Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
1936. AUGUSZTUS 20., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP 7 Egy ház, egy kút, egy tanya Ez a falu a világ közepe Szép új házak sorakoznak a szent- lőrinckátai főutca két oldalán. Az udvarokbán hatalmas fóliasátrak tetejét lengeti a könnyű légáramlat. Sok-sok , primőr /zöldség indul innét tavaszonként a városok felé. Különösen a község szélén épült házsor keríti -fel a -figyelmet. A küllemre is szép lakónegyed hozzáértő tervező, munkáját dicséri. Azt mondják, ezekhez a házakhoz is sok köze van dr. Gyetvai József tervező-építészmérnök egyetemi adjunktusnak, aki. épületszerkezettant tanít a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szentlőrinckátán kerestem, mert nyári szünetben az egyetemen nehezen találtam- volna rá. — Jöjjek ki a közeli búcsú napján — ajánlották. — Az itteni szokások szerint ezen a napon a világ minden tájáról haza igyekeznek a falu szülöttéi, függetlenül attól, hogy kinek milyen a világnézete. Ez a nap itta családi, baráti szálak megújítására való. Festmények, agyagszobrok Lapunkban is tudósítottunk a Szentlőrinckátán épült, s nemrég átadott megyei szociális otthon avatásáról. A tervező dr. Gyetvai József kedves közvetlenséggel beszélt akkor arról, hogy milyen műszaki feladatot kellett megoldania az egykori iskola átalakításával, melynek öreg falatozott még maga is tanulta a betűvetést. Am azt csak a tanácselnök szavaiból tudhattam meg, hogy az öregek tíz millió forintból épült hajléka sokkal többe is kerülhetett volna, ha a tervező nem vállalja el a feladatok nagyrészét társadalmi munkában. Ez nála nem ritkaság. A tudósító le sem merte írni azt a számot, aminek közben kíváncsian utánanézett, s a kérdezettek megerősítették: így van, így igaz, Gyetvai Józseftől eddig 800 ezer forint értékű társadalmi munkát kapták," azon a jogcímen, hogy itt született, ide jár haza, barátai, rokonai közé és a szülői házhoz. Ügy gondolták végre a helybeliek, hogy ezért nem is késhet tovább az elismerés. Erkölcsi értéke szerint a legrangosabbat adták, a szűkebb haza kitüntetését, a Szent- lőrinckátáért emlékplakettet. A falu a budapesti bérház ötödik emeleti lakásába is elkíséri. A polcokon agyagszobrok sorakoznak. Az emlékezetes pillanat: a Szentiő- rinckátáért emlékplakett átadása a világ egyik legszebb helyén Sor- rentóban, egyszer épp a tengerparton ülve gyönyörködtem, s hirtelen eszembe jutott, hogy otthon ma búcsú van. Összejönnek a barátaim, s emlegetnek, hogy nem jött haza a Jóska. Hiába várt az édesanyám is. Hát ez az! A hazán először nem á nagyobb tájat érted, hanem azt a kis helyet, ahol szülét- tél, egy házat, egy tanyát, vagy ,egy kutat, amelyhez emlékeid -kötődnek. Azt a közösséget, amelyik téged vár. Ezen gondolkodva úgy elérzékenyül- tem ott a tengerparton, hogy egy- szercsak ezt hallottam a fejem fölött németül: — Was ist der Problem Herr Gyetvai? Hát, mondtam volna neki azt, hogy búcsú van Szentlőrinckátán ? Kovács T. István A magyar nép és állam életében történelmi jelentőségű 1949. augusztus 20-a, amikor az Országgyűlés megalkotta a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Az alkotmány az elmúlt évtizedek eredményeinek és a szocializmus útján történő további előrehaladásnak a biztosítéka. Az alkotmány és a rendelkezései alapján kiadott jogszabályok minden egyes ember számára jogokat és kötelességeket állapítanak meg, egyben meghatározzák az ezek érvényesítéséhez kapcsolódó állami feladatokat. Megemlékezés az alkotmány meghozataláról, visszapillantás rendelkezései alkalmazásának 37 évére, végrehajtási folyamatának újabb áttekintése az ünnep szokásos eseménye. Ügy érezzük, hogy az alkotmány jelentőségének eddig hagyományosan ünnepi hangvételű feldolgozása ma már formális. Rendelkezései megvalósításában közelebb léphetünk a mindennapokhoz, ha az általános, ismétlődő ismertetés helyett az emberi életet sokoldalúan átszövő állam- igazgatás, más szóval a közigazgatás oldaláról konkrétan foglalkozunk a benne foglalt állampolgári jogokkal, kötelességekkel. Az ember az életében sokszor — jelenleg az indokoltnál is többször — találkozik a köz- igazgatással, különösen annak a tanácsi területeivel. A közigazgatás már születése előtt védi a méhmagzat érdekeit, az óvodától az iskoláig elősegíti a gyermek nevelését, fejlődését, közreműködik lakásgondok megoldásában — ez egyben a közigazgatásnak is egyik legnagyobb gondja —, az építkezésnél, a legkülönbözőbb tevékenységek engedélyezésénél, ott van a halált követő anyakönyvezésnél, az elhalt hagyatékának leltározásánál. A közigazgatás intézkedéseivel megóvja egészségünket, környezetünket, növényeink és állataink épségét, műemlékeinket; véd a tűztél, árvíztől és más nagy kárral járó veszélyektől. A maga sajátos, a jog által meghatározott eszközeivel, módszereivel a közigazgatás társadalmi, gazdasági, kulturális és számos más politikai, valamint kormányzati program, koncepció megvalósítását segíti elő és ezzel emberi célokat szolgál. — Ez az öreg Csömör, a csősz — mutatja be az egyik alakot a házigazda, s most már nevetve el is mesélheti a gyerekcsínyek hozzákötődő emlékeit. — Ez itt Flór! bácsi, a falu utolsó pákásza — mutat egy másik figurára. A szamár- háton ülő ember is régi ismerős: Pista bácsi, a juhász. A paraszti sorsot legjobban kifejező kompozíció címe Alleluja. Kevés kivételtől eltekintve, a falu jelenik meg a festményeken is. A szülőföld ía forrás, amihez mindig vissza lehet, s vissza is kell térni. Olyan gazdagon buzog ez, hogy most már harmadszor készül termésével kiállításra az alkotó, aki vasárnapi festőnek is nevezi magát, mert ilyenkor ennek a szenvedélynek hódol. Nem esik ez távol a foglalkozásától. Hiszen építőművésznek készült, első mérnöki állása a Madách Színházban volt, dolgozott ki- vitelqgő építőipari vállalatoknál, s ezután került az egyetemre. Scrrento, tengerpart Kicsit határozatlanul kérdezem már, amiért tulajdonképpen jöttem: „Mit jelent önnek a szülőfaluja?” Mert hiszen a válasz benne- van abban, amit tesz érte, az is, ami itt látható, meg az is, hogy a Jánoshegyi kilátó, a nemrég felújított budapesti Szabadság-szobor, munkáinak tervezése mellett, mindig jut idő tápiósági, tápiószőllősi, nagy- kátai tervek készítésére, s a teiek- gondok miatt olyan helyi feladatok megoldására is, mint amilyen az új iskola építése volt. Csak egy tófenékre építhettek, s 11 méter mélyén találtak teherbíró talajt. így 12 méter mélyre 101 vasbeton cölöpöt vertek, s erre emelték az épületet. — Van nekem egy történetem — mondja Gyetvai József. — Ezt meséltem el ai egyetemen is, amikor a hazaszeretetei próbálták sokán, fenn- költen megfogalmazni. — Amikor ösztöndíjasként jártam Ady Várizsban Hemsey Jenő olajfestménye Feladatai sorából kiemelkedik a városok, községek fejlesztése, intézmények létesítése, fenntartása. A tanácsok több mint 14 ezer, a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló egészségügyi, oktatási, közművelődési, sport-, szociális intézményt tartanak fenn. A tanácsok mint a település gazdái együttműködnek a helyi állami, szövetkezeti szervekkel a lakosság közlekedési, kereskedelmi, szolgáltatási és más ellátásában is. A közigazgatás az állami törvényességi felügyelettel a vállalatok, szövetkezetek, egyesületek és társulások törvényes működését biztosítja. Sokszor nem gondolunk mindezekre, pedig az alkotmányba foglalt jogok, kötelezettségek gyakorlati érvényesítésében fontos szerepet játszanak. Az emberek leggyakrabban a köz- igazgatás hatósági munkájával találkoznak ügyeik, bejelentéseik, javaslataik, panaszaik intézése alkalmával. Ezért is alapvető jogpolitikai követelmény minden közigazgatási szervvel szemben — s ezt döntő többségében teljesítik is — a törvényesség megtartásának és a szocialista humánumnak az együttes érvényesítése. Az előírások azt is megkövetelik, amit kis kivétellel szintén betartanak, hogy az ügyeket gyorsan, körültekintően, az érdekeltek számára érthetően intézzék és a döntéseiket maradéktalanul hajtsák végre. Az elmúlt évtizedben e célok megvalósítása, az ügyben érdekelt állampolgár és a hivatal kapcsolatának jobbá tétele végett széles körű jogi ismeretterjesztés folyt. Ebben a vártnál is nagyobb eredményt értünk el; az állampolgárok jogaikban jártasak, azok érvényesítésében aktívan részt tudnak venni. A tanácsoknál ehhez segítségükre vannak az ügyfélszolgálatok, amelyek a tájékoztatás mellett kisebb, tömegesen előforduló ügyeket általában azonnal el is intéznek. A hazai közigazgatás a társadalom általános fejlődése, a. tudomány és a technika újabb eredményei, a megnövekedett jogos igények miatt változóban van. Továbbra is kiemelten fontos feladat a közigazgatás felvázolt, szolgálati szerepének további javítása, színvonalának, hatékonyságának növelése, mindezzel az állam- polgári jogok messzemenő érvényesítése. Nem ünneprontás azonban az, ha a jog és a közigazgatás, valamint az emberek kapcsolatában napjaink gondjaival is foglalkozunk. A jog egyben kötelesség is. Ahhoz például, hogy a tanácsok feladataikat elláthassák, a települések fejlődjenek, a lakosság ellátása javuljon, pénzre van szükség, s ennek fontos forrása az adó. Más oldalról a már többször érintett célok megvalósításához szükséges a jogszabályokat betartani, illetőleg betartatni mind az állami szervekkel, mind az állampolgárokkal. Azok ellen, akik a társadalmi együttélés rendjébe nem illeszkednek be, a közigazgatás céljainak megvalósítását zavarják, akadályozzák, fel kell lépni. Egyoldalúak lennénk, ha a közigazgatásnak csak az állampolgárok jogait érvényesítő tevékenységéről szólnánk, csak az általában kedvezőnek minősíthető munkával foglalkoznánk. Hasonló jelentőségűek a közigazgatásnak a korlátozó, tiltó, kötelező, meg nem engedő, azaz az állampolgár magatartását előíró, kötelességeit érvényesíttető feladatköre is. Ma az élet minden területén alapkérdés — a termeléstől a társadalmi beilleszkedésig — a rend, a fegyelem, a törvényesség megkövetelése az állam szerveitől és valamennyi polgárától. A hatóság eszközeivel is fel kell lépni a rendet, a fegyelmet, a törvényességet megsértőkkel szemben. E tekintetben nagyobb gondot kell fordítanunk az állampolgárok tájékoztatására is. Amíg a jogokról szóló tájékoztatásban eredményt értünk el, addig — részben áldemokratizmusból, szemérmesség miatt — az állampolgári kötelességek megismertetésében súlyos elmaradás van. A társadalom, egyes csoportok, de az egyén érdeke is, hogy az alkotmányban, illetőleg a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek mindenki eleget tegyen. Természetesen ez magával hozza egyes állampolgárok jogainak korlátozását, meghatározott magatartásra kötelezést, valamitől eltiltást, valaminek meg nem engedését, meg nem felelő magatartás esetén hátrányos helyzet teremtését, esetenként a szabálysértő megbüntetését is. Ezek a kötelezettek számára kétségtelenül kedvezőtlenek. Emiatt vonakodik az ilyen népszerűtlen feladatok ellátásától az állami apparátus egy része is. Pedig a hatósági kötelezéseknek, a jogszabályok betartásának és ezek ellenőrzésének elmulasztása miatt a társadalmi és az egyéni emberi érdekek kerülnek hátrányba. A legutóbbi időben sajnos sokszor olvashattunk nagy kárral járó tűzesetekről, amelyek felelőtlen emberi hozzáállás, hanyagság, elnagyolt, elmulasztott ellenőrzések miatt keletkeztek. A lakástűz súlyos kárt okoz a tulajdonosnak, de veszélyezteti a szomszédokat, a környezetet is, nem beszélve a milliós — milliárdos — kárral járó üzemi tüzekről. Sokan súlyosan vétenek környezetük ellen, például azok, akik a hét végén összegyűlt szemetet erdőkben, vízmosásokban dobják el. A családokon belül nagy számban vétenek a család, a gyermek ellen: gondoljanak az alkoholistákra, a züllött életmódot folytatókra, a gyermek nevelését elhanyagolókra, vagy az öreg szülőkről nem gondoskodó gyermekekre. Oldalakon keresztül sorolhatnánk azokat az indokolt köz- igazgatási intézkedéseket, amelyek* ben kötelezni kell embereket a jogszabály megtartására, a közigazgatási döntések végrehajtására. Ezeknek az eseteknek a többségében nem elégséges a hatósági döntés. Egyre inkább igény az, hogy a társadalom a maga nevelő ráhatásával is álljon ki e döntések mellett. Magában ki nem ítéli el azt, aki az új lakást, a társadalmi munkával létrehozott szép parkot tönkreteszi, vagy azt, aki tartozását nem fizeti meg? Milliárdos tartozások vannak adó, lakbér, közműdíj meg nem fizetése miatt! Sok közhasznú cél megvalósítását akadályozzák ezzel a mulasztó állampolgárok. Sajátos kötelezettség származik azokból a közigazgatási intézkedésekből, amikor á hatóság két vagy több ellenérdekű fél ügyében dönt, természetesen egyik javára, a másik terhére. Az újabb gazdasági intézkedések, az érdekek — különösen az anyagi érdekek — kiéleződése folytán nemcsak a bíróságoknak, hanem nagyon sok tekintetben a közigazgatási szerveknek is megnőtt ezekben a döntési kötelezettségük. Az ingatlan kisajátítása valamely közösségi érdekű építkezés célját szolgálja. Ugyanakkor még a legteljesebb mértékű kártalanítás ellenére is az egyes állampolgároknak súlyos gondot okoz. Számos más példa miatt is érdemes felfigyelni a megengedő, a szolgáltató, a nevelő közigazgatás mellett — amely az állampolgári jogok érvényesítését hivatott elősegíteni — a kötelező, az ellenérdeket kiszűrő közigazgatási tevékenységre is. Ez utóbbiakban is nagyon nagy szükség van a közvélemény formálására, végső sorban annak megértetésére, hogy ez a közigazgatási „igazságtevés” szintén társadalmi, emberi érdekeket szolgál. Végül vázlatosan arról is szeretnék szólni, hogy a folyamatos fejlődés ellenére a közigazgatás megítélése sokszor miért nem kedvező. Az állami Intézkedések kisebb hányada valóban nem fogadható el, Valamennyi érdekelt szerv határozott feladata az ezek elleni fellépés. Az arány számszerűsítve azt is mutatja, hogy a rossz intézkedések tízezreknek okoznak álmatlan éjszakákat. Másik oldaláról: a lakossággal leggyakrabban kapcsolatba kerülő községi, városi tanácsi szervek súlyos gondokkal küzdenek. A növekvő, a sokrétűbbé váló, az igényesebb feladataiknak a gyakori létszámgondok, az előforduló szakmai felkészületlenség — szakemberek nem szívesen dolgoznak közigazgatásban — és nagyon sok más tényező miatt nehezen tudnak eleget tenni. Ezeken a gondokon sokszor enyhítene, átsegítené a közigazgatást, javítaná a munkát, ha sikerülne. a döntések megértetése az érintettekkel, ha a meg nem engedhető emberi magatartást a lakosok szélesebb rétege ítélné el. Ezzel elérhetnénk, hogy a fegyelmezetlenségeket, törvénysértéseket, rendetlenséget kisebb mértékűre szorítsuk, aminek hatása egyben az alkotmányban meghatározott állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését még inkább elősegítené. Az ember, a jog és a közigazgatás írta: Fortyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese
