Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

/ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM 1986. AUGUSZTUS 4. HÉTFŐ Percenként egy tonna Feszített tempóban készült Amikor egy esztendeje a Gabonafelvásárló Vállalat aszódi telephelyén Mészáros Miklós telepvezetővel a mun­kájukról beszéltem, búcsúzás­kor a következőket mondot­ta: Ha jövő ilyenkor talál­kozunk, már nem ismer a te­lepünkre. Eltelt egy év, és én ismét megkerestem a gabonaíeivá- sárló helyet. Mészáros Mik­lósnak igaza volt, valóban nagy változások történtek. Szerettem volna a vezetővel beszélgetni, de a találkozá­sunk nem sikerült. Többször üzentem, telefonáltam, míg végre elértem az örökmozgó, munkával mindig túlterhelt vezetőt. Beszélgetésünket már az első percben megzavarták. Elkeseredtem, ám Mészáros megnyugtatott. — Az építke­zés egész történetét ma este rámondom egy kazettára, s annak alapján megszülethet az írás. — Kénytelen voltam elfogadni az ajánlatot és rendkívülisége miatt azt a címet is adhatnám e sorok­nak: Szokatlan riport a Ga­bonafelvásárló Vállalat aszódi telephelyének bővítéséről. ’ Kényszerű módosítás De hallgassuk Mészáros Miklós, szavait. — A gabonaprogram kere­tében a Világbanktól kapott hitel tette lehetővé, hogy Aszódon egy új, hatezer ton­na gabona tárolására alkal­mas silótelepet építsünk. 1985 nyarán kezdődtek a ter­vezési, előkészítési munkála­tok és állíthatom, szokatlanul rövid idő múlva, 1985 no­vemberében már megindul­hatott az építkezés. Ekkorra nemcsak a tervek készültek el, hanem az Aszódi Tanács megértő támogatásával a vál­lalati gmk segítségével az építkezés területén lévő és a munkálatokat akadályozó la­kóházakat is szanáltuk. A kezdeti lépések után a teljes kivitelezésre a 31. szá­mú Állami Építőipari Válla­lattal kötöttünk szerződést és különböző alvállalkozók be­vonásával tervszerűen, mégis feszített tempóval folytak a munkák. November 2(f-án vo­nult le a terepelőkészítést végző Mikrovolán alvállal­kozó és bizony ekkor mér kemény hideg járta, szükség volt a pufajkára, a meleg teára. — De a legfontosabb az volt, hogy mindenkivel meg­értessük, úgy kell dolgozni, hogy 1986 nyarán az új siló­rendszer fogadni tudja a ga­bonát. A Szegedi Délép ké­szítette az alépítményt. Négy­öt méteres mélységű fúrást végeztek a betoncölöpöknek. Minden nap meglepetéseket tartogatott és ezek nagyon nehéz perceket okoztak ne­künk. A kemény, fagyos és köves talaj még arra is rá- kényszerííett bennünket, hogy az eredeti elképzeléseinken módosítsunk. Jöttek a tűzoltók A 153 darab dugóalap elké­szítéséhez szükséges betont a Gavit dolgozói biztosították. Hála a régi kapcsolatnak, az emberi tisztességnek és aka­rásnak, még vasárnap is szállították a szükséges anya­got. Kérésünket — lehetett az bármilyen szokatlan és vo­0] írások születésnapja t> Előadgs a filmrendezésről. A furcsa cím után magya­rázattal tartozom. Valóban új írások születésnapján voltam. A városi könyvtár szervezé­seben a fiatal toliforgatók tíznapos táborozásának záró­estjén Szadán. a Székely Ber­talan Múzeum kertjében. Hogy milyen is lehetett a-tábor, ar­ról tanúskodik az általuk írt tábori újság. Annak lapjait forgatva eszembe jutott az ilyen táborokról álmodozó, de létezésüket meg nem érő Tóth Rezső, aki halála előtt két héttel kilencvenedik élet­évét jócskán túlhaladva még mindig újabb és újabb terve­ket forgatva fejében, azon törte magát, hogy miképpen lehetne az eddigi eredménye­ket kibővíteni, és nem körzeti, megyei, hanem országos szin­ten fejleszteni tovább. Lehet, hogy sokan álmodozó fantasztának tartották, de a toliforgatók táborában járva — bár eddig is hittem benne — bebizonyítva láttam, hogy valóra váltható álmokat ker­getett. Húsz-harminc főnyi ti­zenéves gyermek újságcikke­ket, meséket és alapos felké­szültséggel riportokat ír, egy kis falusi közösség embereit bevonva a környezetnek az eddiginél alaposabb ismerteté­sébe. Tudom, sokan úgy véleked­nek, hogy ez nem nagy do­log. Nem nagy valami annak, aki már húsz-harminc éves gyakorlattal végzi. A rutin mindent megold. Viszont a lassan lábra álló, majd elin­duló gyermeknek nagy dolog, nagy valami az első lépés. Nemcsak remélem, de hiszem is, hogy ezekkel a gyerekek­kel találkozunk majd az élet folyamán, dúsan, terméke­nyen. Csak nehogy az általunk beléjük plántált rutin formái szárazzá, semmitmondóvá te­gyék a ma még élénk és gaz­dag gondolatvilágukat. Ha igv lesz — s miért ne lenne így —, Tóth Rezső szelleme is megnyugodhat, mert amiért küzdött, nem volt hiábavaló. írta és a felvételt készítette: Czangár Gyula natkozhatott az nyújtott mű­szakra, vagy éppen a szállí­tás átütemezésére, gyorsítá­sára — mindig teljesítették. Január elsején végzett a Délép, akiket a -Kunhegyesi Kunság Népe Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ötvenfős építőbrigádja követett. Ök készítették el a 'gerendará­csot, amely a silók vasszer­kezeti részét fogja össze. Olyan napokon is dolgoztak ezek az emberek, amelyeket azzal szoktunk jellemezni: még a kutyát is vétek kiver­ni! — Közben megindult a Me­zőgép kecskeméti üzeme által gyártott silórendszer elemei­nek a szállítása. A hatalmas fémtesteknek a szállító jármü­vekről való leemelését senki nem tudta megoldani, s ami­kor úgy tűnt, tehetetlenek vagyunk, jöttek a tűzoltók és segítettek. Márciusban kez­dődött az előre gyártott kúp­tartó szerkezeteknek a felál­lítása, amit a Panteon kis­szövetkezet szakemberei vé­geztek. A tizenegy méter átmérőjű körcellákat a földön szerelték méterenkénti növekedéssel. Harminc ember négy nap alatt épített meg egy cellát, ennyi idő kellett a palástok körbecsavarozásához. A tar­tóasztalokat a lenin,városiak készítették, erre emelte be a Panteon » ■ s -palásto­kat. Ennél a • murlkánál álljt parancsolt az időjárás: Olyan hatalmas és vidékünkön szo­katlan szélvihar tombolt, hogy pár napig várni kellett, mert a szélben balesetveszélyes lett volna a munka. De dol­goztak a többiek. A PVCSV a tűzi- és vízhálózatot készí­tette. A Viilamosipari Válla­lat két szerelőcsoportja közül az egyik a földkábelt fektet­te, a másik az erőátviteli rendszereket építette. Hálás történész Közben változatlanul ter­melt a malom, s folyt a szállítás, amellyel elsősorban a Csehszlovákiába és a Szov­jetunióba irányuló exportot elégítettük ki. Derekasan áll­tak helyt a telep dolgozói és a különböző vállalatok mun­kásai. Ezt gyakran megállapítot­ták az ellenőrző szervek is, hiszen az egész építkezés ide­je alatt minden szerda kont- rollnap volt, amikor megte­kintette az építkezést a vál­lalat főmérnöke, a tröszt szakemberei, a Világbank szakértői. Az új tárolórend­szer megépítése 32 millió, fo­rintba került, s ezzel 29 ezer tonna gabona tárolására lett alkalmas az aszódi telep. Egy perc alatt egy tonna gabonát tudunk átvenni, és korsze­rűen tárolni. A kazetta sok más informá­ciót őriz. Visszavittem Mészá­ros Miklósnak, de nem sike­rült találkozni, pedig szeret­tem volna a nagy munká­hoz gratulálni, s arra kérni, őrizze meg a szalagot. A tör­ténész hálás lesz, ha meg akarja írni a telep fejlődését Fercsik Mihály Ne ismerjen megalkuvást Mi ad tekintélyt a felnőttnek? Hamar megköveznék, ha a kettőt társítaná ELŐSZŰR CSAK az iskolák háza tájáról érkezett a panasz, hogy a gyerekeink közt terjed a tiszteletlen magatartás, ke­veset adnak szüleik és neve­lőik szavára, rohamosan csök­ken a felnőttek tekintélye kö­rükben. Pedagógusok tették szóvá, hogy az idősebb nem­zedék és a fiatalok kapcsola­tában a hagyományos érték­rend megingott A jelenség ma már mindennapos. Ki-ki a saját bőrén észlelheti, hogy **iz életkor, a társadalmi státus önmagában nem ébreszt tisz­teletet az ifjúságban, azt a felnőtteknek maguknak kell megszerezniük, ha igényt tar­tanak rá. Nem sajátosan magyar je­lenségről vap szó, hiszen ez az együttélési' zavar megfi­gyelhető bármelyik gazdasá­gilag fejlett országban. A tár­sadalmi kapcsolatok százados normáinak meglazulása nem a fiatalok váratlan „lázadásá­nak” a következménye. Á vál­tozás meglehetősen sokrétű társadalmi okainak egyike: a nevelés általános válsága a huszadik században. Pedig so­ha annyi elméleti szakember nem foglalkozott az ifjúság nevelésével, mint korunkban, s lám, a fiatalság neveltségé- nek S7.intje — sokak szerint — sohasem süllyedt olyan ala­csonyra, mint ma. A pedagó­giai könyvtárakban hosszú polcokat töltenek meg azok a kötetek, amelyek az oktatás, és nevelés világválságának elem­zésével foglalkoznak. Mi a magyarázatok közül ezúttal csupán egyetlen tényező sze­repére mutatunk rá, azéra. amelyet, a pedagógiai és a pszichológiai szakirodalomban a nevelési inga kifejezéssel je­lölnek. Mit értenek a szakemberek a nevelési ingán? Egy meta­forát amely szerint a nevelés ősidők óta olyan, mint az in­ga. amely folyton lengésben van a két távoli véglet, ese­tünkben a túlzott szigor és a nagyfokú engedékenység kö­zötti Felszednem az inga ál­landó lengésével van a baj. hanem a szélsőségekkel, ami a nevelésben kiváltképpen nem vezet jóra. Köztudomású, hogy a kelleténél keményebb szigor előbb-utóbb óhatatlanul lazaságba csap át, ami aztán esetenként pedagógiai zűrza­vart okoz. A megfigyelés egyébként fordítva is igaz,: a nemtörődömség, a túlzó enge­dékenység következményei ..az erős kéz” pedagógiáját tolják előtérbe. Széles körben fölkapott né­zet. hogy a tanárok, illetve a felnőttek tekintélyének csök­kentésével lehet fejleszteni a leghatásosabban a gyerekek önállóságát. Ez a tévhit a negyvenes évek angolszász pszichológiájából indult ki. s nálunk az utóbbi másfél évti­zedben kapott lábra bizonyos rétegek, családok gyakorlatá­ban Következményei ismere­tesek: azok a félrenevelt fia­talok. akik — enyhén szólva — , társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszködnek. FÉLREÉRTÉS ne essék: a gyermeki önállóság növelése, a cselekvőkészség és a krea­tivitás kiterjesztése nagyszerű nevelési cél a szocialista pe­dagógiában is, de ezeknek a törekvéseknek összhangban kell állniuk az ifjak valódi ér­dekével, a szocializációval. Régi neveléstörténeti igazság, hogy igazi önállóságra csak tekintéllyel rendelkező tanítók és felnőttek tudják nevelni gyerekeinket. De mi ad tekintélyt a fel­nőtteknek modern korunkban a gyerekek előtt? Tisztel vala­miféle tekintélyt a mai ifjú­ság? Lehet érdemi választ ad­ni ezekre a kérdésekre, vagy csupán verítékszagű magyará­zatokat? Napraforgó és búzacsíra A gabonaipar új terméke a Nio ízesitöpor, amely napra­forgóból és búzacsírából áll; a dió ízhatását keiti, ebben a félévben kerül forgalomba. A nagyközönség először a nyári szegedi vásáron' ismerkedhet meg az Unikorn-termékcsatád három új tagjával: a bejgli­porral, a fehérlinzer-porral és a tejeskalács-porral. Bejelen­tették, hogy hamarosan olyan töltöttpaprika- és töltöttká- poszta-gombócot hoz forga­lomba a Baranva Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat, amelyet növényi fehérjék­kel dúsítottak és a diétázók­nak ajánlanak. Lehet, és nem is kell mész - szire nyúlni értük, csak a jó családok nevelési szokásaiból és a pedagógia klasszikus ha­gyományaiból kell meríte­nünk. szem előtt tartva, hogy tekintélyt nem lehet besze­rezni, megvásárolni vagy kap­ni; az életkor, a beosztás, a cím önmagában nem rang kri­tikus fiataljaink előtt. Hanem a felnőttek jó példája, az em­beri minőség, az igen. Például a derekasan végzett munka, a szaktudás, a becsületesség, a következetesség. Aztán- a szó és a tett, a külszín és a belső tartalom egysége. A pedagó­gusok a megmondhatói, az if­júság fenntartás nélkül igen­nel szavaz ezekre az értékek­re. és amikor elmarasztal bennünket, ezeknek a hiányát kifogásolja magatartásunkban. Manapság hamar megkövez­nék azt, aki a presztízst a ne­velési szigorral merné össze­kapcsolni, holott a szigornak is helye van az emberformálás eszköztárában, nem is kicsi. Persze csak az okos, a szere- tetet is magába foglaló szigor­nak. Nemrégiben egy érettségi találkozón jegyeztem föl a kö­vetkező vélekedést. Efíy orvos fogalmazta meg, miközben a többiek egyetértőén bólogattak hozzá: „Nem ám az a jó ta­nár, aki mindenáron tanítvá­nyai kedvében akar járni, aki a népszerűséget hajhássza, ha-, nem az, aki úgy beisüli őket, hogy következetesen kemény munkát és fegyelmet követel tőlük. Aki a tanításban sem­milyen körülmények között sem ismer megalkuvást”. íme, egy előítélet lepleződik le ily móflon, m$ly szerint a szigorú tanár, a szigorú fel­nőtt embertelen és igazságta­lan. A. szigorú embernek ugyanis az a legjellemzőbb vonása, hogy követel, önma­gától is. gyerekétől is, tanít­ványától is. Rendet és mun­kát. A SZEMÉLYISÉG értékei­vel megszerzett tekintély vé­gigkíséri az embert egész élet- útján, az olcsón szerzett nép­szerűség viszont gyorsan elil­lan. Sokan mégis megeléged­nek az utóbbival. Akik a gye­rek pillanatnyi óhajának en­gednek, szem elól tévesztik, hogy annak egyetlen igazi ér­deke van a serdülés idősza­kában : a dolgos életre való felkészülés. Túlzó engedékeny­ségükkel nagy kárt okoznak a gyereknek, ráadásul kicsinyke tekintélyüket is eljátsszák előtte. P. K. I. A hónap műtárgya Halottas dicséret A török elől menekült a Fel­vidékre a köznemes horvát Grassalkovith család, de ha­marosan elmagyarosodtak. Grassalkovich Antal árvaság­ra jutott, a nagyszombati je­zsuitáknál és a nyitrai kegyes- rendieknél tanult, majd jogot végzett. 1716-tól az udvari ka­mara budai kerületének ka­marai ügyvédje lesz. Hatáskö­re kiterjedt az összes korona- ■javakra: birtokokra, vámokra, kölcsönökre, sóbányákra. Ma­gyar kormányzószerv ez, de az udvarnak alárendelve, műkö­dése az országgyűlés által el­lenőrizhetetlen: felhasználják az osztrák államadósságok tör­lesztésére. Első felesége főnökének. Láng Adómnak lánya, özv. Bajtainé. Ez gyermektelen há­zasság. Második feleségétől, akit III- Károly tanácsára vett el, a dúsgazdag Klobusitczky Krisztinától hat gyermeke szü­letik, köztük örökösié II. Antal. III. Károly 1732-ben megjutal­mazza házasságáért báróság­gal. egyesítve címerét felesé- géével. Krisztina 1738-ban meghalt, s 1752-ben megköti harmadik házasságát felesége testvérével, Klobusitczky Te­tézzél, pápai engedéllyel. Ek­kor már gróf, ismét új címer­rel és gyaraki előnévvel. Ne­vezetes tisztségét a Nedaquis- tica Commissio, Üjszerzemé- nyi Bizottság elnöki posztját 1727-től tölti be, de már előbb is részt vett a munkában. A bizottság csak a török kiűzé­sért kiszabott fegyverváltság lefizetése után adta vissza bir­tokukat a korábbi uraiknak, ha előzőleg igazolták, hogy a török uralom előtt is a csa­ládjuké volt. Grassalkovich feladatul kap­ta. hogy szigorúan bírálja az ügyeket, rövid eljárással üsse ki azokat, akiknek hiányosak az okmányaik vagy képtelenek kifizetni a fegyverváltsági il­letéket. A megüresedett birto­kokat azután lojális, az udvar előtt érdemet szerzett szemé­lyek kapták, köztük sok idegen is. Grassalkovich ezzel népsze­rűtlenné vált a köznemesség előtt, kivált mivél alkalmat ta­lált saját birtokainak gyarapí­tására. Grassalkovich óriási területek ura lett. sőt egységes uradalmat létesített Pest me­gyében. 1743-ban már hozzá­fogott a gödöllői kastélyának megépítéséhez. A kastélyból kormányozhatta 135 ezer hol­das birodalmát. Grassalkovich Antal vezette a budai és pozsonyi királyi paloták építését is. A Gras­salkovich házaspár építette fel a besnyői kápolnát és 1764- ben a kapucinus kolostort, majd 1771-ben templommá bővítették. Hazahoaalta Gras­salkovich Ragusából István ki­rály jobbját s megalapította az augusztus 20-i körmenetet (ma alkotmányünnep). De Gras­salkovich vezette az idegenek betelepítését is, német iparos csoportok csak akkor jöttek, ha jelentős kedvezményeket kaptak. Grassalkovich Antal építő- munkát végzett Gödöllőn, a község fejlesztése, a jobbágy­ság gyarapítása, erősítésé ál­tal. Hetvenhét éves korában szívs«élhűdésben vha't . meg. -Ebben a hónapban-a-mSVelo- dési ház előterében az a halöt- ias dicséret látható, amelyet Barta István egri kanonok mondott el a temetésen. A halottas dicséret a .hely- történeti gyűjtemény tulajdo­na. Hcltai Miklós Magasabb osztályban Hetente négyszer Magasabb osztályban, ma­gasabb edzésszámmai. így ké­szülnek a Gödöllői Sport Club labdarúgó-szakosztályá­nak Sportolói az 1936,'87-es bajnoki évre. Az elmúlt nyá­ron hetente háromszor talál­koztak a keret tagjai erőnlé­tük javítására, gyorsaságuk fo­kozása céljából. Az idén a nagyobb követelményeknek négy tréninggel igyekeznek megfelelni. Most tizennyolcán gyakorolnák együtt és számos előkészületi mérkőzést játsza­nak. Matuz Sándor, a sportkör ügyvezető elnöke arról tájé­koztatott, hogy sűrű a prog­ram, heti két találkozón sze­repelnek a legjobbak. Szerdán 17 órakor visszavágót vívnak a Fát ellen hazai pályán. Va­sárnap ugyanekkor a Bagót fogadják. A visszavágót 13-án rendezik' meg. A bajnoki rajt a megyei másodosztály Észa­ki csoportjában augusztus ■24-én lesz. A Pomázt fogad­ják. majd utána körzeti rang-" adók sora következik Pécellel, lkladdal és Aszóddal. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. Mozi A teknős és a sün. Szovje mesesorozat. Csak 4 órakor! Egy maréknyi dollárért. Szí­nes olasz western. 6 és 8 óra­kor. ISSN 0133—1937 (Q6d3Hőj Hírlap) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom