Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

pksr * M«lt7] 1986. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ Nyári csemege A nyári hőségben mind jobban köz­kedveltté válnak a különféle jég­krémek. A Sasad Budatej GT török­bálinti üzemében tízféle ízben és hatfajta kiszere­lésben készítenek e nyári csemegé­ből. Képünkön: a mínusz 20 Celsius- fok hőmérsékletű raktárból a hő­szigetelt teher­autóba kerül a jégkrém. Ami nem gond, hanem baj Sovány nyárfát szelt a fűrész % Ugyan mi probléma származik abból, ha a termetes $ nyárfarönkök karcsúbbak a szokásosnál? — meditált ^ magában a laikus, amikor értesült róla, hogy egyik ^ faipari üzemünkben keseregtek emiatt a szakemberek. Amikor aztán elmagyarázták neki, hogy minél nyápi- § cabb az a nyárfa, annál gazdaságtalanabb vele dol- ^ gozni, s miután azt is megtudta, hogy sok ezer köb- ^ méter nyersanyag esetében a milliós értékeket is elér- ^ heti az ebből eredő veszteség, maga is egyszeriben be- ^ látta, hogy nyárfaerdeinkben a derekabb törzsek meg­s' fogyatkozása nem egyszerűen csak gond, hanem baj. Idős minden Ötödik Támasz kell a rászorulóknak Kiterjesztik gondoskodásuk körét A Nef#g nagykőrösi telepé­nek gépmunkásai is azt ta­pasztalták az elmúlt félév alatt, hogy egyre soványabb rönkök gurulnak fűrészük alá, amikiből nyilván keve­sebb. továbbfeldolgozásra al­kalmas anyagot tudtak ki­nyerni, holott jóformán ugyanannyit kellett szeletelé­sükkel bíbelődni. Mivel a gazdaság sem tudott több és jobb fát küldeni, kénytele­nek voltak a hiányzó meny- nyiséget drága pénzen besze­rezni, de még így, is majd­nem 1500 köbméter nyár és fenyő alapanyagot tudtak fel­dolgozni terveiktől eltérően az utóbbi 6 hónap folyamán, A közmondás igaza Ráadásul az egyes termék- családokon belül — raklapok —- az olcsóbb árfekvésű ké­szítmények felé tolódott el a felvásárlás. Mindez összes­ségében 2,7 millió forint ér­tékben rontotta a telep gaz­dálkodását. Ha csupán ennyi volna a lemaradás, még örülhetnénk is neki, de úgy látszik, a közmondásnak most is igaza lett, miszerint a baj nem jár egyedül. Szinte semmi nem úgy sikerült a telepieknek, ahogy azt szerették volna. Erre az évre 7 százalékos ár­bevétel-növekedést ütemez­tek, ilyenformán 245 millió forintnak kellene év végéig összejönnie. Ez a remény azonban már az esztendő közepén szerte­foszlott, hiszen eddigi összes árbevételük még a 110 millió forintot sem érte el. A fenti okok, no és a keretfűrészek nagyjavítása miatt jócskán el­maradtak terveiktől a faipari tevékenység vonalán, az épí­tőipari ágazat 6 milliós ter­vének tizedrészét teljesítette, és csak harmadrészét tudták értékesíteni a 4,2 millió forint értékű gőzmennyiségnek, amit a konzervgyárnak szántak el­adni. Sajnos más területeken is alatta maradt célkitűzé­seinek a telep. Mi tagadás, elég csúnyán festenek e tényszámok így szárazon tálalva, ám ne fe­ledjük, a Nefag is azon mun­kaihelyek egyike, ahol az el­ső félidőben realizálódott eredményekből még elha­markodott lenne rossz követ­keztetéseket levonni az év egészére. Az építőipari ága­zaton belül egy sor olyan munka van folyamatban, amiknek eredményeit jórészt csak az utolsó hónapokban lehet majd készpénzre vál­tani. Tapétázóasztalok Aztán a tapétázóasztalok is Jó üzletet sejtetnek. Már az Idén 2—3 millió forintot hoz­nak a konyhára. Hasonló a helyzet a pipa-, de főként a bútorfronton is, mert igaz ugyan, hogy az asztalosok hagyományos munkadarabjai már nem kellenek a piacon — 6 millió forint emiatt féléves szinten a kiesésük —, ám a most felfutó új bútoraikból csupán a harmadik negyed­évben 8 milliós értékben kér a kereskedelem. A Kecskeméti úti üzemben kiadás is lesz bőven, Mivel a tervek szerint a bútorüzem még 8—10 évig a régi helyén marad, fel keil újítani. A már elkezdődött 6 millió fo­rintot felemésztő rekonstruk­ció a tetőjavítástól a porel­szívó-rendszer építéséig sok tennivalót. magába foglal. Varga József igazgató sem látja okát, hogy ne lehetne év végéig kilábalni ebből a gazdasági hullámvölgyből. Szerinte nem is nagyon illik ide ez a kifejezés, végtére is az elmúlt év hasonló idősza­Azt hiszem, ho^y a postás mellett a villanyszámlás az, akiről szinte időre pontosan tudják mindenütt a családok, hogy mikor érkezik. Gömöri Imréné Vecsésen immár más­fél évtizede kéthavonként be­csönget a felső- és Halmi te­lepi lakásokba, leolvassa az elektromos fogyasztásmérő órák állását, s az elfogyasztott kilowattórák arányában be­szedi az áramszolgáltatás dí­ját. — Nekem ez folyamatos, rend­szeres munkát jelent. Szüle­tett vecsési vagyok, de úgy is­tenigazából azóta ismerem a községet, mióta villanyszám­lás lettem. Azóta tudom, ki hol milyen házat épített, ki hogy tartja rendben a kertjét, ki milyen takarékosan bánik a pénzével, de megmondom őszintén, én ezzel soha nem éltem vissza. Tőlem erre ala­pozott pletyka, de még meg­jegyzés sem indult Továbbszolgálóként A fogyasztó és a köztem levő kapcsolatoknak írat­lan szabályai vannak, a kiegyensúlyozott, jó kap­csolatok a különböző men­demondák terjesztésével alighanem jelentősen romla­nának. Őszintén mondom, a családok többsége szeretettel vár és fogad, s ha egy-két na­pot kések, már akkor szóvá is teszik. Egyébként merő vé- letlenségből lettem villany- számlás, s most, jócskán túl a nyugdíjidőn, afféle továbbszol­gálóként járom a vecsési ut­cákat — mondja Gömöriné. — A fogyasztók mintegy 70 százalékával a fizetési kötele­zettség szempontjából nincs semmi problémám. Van egy kisebb, 5—10 százalékot kite­kához képest így is 11 száza­lékkal termeltek többet. Igaz, akkor eléggé rossz év volt. Saját alapanyagból — Bármennyire is biztató­nak tűnnék a második félév kilátásai, arra már nem futja az erőnkből, hogy pótolva a lemaradást, a tervezett árbe­vételre szert tegyünk, deany- nyi azért mindenképp lesz, hogy az eredetileg megálla­pított 5 millió forint nyeresé­günk összejön. A kollektíva ezt garantálja. A hátralévő időszakra át­fogó munkaprogramot állí­tottunk össze. Most az a fontos, hogy a bútorgyártó­kat maximálisan ellássuk munkával. Ki kell használ­nunk az építőipari ágazatban rejlő tartalékokat, fokoznunk kell a drágább raklapok, va­lamint a mezőgazdaságban használatos ládák gyártását, ugyanakkor a jövő évi ter­melést is elő kell készíte­nünk. A fő célunk, hogy lehető­leg saját alapanyagból fokoz­zuk a termelést, az első ne­gyedévre már most szeret­nénk megteremteni ennek feltételeit — fejezte be a tájékoztatást az igazgató. Miklay Jenő vő réteg, amelynek tagjait enyhén szólva nehéz fizetőnek ismertem meg. Többségük az alkohol rabja, nem tudja a pénzt becsülni, csak máról holnapra élnek. Volt eset rá, hogy a hat hónapja áramszol­gáltatási díjat nem fizető la­kos után inkább elmentem a kocsmába türelmesen, ahe­lyett, hogy kikapcsoltattam volna az áramot. No, nem a részeges apát vagy anyát saj­náltam, hanem a szépszámú gyereksereget. Sok a háztartási gép Sajnos eléggé megszaporo­dott azok száma, akiknél hiányzik a családi békesség, elváltak vagy válófélben van­nak, és egymásra próbálják hárítani a fizetési kötelezett­ségeket. Hozzájuk olykor négyszer is el kell mennem, míg végre megkapom az áramfogyasztás díját. Szóval türelem nélkül, hirtelen indu­latokkal ezt a munkát köz- megelégedésre nehéz lenne vé­gezni. A vízfogyasztás és a sze­métszállítás díját is én sze­dem az áramfogyasztás díjá­val együtt. Naponta postázom á begyűjtött pénzösszeget Hogy volt-e sok áramkikap­csolás, mióta ezen a poszton vagyok? Két esetben szóltam az elektromos műveknek ilyen okok miatt, de az is inkább a túlzott fogyasztás és a villany­óra gyanús bekötése miatt fordult elő még évekkel ez­előtt Nem jellemző itt az áram­lopás. Inkább a városi és vi­déki áram közti tarifakü­lönbséget teszik szóvá az em­berek, mert én se tudom meg­Miként az országban általá­ban, úgy nálunk a városban is idős korú a lakosság húsz százaléka. Amikor 1984-85- ben ezzel kapcsolatos felméré­sek folytak, a vizsgálatot vég­zők Cegléden 8600 nyugdíjas korú személyt találtak. Közü­lük 5200-at látogattak mag, családi állapotuk és anyagi helyzetük, gondjaik felől ér­deklődve. Kezdeti lépések A körülmények megismeré­se felvázolta a teendőket, az intézményes társadalmi segít­ségnyújtás útját, módját. A felkeresettekkel folytatott be­szélgetésekből kitűnt, hogy sok az alacsony nyugdíjú, akinek elsősorban anyagi támogatás­ra lenne szüksége. Ök általá­ban segélyt kértek. A rászo­rulók jogos igényeit a tanács évek óta folyamatosan kielé­gíti. Hátrányos helyzetükből adó­dóan a pénzbeli támogatás mellett másféle segítségnyúj­tási formákra is szükség van. Ilyen például a rászorulók úgynevezett szociális étkezte­tése, amelyet tavaly 55-en vettek igénybe. E téren ele­get tudnak tenni minden jo­gosult kívánságának. Az idősek napközi otthona tizenhárom éve működik a városban, de nem sikerült ja­vítani kihasználtságát. Bár hu­szonötén is elférnének, ese­tenként csak tizenöten-tizen- nyolcan látogatják. Áttelepíté­se valószínűleg változtatna a helyzeten. Akkor a külterüle­ten élők hetes napközi for­májában kaphatnának benne kosztat és kvártélyt. Mikro­busz hozná, vinné őket a la­kóhely és az otthon között. Mások jónéven vennék, ha otthonukban keresné fel őket a házi szociális gondozó. Ez a szolgálat már működik, s nap­jainkban területén, egy veze­tő irányításával, nyolcán tevé­kenykednek hivatásos gondo­magyarázni, hogy egy kilomé­terre innen, a pesti házakban, miért olcsóbb az áram, mint Vecsésen. Hogy mit tapaszta­lok a fogyasztásról? Amikor a tárolós kályhák rendszerbe álltak, nagyobb volt a fo­gyasztás, de azóta a gáz szinte hihetetlen gyorsan el­terjedt Vecsésen. Le is cse­rélték sokan a hőtárolós kály­hákat gázkonvektorokkal. De a sok mélyhűtő, az automata mosógépek és egyéb háztartá­si gépek is sokat fogyaszta­nak. A legmagasabb díjat a kisiparosok fizetik, olykor lé­nyegesen több mint tízezret, de az átlag négy-ötszáz forint körül van. Arra kell különö­sen ügyelnem, hogy az éjsza­kai, olcsóbb tarifájú áramot ne nappal használják, mert az áramellátásban okozna egyenlőtlen terhelést, ingado­zást. Negyedszázad múlva Aztán hadd mondjam el, hogy amióta én ezen a posz­ton vagyok*, azóta is sokat fejlődött Vecsés. A Felső-tele­pen, Halmi-telepen sok szép lakóház épült, ott, ahol még nem is régen szántóföldek vol­tak. Kétségtelen, hogy nagyon sok munka, egészséget, házas­ságot megrontó, túlhajszolt életmód is meghúzódik a fej­lődés mögött Sajnos a telepi szolgáltatás, élelmiszer és egyéb áruellátás nem fejlődött ennek megfelelően. Hacsak a kocsmai hálózat nem meg a bögrecsárdalánc. De talán majd a következő évtizedek­ben. Tudja, szívesen végigjár­nám 20—25 év múlva is az utcákat, akkor talán a szol­gáltatások is jobbak lesznek. Orosz Károly zónőként. Általában szemé­lyenként naponta három-négy idős ember ellátására futja az erejükből. Természetesen ezen­túl is szükség lesz a társadal­mi aktívák odaadó közremű­ködésére is. A tervciklus fel­adata egyébként a házi szo­ciális gondozás rendszerének korszerűsítése. Gondozói kör­zetek alakulnak ki, amelyek a gondozási központok irányítá­sa alá tartoznak. 1986. január elseje óta Cegléden a szociá­lis otthon a területi gondozá­si központ székhelye, s ehhez tartozik Csemő is. Elismerően említik Tovább már alig halasztha­tó teendő a szociális foglalkoz­tató létesítése. Ez adna munkát — segítve a megélhetést — azoknak, akik egészségi álla­potuk, csökkent munkaképes­ségük miatt másféle módon nem tudnak keresethez jutni. Bedolgozást, folyamatos mun­kalehetőséget nyújtana a rá­szorulóknak, a községbeliek­nek is. Akiknek nincs közeli hoz­zátartozójuk, egészségi állapo­tuk erősen megromlott, a szo­ciális otthonba kívánkoznak. A ceglédi jelenleg 15, az abonyi 70 személy elhelyezésére al­kalmas. Ezek a méretek nem felelnek meg az igényeknek. Cegléden már megvásárolták a mellette levő ingatlant, s ugyancsak a tervidőszak te­endője, hogy harmincszemé­lyes épületrésszel bővítsék az intézményt. Abonyba a kúriá­hoz ebédlőt kellene csatlakoz­tatni. Jóllehet pillanatnyilag nagy a zsúfoltság, a körül­mények meglehetősen szeré­nyek, az otthonokbeli gondo­zás színvonalát elismeréssel emlegetik áz egész megyében. Jog és kötelesség Az idős emberek felkeresé­se, meghallgatása, gondjaik feljegyzése már meghozta a kezdeti eredményeket. Intéz­kedések sorát tették a jogos szociális segélyezésre, az ét­keztetés iránti kérelmek tel­jesítésére. A tanács megfogal­mazta az 1990-ig szóló felada­tokat, illetve aminek a meg­oldására anyagi erő hiányá­ban nincs lehetőség, azt az ez­redfordulóig szeretnék meg­valósítani. Ez azonban csupán a hiva­tal lehetősége. Hiba volna er­re szűkíteni a teendőket. A társadalom a jövőben sem mondhat le a családok oltal­mazó, segítő szerepéről. A tar­tásra kötelezhető gyermeknek, unokának, más közeli hozzá­tartozónak ugyanis kötelessége az elaggott, rossz körülmé­nyek között tengődő szülő tá­mogatása. Ha esetleg erről megfeledkezne, hivatali úton’ is kötelezhető erre, mint ahogy szükség szerinti anyagi hozzár járulása is joggal elvárható. Sajnos vannak olyanok, akikben semmi lelkiismeret sincs, és szeretnék teljes egé­szében az állam nyakába varrni idős hozzátartozóikat. Az ilyen emberek erkölcsét a jog eszközeivel lehet— és kell — a helyes, irányba terelni. T. T. Ha szomjas a vendég S portolni jó. Sajnos nem sokan, vagyunk, akik ezt tudjuk, a több­ségnek rábeszélésre, meg­győzésre van szüksége. Ám ha önként, magunk jószán­tából választjuk is időtöl­tésnek a szabadtéri test­mozgást — nyár lévén, például az evezést —, elő­deinkhez képest már elké- myelmesedtünk, a civilizált társadalom fogyasztóivá váltunk. E tény elismerése mellett is fenntartásokkal kell él­nem. Nem mindegy ugyan­is, hogy sportolás, ponto­sabban a dunakanyari evezős túra közben mit fo­gyasztunk. Viszonylag kis lelkiismeret-furdalás árán vásároljuk például a parti büfékben, csárdákban a sört, amely hűt és szomjat olt. Igaz, e nyári tapaszta­lataink alapján a vérnyo­másunkat is a megenge­dettnél magasabbra emeli, ámbár ebben nem maga az erjesztett komló, hanem a forgalmazás módja ludas. Amíg ugyanis a római­parti állóbüfében a már megszokott nyári sörhiány­tól függetlenül a lengyel és hazai söröket 25 forin­tért kínálják, addig a Lu­pa-csárda pácolt faasztalai mellett — szintén a sör­hiányra való hivatkozással — csupán három decüite- res osztrák importsört mérnek, 35 forintos egy­ségáron. A vendég ráadás­képpen élvezheti a szerző­déses üzlet kimért felszol­gálóinak lesajnáló félmo­solyát is, amiért nem tart­ja ez állapotot pénztárcá­jához mérten tökéletesnek. A túra következő állo­másán csak romlanak a tapasztalatok. A szentend­rei Sport vendéglőben, az Óbuda Tsz szerződéses üz­letében — amely a jelek szerint kizárólag félreve­zetésül választotta ezt a ne­vet — már üvegenként öt­ven forintért kínálják a hazai nedűt. Mi tagadás, az ár indokoltságáról nem győzött meg az érv, misze­rint az üzlet nyereségér­dekelt, különösen azért nem, mert az elegáns másodosz­tályú cég itallappal nem tudta kiszolgálni a kiszol­gáltatott szomjazó vendége­ket. A nyereségérdekeltség mindenhatóságába vetett hitem akkor ingott meg alapjaiban, amikor alig néhány kilométerrel föl­jebb, a Vízparti falatozó­ban, amely családi vállal­kozásban üzemel, 16—19 forintért árusították a kü­lönböző márkájú söröket. Ám a több mint három­szoros árdifferencia a ven­déglátó egységekben szin­te eltörpül annak a szol­gáltatásnak az árkalkulá­ciója mellett, amelynek igénybevevői már végképp nem tartoznak az átlagos fogyasztók közé. Arra a vízisíiskolára gondolok, amelynek stégje magányo­san emelkedik ki a szent­endrei szabad strand isza­pos vizéből, s ahová vágya­kozó pillantásokat vetnek a Dunában pancsoló gyere­kek. No nem a kívánato­sán barnára sült hölgye­ket, az elegáns vízisíkosz­tümöket méregetik, nem is vágynak túlságosan egy ötperces tanulókörre, amely­nek ára mindössze száz­ötven forint. Inkább a stég lépcsőjét vennék igénybe, ahonnan jókat lehet ugrálni. Ám vágyaiknak határt szabnak a magán-vízisíis- kola bennfenteseinek szi­gorú rendreutasításai: men­jetek innen, ez magánterü­let. A jelek szerint tehát tel­jes egészében idejét­múlt dolog a sport, a ter­mészet élvezete, a tested­zés öröme. Presztízsem csu­pán akkor lesz. ha tetőtől talpig jópénzű fogyasztóvá válók. Mert ha a síiskola magándeszkáin töltött öt perc felér a Sport vendég­lőben fogyasztható három üveg sörrel, a többnapos evezést, jóleső izzadságot nincs mivel mérnem. Márvány! Ágnes Fizetők és adósok A villanyszámlás tapasztalatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom