Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

1986. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT WvT , Jll.íli/ 5 Üzemi intézkedési terv készült Kiszikkadt üdék a határban | Mezőgazdaságunk fejlődését, a világon csaknem min- | denhol elismerik Az egy főre jutó gabonatermelésben 8 Dánia után a másodikok, hústermelésben a harmadi- 5 kok vagyunk Európában. Csakhogy a gyors mennyisé- § gi növekedést, az agrárolló szétnyílása követte. Meg- | drágultak a gépek, a növényvédő szerek, a műtrágyák, ^ hogy csak a legfontosabbakat említsem. Romlottak a % piaci viszonyok is. A KÉSZ Pest Megyei Bizottságának új programja Megfelelni a valós igényeknek ^ Tegnap ülést tartott a KISZ Pest Megyei Bizottsá- ^ ga, amelyen részt vett dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest ^ Megyei Bizottságának titkára és Molnár Gábor, a KISZ \ KB munkatársa. A testület elfogadta a megyebizottság ^ új programját, intézkedési tervét a KISZ XI. kongresz- 8 szusa és a megyei küldöttgyűlés határozatainak végrc- $ hajtására. Döntött a KISZ-bizottság munkamódszeré- ^ nek, munkarendjének továbbfejlesztéséről. Ezzel ösz- ^ szefüggésben új testületet hívott életre: a titkárságot. ívezredes ellenség Mindezt most megtetézi az aszály, amely a földművelő emberek évezredes ellensége. Es úgy tűnik, hogy a termé­szeti elemek az idén is nehéz helyzetbe sodorják a mező- gazdaságot. Az előzetes becs­lések szerint Pest megyében 800 millió—I milliárd forint­ra tehető a terméskiesés A múlt évhez viszonyítva több mint egy tonnával csökkent a búzatermés hektáronként. Ugyanakkor kukoricából, zöld­ségből, gyümölcsből is keve­sebb lesz a tervezettnél. A Ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezetben mintegy 10 vagorinyi málna esett ki a szá­razság'miatt. Az albertirs^i.és dánszentmiklósí Micsurinban csaknem 400 vagonnyi almát és 120 vagonnyi csonthéjast vitt el az aszály. A károk na­gyok; felmérésük, összegzésük most van folyamatban és el­lensúlyozásukra központi in­tézkedések is történtek. Természetesen az üzemek vezetői sem ülhetnek ölbe tett kézzel, megteszik mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel mérsékelhetőek a károk. Ezek közé tartozik az önkölt­ségek csökkentése, valamint az alaptevékenységen kívüli munkák nyereségének növelé­se. Mert a növénytermesztés­ben keletkezett károk több millió forintra rúgnak, nem egy Pest megyei mezőgazda­sági nagyüzemben. Az alacsonyabb hozamok gondokat okoznak az állatok téli takarmányozásában, de a búzaszár rövidsége miatt he­lyenként az alomszalma hiá­nyával is számolni kell. Pest megyében mintegy 100 ezer szarvasmarhát tartanak, kö­rülbelül ugyanennyi a juhál­lomány Az állatok számára a hideg idő beálltáig gondos­kodni kell e tömegtakar­mányról. Sokakat az húzott ki a bőiből, hogy mind mennyi­ségileg, mind minőségileg si­keres volt a lucerna első ka­szálása. Siló is lesz elegendő, de itt az örömnél sokkal na- gvobh az üröm. Mert nem le­het örvendetes, hogy a Pest megyében 58 ezer hektáron elvetett szemes kukoricából az A művese-berendezések egyik fontos egységét, az ed­dig importból beszerzett diali­zátort ezután a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat is gyár­tani fogja. A dializátor lénye­gében egy különleges mű­anyagból álló szűrő, amely ki­választja a beteg véréből a káros anyagokat, Évente 50— 60 ezret használnak el belőle, ami hat-n.yolcszázezer dollárba kerül. A hazai gyártással en­nek a valutának egy részét megtakaríthatják, s ezt a aszály miatt, mintegy 6—7 ezer hektárnyi kerül kényszersiló- zásra. Például a Kiskunsági Állami Gazdaságban azokon a területeken, ahol nem tudtak öntözni, teljesen megégett a tengeri. Kénytelenek silót ké­szíteni belőle, de tápértéke nem éri el a szükséges mér­téket. A kiesést cukorgyári melléktermékekkel próbálják ellensúlyozni. Sok példát lehetne felsora­koztatni arra a szomorú tény­re, hogy hol, milyen károkat okozott az aszály. Többek kö­zött a lórévi Dunamenti Ter­melőszövetkezetben is, ahol nemcsak szálas takarmányból lesz kevés, hanem alomszalma sem . termett elegendő. i^rf v -.'ivjT n.v s\ m rr n -jl ^ Megtizedelt termés Tény tehát, hogy a megye 72 termelőszövetkezetében és 10 állami gazdaságában, de a kisüzemekben is nagy károkat okoz az aszály. Igaz, korábban is volt hasonló időszak, de az ideihez hasonló méretű szá­razságra csak valamikor az öt­venes években volt példa. Az idei hozamokat megtize­delték a természeti csapások, ami kihat a költségekre is. Kisebb hozamokat is azok a ráfordítások terhelik, amit a nagvobb termés elérésének érdekében áldoztak az üze­mek. Egyes vélemények sze­rint a silózás költsége 30—40 százalékkal lesz több a terve­zettnél. Viszont, ha úgy fog­juk fel. hogy egy üzem komp­lex szervezeti egység — és miért ne ezt tennénk — van mód a veszteségek mérséklé­sére. Főként ott, ahol idejében intézkedési terveket is készí­tettek. Többek között a Daba- si Fehér Akác Termelőszövet­kezetben, ahol szintén súlyos gondokat okoz az aszály. Az intézkedések sorába sok min­den beletartozik. A növényi hulladékok és melléktermékek f elhasználásától a másodveté­sekig. Ez utóbbival szintén az aszálv miatt nem nagyon él­hettek az üzemek. így a ko­rábbi 7—8 ezer hektárra! szemben csak 2500 hektáron vetettek másod nővén veket, de ezek jó része is csak sínylő­dik. pénzt az egészségügyi ellátás további javítására lehet majd fordítani. A Pemü külföldről vásárol­ja meg a licencet, s százmillió forintos beruházással Solymá­ron egy átalakított épületben jövőre kezdi meg a gyártást. A tervek szerint évente százezer dializátort készítenek majd; a folyamatos' termelés eredmé­nyeként a kórházakban gyor­sabban juthatnak művesés ke­zeléshez a betegek. A mezőgazdasági termelés mindig küzdelem az elemek­kel, de csak az az ember tud­ja sikeresen felvenni a har­cot a természet erőivel, aki jobban felkészült eszközzel, anyaggal és ismerettel. Ahol nem spórolják el a műtrá­gyát, a növényvédő szert, ki­használják az öntözésben rejlő lehetőségeket, betakarításkor ügyelnek a szemveszteség csökkentésére, kielégítő ered­mények születhetnek; Döntő lehet a növényfajták megvá­lasztása, a technológiák pon­tosabb betartása és sok egyéb. Menteni a menthetőt! Számottevő eső május kö­zepén hullott utoljára a me­gyében. Ez független az em­berektől, az viszont már nem, hogy a termelési ráfordítások az állattenyésztésben sem elég hatékonyak. A lehetségesnél lassabban javul a takarmányo­zási fegyélem és nem elég kö­vetkezetesen átgondoltak a termelési ráfordítások sem. A végrehajtás ellenőrzésének rendszeressége, szakszerűsége is sokkal több lehetőséget ta­kar, mint azt az első pilla­natban gondolnánk. Tény, kevesebb terem nap­raforgóból, búzából, krumpli­ból és egyébből, ugyanakkor a gazdaságok megtakaríthat­ják a korábban jelentős sum­mát kitevő szárítási költsége­ket. összességében a tömegta­karmányokból sem lesz hi­ány. Viszont a gyengébb bel- tartalmi minőséget több ab­rakkal kell pótolni, ami vi­szont növeli a költségeket. Ami elveszett, azt már nem lehet visszahozni. De ami megvan, az még megmenthető és most ezen van a hangsúly. B. Z. E * gő repülőgépéből tízezer méter magasságban ug­rott ki egy angol pilóta a második világháború idején, s bár ejtőernyője nem volt, mégis életben maradt, mert egy erdő fáinak lombjai lefé­kezték zuhanásának sebessé­gét a földhöz csapódás előtt. A mi repülőgépünk — a ka­pitány szavai szerint — szintén tízezer méter magasan száll hazafelé, a vészkijáratok aj­tóinak helyét is pontosan köz­li velünk. Az angol pilóta sze­rencsés kimenetelű ugrásának megismétlésére azonban alig­ha lenne kedve a százvala- hány utazónak. A veszély vagy kockázat gondolata útitársaim egyikét sem foglalkoztatja. Többségük talán húszéves sincs még, s a drezdai váróteremben már annyi szeszt elfogyasztottak, hogy e teljesítményük sok ré­szegen randalírozó futballszur- kolót is elismerésre késztetett volna. A repülőgépre való ér­kezésünk után veszekedni és birkózni kezdtek, mert mind­annyian az ablakok mellé akartak ülni, ami persze nem volt lehetséges. A gép még alig emelkedett a levegőbe, a több nyelven elhangzó intel­mekkel mit sem törődve, a szeszes üvegekkel máris 'láto­gatni kezdték egymást,' s ittak és ittak, vitatkoztak, vesze­kedtek, vagy csak elmeséltek valamit, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal. Tudatosan politizálva Alapos előkészítés után ke­rült a dokumentum a plénum elé. Kétféle változatot meg­vitatva, összegyúrva 'alakult, formálódott az utóbbi hetek­ben. Annak a kongresszuson is megfogalmazott gondolat­nak a jegyében, hogy a fiata­lok — életkori sajátosságai­nak és életkörülményeinek megfelelően — cselekvő része, sei akarnak lenni a döntések előkészítésének és végrehaj­tásának. Az előterjesztett dokumen­tum és Kiss Jenőnek, a KISZ megyei bizottsága első titká­rának szóbeli kiegészítése egyaránt hangsúlyozta, hogy a munka fő irányát az MSZMP Pest Megyei 'Bizottsága ifjú­ságpolitikai állásfoglalása, a KISZ XI. kongresszusa, va­lamint a megyei küldöttgyűlés határozatai jelölik meg. Ennek értelmében a korábbinál tu­datosabban és szervezetteb­ben politizáló KISZ-re van szükség! A mozgalmat olyan politikai erővé kell formálni, amely a valódi tömegekre tá­maszkodva képviseli a megye fiataljainak törekvéseit, védi tagsága érdekeit. E célok eléréséhez javítani kell az elemző munkát, fel kell tárni a jelenségek o'kait, s azoknak ismeretében meg­határozni a tennivalókat. Ez egyben reális alapot ad az el­lenőrzéshez, a számonkérés­hez, a jól dolgozó fiatalok er­kölcsi és anyagi - elismerésé­hez. A megújulásnak feltéte­le az is. hogy széles körben terjedjenek el a szokványos­tól eltérő munkaformák, vál­lalkozások. Bővüljön azon te­vékenységek köre, amelyek vonzzák, mozgósítják a fiata­lokat. Nyíltan és őszintén Mindezek alapján az új program négy témakört állít a középpontba. Először is a KISZ eszmei-politikai arcu­latának, aktivitásának, tö­megbefolyásának és a tagsági viszonynak az erősítését; a fó­rumok, párbeszédek, tartal­masabbá, nyíltabbá, őszintéb­bé tételét. Azután azt, hogy konkrétabban, a valóságos ér­deklődésre, a reális igények Remélem, hogy a repülő­gép utasai között nem volt olyan, először hazánkba láto­gató külföldi, aki e sajnálatos módon viselkedő csoport lát­tán megriadt: hát ilyenek a magyarok? A magyarok per­sze nem ilyenek, de akad kö­zöttük ilyen is. A legnagyobb baj az, hogy bár a botrányo­san viselkedők száma elenyé­sző az összes honfitárshoz képest, a magatartásukból le­vont következtetés mégis ár­nyékot vethet mindannyiunk­ra. A Német Demokratikus Köz­társaság irigylésre és persze követésre méltóan tiszta váro­sainak terein ha kapatosán kiabáló emberek ültek estén­ként a szökőkutak körül, s ha­nyagul eldobálták a sörösüve­geket, s a magyar feliratokkal ékeskedő élelmiszer- és ciga­rettacsomagoló papírokat, mi sem mondhattunk mást, mint hogy: ejnye, ezek a magya­rok... Ötödször mondom már, hogy a fehér trikókból adjál! — förmedt rá egy szigorú hölgy hazánkból a készséges, de a sokféle kelme között bi­zonytalankodó német eladónő­re. Alkalmi tolmácskodásom felajánlásának indítéka ezút­tal nem annyira a segítőkész­kielégítésére irányuljanak a feladatok. Fontos a szervezet akcióképességének, egységé­nek erősítése, a belső demok­ratizmus, a mozgalmi jelleg fejlesztése, az irányítás kor­szerűsítése is. Végezetül pe­dig szorgalmazza a program az ifjúságpolitikában érdekelt szervek munkamegosztásának konkretizálását. A vitában többen is véle­ményt mondtak az új KISZ-es vállalkozási formákról, arról is, hogy elsősorban a jól dol­gozó közösségeik jussanak be­vételt hozó külön munkához. Bartus László a Dunakeszi Hűtőházból hozzátette: az et­től remélt eredmény csak egy rövid távú program része le­het, mert a fiatalok azt akar­ják, hogy a főmunkaidőben, s ne túlmunkával jussanak a boldoguláshoz szükséges jöve­delemhez. Varga Kovács Ká­roly, a megyei tanács KISZ- titkára, egy rendszeresen meg­jelenő információs kiadvány létrehozását sürgette. Gere Zoltán, a dabasi városi jogú KISZ-bizottság titkára óvott attól, hogy a testület hosszú távra kijelölje a megtárgya­ség volt, mint inkább az az óhaj, hogy ne hangoskodjon értelmetlenül tovább. Az Elbán hajózva azt gon­dolná az ember, hogy Li­lienstein 415 méter magasan levő óriás szikláira csak a madár tud felszállni. Mikor aztán vendéglátójának bizta­tása közben felkapaszkodik a Szívet és tüdőt próbáló mere­délyeken, közvetlen közelből egy öblös férfihang üti meg a fülét: „Az anyátok istenit, ad­játok elő a sörömet!” A Ba­lázsnak nevezett úr végül megkapja a sört, egyhuzam­ban kigurgulázza, majd az üveget széles ívben eldobja, s társasága élvezettel szemléli, ahogyan az a mélységben egy sziklán összetörik, s forgácsai a napfénytől a szivárvány minden színében sziporkázva röppennek széjjel. Nagyapám egykor azt me­sélte, hogy aki Kocsérról Bu­dapesten járt, az már világot látott, sokat tudó embernek számított a faluban, akinek minden szavára érdemes oda­figyelni. Apám nemzedékének túlnyomó többsége repülőgé­pen még nem ült — nem is ülne fel semmi pénzért —. az én korosztályom viszont olyan természetességgel élvezi azt, hogy délelőtt még itthon tesz­landó témákat, mert ez a ru­galmasság rovására menne. A tanácskozáson felszólaló dr. Balogh Pál a programot értékelve megállapította, hogy az nyitott, kezdeményező, munkára és értékre orientált. Konkrétan szólt a kádermun­káról, az utánpótlás nevelésé­ről. Hangsúlyozta, hogy a ki­választás során növelni kell a fiatalok, azon belül is a mun­kások arányát. Olyan felada­tokat kell adni, amelyekkel lemérhetek a képességek, ame­lyek fejlesztik a személyisé­get. Nem kész párttagokat várnak a KISZ-től, de min­denesetre olyanokat, akikből nem hiányzik a közéleti ér­deklődés, az aktivitás, az ér­zelmi kötődés. Összekötő kapocs A megyebizottság a prog­ram és az intézkedési terv után elfogadta a testület mun- kamód szerének, munkarend­jének fejlesztéséről szóló elő­terjesztést is. Ennek sarkala­tos pontja az öttagú titkárság megalakítása. (Munkájában a mindenkori első titkár, a há­rom titkár és a megyei úttö­rőelnök vesz részt.) Ez a KISZ-bizottság végrehajtó szerve, amely a testület irá­nyításával és ellenőrzésével dolgozik, összekötő kapocs a megyebizottság és a rétegta­nácsok között, segítve a fele­lős, igényes döntések előké­szítését. Kövess László vesz, délután meg egy másik nagy fővárosban vásárol, mintha csak a szomszédjához szaladt volna át egy sakk­partira. A változás irama any- nyira nagy, hogy szinte nem is érzékelhető. Hazánk fiai számára sem anyagi, sem egyéb akadálya nincs annak, hogy más orszá­gokban ismeretekhez, élmé­nyekhez jussanak (s persze vásároljanak is). Ez a szabad­ság azonban még örvendete- sebb lehetne, ha bizonyos kö­telességérzettel is párosulna. Ha a határt átlépve minden honfitársunk úgy viselkedne, hogy ő most országunkat, kép­viseli az idegenek előtt. Kul­turáltságával, tisztességével, udvariasságával javítja, mind­ezek hiányával pedig rontja azt a képet, amelyet a külföl­diek rólunk, magyarokról for­málnak. A megbotránkoztató, felhá­borító magatartás itthon sem lehet magánügy, de kiváltképp nem lehet az kül­földön. Mégis mind többen utazhatnak — mert anyagi jólétük révén tehetik — kül­földre olyanok is. akik az em­beri együttélés elemi szabá­lyai alól is felmentve érzik magukat. így aztán szégyen­kezhet miattuk sok más útra­kelő, még akkor is. ha tud­ván tudja: a többség itthon is, odakinn is elismerést sze­rez hazájának. Cseri Sándor , Vesedializátor a Remiiből itthon tartják a dollárt Műszaki átadás után Minden Budaörsön lakó kisgyermek óvodai elhelyezéshez jut szeptember elsejétől. A most elkészült új óvoda százhelyes, szép kivitelű, s modern berendezéseivel, felszerelésével jó el­látást biztosít. A több mint tizenkétmillió forintos költséggel elkészült gyermekintézmény megvalósításához a lakosság tár­sadalmi munkával is hozzájárult. A műszaki átadásra augusz­tus 21-én került sor, Ejnye, ezek a magyarok...

Next

/
Oldalképek
Tartalom