rendezett megyei továbbkép­zéseken maguknak az érin­tetteknek a szájából elhang­zik —, éppen ilyen okok kö­vetkeztében, hogy a nagy ta­pasztalad, sok éves gyakor­lattal rendelkező ügyintéző is elbizonytalanodik, s mert té­továzni kezd, téved. Akkor az állampolgár azt mondja, mi­nek van ez itt, ha nem ért hozzá...?.' Ami nem igaz, ám az állampolgár szemszögéből nézve mégis helytálló, mivel másod- vagy panaszfokon vé­gül is a döntés őt igazolja, már amikor ezt teszi. Az állampolgár ugyanis haj­lik rá, hogy amikor nincsen igaza, amikor jogtalanul tart igényt valamire és elutasítják — ami például gyakori eset az építéshatósági ügyeknél —, akkor is hozzá nem értésre gyanakodjon, éppen a valósá­gos tévedések, a létező mel­lékfoglalkozások okán, alap­ján. Ezárt — ezért is — lénye­ges, az ügyintéző intézői, az­az munka- és intézkedési, döntést környezetének alakítói a kellő súllyal érzékelik-e a végrehajtás-végrehajtható­ság ketté nem választható ket­tősének egységét, s h^ nem, miért nem, ha igen, miért olyan lassú az ehhez történő folya­matos igazodás?.. v«,-. so.cíznbn.ntvi'i inránsir«» I Ahogy gondolta Kiragadva egyetlen terüle­tet, a megyében — főként a lakossági alapellátásban ta­pasztalható erős feszültségek miatt — nagy szerepet játszó közérdekű bejelentések, javas­latok és panaszok intézését. Ennek az intézésinek a mb kéntjéről az 1977. évi I. tör­vény rendelkezik, mégis, a majdnem egy évtizednyi idő nem bizonyult elegendőnek a kívánatos változások elérésé­hez. Milyen hibákat, gyenge­ségeket mutat fel a gyakor­lat? Azt például — és ezelég- gé általános hiba a megyében —, hogy a tanácsok a felügye­letük alá tartozó vállalatok­nál, intézményeknél nem vizs­gálják a közérdekű bejelentő-, sek, javaslatok, panaszok sor­sát, holott ezeknél , a szervek­nél olykor riasztó módszerek- kel „intézik” ezeket az ügye­ket. Folytatva a tapasztalatok sorolását: annak ellenére, hogy erre jogszabályi kötele­zettség van, a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága nem mindenütt tekinti át két esz­tendőnként következetesen a közérdekű bejelentések sor­sát, olykor ez az egész fel­adat kizárólag a végrehajtó bizottsági titkár vállára he­lyeződik át. Gyakran ennek a mulasztásnak az az oka, hegy az illetékes ügyintéző nem képes minimális áttekintést sem adni a testületnek, mert néhány hete, hónapja vette át a munkakört, s előtte ketten, hárman, öten foglalkoztak az­zal a beszámolási időszak, az­az két év alatt... Ebből szin­te logikusan következik, hogy bár sokféle szabályozás érvé­nyes erre az egyetlen terület­re is, a megyei tanács szerve­zési és jogi osztályának vizs­gálatai fel tártált: a közérdekű bejelentések, javaslatok és pa­naszok kezelésének nincsen olyan egységes nyilvántartási rendszere, amely lehetővé ten­né a könnyű, gyors áttekin­tést, az intézkedések, azok eredményeinek folyamatos fi­gyelemmel kísérését. Magya­rán: hol miként gondolta az ügyintéző — az egységes el­vekre alapozott nyilvántartás az idén kidolgozásra kerüli —, úgy cselekedhetett... azaz szinte lehetetlenné vált né­mely esetben a számonkérés* mert tudni kellett volna, mi­hez' képest jó vagy rossz az adott helyen kialakult gyakor­lat. 4 Jelenleg hazánkban — élet valamennyi terepét figye­lembe véve és tudva azt is, hogy a vezető hely a gazda­ságnak jut benne — több mint ötezer hatályos jogszabály vani A felszabadulás óta összesen, a ma hatályosokkal egyetem­ben, huszonötezer különféle jogszabály jelent meg, volt hosszú ideig vagy átmenetileg érvényben. Erre a huszonöt­ezres számra aligha mond­hatjuk, csekélység, bár Igaz, ezeknek a jogszabályoknak az egy része — mint például a különböző nemzetközi egyez­ményekhez való csatlakozás — a szakembereknek, a_ szak­igazgatásnak csupán szűk kö­rét érinti, érintette, azaz a mindennapos gyakorlatban nincsen szerepe. . Ennek ellenére sem ítélhet­jük könnyűnek az ügyintéző dolgát, mert gyakran a jog­szabályok kibocsátói is nehe­zen igazodnak el saját szöve­gükben. amit az évek folya­mán többször módosítottak megtörtént,: a jogszabály ki­bocsátója egy, tanácsi osztály- vezető által írt, felvilágosítást, szövegmagyarázatot kérő levél alapján jött rá, a rendelkezés súlyosan értelemzavaró nyom­dai hibákkal jelent meg más­fél esztendeje... —, tehát még kevésbé várható ez az eliga­zodás azoktól, akik a taná­csoknál más hivataloknál, a közüzemi vállalatoknál az íróasztaloknál ülnek. S akkor az ügyfelet — akinek bizony önérdeke az eligazodás, de ön­érdekén túl-állampolgári joga is lenne, hogy értse a nevé­ben hozottakat, a reá vonat- koztatottakat — még meg sem említettük ebben a furcsa fo­gócskában ...! Társadalmi igény és szük­ségszerű haladási irány egy­szerre fogalmazódik meg ab­ban a követelményben, me­lyet mind többször és mind hangosabban hallani, s mely így hangzik: érzékelhető ja­vulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézésében, a bü­rokrácia visszaszorításában, a jogpolitikai irányelvek gya­korlati alltalmazásánál fellel­hető torzulások megszünteté­sében. Azért válik mind han­gosabbá ennek a követelmény­nek az ismétlése, mert a vá­lasztási rendszer továbbfej­lesztése következtében meg­élénkült testületi munka egy­re nehezebben tűri a szokvá­nyos ügyintézési imamalmok forgatását, s erre a friss fe­szültségre nem árt idejében felfigyelni a településeken, de persze nem csak ott. j Nincsen befolyása Az előbbi mondatvéget azért tettük az eltérő szedésmóddal hangsúlyossá, mert tapaszta­lataink szerint a közigazgatás — nagyon lényeges, járásokat megszüntető — átszervezésén túl a lakosság ügyeinek inté­zése minden más terepén .is elengedhetetlenné vált a kor­szerűsítés, a kisebb létszám, nagyobb hozzáértés, fokozott megbecsülés hármas elvének érvényesítése. Aminek fejében mindaz hathatósabban számon kérhető, ami az ügyintézők kötelme, joga, lehetősége. Az azonban veszedelmes tévedés lenne, ha úgy hinnék bárkik is, de főként az ügyiintézőit ügyeinek intézői, hogy a fen­tebb vázolt logikai összefüg­gés éryényesííésével vége len­ne a teendőknek. Azért nin­csen vége, mert az ügyintéző­nek seregnyi tényezőre semmi befolyása nincsen, s ezen a módon olykor nem szolgáló­ja, hanem kiszolgáltatottja a jognak, amibe sem az ügyin­téző, sem az ügyfél nem tö­rődhet bele. De elegendő-e, ha csak ők elégedetlenked­nek... ?! Mészáros Ottó Kádár Edit A felüljáró acélszerkezete Már javában gyártják a budapesti Gyömrői úti új felüljáró- híd acélszerkezetét a Közúti Gépcllátó Vállalatnál. A Ferihe­gyi gyorsforgalmi út felújításának részeként megépülő új híd novembertől már az autósok rendelkezésére áll A természeté maradhat a Fundoklia A város tanácsáé a döntés joga A testület nem adta el a völgyet ^ Valószínű, nem lesz szeméttelep Érden. Az erre § vonatkozó szakhatósági vizsgálatok eredményeként, de ^ elsősorban a lakosság tiltakozása miatt — amelyről an- ^ nak ideién írtunk, s foglalkozott vele a tv és más ^ sajtóorgánum is — a tárgyalásokat felfüggesztették. ;! A végső döntés joga azonban a város tanácsáé. A la- ^ kosság választott képviselőinek szeptemberi ülésén — S ahová a főváros ez ügyben illetékes képviselőit is | meghívják — terjeszik a testület elé szavazásra: le- s gyen-e vagy sem szemétlerakó az Érd-Parkváros szélén húzódó tektonikus árokban, a Fundoklia völgyben? fi Szcvcsz elnökségének ülése Mérlegen az első félév i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom