Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
Pacsitok Anyanyelvűnknek szépségén kívül van még egy fontos tulajdonsága, mégpedig az, -hogy mérhetetlenül gazdag szókincsével bő' séges lehetőséget kínál gondolataink árnyalt kifejezésére — mondogatta hajdanán tanítónk, így próbálva belénk ojtani nyelvünk sze- retetét. Ez sikerült is neki, fenti kijelentésének idő múltával csak nőtt előttünk a hitele. Am azt elfelejtette mondani, hogy eme bőséges szókincs esetenként kínossá is teheti a kommunikációt. Mert hiába adnak nekem igazat a nyelvészek abban, hogy mondjuk a kertemben termett egrest piszkének is nevezhetem, ezen a néven Pesten egy dekát sem tudnék venni belőle, de valószínűleg a debreceni őstermelő meg egyenest kinézne a piacról, ha kételkednék köszmétéje elnevezésének helyességében. Sokáig a szamócáról sem tudták az egyszerű halandók eldönteni, hogy voltaképpen földiepret szede- getnek-e a kúszó-mászó indákról, vagy valami egészen mást. Sorolhatnánk tovább a jól ismert példákat, a lényeg, hogy a körülöttük folyó viták idővel elcsendesültek, a fogalmak vagv megbéküitek egymással, vagy átadták helyüket a nyelvészeti, tudományos szempontból leghelyesebbeknek. Csak akkor keletkezik újra zűrzavar, ha valami újdonság jelenik meg környezetünkben. Maradjunk a növényeknél. A mostanában sokat emlegetett patisszon is any- n.yira új, hogy vannak, akik eddig még csak a konzer- ves üvegen keresztül látták. Repülő csészealjra emlékeztető formája miatt kapott is mindjárt egy népi titulust: diszkosztök. Ez mégiscsak szebben hangzik, mint az idegen ízű szó, aminek helyesírási gyakorlatát már jobb nem is emlegetni. A magyar ember azonban csűri-csavarja a szavakat, hogy minél jobban a szájára álljon, rövidesen el is keresztelték e furcsa savanyúságpótló terményt pacsi főknek. Felütöttem a szakkönyveket, vajon azok mit írnak róla? Az egyik a jövevényszó mellett tört lándzsát, mondván, elfogadott magyar neve nincs. A másik a rendszertani név mellett zárójelben megjegyezte: csillagtök. Hát íme, választhat nevet ki-ki tetszése szerint, nagy baj nem lehet belőle. Attól még patisszon marad' a pacsitök. Vagy fordítva? My. J. A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Súlyos mértékű túlfoglalkoztatás Pazarlóan bánunk a munkaerővel Ki vitathatná: a teljes foglalkoztatottság a szocialista társadalom olyan erénye és értéke, amely egyúttal a kapitalista gazdálkodással szembeni fölényét is jelzi. Megákkor is, ha nálunk is vannak úgynevezett „várakozók”, tehát munkahelyre, munkaalkalomra várók; az elmúlt év végén összesen és mindösz- sze alig kétezren — az ország 89 városában. ' Érdemes ismételni: a több mint 5. millió aktív kereső mellett — no és persze a szép számmal foglalkoztatott nyugdíjasok mellett is — alig kétezer „várakozó” nem okoz társadalmi feszültséget. Már azért •sem, mert közben a legfontosabb ipari centrumok munkaerőéhsége változatlanul csillapíthatatlan. 1984 vége és 1985 decembere között gyakorlatilag semmit nem csökkent a munkaerő-kereslet, változás csak annyi, hogy a kínálatban némi — de nem jellemző — növekedés tapasztalható. Már válogatnak A legfontosabb ipari centrumokban ezrével keresik a vállalatok az úi munkavada- lókat, s persze nem találták. Gyakorlatilag nincs tartalék, nincs utánpótlás, legfeljebb egyes körzetekben beszélhetünk némi — és ugyancsak nem jellemző — speciálisan egyéni okokra visszavezethető elhelyezkedési gondokról. A munkaerőpiaci helyzet tehát gyakorlatilag változatlan. Vagyis: teljes foglalkoztatás helyett inkább egyfajta — és meglehetősen súlyos mértékű — túlfoglalkoztatásról kell beszélnünk, s látnunk kell végre ennek összes veszélyét. Tagadhatatlan jelek bizonyítják, hogy a vállalatok most már válogatnak a munkára, jelentkezők között, ám változatlanul mereven ragaszkodnak a ‘ meglevő munkavállalóikhoz. Akkor is, ha szükségük van rájuk, akkor is, ha nem. A vállalati termelőmunka — egyéb okok miatt rendre — hullámzik, a munkaerőállomány viszont stabil. Senkinek sincs mersze, hogy lemondjon, akár csak ideiglenesen is, a felhalmozott munkaerő-tartalékról, mert — az idevágó rendelkezésekkel és állami biztatásokkal ellentétben — senki sem biztos abban, hogy például a termelési csúcsidő- szak bekövetkeztével villámgyorsan hozzá is juthat a számára nélkülözhetetlen létszámhoz. Hátránnyal indul Tehát tény, hogy pazarlóan bánunk — gazdálkodunk — a legértékesebb — és legnehezebben pótolható — termelőerővel, vagyis az emberi munkaerővel, ezt tudjuk, elismerjük, és nem vitatjuk, ám gyakorlatilag semmi nem történik az ügyben, hogy e folyamatot az ellenkezőjére fordítsuk. Pedig azt is tudjuk, hogy minden olyan gazdaság, amely a munkaerő tartalékolására, illetve túlfoglalkoztatására rendezkedik be, szinte behozhatatlan hátránnyal startol a nemzetközi versenypiacon. Mert a felesleges munkaerő „clpelese” költséghátrányokat, hatékonyságbeli problémákat jelent. Minden ilyen gazdaság rengeteg energiát pocsékol el, és növekedése azonnal lelassul, mihelyt az erőforrásai — közöttük a munkaerőforrásai — elapadnak. Az ily módon működő gazdaság vállalatai ugyan jelentős belső tartalékokkal rendelkeznek, ám hiányzanak a szükségnél yaet ben bevethető külső tartalékok. Profán hasonlattal élve: országszerte kínzó hiánycikk például az M—6-os anyacsavar. Van olyan vállalat, ahol egy darab sincs e filléres alkatrészből, s van olyan vállalat is. ahol tízezer darabos készletek halmozódtak, és vigyázzák féltékenyen, mert tudják, hogy hiánycikk. Ugyan nincs szükségük e csavarokra, de hát ki tudja... •Az egész problémakörnek — és ezt ne tagadjuk — van bizonyos ideológiai-politikai vonzaia is: inkább a minden józan mértéket felülmúló túlfoglalkoztatottság, semmint az akár csak néhány ezres — és országos eloszlásban aligha jellemző — minimális tartaléksereg. S ezt a politikai követelményt a vállalatok is érzik. Nem feladatuk, de tudják, hogy felelősséggel tartoznak — egyenként és összességükben — a teljes foglalkoztatás fenntartásáért, jóllehet az, nem vállalati, hanem állami feladat és garancia. A szereposztás azonban gyakorlatilag tisztázatlan, a hagyományos foglalkoztatási formák mellett nem alakultak ki például a részmunkaidős foglalkoztatás intézményesített feltételei — és főleg az ösztönzői —, mint ahogy ritka eset a vállalatok közötti munkaerőkölcsönzés is. Ellentmondás jellemzi Persze: kezelhetők e problémák mellékesen is, csak egyet ne feledjünk: a , hazai munkaerőpiacot most már végképp tarthatatlan ellentmondás jellemzi. A változatlanul stabil kapun belüli munkanélküliség, és a változatlanul csillapíthatatlan vállalati munkaerőéhség. Következésképpen valami módon csak megoldandó, hogy a feleslegessé váló emberektől minden gond és lelkiismeretfurdalás nélkül szabaduljanak, meg a vállalatok, tudván, hogy elhelyezésük semmi gondot nem jelent például az állami munkaerő-közvetítő hivatalok számára. Mindennek alapfeltétele, hogy végre eldöntsük: van-e különbség — és ha igen, akkor mi ez a különbség — a túl foglalkozta tás Paradicsom, magozott besztercei A szüvafákat is öntözik teljes és között? Egyik este, záróra tájékán, ellátogattunk az áfész Gárdonyi utcai felvásárlótelepére. Még akkor is hosszú kocsisor várakozott áruval megrakodva az átvételre. Nagyobb részben most már kékszilvát és paradicsomot hoztak. A nagykőrösi termelők küzdelmet folytatnak a kánikulával. Szerencsére a . legtöbb helyen öntözni tudják a növényeket, köszönhető ez a zártkertek villamosításának. A gondos termelők nemcsak az uborkát, paradicsomot, paprikát és a patisszont öntözik, hanem a kékszilvafá- kat is, ezért visznek olyan sok szép, nagyszemű szilvát. Akik pedig a jövőre gondolnak, a fiatal, letermett barack, cseresznye- és meggyfáknak is adnak elegendő vizet. Székely Dénesné telepvezető elmondta, hogy az uborka lassan terem, de vannak már nemsokára termő másodvetések is. A sláger most a napról napra szaporodó paradicsom. és az idén elég jó termést hozott kékszilva, az utóbbi termésének jelentékeny részét teszi ki az utcákon mindenfelé található szilvaiák termése. A válogatott paradicsom kilóját 3 forint 10 fillérért, a konzervparadicsomot 2 forint 60 fillérért vásárolják. A besztercei kékszilvát 7 forintért, kimagozva, felezve pedig 11 forint 50 fillérért veszik át. Nagyobb részét előkészítve viszik be a termelők. A telepvezető hozzátette: ki magozva csak kimondottan besztercei fajtát vesznek át, másfajta nagyobb szemű szilvát nem. Beszélgettünk több termelővel, köztük Bolyos Lajossal, akinek az Esed szélén van zártkertje. Elmondta, hogy a jó termésben lévő szilvafákat a nagy melegben hetenként többször megöntözi. Tavaly 300 kilót adott el, az idén lesz vagy 600 kiló belőle ösz- szesen. A hátas területen levő szőlőjét is öntözi, hogy jcob termést adjon. Kopa László Készülnek kosárlabdásaink Mint ismeretes, az 1986/87- es bajnoki idényben a férfi kosárlabdacsapat az NB I- ben, míg a női csapat az NB II. középesoportjában fog szerepelni. Ez a tény önmagában szakmailag is, de szervezeti, szervezési szempontokból is új helyzetet teremtett. A Magyar Kosárlabda Szövetség kiírása szerint az NB I-ben való szereplés miatt az alábbi csapatokat kell még kötelezően indítani: Ifjúsági csapat, serdülőesa- pat, két úttörőcsapat, egy mini csapat. A női NB II. csapaton kívül pedig serdülő, illetve úttörőcsapatokat keli szerepeltetni. Az NB I-es férficsapatnál az ifjúsági csapat minden esetben eiőmérkőzést játszik az NB I-es fordulónak megfelelően. De ugyanígy van ez az NB H-es női csapatnál, ahol viszont a serdülőcsapat játszik eiőmérkőzést. „A férficsapatnál sikerült NB I-es edzőt biztosítani Táskái Gábor személyében és hat újabb NB I-es szintű játékost leigazolni, főleg a feloszlott budapesti BSE-ből. Az új játékosok közül Ka- ragits Miklós (205 cm) válogatott és Simon Sándor (1967- es születésű) pedig ifjúsági V. Cs. válogatott. Az erősítés minA NAGYTEREMBEN Támadás a Kruií bolygó el len. Színes, szinkronizált ameÚton, útfélen Izzó csikkek, feszülő bőrszíj Félig elszívott, szerteheverő cigaretták éa papírzseb'kendő- galacsinok a padlón, ráköve- yedeít koszié az ablaküvegeken, bagó- és pálinkabűz a kocsi légterében; ez vár az utazóra, aki a Keleti pályaudvarról 9 óra negyvenkor induló szerelvény valamelyik (bármelyik?) kupéjában akar letelepedni. A nem dohányzók számára fenntartott kocsiban természetesen dohányoznak; hamutartó nem lévén, a padlóra s az ülőhelyek alá pöc- eentik a hamut s a szétrágott végű csikkeket a nikotinéhes zsugások is... W Szintúgy a velem szemben ülő, arany karpereces hölgy. Száll a füst, a cigarettapernye; meglódul s robog a szerelvény, hogy néhány száz méter után megálljon. Lassújel — szól társainak az egyik zsugás; vágányzár — mondja a másik. — Kalauz — int a fejével a hangos robajjal becsapódó ajtó felé a harmadik. A jegyvizsgáló jő, jegyek, bérletek zsebből elő, füstkarikák a fejek felett el. Hirtelen három fiatalember robban a szakaszba, ám a kalauz láttán lecsendesülnek. Kezükben, szájukban bagó, úgy kérdezik, mikor érünk Tápiószelére. A jegyek derék vizsgálója komótosan előkaparja oldal táskájából a mindentudó kötetet s mond valami időpontot. A fiúk közben nagyokat füstölnek, szemet, szájat ingerlő karikákat eregetnek. Fiúk $ a kalauz el, füst marad. És gurgulázó sörnyelés, csámcscgás: velem átellenben két termetes asszony fogyasztja tízóraiját: vastag szalonna, sült hús, Uborka, só. Kenyér is persze, mert úgy dukál. Folyékony kenyér is; habzik a sör, túlszalad az üvegen, le a padlóra. Nyújtózik, elterül a tócsa, s párolog. Egy totyogó apróság bukkan föl a szomszéd kajütből, apró lábaival egyenesen a tócsa felé navigál. Belelép, talpának rajzával sűrűn lepecsételi az anyjához vezető, néhány méternyi utat... Gyomron megáll a szerelvény, leszállók. A magas peronon átszalad a szél, erejével segíti az induló vonatot. a rideg aszfalton siklanak láthatatlan karmai. A puli rabvilágán kívül nyüzsög az élet: kosaras, cek- keres asszonyok, vastag hangú férfiak téblábolnak a járdán és a standok között, vagy sietnek dolguk után. A szatyrokból zöldségszag bomlik, húsok illata tolakszik, keveredik a borozóból kiáramló sa- vanykás, füstös bűzzel. Most megfordul a szél: sült kolbász és pecsenyeillat felhője hullámzik. Nedves, tusfekete orrával a levegőbe szimatol, aztán újból nyüszít, vakkant a puli. Föl- ugrik, csonka farkát, csóválva iramodik a borozó küszöbéig. Nincs tovább, túl rövid az a bőrszíj. It Jönnek, mennek a járdán az idegen illatú asszonyok és az ismeretlen szagú férfiak. A puli mellett meg-megáll- nak, rácsodálkoznak a fekete pamacsra. Kisgyerekes anyák guggolnak csemetéik mellé, úgy magyarázzák a csodát, az ember- és kőrengetegben föllelt négylábút, a ritka jelenséget — s aztán egykedvűen mennek tovább. A puli ott marad: fejét mellső lábaira hajtja, orrát a gazda szagát őrző borozó ajtaja felé bökdösi. Szőrcsimbó- kos kis teste fölött ernyedten csüng alá a póráz. B. I. A. rikai kalandfilm. Előadás csak 6 órakor. Átverés. Színes amerikai bűnügyi film. Előadás csak 8 órakor. A STŰDIÖTEREMBEN Egy bolond százat csinál. Magyar filmvígjáték, fél 6- kor, A KERTMOZIBAN Támadás a Krall bolygó ellen. Előadás 21 órakor. denképpen szükséges volt ahhoz, hogy az NB 1-ben való bennmaradást biztosíthassuk. Az NB Il-es női csapatnál két edzőt alkalmaztunk, dr. Tánczos Szabó László és Varga Imre személyében. Itt is erősítést hajtottunk végre: hét kecskeméti játékost igazoltunk. A. férfi NB I-es csapat részére napközis rendszerben edzőtáborozást szerveztünk Nagykőrösön. Az edzéseket a Petőfi Sándor Általános Iskolában tartják. A csapat augusztus 15-én részt vesz a nagy hagyományokkal rendelkező Balaton Kupán, melyet Fűzfőn rendeznek meg. Itt a hazai élvonallal és néhány külföldi csapattal fog sorozatmérkőzéseket játszani. A nőj NB Il-es csapat augusztus 11-től kezdődően 8 napos edzőtáborozáson vesz részt Sopronban, melynek célja az új játékosok igazi csapattá gyúrása. Az így felkészített csapat ezt követően a Viharsarok Kupán vesz részt. Folyik az utánpótlás-csapatok szervezése is, amelynek során a szakosztály sokkal nagyobb mértékben kíván számítani az iskolák kezdeményezőkészségére, mint ahogy ezt eddig tette. Ügy gondoljuk, hogy az új edzők, továbbá játékosok szerződtetésével nagymértékben sikerült mind a női NB Il-es, mind a férfi NB I-es csapatokat megerősíteni. Megfelelő felkészítési programot is biztosítottunk a játékosállomány részére és bizakodva tekintünk az őszi bajnoki forduló elé. Mindkét csapatnál a cél az, hogy megkapaszkodjon a felső osztályban és ott tisztes eredményt érjen el. A bajnoki forduló részletes programját a ligaértekezletek után olvasóinkkal a későbbiekben közöljük. Dr. Ábrahám Tibor Nagykőrösi Kinizsi SE szakosztályelnöke A hét vége sportműsora PÉNTEK Atlétika. Budapest: országos felnőtt bajnokság. Sportlövészet. Kecskemét: az MHSZ országos nyári bajnoksága. SZOMBAT Atlétika. Budapest: országos felnőtt bajnokság. Kosárlabda. Balatonfűzfő: férfi Balaton Kupa-viadal. Sportlövészet. Kecskemét: az MHSZ országos nyári bajnoksága. Tekézés. Szentendre: megyei Alkotmány Kupa csapatviadal. Tenisz. Kinizsi-sporttelep, 9 óra 30 perc: Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi II.—Ceglédi VSE II. megyei II. osztályú férfi csapatbajoki mérkőzés. Budapest: Budafoki MTE Kinizsi— Nk. Kgy. Kinizsi OB III-as női; Cegléd: CVSE—Nk. Kgy. Kinizsi megyei I. osztályú férfi csapatbajnoki mérkőzés. VASÁRNAP Asztalitenisz. Gödöllő: megyei ifjúsági Alkotmány Kupa-viadal. Atlétika. Budapest: országos felnőtt bajnokság. Kosárlabda. Balatonfűzfő: férfi Balaton Kupa-viadal. Sportlövészet. Kecskemét: az MHSZ országos nyári bajnoksága. Tenisz. Kinizsi-sporttelep, 9.30: Nagykőrösi Konzervgyári Kinizsi—Csepel Autó Vasas SE (Szigethalom), megyei I. osztályú férfi esa- patbájnoki mérkőzés. HÉTFŐ Kosárlabda. Balatonfűzfő: férfi Balaton Kupa-viadal. A Mészáros János Mgtsz megnyitotta ADAM LÁSZLÓ UTCA 22. alatt takarmány- és táp- boltját. Nyitva: hétköznap 6—18-íg, vasárnap 6—12-ig. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Gyorsul, s szemem előtt egybeolvadnak a piszkos ablakok; Izzó parazsú csikk repül az egyikből, némán csapódik lábam elé. Sebaj, legalább egy csikkel kevesebb rondítja a kupé padozatát. W Rabsága kerete egy alig másfél méter sugarú kör, annak területén szenved az őt környező szabadság láttán egy elején-hátulján fekete csimbó- kos puli a borozó bejáratánál. Fejtöve szőrcsimbókjai eltakarják a durva nyakörvet, amelyből húrként megfeszülő, kopott bőrpóráz meredezik a bejárati kerítésoszlop felső pereméig. Feszül, 'aztán ernyedten aláhull az a bőrhúr — hűen közvetítve a rabságra ítélt szegény pára hol kitörni vágyó, hol fogságát ösztönösen megérző mozdulatait. Láthatóan szenved a mezők adta szabadságra született jószág az aszfalton. Vinnyog, morog s meglódul — olyankor feszül a póráz; hátrál, tappanesával kaparná a földet — de csak