Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

4 ^Mígím. 1986. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Több a százasnál Megvallom, szeretek vásárol­ni a szentendrei 239-es élel­miszerboltban. Tisztaság fo­gad mindig és előzékenység. Az sem közömbös, hogy a kü­lönböző kéréseket jó kereske­dőként — a lehetőségektől függően — teljesítik. Ez a bolt általános vonása, jó értelem­ben hat kivételesnek, aminek pedig természetesnek kellene lenni mindenütt. Ami azonban még egy Jú­liusi hétköznapon történt ve­lem; meghatott. Annál inkább, mert sokszor találkozunk in­dokolatlan durvasággal, türel­metlenséggel, tapintatlanság­gal. Bármilyen nehéz, rá kell döbbennünk: mi sem vagyunk tökéletesek. Valamit azonban most újra megtanultam a szentendrei Füzes-parti 239-es kereskedelmi egységben, hogy csak a jóra, szépre érdemes Összpontosítani. A tárgyra térve: a boltból távozva otthon vettem észre, hogy egy százasom hiányzik. Magamat hibáztattam, mivel a pénzt csak úgy zsebbe tettem, így kiránthattam valahol. Mégis, amikor kenyérvásárlá­si szándékkal újra a 239-es üz­letbe mentem, megkérdeztem: véletlenül nem találták-e meg a száz forintosomat? Rozsnyai Pétemé, a boltvezető ezúttal is kedvesen mosolygott, mint mindig, s szólt a pénztárnál sebesen blokkoló férjének, szí­veskedjen átadni a százast. Zavartan álltam, szinte hi­hetetlennek éreztem az ese­tet. Nagyan boldog voltam. Még most is lelkesülten gon­dolok arra, hogy egy ismeret­len néni felemelte, s odaadta a pénztárosnak, . az eltette, megőrizte, majd átadta nekem. Ami velem történt, az nem a száz forint históriája, hanem az emberségé, a becsületé. Losonci Miklós Gázzal fűtött sugárzó Rendkívül energiatakarékos, korszerű hősugárzók gyártását kezdték meg a FÉG angyaföldi gyárában. A korábbi változa­tokhoz képest mintegy kétharmad résszel kevesebb energia­hordozóra van szükség az új sugárzó üzemeltetéséhez. A ké­szülékeket elsősorban csarnokok fűtéséhez, szárítók, baromfi­keltetők olcsóbb, gazdaságosabb üzemeltetéséhez, valamint lakóhelyek és munkahelyek fűtéséhez ajánlják a gyártók. Az idén kettőezer készül, azonban a növekvő érdeklődésre való tekintettel a következő években már évente tízezer darabot kívánnak gyártani az új, földgázzal és PB-gázzal egyaránt működtethető sugárzókból. iiként boldogulnak a jeivényüzemben? Ahol a teljes bizalom a nőké $ Amolyan jópofa — kedélyes kérdésnek tűnhet, hogy ugyan ki képviseli a férfiak érdekeit egy üzemben, ahol a dolgozók túlnyomó többsége nő. Ám az érdekvéde­lemmel foglalkozók magabiztos komolysággal állítják: ők miildetit megtesznek, bárki is jöjjön kéréssel, pa- nasssaL ielnokíjí I t Magyarázatképpen: Az Ál­lami Pénzverő tápiószelei jel­vényüzemében 10 férfi jut a B5 nőre. Ilyen körülmények között érthető, ha a bizalmi, 6 6 helyettese a csoportók élén — a szebbik nem tagja. Akárcsak Háfra Istvánná, az üzem vezetője, aki nyomban azt is elmondja, hogy a bel­földre termelt 60 millió, s a tőkés exportra szállított 10 millió forint értékű jelvényt, kitüntetést, kulcstartót a nők készítik, a férfiak a karban­tartók, a fűtők, az éjjeliőr. S az asszonyok, lányok, noha részben gépesíthető lenne, tisztán kézi munkával gyárt­ják a medáliákat, festenek, van tehát oldószergőz, igaz, elszívó berendezés is. Rugalmas kezdés Pintér Sándorné jelvény­festő, az egyik bizalmihelyet­tes, így beszél a vasasszak­szervezet itteni tevékenységé­ről: — Nem más, mint egye­bütt. A fő feladatunk, hogy segítsük a termelést, mozgó­sítsunk egy-egy kampányfel­adatra, hiszen a munka ha­táridős, s megrendelési téte­lekben, rohamokban jön. Per­sze legalább ennyire fontos, hogy a dolgozók érdekeiért, gondjaik megoldásáért kiáll­tunk. Utazási kedvezmény, segély, üdülőjegy itt is kell s a tagbélyeget is mi árusít­juk. — Valóbam nem teremt kü­lönleges helyzetet, hogy a munkások zöme nő? Elmosolyodik Pintér Sán­dorné: — Azért , a férfiakkal könnyebb. Kevesebb a családi problémájuk, nem nyomasztja őket s második, harmadik műszak. Kisgyerekes anyák is vannak közöttünk szép szám­mal, a 70 százalék gyermeket nevei. Ezért már eleve úgy alakult, hogy 4 különböző mű­szakban kezdünk, van aki reg­gel 6-ra jön, van aki fél 7-re, 7-re vagy 8 órára. Tiílcrás szombatok — Azért nem olyan egysze­rű a dolgunk — veszi át a szót k másik bizalmihelyettes, György Istvánná jelvénysze- rélő. — Például a SZOT-be- utalók között kevés a két­gyermekes, a bizalmicsoport­ban hosszasan egyeztetjük mindig, ki, mikor menjen nyaralni. Van szerencsére vál­lalati üdülőnk, önköltséges áron is lehet pihenni, így vé­gül azért senki sem marad hoppon. Vagy egy másik pél­da: amikor bevezették a sza­bad szombatot, a kisgyerme­kesek sorra jöttek, hogy szom­baton zárva az óvoda, nem tudnak aznap dolgozni. Gyor­san döntött az üzem vezetése: ha nem, hát nem. De a mun­ka nem szünetelhet, jöjjön szombaton — a túlórapénzért — dolgozni az, aki tud. S a többiek sem feltétlenül fizet­nek rá, túlórázni hétköznap is lehet. A fiatalabbak • rá is kényszerülnek, hiszen az ott­honteremtéshez elő kell te­remteni az anyagiaikat. — Ném lett ebből vita? Koncz Lászlóné jelvénysze­relő, ugyancsak bizalmihe­lyettes szerint ebből nem, de a bér körül jó lenne rendet teremteni. — Arról van sző, hogy e csoport kap -teljesítménybért, s aki nem húz, vagy keve­sebbre képes, az a kollektíva kárára gyenge. Nincs kötele­ző bérfejlesztés, és három hó­napnak kell eltelnie, hogy a rosszabbul dolgozók jövedel­me végül is csökkenhessen. A kiemelkedő egyéni teljesítmé­nyeket kellene jobban megfi­zetni. Olykor az is összezör­dülés oka, hogy minden mun­ka más. van kis széria és óriá­si. nehéz összehasonlítani, arányba állítani, s így bérezni ezeket. Adnak magukra A szakszervezeti tisztségvi­selők említik, nem Háfra Ist­vánné büszkélkedik ezzel: a mozgalom és az üzem vezeté­se könnyen boldogul egymás­sal. Hiszen mindenki tudja, hogy a termelési értéküknek legalább egynegyede tiszta haszon, s az egyén is csak úgy boldogulhat, ha az üzem si­keres. Márpedig az. A mai napig is emlékezetes .tényként elevenítik fed a tanulságos ku­darcot: egy osztrák megren­delésnek egynapos késéssel tet­tek eleget (ez volt a leghosz- szabb késedelem, még három esztendeié);4 s ' csak csökkent áron vették áfa jelvényeikét. Azóta adnak magukra, el­végre nemcsak a királyok ud­variassága lehet a pontos­ság ... Mi más lenne jobb elisme­rése a szakszervezeti tisztség- viselők helytállásának, mint­hogy ismét bizalmat kapnak. A legutóbbi választáskor he­tük közül csupán egy volt, aki helyett másra voksolt a tag­ság, de csak azért, mert az illető nem vállalta tovább a feladatot. S az is méri a moz­galom vonzerejét: az üzem­ben dolgozók közül mindösz- sze egy akad, aki — mert újonnan jött — még nem tag­ja a szakszervezetnek. Nem csoda, ha ezen a munkahe­lyen a fluktuáció is csekély. Jövőre lesz 20 esztendős az üzem, s minden harmadik dolgozó 20 éves törzsgárda- jelvényt, jutalmat kap. Apropó: a jelvényt termé­szetesen maguk készítik... V. G. P. Randevú hetente négyszer Alsó-Gödcn Jól forgatják már a lapátot Hiába is törtem a fejem, különösebb nevezetessége ma már nincs a régi Alsó-Gödnek. Valamikor a harmincas évek végén, a negyvenesek elején a Nyugat íróinak ta­lálkozó, pihenőhelye volt Alsó-Göd. A strand ma is megvan, a napfény, a víz a vízisportok szerelmeseit csá­bítja errefelé. Fölfelé a Dunán kajakok, kenuk húznak, egy-két kishajó — élet van a vízen. Délután fél négy és négy között izmos, fiatal srácok randevúznak hetente négyszer az alsó-gödi csónakház előtt. Nem kulcsosok Vácról várják edzőjüket, majd vízrebocsátják a koránt­sem korszerű, ám még edzésre jól használható hajókat. S az­tán irány folyással felfelé, kö­vetkezhet az erőpróba. Négy órán át, levezetik azt a feles­leges energiát, mely korosz­tályukból oly sokat előbb csínytevésre, majd garázdaság­ra csábít. Nekik azonban itt á víz, a kemény edzés, hiszen alapozni kell a következő ver­senyre is. A napok értelmét, célját számukra az edzések jelentik — nem a bandába verődés, a kóborlás. Igaz, a la­káskulcs is ott lapul legtöbb­jük zsebében — ám a megszo­kott értelemben mégsem kul­csos gyerekek ők. Céljuk, napjaiknak értelme van a szünidő minden pillana­tában. Néhány kilométert ke­rekeznek, hogy bekukkant­hassanak az ország egyetlen hajóépítő műhelyébe. Megfor­gatják az éppen készülő lapá­tot, szemügyre veszik a for­más hajótestet. Latolgatván, milyen is lesz, amikor elké­szül, amikor a divatnak meg­felelően sárgára-fehérre lak- kozzák-mázolják ennek a ritka szakmának képviselői. Alsó-Göd, strand. Bázisa, otthona a gödi Dunamente Tsz kajak-szakosztályának. Igaz, bármerre néz az ember, hamar kideríti, itt mindenen a tsz címkéje lóg, a vendéglő éppúgy kezelésében van, mint a büfé. S a csónakház, .táro­zóiban e meghúzódó . kajakok mindegyike. A tsz színeiben Ritkán hallani arról, hogy a tsz-nek kajak szakosztálya van. Ml ennek az oka — kér­dezem már az edzőt, Csereklye Józsefet, aki Vácról érkezett, hogy a fiatalokkal délután négy órakor vízre szállva este nyolcig keményen dólgozza- nak. A majdani sikerért, azért, hogy közülük valaki a váloga­tott keret tagja lehessen. Ahogy edzőjük is az volt, míg aktívan versenyzett. — Csendesen meghúzódunk itt. Látogatóink, segítőtársaink a szülők. Hogy hallatunk-e magunkról? Azt hiszem igen. Július 27-én volt az országos vidékbajnokság, s a K2 ifi fiúk versenyén hatezer méteren a hatodik helyet szereztük meg tizennyolc induló hajó közül. S nem rég dolgozunk együtt, meg .kölcsönkért hajókkal in­Rekordhozam a Bentában A Bcnlavölgye Termelőszövetkezet 75 hektáros őszibaracko­sában félidejéhez érkezett a gyümölcs szedése. Eddig egy hektárról mintegy 95 mázsa ízletes gyümölcs került a konté­nerekbe, s ez meghaladja az átlagot. (Hancsovszki János fel­vétele) dúltunk, akkor már ez is va­lami. — Hogyhogy kölcsönha- jókkal? Mikor egy teniszütőt sem adnak szívesen kölcsön. S itt hajók is vannak? — A sportág összetartására jellemző, hogy a. nagy sport­egyesületek, például a Buda­pesti Honvéd, de mondhatnék mást is, a futam lebonyolításá­nak idejére ad kölcsön hajót. Persze nem olyan egyszerűen, de ad. A tározóban van kajak, csakhogy a tíz üzemképes mindegyike elavult, régi típus. Edzésre Jó, de versenyzésre már nem. Aki ezekkel indul, annak már a startpisztoly el­dördül tekor biztosított a jóné- hány méteres hátrány. Mi ed­dig hét versenyen indultunk kölcsönhajókkal. A legkorsze­rűbbekkel. Nem mintha a tsz nem áldozna a szakosztályá­ra. Az éves keret százezer fo­rint, de úgy tudom, tavaly mindössze két versenyen vol­tak, s tízezer forintot sem köl­töttek el.., — Szívesebben beszélek a mostani helyzetről, az tartozik rám. Ez a húsz-huszonkét gye­rek, akikkel hetente négyszer négy órát foglalkozom, mind­egyike gödi, s megszállottái a kajakozásnak, a víz szerelme­sei. Olyanok, amilyen én vol­tam tizenegy éves koromban, amikor kajakozni kezdtem. Hajóépítők bázisa — Ami az eszközöket illeti. A Kajak Szövetség szívesen adna egy magot, így nevezik a negatív hajót; 'amire, ® pozi­tív felépíthető. Ez azoban pénzt igényel, a nyersanyagok megvásárlásához a tsz segítsé­gére is szükség lenne. Haszna? Csak a versenyeken elért ered­ményekben köszönne, köszön­hetne vissza. Csereklye József, a Gödi Dunamente Tsz önelszámoló hajóépítő melléküzemágának vezetője. Az országban ma ez az egyetlen hajóépítő üzem. Nem is tekint vissza nagy múltra, hiszen tavaly szeptem­bertől dolgozik. A kajakozás után a másik nagy szerelem­ről, a hajóépítésről beszélge­tünk. A szakmáról, a megren­delésekről. — Ne egy nagy üzemre gon­doljon. Pillanatnyilag hárman dolgozunk Vácott, ott a köz­pontunk, telephelyünk, nevez­hetjük műhelynek is. A terme­lés éves szinten 150 darab ka­jak és 150 kenulapát. Szeret­ném. ha ez is eredményt hoz­na. Eddig az Artexen- keresztül ötven darab kenulapátot ad­tunk el. Szöulba szállították. A hazai szakosztályok, a Dó­zsa. a győriek is vettek már tőlünk. A világbajnokságon a válogatott keret a nálunk ké­szült lapátokkal evezett. Hogy milyenek? ízlik nekik. — Kajakot, túrahajót eddig magánosoknak építettünk, megrendelésre. Hogy nem hir­detjük magunkat. Nem! A ví­zen gyorsan száll a hír. Nem kell külön reklám. Meg félek is a hirdetéstől. Attól, hogy a hirtelen befutó sok megren­delésnek nem tudunk időben eleget tenni. S az az üzlet ro vására menne, hitelünket ron­taná. Hárman nem győznénk a rohamot állni. Vízi élet bölcsője? — A szakmája hajóépítő. Hol tanulta? Mi a lelke egy hajónak? — Vácott, az utolsó maszek­nál dolgoztam, Együd Zoli bá­csinál. ö ma már nyugdíjas. S a kérdés másik fele: bármily furcsán is hangzik, a hajók lelke ma már o külső máz. Az a divatos fehér-sárga szín, melyet az importból származó drága gélanyag biztosít. A váz alapanyagból készül, mely ütés- és időálló, Importból származik, bár a Tiszai Vegyikombinát tudná gyártani, de nincs "rá keres­let. Ám nemcsak mi,hajóépí­tők használhatnánk, kiválóan alkalmas például esőcsatornák élettartamának meghosszabbí­tására is. Ezért nem értem, miért nem kell a belföldi piacon. A hírek szerint a Váci Hajó­gyár edzőjeként több neveltje a válogatott keret tagja lett. Miért fordított hátat a hajó­gyárnak, s jár ma Gödre? — Mondhatnám, hogy az ál­lásom ma már a tsz-hez köt, de nem ez a teljes igazság. Rapsződikus természetű va­gyok. Nem szeretem, ha a há­tam mögött, nélkülem enged­nek el más egyesülethez gye­reket. Igen, heten kerültek ne­veltjeim közül a válogatottba. Gyulai Kati, Gyulai Zsolt is Vácról indult el, a kezem alól... De talán a jövő fonto­sabb, mint á múlt. Az, hogy nagyon jó hajókat szeretnék építeni, mélyek nemcsak a hazai vizeket hasítják. Szeret­nénk a gödi tsz hajóépítő ága­zatának termékeit külföldön is ismertté, keresetté tenni. S számomra legalább ilyen fon­tos: a víziélet egyik bázisává váljon Göd. Kilenc-tizenégy éves gyérekekkel, harminc­negyvennel szeretnék jövőre foglalkozni. Ehhez azonban az kellené, hogy egy volt kajako- zót, aki Gödre nősült, a tsz edzőnek alkalmazzon. Beszél­tünk mar erről az elnökkel. Nincs végleges döntés, de nem is zárkóztak el a megoldás elől. Hiszen egyedül a husz- huszonkét gyerekhez, meg újabb harminc-negyvenhez ke­vés vagyok. ★ önszorgalomból meg a szü- jők segítségével, önellátásra berendezkedve egyhetes ed.20- •táborban voltak a Szentend­rei-szigeten a gödá.Jtsz .kaják- szakosztály anákJ 1 tagjai,'", Gse- reklye József időt, fáradságot nem sajnál arra, hogy o vízi- élet bölcsőjét, netán a jövendő válogatottaiét megteremtse Al- só-Gödön. Az elképzelés iga­zán jó, hiszen túl azon, hogy a nyaranta csellengő, tétlen­kedő gyerekek egy részét ezek a foglalkozások lekötnék, talán a magyar 'sportélet is nyerne ezzel. Hiszen a tehetségek fel­kutatásának, kinevelésének ez az útja. Varga Edit U-vitaminnal Sikeres kísérlet Több gazdaságban sikeresen próbálták ki az állatállomány gyógyítására és takarmányo­zására a mesterséges V-vi- tamint, amelyet a Reanal fi- nomvegysíergy árban állíta­nak elő. Ennek az egyébként csak a káposztafélékben elő­forduló vitaminnak jótékony hatása az emberi szervezetre a gyomorfekély gyógyításában régóta közismert, állattenyész­tési célokra való felhasználá­sának lehetőségét azonban csak néhány éve vizsgálják a kutatók. Az első kísérleti eredmények azt bizonyították, hogy ez a vitamin gyógyítja a sertések gyomorfekélyét is, aminek kialakulására — az intenzív tartás körülményei között — fokozottan hajlamo­sak az állatok. A készítmény­ről azt is megállapították, hogy a takarmányba keverve , növeli az állatok étvágyát és meggyorsítja súlygyarapodá­sukat is. A sertések gyógyításánál, hizlalásánál tapasztalt kedve­ző eredmények alapján ta- karmányadalékként több nagyüzemben és háztáji gaz­daságban is megkezdték a ké­szítmény kipróbálását, majd rendszeres alkalmazását más állatfajtáknál is. Az esetek többségében az állatok szo­kásosnál gyorsabb súlynöve­kedését váltotta ki. A növekvő igények kielégí­tésére a Reanalban a gyár­tás megkezdése óta már csak­nem háromszorosára bővítet­ték a szintetikus úton előállí­tott U-vitamin termelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom