Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

A hőMgépgyár látja hasznát Osztrák PIC-elektronikai egységek beépítésével hűtőgépek gyártásánál használatos térelválasz­tó habosítók vezérlő szekrényeit gyártják a ceglédi Vas-, Elektromos- és Műszer Ipari Szövetkezeiben. A berendezések logikai egységei program szerint vezérlik a munkafolyama­tokat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Egy is lehet táborozni FOGJÁTOK A BUSZT ÉS VIGYÉTEK! —' így kiálthat­tak fel a ceglédi Lenin Tsz- ben a nyári szünidő elején. Hogy örömmel kiáltottak-e fel. vagy dühösen, az sem ak­kor, sem most nem számít. Fontős viszont az, hogy a dol­gozók gyerekei két heten ke­resztül várakozhattak a Bé­ke téren vagy a Keravill előtt, hogy a busz egy-egy napra elröpítse őket a kör­nyékbe. A gyerekek döntötték el, hová is menjen a busz. Jönni sem volt kötelező, az indította útnak reggel a gye­rekeit, aki akarta, csupán néhány forint zsebpénzt kel­lett a gyerek zsebébe dugni fagylaltra, lángosra, strandra meg csúszdára. Persze volt olyan szülő, aki ezt is sokall­ta. de a többség ki tudta szá­molni: tíz nap üdülés, egyen­lő kétszáz forint, az nekem jó. Hallottam egyszer egy ja­pán történetet. A Toyota — ismert autógyár az egzotikus szigetországban — úgy tartja meg dolgozóit, hogy számunk­ra igencsak furcsának tűnő szolgáltatásokat kínál az üzem munkásainak. Ha az al­kalmazott hét végén túracsó­nakra vágyik, s el akarja vin­ni barátait a tenger rejtelmes vidékeire, a gyár szociális ügyekkel foglalkozó vezetője azt mondja: ott van, vigyed. A kis japánnak fülig szalad a szája — különben is hajla­mosak a szívélyes mosolygás­'ra — és hűséges marad mun­kahelyéhez. Más kérdés,. hogy a japá­nok nem ismerik' a vándorlás fogalmát, ők egy egész élet­re kötik a munkaszerződést, ha valaki kilép vagy kiteszik, többé nem kap jó munkát komoly üzemekben, azt mond­ják rá, szélhámos. Hogy miért a japánok jut­nak az eszembe a Lenin Tsz dolgozóinak gyerekeiről, ma­gam sem értem. Ez ugrott be egy hajdani klubos élménybe­számolóból, ahol az előadó a japánok szorgalmát és igye­kezetét forszírozta. Mindegy, hogy a Lenin Tsz-ben isrhe- rik-e a japánokat, a lényeg az, tudják, hogyan kell a dolgozó elismerését kivívni. No persze, az igazi elisme­rést a tömött borítékok szok­ták leginkább kiváltani, de most másról van szó. Amikor a gyerekek reggelenként öt- venen-hatvanan ellepték.' a buszt, nem valószínű, hogy a tsz szociális intézkedéseit boncolgatták. Ha ők számol­tak volna be a tíz nap ese­ményeiről, leírták volna, hogy Tőserdőben jártak meg Kecs­keméten, Szolnokon, Jászbe­rényben. FOGALMAZÁS KÖZBEN JUTOTT volna eszükbe: Zsanett nem szereti a zsíros­kenyeret, Anitát megcsípte a méhecske... Nahát, ■ erről van szó. R. L. A kedves arcú óvónő Hamarosan a képernyőn A tv-műsorokat nem fogad­ják egyöntetű lelkesedéssel a nézők, ám ha Vitray Tamás áll a kamerák elé, érdemes odafigyelni. Igazi televíziós személyiség, aki színvonalasan állítja össze közérdeklődésre igényt tartó adásait. Sziporká­zó ötleteknek, újszerű megol­dásoknak nincs híján. Az ősszel a tv képernyőjén egy' újfajta játék tűnik fel, amelyet Önjelölt címmel lát­hat a közönség. Illetlenség vol­na a poént előre ellőni, any- nyi azonban elmondható, minthogy már el is hangzott a tévében, hogy a közönség rokonszenve, segítő szándéka juttathatja egyre előbbre a játékosokat, s e szerint emel­kedhet a nyereményük össze­ge is. A műsorban — 'várhatóan októberben — feltűnik majd egy kedves arcú ceglédi óvó­nő is. Polyákné Plangár Ju­dit, aki legutóbb az augusztus huszadik: ünnepségeken Len­gyel József prózájából tolmá­csolt egy szép novellarészle­tet. A kecskeméti előváloga- tón kameraképesnek találták a szakemberek, és meghívták Százhalombattára a műsor feivételére. Ezt a szereplést láthatjuk majd a képernyőn az ősz folyamán A prózamondó óvónő egy­előre felfüggesztette működé­sét a Szép utcai óvodában, mert most saját csemetéjét ne- velgeti. Az apróság hallgathat­ja az „irodalmi műveket, s a mamának nyilván ő a legked­vesebb közönség. —ás Beiratkozás és évnyitó A 203-as számú Intézet Szakmunkások Szakközépisko­lája az ünnepélyes tanévnyitót és beiratkozást szeptember 5- én 17 órakor tartja a Hold ut­cai épület zsibongójában. Fogadóórák Szeptember elsején, hétfőn délután 2-től 6 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb-titkára tart fogadóórákat a városházán hivatali szobájá­ban. Együtt él a környezetével Két község lakói kapták kézhez a közelmúltban a dán- szentmiklósi és albertirsai Mi­csurin Tsz híradójának leg­frissebb számát. A színvona­las üzemi újság a gazdálko­dás alakulásáról közöl friss adatokat, és megismétli az év elején kitűzött célt, amely sze­rint 40,5 millió forint nyere­séget kell élérnie a közös gaz­daságnak az egyre nehezülő körülmények között. Részletesen foglalkozik a lap a dánszentmiklósi község­fejlesztési tervekkel, ámelyek­ről Bimbó József tanácselnök számolt be. A Pest Megyei Hűtőipari Gazdasági Társulás tevékenységéről dr. Losó Jó­zsef igazgatóval * készült in­terjú. A hirtelen jött tavaszi értékesítési gondok kedvezőt­len hatásával küzdenek, szál­lítási zökkenők nehezítik az exportot. Albertirsára a júniális al kalmával látogatott el a fotó riporter, és hangulatos kép kockákon örökítette meg a nagyszerű mulatságot. A hír­adóból is látszik, hogy a tsz együtt él a környezetével.. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 30. SZOMBAT Hogy ne vágják ki a fákat (1.) Felvásárlás vagy kereskedelem? G. félujjú, kockás ingben támaszkodik a csemői ivó asz­taláig és szenvedő arccal für­készi az egyre mélyülő sör­habot. Mint valami látnok, ab­ból próbálja kiolvasni, milyen sors vár a szilvára. De G. táltosnak végképp amatőr, ér­zi is, hogy a csorbá szájú krigli alkalmatlan a jövendö­lésre, nem jó az. másra, csak benső aszályát türelemre in­teni, meg arra, hogy a komló­ié fogytával hatalmas balták képei villanjanak ■ fel szemei előtt a bisztró füstös levegő­jében. G. kistermelő, hát szüksége van éles, jóféle baltára, ami­vel kicsapkodja az egyébként földig roskadó szilvafáit. Mert G. ha jósolni nem is, de szá­molni tud. Oszt és szoroz, ve­rítékét, a vegyszereket meg a többit könnyedén viszonyítja a felvásárlási árakhoz, s ami­kor megkapja a végered­ményt, baltát emleget. Csemöben más mondás jár­ja. Itt nem az idő, hanem a gyümölcs a pénz. S ha nem is mindenkinek a léte, inkább a jóléte függ a felvásárlási árak és metódusok szeszélyes ingadozásától, ezért legendák fonódnak köré. Első legenda. Az úgy volt, hogy egyszer csak elkezdtek szentségelni a gazdák, mert a helybeli telep kapujában meg­látták a feliratot: Az átvétel szünetel. Ott álltak a placcon és a sapkájukat hajigálták a földre, mikoris megtörtént a csoda. Két lajosmizsei almás­kamion kanyarodott be a te­lepre. A Bács-Kiskun megyei szállítmányt átvették. A cse­mői gyümölcsösök meg csak tátották a szájukat, s mint lenni szokott, az egészből nem értettek semmit. Második legenda. Réges-ré- gen (tavaly vagy tavalyelőtt) történt, hogy az Áfész megint csak almastoppot rendelt el­volt már neki éppen elég almája, a soknál is több. Ez­zel azonban nem lehetett ki­fizetni a termelőket, akik ret­tentő keservükben a disznó elé lökték a gyümölcsöt. Igen ám, de közben'a községi ta­nács vezetői a Jászságban néztek körül, valami tapasz­talatcserén, s elsétáltak né­hány piacra is. A piacokon egyetlen fia almát nem leltek — hiány volt. Csemöben a ko­cák vígan csámcsogtak, a ta­nácsiak meg belepillantottak az üres égbe. Azt már csak úgy mesé­lik, igazolható tények birtoká­ban, minden csodás elemtől Az utolsó padiban A z esküvői meghívókat cí­mezte a lány, s csak úgy bolondózásképpen kérdezte meg az édesanyját: — Mi a véleményed? .Küld­jék meghívót apunak? Ez a váratlan kérdés na­gyon meglepte a menyasz- szony anyját. — Te nem vagy észnél! Ta­lán elfelejtetted már, hogy bánt veled az apád? Egyéves korod óta látni sem akart! Csak a bíróságon találkoz­tunk vele, amikor pereskedni jártunk a gyermektartás miatt. Mennyi hercehurcán mentünk át azért a pár száz forintért. Amikor középisko­lás lettél, képes volt elmenni az osztályfőnöködhöz. Azt szerette volna elintézni, hogy ne tanulj tovább — s miért? Hogy ne kelljen tovább fizet­nie! A harag hullámai után ar­ca hirtelen felderült, a hang­ja vidáman csengett, ahogy folytatta: — Különbén küldj csak ne­ki meghívót. Hadd lássam, van-e bátorsága eljönni. Ha itt lesz, megláthatja, hogy nélküle is vitted valamire. Tudja meg, hogy nem akár­kihez és akárhogyan mész fe­leségül. Ennyi vendég között lesz neki is helye, egyen- igyon kedvére a láhya lako­dalmán. Az esküvő napjáig még sokszor szóba került az apa. Vajon eljön-e? A lány re­ménykedve várta, hiszen akármilyen ember is, mégis­csak az apja. Az édesanya egyszerűen csak kíváncsi volt. Az esküvőn ott volt az apa. Igaz, csak akkor érkezett, amikor már javában tartott a ceremónia. Szinte besurrant a terembe, az utolsó padba ült, onnan figyelte az anya­könyvvezető szavait, aki így beszélt a fiatalokhoz: — Arra kérem önöket, hogy ezek után se feledkezzenek meg a kedves szülőkről, akiknek annyi mindent kö­szönhetnek. Emlékezzenek rá, hogy erejüket nem kímélve, igen sok lemondás árán ne­velték fel önöket egymásnak. Szeressék, becsüljék őket to­vábbra is, mert megérdem­lik. E szavaknál a menyasszony és az édesanya az utolsó pad felé fordult. A férfi tekinte­tét keresték mind a ketten. Annak az arca semmit sem árult el. Nem látszott rajta sem szégyen, sem meghatott-- ság. Aztán olyan vidáman gratulált a lányának, mintha ő is részt vett volna gyerme­ke sorsának alakításában. A z esküvői ebédre nem ment el, hiába hívta ' a menyasszony is, a vőlegény is: sürgős és halaszthatatlan dolgára hivatkozott. Mint fnindig.., ' Szendrődl Judit mentesen, hogy akadt néhány konok gyümölcsgondozó, akik arra szövetkeztek, hogy csak azért is kipróbálják. Kipróbál­ják, mi van akkor, ha össze­szedik a portékát, Pestre ci­pelik, s ott túladnak rajta. Semmi különös nem esett ve­lük, jó áron kelt el a termény. Ezért is teszik szóvá a cse­mői gazdák ezerszer (ezer­szer hangsúlyozva, hogy ko­rántsem rosszindulatból mond­ják, s mi ezerszer lejegyez­zük, aláhúzzuk, felkiáltójellel súlyosbítjuk), hogy. nekik ke­vés az, ha a Dél-Pest Megyei Áfész csupán fölvásárol, ne­kik (érdekeiknek, meg a fo­gyasztóénak) az felelne meg, ha valóban kereskedne is. Piacot keresne az utolsó szem almának is. Esetleg új mód­szerekkel kutatva üzlet után, s nem a több évtizedes gya­korlatára hagyatkozva. A ceglédi piacot meg a kör­nyékbelieket a kínálat túl­súlya jellemzi, a terfnelők a kiskereskedő közvetítésével vagy anélkül bőséges kínála­tot teremtenek! így az Áfész szerepe a környék ellátásában (a téli időszak kivételével) egyre csökken. De nincs az a •- gyümölcsmennyiség, amit el ne lehetne adni. Valahol Magyarországon. Dinamiku­sabb, rámenősebb, térben ter­jeszkedő üzletpolitika — ez a megoldás, halljuk Csemöben. Meglehet, naiv elképzelés, de a termelő kizárólag termelni akar, s az értékesítést örö­mest hagyná arra, akinek ez hivatása. (Folytatjuk.) Varga Sándor Nem a kínálattal van baj (A szerző felvétele) Tűzvédelmi tájékoztató A tűzoltó-parancsnokság fel­hívja a város lakosságának fi­gyelmét, hogy fokozott gon­dot fordítsanak a megeiőző tűzvédelmi előírások betartá­sára. Tüzelőberendezéstől tűzbiz­tos fallal elválasztott helyi­ségben lakásonként legfel­jebb 250 liter fűtőolajat sza­bad tárolni. Egy lépcsőházas lakóépület pincehelyiségében a tárolt olaj teljes mennyisé­ge nem lehet több kétezer li­ternél. A meleget termelő tüzelőanyagok könnyen gyűl-; ladnak, ez az elmúlt időszak­ban is idézett elő tűzesetet. A tojásbrikett önmagától kigyul­ladt Olykor robbanásveszé­lyesek, ezért mind körülte­kintőbben kell kezelni és tá­rolni valamennyit. Alapvető követelmény, hogy a tüzelőanyagokat a tárolás során óvni kell a káros fel- melegedéstől. A barnaszenek és a brikettek hőmérsékletét — öngyulladásra való hajla­mosságuk miatt — célszerű a tárolóhelyen rendszeresen el­lenőrizni, s ha fölmelegszenek, gondoskodni kell átrakásuk­ról. Benzinből, oldószerből, ol­dószeres készítményből leg­feljebb 1 litert szabad tárolni üvegfóLia vagy folyadéküveg­ben, a lakásnak olyan helyi­ségében, ahol nem használnak nyílt lángot, nincs tüzelés és megvan a kellő szellőzés. Fűtőolajat legfeljebb 25 li­terig csak zárt edényben, és maximum 200 literig acélle­mezből vagy más anyagból készült, de biztonsági szem­pontból ezzel egyenértékű hordóban tároljuk, de ne közhasználatú helyiségekben. Maximum 50 liter fűtőolajat — a közvetlen hőhatástól véd­ve — a lakásban is lehet tá­rolni. A legfeljebb négylaká­sos, szabadon álló, úgyneve­zett I—III. tűzállósági foko­zatú lakóépület pincehelyisé­gében lakásonként 600 liter olaj tárolható. Tűzoltó-parancsnokság Kézilabda NB l/B Újabb fontos győzelem A férfi kézilabda NB I/B őszi harmadik fordulójában a Ceglédi KÖZGÉP férfiegyüt­tese az ugyancsak kiesés ellen küzdő Újkígyóst fogadta. A pontszerzésben reménykedő Vendégek vereséggel utaztak haza: Ceglédi KÖZGÉP—Üjkígyós 28-25 (16-12) KÖZGÉP: Fejes — Nagy, Tiba, Túlik, Podhorszki, Dér, Dávid. Csere: Turóczi — Tóth, Ri­móczi. Kezdetben egyik csapat sem tudott jelentősebb előny­re szert tenni. A fordulópon­tot Fejes bravúrja — 7 mé­terest védett — jelentette, a KÖZGÉP ezután növelte elő­nyét, s a félidő gégén már négy. góllal vezetett. Szünet után folytatódott a ceglédi fölény, s a különbség nyolc gólra nőtt. A hajrá tíz percében a könnyelműsködő hazaiak mellett az Üjkígyós szépíteni tudott. A legtöbb gólt Túlik, Tiba (8), Nagy (6) lőtték. Megérdemelt s a bennma­radás szempontjából nagyon fontos győzelmet arattak a ceglédi kézilabdások. ü. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) 1 }

Next

/
Oldalképek
Tartalom