Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1986. AUGUSZTUS 20., SZERDA Zsámbok sorsa ésszel és érzelemmel Döntsenek, de indulatok nélkül A 7eamhnViak döntés előtt á11' h zsamooKiaK nak> Jó néhóny hónapja forr a községben a hangulat. Ki csak szívére hallgat: jó lenne megszüntetni a társközségi viszonyt a két faluval, hiszen jelenleg Valkó, Zsámbok, Vácszent- lászló törvényes, maguk megszavazta házasságban élnek. Megromlott házasságban. Mások néha figyelnek az észérvekre és látják a válás hátrányait is. Akadnak köztük olyanok, akik — korábban a szétválás szószólói voltak — az elöljáróság megtartása mellett állnak. Ma már többségben sorakoznak egymás mellé azok, akik elöljáróság helyett önálló községi tanácsot szeretnének, s élni kívánnak demokratikus jogukkal. Valóban törvényadta joguk, hogy szavazzanak, merre is dőljön el a zsámboki népképviselet és szakigazgatás gondja. Bár hónapok óta húzódik az ügy, hol kisebb, hol nagyobb hullámokat kavarva, köztudomású, hogy most már nem halasztódik a falugyűlés összehívása. Itt szavazzák meg, merre és milyen út vezet tovább. A Pest Megyei Tanács V. B. hozzájárult ugyanis, ahhoz, hogy a község szavazás útján döntsön. A baj csupán az, s ezt sokan látják: már nem a mérlegelés, az észérvek irányítják a cselekvést mindenkinél —, a döntés mozgatórugója az indulat. Indulattal pedig elképzelhetetlen a tények reális megítélése. Így viszont legyenek bármilyen jó szándékúak a hangadók, a valóságban nem bizonyos, hogy a ma még társközség valódi érdekei szerint agitálnak. Azon ma már hiába kesereg bárki, hogy évekkel ezelőtt hibás volt csatlakozni Vácszentlászlóhoz: ők vállalták. Helyben megszavazták és helyben választották meg a tanácstagokat, illetve az elöljárókat. Az sem vonható kétségbe, hogy a megválasztott elöljárók mindmostanáig felelősen dolgoztak, elismerést érdemlően képviselték földijeiket a közös tanácsban. Akad, aki ezt is kétségbe vonja. Azt ismételgeti, hogy amióta Zsámbok társközség, azóta semmiféle beruházásra nem kapott pénzt. Bezzeg Valkó és Vác- szentlászló ... Megcáfolhatatlan. Az ötödik és a hatodik ötéves terv idején nem kapott tanácsi beruházást Zsámbok. Valkón több alapellátást szolgáló intézményt emeltek. Hát éppen ez az — sérelmezik a zsámbokiak —, miféle igazság ez? Ha csupán felszínen vizsgálnánk a körülményeket, köny- nyen osztoznánk az előbbi véleményben. Az azonban nem hangzik el a mostanában fellángoló vitákban, hogy az ötödik ötéves terv idején másfél, a hatodik ötéves terv idején ötmillió forintot fordítottak korszerűsítésre. Tanácsi útra, járdára, fogorvosi rendelőre, anya- és csecsemővédőre, az egészséges ivóvíz megteremtésére. Hozzátéve: a lakosság jelentősen támogatta munkájával e tervek megvalósulását. Gázcseretelep és tüzép épült, élelmiszerüzletet és húsboltot nyitottak. Ha ezek nem is tanácsi pénzből készültek el, bármilyen zsebből került elő a pénz, beruházások voltak, gazdagították Zsámbokot. I & Ifórrlóct nem szabad megke- i h Kernest rülni esetleg gon_ dőlni kellett volna a körzeti egészségügy műszerezettségének fejlesztésére. Meg kellett volna oldani az intézményes szemétszállítást, a telefonhálózat elmaradása is jogosan in- gerli a kedélyeket. Üey mint sok más helyén hazánknak. A zsámbok:ak nem élnek messze a világtól, jól tudhatják, hány községben azonosak a panaszok: sem a telefonfejlesztés, de még a szemétszállítás sincs megoldva. Mint mondják, az ügyintézés gyakran lassú. Be kell látni, a gépi adatszolgáltatás és más ok miatt néha bizony soká került pont egy- egy ügy végére. De ki merné ezt a gyakorlatot csak Zsámbok problémájának tekinteni? A tanácsok túlterheltsége miatt az egész országra általánosítható a panasz. Ahol elöljáróság alakult, minden társközségben van helyi képviselet és amit csak lehet, helyben intézhetnek az állampolgárok. Kérdés, ha a különválás mellett dönt a község, a majdan alakuló kis létszámú apparátus többre lesz-e képes? Az elöljáróságok alakulásának egyik sarkalatos pontja, hogy elaprózottság helyett egyesítse a szellemi és az anyagi erőket, természetesen egyforma jogokkal, egyforma érdek- képviselettel. Az elöljárósági érdek- képviselethez a tanácstörvény többletjogosítványt is adott. Az elöljáróság indítványára kötelező összehívni a tanácsot. Javaslatát meg kell tárgyalni tanács- vagy végrehajtó bizottsági ülésen. Ha valamit sérelmez az elöljáróság, újra meg kell vitatni. A „kell” szót aláhúzom, mert a közös tanácsban nem mérlegelhetik a megtárgyalás, az összehívás, a megvitatás jogát. A tanács- törvény egyértelmű, élni kell a jogokkal. Tehát az elöljáróság kettős jogosítvánnyal rendelkezik: saját községében és a társközségben is választói érdekeiért dolgozik. Sőt, bármely szervhez fordulhatnak kezdeményezéseikkel, ötleteik megvalósulásához önállóan szerezhetnek társakat. Az önállósodás, a függetlenség elérésének lehetősége e pillanatban sokakat elfogulttá tesz és csupán az önérzet ágaskodása diktálta körülményekre tekint. Nem mérlegeli a tényleges feltételeket. I Saját lelkiismeretük szfint sa------------------------------- jat sorsuk fölö tt maguknak kell dönteni. Nem lenne helyes erre vagy arra befolyásolni a megbolydult lakosságot. Ez pro és kontra is értendő. Ne terrorizálhassa • senki társát arra, hogy az együtt maradás mellett döntsön. De arra sem, hogy az önállósodás mellett szavazzon. Tudniillik, akadnak, akik már visszakoznának, korábbi véleményüket szívesen megváltoztatnák —, ha nem szégyellnék, ha a hangosak nem fojtanák el az ellenvéleményt. Nem a szavazás a lényeg, az. sem, hogy közös tanácshoz tartoznak, vagy sem. Egyetlen szempont a mérvadó: milyen holnapot szánnak falujuknak. A tények közül nézzünk egyet- kettőt. A közös községi tanács a hetedik ötéves terv idejére — tekintve a közösség létszámának ebből adódó nagyságát —, lakosonként ötezer forinttal rendelkezik. (Elfogadhatatlanul csúnya magyarsággal ezt hívják fejkvótának!) Szétválás esetén a község újfajta besorolása miatt ez háromezer forintra csökken, öt év alatt a községet csaknem ötmillió forint kár érné. Pontosan: 12 145 ezer forint helyett 7 287 ezer forintjuk lesz. Tudni szükséges azt is: először a megkezdett beruházás befejezésére kell fordítani a meglevő pénzt. A tornaterem építése szinte felemészti teljes tőkéjüket. Miből kezdik alapozni a napközis óvodát, s lemondanak az öregeik napközijéről? Az esetleg alakuló tanács veze tői bérét részben talán a megyei tanács biztosítja — de az épületről, a berendezésről maguknak kell gondoskodni és az apparátus eltartásáról is. I Frthptft a zsámbokiak lokál- i Liinciu patriotizmusa; hogy bírálják, ami kedvezőtlen a számukra és szóvá teszik: mindenben legyenek egyenlők társaikkal. Haragjukban azonban ne feledjék: akár együtt, akár külön lesznek, csak a rendelkezésükre álló pénzzel gazdálkodhatnak, ami az előbb kifejtettek alapján látható: különválás esetén a mainál kevesebb lesz. Ám lehet, hogy így is megéri a ma elöljárósággal rendelkező zsám- bokiaknak. Űk tudják. Pontosabban: nem ártana, ha erről a helyi vezetők tájékoztatnák széles körben a lakosságot. Aki igazán szereti szűkebb hazáját, az higgadtan készül a falugyűlésre. Érvet sorakoztat érv mellé, számokat vet számok ellen, így pillant a jövőbe és szavaz Zsámbok igazi érdekében. Sági Agnes — Hát ezt nem diákzsebekre szabták! — használjuk már szinte köz- mondásszerűen egy-egy borsos ár minősítésére ezt a fordulatot. Diáknak lenni ugyan — eltekintve némely vészterhes óra fenyegetéseitől — kellemes állapot, de a sok különféle kedvezmény ellenére egyik ismérve a pénzszűke. A nyári vakáció idején így két igény találkozhat szerencsésen: az üzemeknek, tsz-eknek munkásokra van szükségük — a diákoknak pénzre. Pest megye gyáraiban, termelőszövetkezeteiben is évek óta hagyomány a tanulók nyári foglalkoztatása. A Pest Megyei Tanács munkaügyi osztályától kapott tájékoztatás szerint az idén 130 munkáltató ösz- szesen 7564 diákot kívánt foglalkoztatni. A tapasztalatok szerint ennél általában kevesebben jelentkeznek, s ez a szám .is évről évre csökken. Pedig az átlagos órabér már a 19 forintot is eléri. Segítséget jelentenek A Magyar Gördülőcsapágyművek diósdi gyára 60 gyerek alkalmazására kapott engedélyt a tanácstól. A létszámot nekik sem sikerült feltölteniük. — Ezen a nyáron összesen negyvenhéten dolgoztak nálunk, de most augusztusra már csak tizenhatan maradtak — tájékoztat Szeifert József, aki már harminc éve a bár- és munkaügyi osztály vezetője. — Középiskolásokat foglalkoztatunk, a keresetük életkoruktól és az ellátott munka nehézségétől függ. Egy 17 évesre bonyolultabb feladatokat is rábízhatunk, mint egy fiatalabbra. Egy—másfél hónapot dolgoznak nálunk a gyerekek, s ez alatt 2300— 3200 forint között keresnek. Kapnak szabadságpénzt és a szereidében a két műszakban dolgozók 10 százalékos műszakpótlékot is. — A kapu előtt nagy táblát láttam: keresnek szak-, betanított és segédmunkásokat egyaránt. — Még legalább két ugyanakkora táblát ki tudnánk tenni! A diákok foglalkoztatásának is két alapvető oka van: egyrészt valóban segítséget jelentenek, másrészt így megtudják, apuka, anyuka mitől olyan fáradt, mire hazaér. Mi fizikai munkára veszünk föl szünidősöket, annyit, ahánynak fizetésére bérköltségünkből telik. Tájékoztatónkat ' minden évben megküldjük a környékbeli iskoláknak, a tanulók is innen érkeznek. Diósdiak, tárnokiak, érdiek, s fele részben dolgozóink gyerekei. A szereidében a csapágygyártás végső fázisait végzik. A zakatoló gépek, nagy szállítóládák közül egy sJőke fiú feje bukkan fel: a 16 éves tárnoki Varró Zoltán az újpesti Puskás Tivadar Szakközépiskola orvosi műszerész tanulója. Egy hónapot tölt az MGM-ben. — Először nem ide akartam jönni, hanem az érdi tsz-be. De édesapám itt dolgozik, s így kerültem mégis ebbe a gyárba. A csomagoló- ban dolgozom: dobozba, fóliába kell rakni a kész csapágyakat, ezek külföldre mennek. Nem túl nehéz munka, az órabérem 15 forint. De tavaly egy maszek kőműves mellett dolgoztam, óránként 30 forintért. Nyári ösztöndíj-kiegészítés — Tudod már, mire költöd az itt keresett pénzt? — Hát... magamra, ruhákat veszek, ilyesmit. De van egy nagyobb célom is: szeretnék jogosítványt szerezni. — Mint szakközépiskolás a nyáron már letöltöttél négy hét szakmai gyakorlatot, most itt dolgozol egy hónapig — nem sajnálod, hogy nem pihenheted ki magad? / — Ha az időt nyaralással töltenem, nem jutnék pénzhez. Ha pedig most nem keresek, év közben nem lesz mit elköltenem. Az ösztöndíjam nsm túl sok. Egyébként az utolsó hétre most hazamegyek, hétvégeken pedig a barátaimmal sokat járunk szórakozni-, főleg Velencére, nincsen túl messze tőlünk. A köszörűüzem irodájában Kapusi Zsuzsa érdi gimnazista asztalán nagy pabsaméta papír: teljesítmény- elszámolást végez. _ ____, SZ ÉP JÁTÉK A SZELEKKEL Felzúg a motor, a gép teste, megfeszül, az egész szerkezet rezeg, már csak a fékek tartják vissza, s aztán az sem... Megiramodik a fémmadár, egyre gyorsul, még zöty- kölődik a füvön, de néhány pillanat múlva simán, emelkedik- Repül! S repülünk mi is, á pilótával, aki nyugodt arccal tekinget körbe a magasból. Ö már. megszokta, talán nincs is benne az az izgalom, amit érzek, ami a gyomrom szorítja és szátsugároz a testemben, görcsbe rántva kezemet is. Amikor ismét a földön állok, eszembe jut,‘vajon mindenki hasonlókat érez az első repülésénél? Kérdezném azokat a fiúkat, lányokat, akik néhány méterre tőlem a dunakeszi repülőtéren a kecses vitorlázókat húzzák, tologatják, készülve a starthoz. Nem teszem. Ezt az élményt, az elszakadás pillanatait mindenkinek magának kell átélni, s gondolom, mindenki másként emlékezik majd később. Furcsa, de a parancsnok azt mondja, mostanában mintha kevesebben jelentkeznének a repülőklu- bokba. A MALÉV isí csak rendszeres propaganda után tudja összeszedni' a 'kiképzésre -a fiatalokat. Pedig a távlatok szinte korlátlanok: a Zászlójel a csörlőnck: start! — Nem túl unalmas az adminisztratív munka? — Nem, egyáltalán nem; különbén is közvetlen kapcsolatban állunk a termeléssel: mérünk, létszámot, személyi adatokat dolgozunk fel. — Szeretnél esetleg később végleg itt dolgozni? — Nem, most leszek másodikos, és ha végeztem, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára szeretnék menni. Ide az édesanyám révén kerültem, egyébként százhalombattai vagyok. Először csak egy hónapra akartam szerződni, de olyan jól érzem magam, hogy még két héttel tovább maradok. így 4700 forintot keresek majd — karácsonyi ajándékokra szánom. fiúkból lehet nagy sebességű hajózó — érthetőbben: vadászrepülő —, vágy elszegődhetnek a légiközlekedési vállalathoz utasszállító, gépek pilótájának. Nem vonzó a száguldás, nem vonz a magasság. Mások most az ideálok, fogalmazza meg a parancsnok, nehéz a gyerekekkel szót érteni. A vállalkozás, a kockázat vállalása mostanában idegen tőlük. Repülni? Ah! — Legyintek csupán ... Nem mindenki. Mennek is, maradnak is, s aki ott ragad, hobbit, hivatást, egy elszakíthatatlan szálakkal kötődő barátságot köt. Ez ma, 1936-ban, nem kevés! (F. Z.) Öíiáüsssgra szorítva — Zsuzsa elsőrangú munkaerő — 6zól közbe Ripszki Erika teljesítményelszámoló. — Semmit nem kell neki kétszer elmagyarázni, ntindent azonnal megért. Hó végi záráskor került ide, alig látszottunk ki a munkából, és ő rögtön nagy segítséget jelentett. — Igen — folytatja Zsuzsa —, nagyon jó érzés, hogy eddig engem tanítottak, most pedig már én taníthatom az új kollégákat. — Az idén dolgozol először. Sokban különbözik egy munkahely az iskolától? — Nagyon sokban. Itt olyan jó- kedá’yű a társaság, szinte azonnal közvetlen kapcsolatok alakultak ki, összetegezödtünk — egyenrangúnak tekintenek. Önállóságra vagyok szorítva, és ez jó érzés. Főnököm természetesen van, de ez egészen más, mint az iskolában. Ott annyira alárendelt egy diák. a tanár annyival felette áll. Itt sokkal jobban érzem magam, szeretnék jövőre is visszakerülni. Ha a munkája, a természete alapján megszeretnek valakit, arra számítanak. És jólesik a biztatás, ha azt mondják: remélem, visz- szajössz, visszavárunk! Mörk Leonóra Az ejtőernyő nem nélkülözhető (Erdősi Ágnes felvételei) Jobb, mint az iskolában Diákok a munkapad mellett
