Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

Tisztaságét környezetünkben Elbírálták a pályaműveket „Megállapítottuk, hogy a községben a tisztasági őrjára­tok részvételével a tisztasági, köztisztasági feladatokat fo­lyamatosan végrehajtották. A helyi értékelöbizottság jól dolgozott. A mozgalom ered­ménye, hogy a község 12 ut­cájában sok a virágos élő­kért, a park, 250 facsemetét ültettek. A lakosság minden­nek '70—80 százalékát társa­dalmi munkában végezte.” Az iménti sorokat abból a jegyzőkönyvből idéztük, amely a „Tisztaságot, rendet, környezetünkben” elnevezésű versenymozgalom értékelése­kor Vámosmikolán született. A pályázók között dicsérő szavak illették Nagybörzsönyt is, ahol „minden évben újabb és újabb módszereket alkal­maznak környezetük szépíté­sére. Ez évben célkitűzésük x’olt két patakmeder kitisztí­tása, továbbá elültettek 1500 darab facsemetét”. Ugyanakkor az értékelők —- a Közép-Duna-vidéki In­téző ■ Bizottság műszaki és környezetvédelmi szakbizott­sága — nem tagadták el a hiányosságokat sem, ha ép­pen arra bukkantak valahol. Kemencén például azt is észrevették, hogy több a köz­területeken az engedély nél­kül tárolt építési anyag, amely rontja a faluképet. A körültekintő, részletes felmé­réseket, értékelő munkát döntés követte. A településtisztasági és -szépítési vei’senyre benyúj­tott pályázatok közül Dömös- nek és Vácnak ítélték a leg­magasabb összeget. E két te­lepülés 60—60 ezer forinttal léphet előre a településtiszta­sági és környezetvédelmi fel­adatok megoldása terén Bánk 40 ezret, Vámosmikola és Vácrátót 20—20 ezer fo­rintot nyert. Ritecz György tanácselnök­helyettest arról kérdeztük, mire használja a város a pá­lyázaton nyert 60 ezer forin­tot? — Többféle elképzelés szü­letett a pénz felhasználására. Gondoltunk arra, hogy a Du- ha-parton, a teniszpálya mel­lett játszóteret létesítünk, és ebből szerezzük be az ehhez szükséges felszereléseket. Ar­ról is szó esett, hogy foly­tatjuk a part parkosítását, de szükség lenne a Béke tér rendezésére is. Végső döntést a tanácsülés^ hoz" majd ez ügyben. — Minek köszönhető, hogy a 60 ezer forintot a pályázók közül éppen Vác nyerte el? — Azt hiszem, szerényte­lenség nélkül mondhatom, hogy városunk a szűkös anyagi lehetőségekhez mér­ten igyekszik szép, esztétikus környezetet teremteni. Ha­csak a több mint 10 ezer ut­cai fára, a virágos, parkosí­tott vízpartra, terekre gondo­lunk, tagadhatatlan, hogy vannak városunknak igen szép, látványos területei. Hozzá kell tenni, nálunk is van még bőven mit javítani. Az egészséges igény, az itt lakók törekvése az, hogy tisz­tábbnak. szebbnek lássák lakhelyüket, segített hozzá minket a pályázat összegének elnyeréséhez. Reméljük, sike­rül a pénzt a lehető leggazda­ságosabban a még meglévő hiánypsságok felszámolására fordítani. Márvány! Ágnes Ünnepi kenyér Friss, magas, ropogós héjú Bármennyit kér is a kereskedelem Augusztus 20-a előtt talán még fontosabb, min.í egyéb ünnepekkor, hogy megfelelő mennyiségben és kifogástalan minőségben lássa el a vá­sárlókat kenyérrel a sütőipar. Hiszen mikor szegje meg az ember némi áhítattal az ün­nepi veknit, ha nem éppen augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén? S bizony kiábránT dító lehet, ha a friss, magas, ropogós héjú kenyér helyett csak száraz, sületlen, ragacsos „sütőipari termék” kerül az asztalra. Idén e kiábrándító, ünnep­rontó közjáték elkerülése ér­dekében mindent megtesz a sütőipar. Amint azt Hrus- tinszky István, a váci kenyér­gyár üzemvezetője elmondta, alaposan felkészültek az ün­nepre. — Jó előre felvettük a ren­deléseket, érdekes módpn egy normál hétvégi mennyiség majd kétszeresére tart igényt a kereskedelem. A termelést, a szállítást úgy időzítjük, hogy a nagy boltokba ne egy­szerre, hanem két-háromszori szállításra jusson el'a rendelt mennyiség. Így még este 7-kor is friss kenyeret vásárolhat­nak kedden az ünnep előtt az emberek, — Minek köszönhető ez az óriási kereslet? — Feltehetően ilyenkor minden asztalra friss kenyér kell kerüljön, nem elegendő, ha kifogástalan minőségű is, a tegnapi. Ezt bizonyítják az adatok is. Az elmúlt hétvégé­re .60 mázsa egy kilogrammos kenyeret rendelt a kereskede­lem, most viszont 106 mázsát kell szállítanunk. — Új búzából készül-e az ünnepi kenyér? — Már majd egy hónapja üj lisztből sütünk. Ahogy a malmokba és onnan hozzánk került az idei liszt, rögtön ke­verni kezdtük a régivel, s most már szinte állandóan ez­zel dolgozunk. — Elégedettek-e az új liszt minőségével? — Különösen a vidékig üze­meinkben sokat kínlódnak vele. Szaknyelven úgy nevez­zük: „rövid” az idei liszt. Ez azt jelenti, hamar elengedi a gázokat, nem lehet alaposan, hosszan keleszteni. Ez különö­sen a kalácsok, sütemények előállításánál okoz problémát. — Az elmúlt két évben nem ünnep előtt, hanem az azt követő napokban bizonyult kevésnek a kenyér. Most az augusztus 20-i kivételes ellá­tást követően mire számítha­tunk? — Fokozottan ügyelünk most arra, hogy ne forduljon elő ismét hasonló kellemetlen­ség. Ügy osztottuk be a mun­kát, hogy 20-a után bármeny­nyit igényel is az eddigi ren­delésen túl a kereskedelem, szállítani tudjuk, ne legyen fennakadás az ellátásban. Mr. A. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 19„ KEDD Aszály sáitja a földeket Mezen bálád a talajművelés Az utóbbi hetekben a terü­let mezőgazdasági szakembe­reinek a legnagyobb gondot az aszály okozza. A csapadék- hiánytól leginkább a kukori­ca szenved, amelynek a mos­tani fejlődési szakaszában igen nagy a vízigénye. Sok helyütt látni, hogy a kuko­rica alsó levelei már leszárad­tak és nagy a valószínűsége annak, bfogy az úgynevezett sülevényes talajokon már csalt silótakarmányként lehet hasz­nosítani. Kevesebb termés A termelőszövetkezetekben az aratás járulékos munkái közül a szalmabetaka.rítás és a tarlóhántás folyik ezekben a napokban. Szinte valameny- nyi mezőgazdasági üzemben az állatállomány alomszük­ségletének kielégítése érdeké­ben az összes szalmára szük­ség van. A most érő gyümölcsfajták közül a körte, a. szilva, vala­mint az őszibarack szüretelé­se, kereskedelmi forgalmazá­sa, valamint a görögdinnye szedése, értékesítése adja a legtöbb feladatot. Az aratás befejeztével a ja­vítóműhelyekben megkezdték a kombájnok átállítását más növények betakarítására. A kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezet párfveze- tőségének titkára, Bagyánszki János elmondta, hogy az idei­hez hasonló szárazság, mióta itt dolgozik, még nem volt. Nemcsak ezért került nehéz helyzetbe a szövetkezet,' ha­nem azért is, mert a tavalyi fagykár is éreztette egyes kul­túráknál a hatást. Ezt csak tovább fokozta a csapadék­ban szegény tavasz. A korábbi években április—május hóna­pokban átlagban száznegyven milliméternyi áztatta a föl­deket. Június elejétől a terü­leten nem volt számottevő Inkább támogassuk Tősgyökeres váciak azt mesélik, vagy két évtized­del ezelőtt kedvenc pihe­nő-, fürdőzőhelyük volt a Pokolsziget. Meglett asz- szonyok párás tekintettel emlékeznek a vidám majá­lisokra, amiket a jórészt társadalmi munkában épült stadionban rendeztek. (Ma karcsú testű agarak rohan- gásznak ott körbe-körbe...) Pocakosodó családfők ré­vednek vissza a múltba, amikor még mentőcsónak és úszómester őrizte a víz­parton hancúrozó fiatalo-1 kát, és a büfében olcsó, hűs sört mértek. Aki szerencsétlenségére csak később ismerkedhetett meg e festői környezettel, már egész más tapasztala­tokat szerezhetett. Meg­szűnt a strand — a szeny- nyezett vízre fialó hivatko­zással — és az illegális fürdőzőkre már senki nem felügyelt. Az olcsó büfé he­lyett a Pokol csárda mé­regdrága ételei várják a nyugati vendégeket. S bár az utóbbi években mintha ismét növekedne a parti környezet vonzereje, a fo­lyamat, úgy tűnik, nem fordítható vissza. Vagy mégis az lenne? .A víz mindenesetre — s ez a környezetvédő Embernek köszönhető — az utóbbi két-három évben sokka.1 tisztább, mint azt megelő­zően. Eltűntek a szivár­ványszínű olajfoltok, s nem csúfítja már kátrány a parti kavicsot. Ha pedig javul a víz minősége, mi­ért me lehetne újraéleszt­hető az a vízi élet, amely egykor a környéket jelle­mezte? A nagy folyam, a Duna, a természet kedvelői min­denesetre erre töreksze­nek. Ez igazolják a víz mentén tarkálló sátrak, amelyeket mindhiába pró­bálnak időnként különféle hatóságok felszámolni. Volt rá eset, hogy hajnalban rendőrök jöttek az illegális kempingezőket hazakülde- Ui, De arra is volt példa, hogy a mezőőr érezte' ma­gát hivatottnak a sátoro- zók elküldésére. Tévedés ne essék, nem azt akarjuk megkérdőjelez­ni, hogy valóban ésszerű lenne, ha kellő felügyelet mellett — mentőcsónakra, úszómesterre gondolunk — és tisztességes egészségügyi feltételek között nyaral­hatnának a vízparton az emberek. Hiszen ha másra nem, legalább egy-egy WC-re valóban szükség lenne. A natúristák moz­galma a bizonyítéka azon­ban, hogy a vízparti tábo­rozás, nyaralás elterjedését nem lehet hatósági erővel megakadályozni. Célsze­rűbb lenne inkább a fo­lyamatot támogatni, külö­nösen azéff, mert a tábo­rozok maguk is partnerek lennének a kellő feltételek megteremtésében. — ág mennyiségű eső. Ez időszak alatt négy milliméter csapa­dékot kaptak a növények. Az aszályt már a búza is megsínylette. A tavalyi hat­van mázsával szemben ebben az esztendőben negyvennyolc mázsa volt a hozam. A szá­razság sújtotta területen „fu­rulyázik” a kukorica és álla­pota az előző időszakhoz ké­pest tovább romlott. A becs­lések szerint a kétszázhatvan, két hektárnyi napraforgónál is jelentős lesz az árbevételi kiesés. Folymatosan halad az ara­tás utáni talajmunka, bár ez is nehezen, hiszen a beton­keménységű talajon gyakran törnek a gépek. Törnek az ekevasak — Nálunk az idős paraszt- gazdák sem emlékeznek olyan időszakra, hogy a lucernát há­rom kaszálásakor csapadék nélkül kellett betakarítani — mondja Légrádi János, a let- kési Ipolyvölgye Termelő- szövetkezet elnöke. A szárazság miatt például a búza hozama összesen száz vagonnal volt keves.ebb a ta­valyinál. A napokban befeje­ződött a mustár aratása. Az ötszázhetven hektáron vetett olajos magvak aránylag jól tűrték a szárazságot és elfo­gadható mennyiséget — tizen­egy mázsát hektáronként — takarítottak be. A silókuko­ricát az idén az Ipoly ár­területére vetették és' az ed­dig jól tűrte a szárazságot. A talajművelő gépek jelen­leg a vetőszántást végzik. Igen nagy erőfeszítések árán, hiszen naponta négyszer-öt- ször kell ekevasat cserélni, amelyek élezését a gépmű­helyben a korábbinál többen végzik. Száradó facsemeték A gyümölcsösöknél is vesz­teséggel kell számolniuk, saj­nos nem csak a mennyiség, hanem a minőség is elmarad a várakozástól. A tíz hektá­ron termesztett görögdinnye például az öntözés ellenére csak a tavalyi termés felét adja és jóval korábban be­fejeződik a szezon is. ' Az erdészeti ágazatná! ki­lenc hektáron ültettek fa­csemetét. A fenyő-, csertölgy-, nyárfáknál azonban annyira alacsony az eredési százalék, hogy a terület jelentős részén újra kell pótolni az elszáradt fákat. Surányi János állatorvosi ügyelet Augusztus 20-án az alábbi állatorvosok tartanak ügyele­tet: az északi részen dr. Tau­ber Ákos (Vámosmikola (79- 015), a déli részen dr. Erdődi András (Göd, Kernstück K. u. 4; A). Szobon Népművelők napja A szobi művelődési köz­pontban augusztus 21-én, csü­törtökön 10 órakor a népmű­velők napja alkalmából ren­dezett ünnepséget megnyitja Kitel Ferenc, a nagyközségi közös tanács elnöke. Köszön­tőt mond Weisz György, a Vác Városi Tanács elnöke. A szabadidőközpontban sportprogramokkal várják a résztvevőket, lesz vízisí, asz­talitenisz, tenisz, teke, labda­rúgás. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 18-tól 20-ig, a vakációakció keretében dél*- után fél 4 órakor a felújított Sulibuli című magyar íilm- burleszket vetítik a gyerme­keknek. — Augusztus 13-án fél 8 órakor, 19-én fél 6 és fél 8 órakor a Hörtönyiselt úri­ember című spanyol filmet játsszák. — Augusztus 20-án fél 6 és fél 8 órakor III. hely­áron tekinthetik meg 16 éven felüli nézők A profi című fran­cia krimit. Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): augusztus 18-án és 19-én itt is a Börtönviselt úriember van műsoron. — Augusztus 20-án és 21-én A tűz háborúja című amerikai kalandfilm a sza­badtéri mozi műsora. Az elő­adások este 9 órakor kezdőd­nek. lezárták a forgalom elöl Útjavítás, félmegoldással Korábban már beszámol­tunk róla, hogy a városi Kom­munális és Költségvetési Üzem 1 augusztus 18-án meg­kezdi a nagy forgalmú Deák­vári fasúr felújítását. Ezen időszak alatt az útszakaszt le­zárja a közúti forgalom elől. így a vác-alsói vasúti átjárón át juthatnak a városba és vissza. Az évek tapasztalatai alapján az itt elhelyezett fénysorompó igen gyakran pi­rosat mutat, esetenként előfor­dul, hogy harminc-negyven percet is várakozni kell az áthaladásig. A környező köz­ségekből — Rád, Penc, Nézsa, Ácsa, Csővár stb — naponta több ezren ingáznak dolgozni a város üzemeibe. Az őket szállító autóbuszok a Deákvári fasor érintésével közlekednek. Egy korábbi útjavítás , során már volt alkalmuk tapasztalni az erre utazóknak, hogy mit jelent ’zöld jelzésre várni a vác-alsői sorompónál. Mi lesz a helyzet most, a korszerűsí­tés ideje alatt? — A Rád felől Vácra érke­ző autóbuszok továbbra is ko­rábbi útvonalon közlekednek — mondja Hekli János forga­lomvezető. — Ugyanis a fel­újítás ideje alatt az építők egyirányú forgalmat alakítot­tak ki a város felé haladó autóbuszoknak. A Vacvól Rád irányába közlekedő járataink már elterelt útvonalon: Lenin út — Rádi út — vasúti átjáró közlekednek. Ezen a szakaszon ideiglenes megállóhelyeket alakítottunk ki. így a távol­sági járatokra a Sebes Imre és a Magyar utcai megállók­ban szállhatnak fel az utasok. Arra a kérdésre nem kap­tunk yálaszt| "hogy miért nem vehetik igénybe a távolsági járatok a Deákvári fasort, ha a városból hazafelé szállítják az utasokat, ha már egyszer előlük nem zárták le az út­szakaszt. Hiszen a. felújítás­ra kerülő út belátható: és ki­csit gondosabb szervezéssel véleményünk szerint nincs akadálya a csökkentett forga­lomnak. Tisztában vagyunk azzal is, hogy emiatt voíami- vel lassabban haladnának a munkával az építők, ám még­sem lehet figyelmen kívül hagyni azt a kellemetlen tényt, hogy az erre utazók munka után egy órával később érnek haza. S. J. Esztergomból jön a kosaras kocsi A napiéban ennek nyoma sincs! Tollat -ragadott, szerkesztő­ségünknek írt levelet Mikié Ferenc nyugdíjas a Petőfi utcából. Mert négy hónapja, hogy rossz náluk az utcai közvilágítás. Hiába jelentette be személyesen' s telefonon az áramszolgáltatónál a hibát — szavának nem volt foganatja, a javítással adósak maradtak. Hát ez már mégiscsak... — füstölgők magamban a leve­let olvasva. Majd a jobbik eszemre hallgatok, mielőtt egy dörgedelmet megfogal­maznék, s a telefonért nyú­lok. Tárcsázom a 11-266-ot, az áramszolgáltatási hibabejelen­tőt. „A Petőfi utcai sötétséget mikor jelentették be?” Lapo­zás a naplóban, hallom az oldalak pörgetését, a mata­tást. „Nincs itt ilyesminek nyoma sem. Bár én csak jú­nius eleje óta dolgozom \tt. Talán adom az üzemvezetőt.” Az jó lesz, mondom, s pilla­natokon belül Szalai István­nal, , az áramszolgáltató gya­korlatától eltérő jelenségről váltunk szót. Mint kiderül, a naplóban valóban nyoma sincs a Petőfi utcából származó bejelentés­nek. Onnan, ahol még hagyo­mányos izzók biztosítják az utca esti, éjszakai közvilágí­tását, s nem higanygőzlám­pák. Bár az utóbbit mindket­ten jobb, élettartamát tekint­ve is megbízhatóbb megoldás­nak ítéljük, nem szólva a luxokról — azaz a fényerőről 1—, de hát erre az idén még a tanács pénzéből nem futotta. Pedig sok, a közvilágítás szempontjából s nem utolsó­sorban a közbiztonságéből sürgető munka elvégzésére adott megbízást az ÉDÁSZ váci üzemvezetőségének a ta­nács. A Petőfi utcában tehát az idén nem lesz higanygőz- lámpa, nem ezek ontják a fényt. Majd később talán mindenütt erre cserélik a hagyományos izzókat. De addig is a lehetőségek szerint a leggyorsabban elhá­rítják a hibát a Petőfi utcá­ban. Igaz, a hagyományos póznákra való feljutáshoz a hagyományos eszközöket ve­szik igénybe. De várják na­gyon Esztergomból a kosaras kocsit — ilyen saját eszköze nincs az ÉDÁSZ váci kiren­deltségének! —, melynek ven­dégszereplésével egy csomó, a városban sürgető munkát el­végezhetnek. Ez alatt a két hét alatt — míg a kosaras Vácon lesz — minden régóta húzódó, eme eszköz nélkül megoldhatatlan feladat végé­re pontot szeretnének, akar­nak tenni. Elhárítani a hibá­kat s más munkálatokat tető alá hozni. . Mert ki kell. használni azt a kosarast, amelyet egyébként öt kirendeltség használ. S a vendégszereplése oly ritka, hogy arra le kell csapnia a helyi üzemvezetőségnek. Hát lecsaptak az alkalomra, a le­hetőségre, saját emberükkel üzemeltetik, míg a kosaras kezelője szabadságon van. Lám, aki akar, az talál megoldást a közösséget érintő kérdések vitelére. Ilyen és na­gyobb horderejű dolgokban is. Ezek után biztos vagyok ben­ne, hogy nem marad kivilá- gítatlan, sötét a Petőfi utca sem.- Varga Edit ISSN 013.1-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom