Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
A csányi dinnye titkáról Mesél a legszebb öregasszony Aki most nem táncol, éréskor sírni fog v Amikor kerestem őt: „a legszebb, legsimább arcú öregasszonyt”, a mendeiek rögtön útba igazítottak a dinnyés Mészárosékhoz. Arról a Mészáros Józsefnéról van szó — leánykori nevén Telek Ilona —, aki 1894-ben, augusztus 17-én született a Heves megyei Csányban. Szecsőn, Menőén és az üllői Tornyoslöb- pusztán évtizedekig termesztették a dinnyét, méltán öregbítve a csányiak hírét, nevét. Mendén a húszas évek elején telepedett meg a család, de dianyézni szűkebb pátriánk' ban, még Szecsőn kezdtek, amikor 4 és fél év után, az első világháborúból 1918-ban tért haza Mészáros József, addig az asszony egyedül foglalkozott a híres gyümölccsel. síül uiü r Abban a házban találtam meg, s beszélgettem Mészáros Józsefnévei, azaz Ilonka nénivel, amelyet az első szűkebb pátriánkban eltöltött esztendő dinnyetermésének hasznából építettek föl. A falak között most ő maga, egyik asszonylánya, Kiss Károlyné, annak férjé, valamint lányuk, vejük és két gyermekük él megbonthatatlan békességben. A telek másik felén Kissné másik lánya épített új házat, neki is két gyermeke van. Ilonka néni öt gyermeket nevelt föl, s ma tíz unokája és tizennyolc dédunokája van. Több órán át beszélgettem Ilonka nénivel. Persze, a családregénynek is beillő hosz- szú történetből, csak töredéknyit idézhetek, abból is az egyik legérdekesebbre kitérve, ugyanis szavai nyomán valószínű, hogy a hírneves csányi dinnye titkára sikerűit fényt deríteni. Tehát kezdjük az első évvel, amikor is a szecsői jegyző egy darabban száz holdat jelölt ki a dinnyéseknek egy erdővel határolt területen. Már ekkor megmutatkozott az igazi csányi dinnyések hozzáértése, mert nem fogadták el a területet, hiszen tudták, hogy az erdőből kijáró nyulak megrágták volna még a virágos dinnyepalántát is. S mert Mészáros Józsefet — Ilonka néni férjét — első dinnyésnek nevezte ki az intéző, joga volt földet választani, ő ezt mégis csak az első évben tette meg, mert nem akarta elvenni a többi dinnyés kenyerét. — Először is: a görögdinnye magját három, a sárgáét két napig áztattuk, majd vászonba csomagolva betettük magunk közé az ágyba, a testünk melegével csíráztattuk ki úgy- annyira, hogy kinyílt a mag, mint a pattogatott kukorica a tűz lángja fölött. Akkor a jó előre kivágott gyepkockákba furkóval lyukat csináltunk, abba tettük a csíráztatott magot, majd a gyepkockát üveg alá tettük, melegágyba. A magot a gyepkockában homokkal szórtuk le. Persze ezt megelőzően kellő mélységben megszántatta a földet az uram, de úgy, hogy közben állandóan ellenőrizte, hogy eléggé mélyek-e a barázdák, mert az nagyon fontos volt. Legkésőbb április közepéig, utoljáig ki szoktuk rakni a palántát. De az uram a kalendárium szerint ültette a palántát, s mert az akkorra nagy hideget jósolt, hát csak kétszáz görög- és sárgadinnyét raktunk ki. De hogyan! Az uram ment elöl, kapával vágta a fészket a gyepkockáknak, én meg a hátamon kosárban . hordtam a fészekbe a trágyát. A nagy súlytól sokszor térdig süllyedtem a szántásban.’ Amikor végeztünk a kiültetéssel, nyolc napig hagytuk erősödni a palánta gyökerét, s csak akkor kezdtünk kapálni. A szomszédok már javában füstöltek a fagy miatt. Hát mi is kimentünk füstölni, hogy ne szóljon meg minket az intéző, amiért látszólag nem törődünk a palántákkal, de az uram akkor már tudta, hogy kár a fáradságért, semmi sem marad meg. A kétszáz palántából nem is maradt, csak egyetlen bokorral, de kifagyott a földből még a pajor is! Azután ültettük ki az ösz- szes palántákat, de mert volt huszonnégy melegágyra való, hát jutott belőle a bátyámék- nak, a sógoréknak, meg Kemping az erdő mélyén A külföldi és honi vendégek körében is népszerű a mo- nori-erdei kemping. A múlt héten sok nyugati országból érkezett turistát is fogadtak, akik a Forma—1 Magyar Nagydíj megtekintésére érkeztek hazánkba. Képünkön lengőíeke- vetélkeüő látható — külföldi résztvevőkkel. (Hancsovszki János felvételei MNH-mérkozések Meglepetéssel kezdődött A körzeti labdarúgóbajnokságban szereplő csapatok általában az új szezonra való felkészülés jegyében, MNK- találkozőkkal készülnek. így van ez most is. A labdarúgószövetség ez evben két körzetre osztva rendezi meg a küzdelmeket, amelyek nem mentesek a meglepetésektől sem. Az eddig beérkezett eredmények a következők: Ceglédi körzet, A csoport: Törtel—Abony 0-3. B csoport: Ceglédbercel— Dánszsntmiklós 2-1 (!), Albertirsa—Ceglédbercel 0-2 (!), Dán- szentmíklós—Albertirsa 1-1. Modor! körzet. A csoport: Nyáregyháza—Űri 2-3, Gsévha- raszt—Nyáregyháza 1-0 (!) B csoport: Mende—Péteri 3-0, Vecsés—Péteri 5-0', Men- de—Vecsés 5-0 (!) A visszavágókat még a bajnoki rajt előtt játsszák le, tnajd a két körzet első helyezettje egy később kijelölendő időpontban vívja meg a döntőt. K. J. a szomszédoknak is. Mert a szomszédék hiába mentek ki éjszaka, hogy gyufalángnál kapával földet szórjanak a palántára, az sajnos teljesen elfagyott nekik, végül kukoricával, tökkel, miegyébbel ültették be a földjüket, meg a mi1 maradék palántánkkal, hogy egyáltalán legyen valamilyen termésük, hogy meg tudjanak élni valamiből. Aztán, amikor megerősödött a palánta, a lótetű aláásta, mert kereste a pajorokat, s a gyökerek a levegőben lógtak. Kimentünk, kapával levélig föl- töltöttük, s letapostuk a tő körül a földét. Nevettek is a szomszédok, hogy jé, a Mészárosék táncolnak a dinnyeföldön. A férjem meg is jegyezte, hogy, aki most nem táncol, az éréskor bizony sírni fog! A szomszédok azonban nem törődtek még az újratelepített palántával sem, mi meg addig kapáltuk, amíg meg nem indult az indásodás, akkor pedig minden fél méteren kapával földet raktunk a szárra, hogy ott is gyökeret növesztve, nagyobb termést tudjon fölnevelni a növény. . Egyszer aztán elérkezett az érés ideje, s az első szedés mindjárt százötven mázsára rúgott. Az uram a Klára- major minden lovas és ökrös fogatát kérte a hitetlenkedő intézőtől, hogy a szecsői vasútállomásra fuvaroztathassuk a bőséges termést. Aztán bent Pesten, amikor a pályaudvaron hajnali 'négykor kinyitottuk a dugig pakolt vagont és a kiskereskedők meglátták a 18-20 kilós, hibátlan dinnyék tömegét, szinte veszekedtek, hogy ki mennyit vigyen belőle. Ilonka néni azt sem hallgatta el, hogy több tavasszal is teljesen szétverte a jég a a palántaültetvényeket. Olyankor bizony sírhattak, s az egész család véresre mart kézzel kaparta ki a jég,ja sár alól azt, ami megmaradt, menteni, ami menthető. Egy ideig szüneteltették is a dinnye- termesztést. Sajnos akkoriban az időjárás nem tisztelte a csányi dinnyések tudását, rendkívül fáradságos munkáját. Olyankor még a summá- sok is megsiratták a szétvert ültetvényt. Nos, egyelőre ennyit a csányi dinnye titkáról, s a diny- nyések egykori nehéz életéről, kenyérharcáról. Addig is. amíg más dolgokról újból mesél Ilonka néni, a kiíencven- kettedik születésnapja alkalmából sok boldogságot kívánunk neki. S reméljük, a századikat is megünnepelheti népes családja körében. Aszódi László Antal MONORI v/tírí a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Egy hétköznap az állatorvossal I. Tenyésztés és gyógyítás együtt A hasznuk akkora lesz, mint eddig Az állattenyésztés és az állatorvoslás kapcsolata mindig is szoros volt, hiszen a jószágtartás eredményességét lényegesen befolyásolta a betegségmegelőző és gyógyítómunka hatékonysága... Egy hétközi munkanapján dr. Laczkó Pál maglódi hatósági körzeti állatorvos mellé szegődtünk, fészben azért, hogy a fenti megállapítás igazságáról gyűjtsünk személyesen is tapasztalatokat, részben pedig azért, mert közismert tény, hogy a magyar mezőgazdaság helyzetét az állatorvosok ismerik a legjobban. Az eddigiekből pedig nyilvánvalóan kiviláglik, hogy nem „csak” a jószágtartás és a -gyógyítás kapcsolatának minőségére voltunk kíváncsiak, hanem a háttérgazdaságok eredményességét befolyásoló tényezőkre is. Etetőlánccal Reggel hét körül jár az idő, amikor dr. Laczkó Pállal kis Trabantjában elindulunk a lakásáról az első címre. Mögöttünk marad az utolsó maglódi ház, amelyet még 1880- ban építettek, s a szomszédban megtaláljuk Horváth Endrét és családját. Elmondja az állatorvos, hogy a baromfipestis elleni kötelező gyógyszeres kezelést végzi el a gazdával közösen. A gazda elmesélte, hogy rákoskertiek, negyedik éve laknak kinn a tanyán, de már korábban elkezdték építeni az ólakat. Egyikben éppen most van először egy ötezres baromfiállomány. Már a másik ólat is fölépítették, felszerelték a Soós-féle etetőlánccal, s az elsőhöz hasonlóan lesz benne olajfűtés, ventilátoros szellőztetés, önitató, a napi és a gyógyszeres itatáshoz kü- lön-külön víztartály. A silóto- róny is hamarosan elkészül. Abból él a család Szóval komoly beruházásról beszélt Horváth Endre, s arról, hogy sok munka van ekkora állománnyal, de azt ketten a feleségével elvégzik. A családnak, a rokonoknak inkább nz építkezésben, a gépek fölszerelésében kellett segédkezniük. De a kis teherautó nélkülözhetetlen a gazdaságban. A törökszentmiklósi baromfi-feldolgozóval vannak szerződésben, a tápot — ami jó minőségű! — a Rákosmezeje Tsz-től veszik. A gazdának az a véleménye, hogy érdemes a baromfi- tenyésztéssel foglalkozni — hiszen abból él a család, két felnőtt és négy gyerek —, de rabszolgamunka, mert helyhez köti őket. A felvásárlási és tápárak emeléséről szóló hírnek örül, de nem hiszi, hogy a két ár közötti különbség számottevően növelné a tenyésztők hasznát... Legközelebb Gyömrőn, ifjú Durkó Sándorék háza előtt áll meg a Trabant. Évtizeddel ezelőtt kezdtek el baromfitenyésztéssel foglalkozni, Kulturális program Ecseren pénteken a művelődési házban 10 órától nyitott ház. Gombán az autós kertmoziban 21 órától: A kicsi kocsi legújabb kalandjai (színes szinkronizált amerikai filmvígjáték), 23 órától: Piknik a sziklánál (színes ausztrál bűnügyi film). lm memóriám Pihen a karmesteri pálca A hír megdöbbentett. Nem tudtam és nem akartam elhinni. Hiszen alig néhány nappal korábban még együtt álmodoztunk terveinkről, musicalről, amely gyerekeknek ké*- szült volna, és amelynek természetesen a zenei része már majdnem elkészült. Fanatikus volt. Élete nagy szenvedélyében, a zenében nem ismert lehetetlent, sem nappalt, sem éjszakát, közönyt védő kapukat. aktákat. Ilyenkor megváltozott az arca. égtek a szemei; áttüzesedett, minden megváltozóit körülötte. Vecsés Zenei élete egybeforrt a nevével. Sok-sok éven át vezette a ve- csési vegyes kórust, emlékezetes fellépések sorozatát itthon és külföldön. Megszervezte a ..Röpülj páva” vecsési versenyét — 400 énekest mozgatott meg —, mindenkivel személyesen elbeszélgetve, mindenkit meggyőzve arról, hogy a zene az emberi harmónia egyik , legfontosabb eszköze. Első és sajnos utolsó karnagya volt a járási pedagógus-énekkarnak. Nem hitte el senki róla, hogy 58 éves volt. Élete utolsó évében minden szabad idejét a 800 éves Vecses méltó megünneplésének szentelte. Talán senki nem tett annyit a rendezvénysorozat sikeréért. Kilincselt, kért, szervezett, iskoláról iskolára, kartarslól kartársig. Azt mondják, a hit hegyeket mozgat. Amikor a négy vecsési iskola egyesített énekkara elkezdett énekelni, magam is kezdtem hinni ebben. Éppen Erdélyből tért haza. Még egyszer láthatta kedvenc városát, Engedet, ábrándozhatott a két fűzfa városának szűk utcáin. Talán egy új dalról. Hazafelé egy könyörtelen másodperc véget vetett álmainak. A kamion egy pillanatnyi megingása elég volt ahhoz, hogy a félkész dallamok örökre az ő titkai maradjanak. Pihen a karmesteri pálca. Valentsik István pedagógus, a Vecsési 2. Számú Általános Iskola tanára életének 58. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Tegnap délután nagyon sokan kísérték el utolsó útjára a vecsési temetőben. Sz. A. Gyömrőn az úttörőházban 10 órától alkotónap: játék, bábkészítés, gyöngyfűzés, sárkánykészítés, szövés, totó, 15 órától a bélyegszakkör foglalkozása. A Strand kertmoziban 21 órától: Maradok hűtlen híve (színes, szinkronizált amerikai film vígjáték). Mentién a művelődési házban, 17 -órától, a MAFAK-ösz- szejöVetel, pingpongedzés. Monoron a filmszínházban: Börtönviselt úriember (színes, szinkronizált spanyol filmvígjáték), a Park kertmoziban 21 óra 15 perckor: Hóbortos népség I. rész (botswa- nai vígjáték). Sülysápon a művelődési házban 16 órától a nyugdíjasklub foglalkozása, 13 órától mozielőadás: Donald kacsa nyári kalandjai (amerikai film). most ezerötszázas az állományuk, a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezettel vannak szerződésben, tőlük kapják a naposcsibét, a tápot, s ők szállítják el a lefutott turnusokat, évente általában négyszer. Valamikor sertéshizlalással is foglalkoztak, de már régen nem éri meg, baromfival is csak úgy, hogy teljesen gépesítették az ólat. A jövő évi felvásárlási és tápárak változásáról pedig áz a véleményük, hogy a hasznuk ugyanakkora lesz, mint eddigi.. S mert éppen a szállító teherautóra vártak, dr. Laczkó Pál megejtette az állomány állategészségügyi ellenőrzését, s mert mindent rendben talált, kiadta az igazolást. Aztán egy másik maglódi házba tértünk be, Jobbágy Gyuláékhoz. A gazdasszony nagy örömmel fogadta az állatorvost, s elújságolta, hogy akármikor hívja, a lehető legrövidebb időn belül házhoz megy. inkább hobbi Amint körülnézünk, látunk az ólakban kecskét, kacsát, nyulat, csirkét, libát és disznót — azok étvágytalansága miatt kellett állatorvost hívni —, s mondja is Jobbágy- né, hogy inkább hobbiból foglalkoznak ennyi jószággal. De el nem mulasztja megmutatni a színes fotókat, amik azt, bizonyítják, hogy az anyakecskéje egyszerre három fehér kisgidát hozott a világ- ra. A szenzációs hírt nemrég leközölte a Szabad Föld is. Aztán egy újabb maglódi címen, Bánhegyiéknél folytatjuk utunkat, de erről és az újabb tapasztalatokról írásunk következő részében számolunk be A. L. A. (Folytatjuk) Kedden népművelők napja Hagyománynak számít országszerte, hogy az alkotmány napjával egy Időben köszöntik a népművelőket is. így a művelődési házakban dolgozókat, könyvtárosokat, klubvezetőket. A körzetközponti ünnepségre ezúttal augusztus 19-én, kedden délelőtt 9 órakor kerül sor a Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács földszinti tanácskozótermében. ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u, 3.); Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70); Maglódon és Ecseren szombat reggeltől: dr, Gáspár Pál (Ecser); Monoron, Monori-er- dőn. Vasadon, Csévharaszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron. a rendelőintézetben); Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.); Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Losonci u. 1., telefon: Sülysáp 50); Üllőn: dr. Koncz Lajos; Vccsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u. 88.). ügyeletes gyógyszertár: Mo-; noron a Fő téri, Vecsésen a Kun Béla téri, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet: szombaton reggel 7 órától 13 óráig Monoron a szakorvosi rendelőben, a vecsési és üllői betegeket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szóm baton 13-tól hétfő reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrendelőben. Beteg állatok bejelentése: szombaton reggel 8-tól 13 óráig Monoron a Fő téri gyógyszertárban. egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. ISSN 9133—4651 (Monori Jíirlno) *
