Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

CEgJ-ÉDI wíria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 25. HÉTFŐ A kulturált közlekedés érdekéken Vasúti építkezések megyeszerte Aligha kell külön hangsúlyozni, hogy korunk felgyor­sult életritniusú emberének mindennapjaiban milyen fon­tos elem az utazás, hogy milyen nagy szükség van a gyors, pontos közlekedésre a szárazon, a vizen vagy akár a le­vegőben. Ha e három közlekedési lehetőség közül a vas­úti személyszállítást emeljük ki írásunkban, az azért van, mert a legtöbben, a leggyakrabban azt veszik igénybe az úgynevezett hivatásforgalomban a naponta munkába utazók, vagyis az ingázók. Pest megyéből Budapestre majdnem kétszázezren járnak be naponta dolgozni, s hogy ez milyen körülmények között, mennyi idő alatt történik meg, az az utasoknak sem, a közle­kedés gazdáinak sem mind­egy. A MÁV Vezérigazgatósági­nak műszaki főosztályán meg­kérdeztük, hogy a Pest me­gyéből bejáró dolgozók, illet­ve a megyén és a fővároson átutazók kulturált közlekedé­se érdekében mit tesz a MÁV megyénkben a VII. ötéves terv ideje alatt. Kérdésünkre a vá­laszt Tóth Lászlótól, a műsza­ki főosztály vezetőjétől kap­tuk meg, aki' egyben szőkébb pátriánkban minden irányban tett utazásaink személyes ta­pasztalataira is reagált. Villamosítás — A MÄV VII. ötéves ter­vi hálózatépítési tervének meggyorsítása már folyamat­ban van. E tervben a MÁV megfogalmazta — elsősorban — a budapesti fejlesztéseket, ennek már látható nyomai vannak a ferencvárosi rende­ző-pályaudvaron, ugyanis ott megkezdődtek az átépítési, korszerűsítési munkálatok. Az említett tervben szerepel pél­dául a Keleti pályaudvar új, modern vasútbiztosító beren­dezésének megépítése. Ezek a tervidőszak legfontosabb nagy- budapesti munkálatai, ame­lyeknek előnyeit hamarosan érezni fogja mind az utazó- közönség, mind a fehérárut szállíttató feleink. A következő nagyob mun­kálataink inkább már a fő­várost körülölelő Pest megyét érintik a Duna mindkét ol­dalán. Így a székesfehérvári vonalon még az idén meg­kezdjük a villamosítást, és úgy tervezzük, hogy 1988-ig elérünk Szabadbattyán.ig. Te­hát Pest megye területét vil­lamosítjuk ahhoz hasonlóan, ahogy azt tettük a pusztasza­bolcsi vonallal is ebben a körzetben. Ugyancsak az előbbi vona­lon Kelenföld és Érd, vala­mint Kelenföld és Tárnok kö­zötti vonalszakaszokon bizo­nyos átépítést, korszerűsítést tervezünk, elsősorban azért, hogy meggyorsítsuk a hiva­tásforgalmat. A korszerűsíté­sek sorában szerepel a bala­toni vonal utasforgalmának fölgyorsítása is. Ebben az eset­ben arról is szó van, hogy még egy vágányt építünk Bu­dapest—Kelenföld és Érd ma­gasságáig. Ennek az új nyomvonalnak a helye még nincs kijelölve, s reméljük, hogy még ebben az ötéves tervben el is készül az új vonal. Ez nagyon nagy, és egyben nemcsak vasúti fel adat lesz, mert közismert, hogy az MO-s autópálya is ezen a vonalon érinti valahol a 6-os utat, s a találkozópont egy komplex közlekedásműszaki megoldás lesz. Cegléd, Pécel, Szob A Duna másik oldalán: budapest— kuaszentmiklósi vo­nalon számottevő korszerűsí­tést nem tervez a MÁV, hi­szen azt nemrég építettük át, s láttuk el a vonalat korszerű jelző- és biztosítóberendezé­sekkel. Egyik legjelentősebb vonal- szakaszunk a korszerűsítés vonatkozásában a Budapest és Cegléd közötti. Bizonyára ta­pasztalták az utasok is, hogy közelmúltban került sor Pi­lis állomáson számottevő pá­lyaépítésre, amelyhez kapcso­lódott a korszerű biztosítóbe­rendezés megépítése, amit nemrég helyeztünk üzembe. Pilis állomáson egyébként az utaskiszolgáló létesítmények korszerűsítésére is sor került. A Cegléd—Budapest vonal- szakaszon a legnagyobb vas­útállomás az albertirsai, ahol pályaépítés folyamatban van, a hozzá tartozó kiszolgáló- létesítményekkel együtt. Al- bertirsa állomáson így a tel­jes vágányhálózatot felújít­juk, átépítjük, korszerű utas- kiszolgáló létesítmények kéT szülnek a sínek alatt vezető gyalogos aluljáróval, bizton­ságot és kényelmet nyújtó pe- roinlétesítményekkel. A nem­rég megépült hűtőházhoz egy vágánycsoportot építünk a ki­szolgálás meggyorsítása érde­kében. A létszámcsökkentés megvalósíthatósága érdekében pedig korszerű vasútbiztosító­berendezést szerelünk föl AI- bertirsa állomáson. A következő állomásunk Pest megyében a nagykátai, amelynek átépítése megkez­dődik a VII. ötéves tervidő­szakban, de valószínűleg át­húzódik a következő tervidő­szakra is. A nagykátai vasút­állomás új vágányokat, kor­szerű biztosítóberendezést és a tanács anyagi hozzájárulásá­val gyalogos-aluljárót kap. Rákos és Pécel között je­lenleg is vágányépítési mun­kálatok folynak a nyílt vona­lon, annak érdekében, hogy meg lehessen növelni a pá­lyasebességet. Ez az építkezés befejező része a Budapest— Hatvan vonalszakasz korsze­rűsítésének, s körülbelül két év múlva készülünk el vele. Végül szót kell még ejte­nem a nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos elkép­zeléseinkről, amelyek a szo­bi vonalat érintik. Ugyanis a tervek szerint a nagymarosi vasútállomás mellett épül egy buszpályaudvar, s a vízlép­cső felső szakaszán majdan kialakítandó kétszer egysávos közúti átkelési lehetőség min­den valószínűség szerint meg növeli a nagymarosi vasútál­lomás személyforgalmát. Ezért az állomásra a kultu­ráltabb, biztonságosabb utas­kiszolgálás érdekében aluljá­rót tervezünk, s a jelenlegi keskény peronokat meg sze­retnénk szélesíteni. Ezek a munkálatok átnyúlnák majd a következő tervidőszakra is, a nagymarosi vízlépcső építésé vei kapcsolatban, amelynek át­adási határideje 1993. Sok levelet kaptak Tóth László befejezésül : Rákos és Pécel közötti pálya munkák egyik következményé­re tért ki. nyilván azért, mert a környékből bejáró dolgo­zóktól sok levelet kaptak. Tü­relmet, és elnézést kért a sok kellemetlenség miatt az utal soktól, hiszen az ő érdekük­ben történik a korszerűsítés, hogy ha az befejeződik, ha­marább jussanak el a fővá­rosba, munkahelyükre, s on­nan haza. Aszódi László Antal Nem szívesen kötnek szerződést Hová mennek az agrár szakosok A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnöve­kedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gé­pek mellett fokozni kell a szel­lemi teljesítményt is. Évről évre több jól képzett, az új termelési módszereket ismerő, a piacot felmérni tudó szak­emberre van szükségük a gaz­daságoknak. A magyar felsőoktatás éven­te 1600 agrár szakembert ké­pez ki. El tudnak-e ennyien helyezkedni, és milyen mun­kakörülmények várják a pá­lyakezdő fiatalokat? A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallga­tóval többet vesznek majd fel az egyetemekre és főiskolákra. Évről évre fokozódik az ér­deklődés a mezőgazdasági tu­dományok iránt. Személyesen jelentkeznek Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt; divatos szakágak még: a kertépítés és a kerté­szet. Ezek a szakágak azonban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszer- ipari és gépészeti szakembe; rekre van ma szükség a me­zőgazdaságban. Hiány mutat­kozik faipari mérnökökből is. Ezek létszámát felemelik az egyetemeken és főiskolákon, viszont az erdőmérnöki, a ker­tészmérnöki állománynál a szinten tartást határozta el a minisztérium. Átlagosan egy pályakezdő mezőgazdasági szakembert 2,3 állás vár. Keresettebbek az egyetemet végzett szakembe­re^, azokra három állás jut, míg a főiskolát végzőknél ez az arány 1,8. Mindez azt mu­tatja, hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Ma már nemcsak pályázat útján lehet állást találni. Egyre ke­vesebb az olyan pályakezdő aki pályázatra jelentkezik. De maguk az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert sok a személyes jelentkező, ami ked­vezőbb lehetőséget kínál arra hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi években a tanul­mányi szerződést kötő hallgató is kevesebb, nem kötnek szí­vesen szerződést az üzemmel, sőt, aki kötött, az a diploma megszerzése után inkább visz szafizeti a kapott pénzt, s ma­ga választ helyet. Ez élénkké teszi az elhelyezkedési pia­cot. A felmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy Krónikát ír a tanárnő Sikeres házasság lett Napjainkban aligha talál­nánk olyan települést, ahol a honismereti mozgalomnak leg­alább egy képviselője ne len­ne. Jászkarajenőn Szendi Ju­lianna pedagógus, a helyi is­kola tanárnője foglalkozik a település múltjával. 1972-től írja a község történetét, az éves krónikákat. Most, az el­múlt esztendő eseményeinek megörökítése mellett, a jelen­legi Árpád Tsz. illetve előd­jeinek történetét veti papírra. A tanács és annak vezetői Népi ellenőrzés Lassú az előrehaladás A Ceglédi Népi Ellenőrzési Bizottság május 30-tól július 10-ig vizsgálatot tartott — amely az országos vizsgálat részeként került lebonyolítás­ra —, hogy a közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi 1 törvény hogyan érvényesül, előírásait miként hajtják vég­re az állami szervek, vállala­tok, intézmények, a szövetke­zetek és azok érdekképvisele­ti szervei, a kisiparosok és magánkereskedők érdekkép­viseleti, illetőleg felügyeleti szervei. A vizsgálat kiterjedt a Tör­ten Községi Tanácsra, az ab >- nyi Ságvári Endre Tsz-re, va­lamint Cegléden a Toldy Fe­A szolnoki rádió műsora Augusztus 25-tcl 31-ig Hétfő: 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Hétfői hul­lámhossz. Fejezetek a szolnoki repülés történetéből. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Matt Bianco énekel. 17.15: Napjaink. Palatínus Ist­ván írása. 17.20: Hugo Monte­negro zenekara kedvelt meló­diákat játszik. 17.35: Életmód- váltás. 17.50: A szolnoki Ippo­lit Matvejevics együttes mű­sorából. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Szerda, 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: A tegnap sikerei. Angol popegyüttesek felvételei. 17.20:... és a hús­ipar? 17.40: Popzenei paró­diák. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Csütörtök, 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. 17.05: A mu­zsikában nincs vakáció. A ze­nei híradó, az Intermezzo nyár végi különkiadása hang­versenyekről, rendezvényekről, vendégszereplésekről. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Péntek, 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: Roppanás­tól koppanásig. Könnyűzenei lemezbemutató. 17.45: Az új­ságíró jegyzetfüzetéből. 17.55: Hétvégi programok. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Szombat, 7.00: Román nem­zetiségi műsor. 7.30: Kellemes hétvégét! Zenés hétvégi ri­portműsor! (A tartalomból: Műsorismertetés. Hírek, lap­szemle, piac, sport és prog­ramajánlat.) 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Előadók ábécé­ben. 8.40: A héten történt. 9.00: A nap hírei, eseményei. 9.30— 10.00: Román nemzetisé­gi műsor. Vasárnap, 9.00—11.00: Va­sárnap délelőtt. Zenés maga­zin. Bács-Kun-napló. Vezeti: Halász Ferenc. 11.00—11.30: Szlovák nemzetiségi műsor. 19.30— 20.00: Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzen hangzanak el. renc Kórházra, a Dél-Pest Me­gyei Szolgáltató Szövetkezet­re, a KlOSZ-szervezetre, az Autójavító Kisvállalatra és a Dél-Pest Megyei Áfészra. A bizottság 112 munkanapja so­rán elemezte az 1984. január 1-jétől a helyszíni ellenőrzés időpontjáig eltelt időszakot, valamint értékelte az 1979-ben hasonló tárgyban folytatott KNEB-vizsgálat alapján tett intézkedések hatását is. Az összegzett megállapítások­ból többek között kiderül, hogy a bizottság saját hatás­körben már vizsgálta 1983-ban a témát. Az azóta eltelt idő­szakról világosan megfogal­mazható, hogy csak nagym lassú előrehaladás történt az egységes szemlélet alapján végzett ügyintézés terén. (Fő­ként az elkülönített egyértel­mű nyilvántartás hiányára gondolnak.) Megítélésük sze­rint a gondok visszavezethe­tők a vezetői igénytelenségre. A jónak tartott 1977. évi I. törvénynek nem tudtak min­den területen a gyakorlatban érvényt szerezni. Az ellenőr­zött egységek között akadt, amelynél a törvényt követő 9. évben nem található meg a közérdekű bejelentésekkel, pa­naszokkal kapcsolatos eljárá­si szabályzat — ahol van, mint például a Ságvári Endre Tsz-ben, ott is rosszul értel­mezik —, mivel nem minden ágazatból került le az utasí­tás. Így következésképpen s gyakorlati végrehajtás sem egységesen történik. Ugyanak­kor gond a felügyeleti szervek ellenőrzésének hiánya a tárgy­ban, az állampolgárok egyes bejelentésének nem kellően végzett kivizsgálása, és a visz- szatájékoztatásuk esetenkénti elmulasztása. A fentiek szerint a közérde­kű bejelentésekről, javaslatok­ról és panaszokról szóló tör­vény egyik fő célja, az egysé­ges értelmezés és kezelés csak részben valósult meg. f. í. becsülik ezt a munkát. Gon­doskodnak papírról, a sok szorosításról és gépíróról. A honorárium legfeljebb az el­ismerés lehet, amelyet a me­gyei levéltárhoz benyújtott pályamunkáiért kap. Lakóhe­lye közigazgatásának történe­téért különdíjjal jutalmazták, más alkalommal harmadik lett és több esetben pénz-, illetve tárgyjutalomban részesült. A tanárnő egyetemi tanul­mányainak befejezése után került kapcsolatba a helytör­téneti mozgalommal. Díjazott pályaművek — Egy alkalommal a Cégié den élő Pataki Ferenc nyu­galmazott szakfelügyelő, hely történész itt járt az iskolában, és megkérdezte, van-e ked­vem a krónikaíráshoz?, Mi­vel történelem szakos vagyok, habozás nélkül igent mond­tam. Azóta foglalkozom hon­ismereti kutatással és króni kaírással. — Sok témát feldolgozott már, melyik volt a legérde­kesebb? — Amit most állítok ösz- sze, a termelőszövetkezetek története. Több alapító taggal sikerült találkozni, élmény volt a velük való beszélgetés Egy évvel ezelőtt, amikor ez­zel kapcsolatos kutatásaimat elkezdtem, módom volt a Nagykőrösi Levéltár anyagát is megtekinteni, amelyben ugyancsak sok értékes anyag­ra bukkantam. Nem kevésbé érdekes a két község, Jász- karajenö és Kőröstetétlen volt téeszeinek zárszámadási beszá mólói, a főkönyvi kivonatok és egyéb dokumentumok. — A jelenlegi Árpád Tsz hogyan támogatja ezt az igye­kezetei? — Mielőtt munkához lát­tam, felkerestem a termelő- szövetkezet elnökét, dr. Lakos Lászlót, aki ígéretet tett, hogy minden anyagi és erkölcsi se gítséget megad. Vállalta a majdani, kész krónika beköt- tetésének költségeit is. Fontos korszak — A termelőszövetkezeti mozgalom melyik korszakát találta a legérdekesebbnek? — A két település mező­gazdasági nagyüzemeinek há­zasságát. Meggyőződésem, hogy azóta mindkét helyen lé­nyegesen erőteljesebb a fej­lődés. Szerintem az egyesítés mindenkinek a javára vált. A tanárnő sokat és kitartó ■lelkesedéssel dolgozik, de mindezt csald a téli, tavaszi vagy nyári szünidőben teheti ö ugyanis • nagyon komolyan veszi a katedrát, ott is hibát­lan teljesítményt akar nyújta­ni. Gy. F. a tanulmányi szerződés elavult forma. Súlyához mérten A pályakezdők 78 százaléka a MÉM felügyelete alá tarto­zó munkáltatóknál helyezke­dik el, s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazdaságokban vagy termelő- szövetkezetekben vállal mun­kát. A felmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér foltok, akadnak termelőszövetkeze­tek, ahol hiány van szakem­berből. És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tíz esztendő alatt szinte megkétszereződött a szakemberek száma. Külö­nösen vonatkozik ez Budapest területére és Pest megyére. Te­hát a főváros környékére; en­nek vonzásköre rányomja a bélyegét a szakemberellátásra. Gyakran említették példá­nak a Sasád Termelőszövetke­zetet, ahol a brigádvezetők is mind egyetemet végzett szak­emberék. Másutt, Szabolcs- Szatmár megyében meg örül­nek, ha az ágazatot pályakez­dő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismér­tékben ugyan, de csökkent a Pestre vagy Pest megyébe el­helyezkedni igyekvők száma. Három évvel ezelőtt az ösz- szes pályakezdő mezőgazdasá­gi szakembernek több mint 25 százaléka a fővárosban és-kör­nyékén akart állást, tavaly már a végzett szakemberek­nek „csupán” 23,5 százaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 százalék lenne talán!) Hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni távolabbi megyék­nek is, Szabolcs-Szatmárnak például, ahol sok á betöltetlen állás, ahol tárt karokkal vár­ják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi időben olyan gyakran feltet­tek: „Milyen az a tárt kar?” Mivel tudnák lekötni, odaköt­ni ehhez a tájhoz a szakem­bert? Az illetékes véleménye, hogy a megyéknek kellene többet tenniük. (Általában, mert nemcsak Szabolcsról van szó.) A megye mit tehet? El­sősorban az alapvető igénye­ket kellene kielégíteni: lakást adni a pályakezdőnek. Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egye­temista már a diploma meg­szerzése előtt megnősül. A csa­ládalapításhoz pedig feltétle­nül szükség van otthonra. Ez a legnagyobb vonzerő. Ahol lakást adnak Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosítani, ott igyekszik kamatmentes köl­csönt folyósítani, s munkával, anyaggal segíteni az építke­zést. Ez mindenképpen járha­tó út. Megállapítható, hogy a ter­melőszövetkezetek által meg­hirdetett állások iránt na­gyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A ter­melőszövetkezet háztájit ad, s talán a prémiumosztásnál, is bőkezűbb. Az utóbbi években jelentő­sen megnövekedett a mező- gazdasági szakemberek erköl­csi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban vesz­nek részt a közéletben, és hangadóivá válnak a települé­sek kulturális életének is. I. S. Várják a fényképet A Vakok és Gy-engénlátók Országos Szövetségének ceg­lédi körzeti csoportja október 7-én. kedden, délelőtt 10 óra­kor taggyűlést tart a Kossuth Művelődési Központban. A napirenden megnyitó szerepel, beszámoló az elmúlt év mun­kájáról, majd hozzászólások, javaslatok, indítványok kö­vetkeznek. A tagtársaktól 1 darab 4x4-es nagyságú fény­képet várnak a szervezet iro­dájába, szeptember 30-ig Ugyanis 1987. január elsejé­től a tagkönyveket fénykép­pel kell ellátni. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom