Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM 1986. JÚLIUS 2.. SZERDA Népi ellenerők vizsgálták Mivel tutinak szolgálni minket? Építeni kellene A vasútállomás gondjai Fura alak Ballagás, pedagógusnap. Az iskola bejárata, az ud­vara, termei, folyosói, az asztalok és minden elkép­zelhető hely virágokkal dí­szítve. Vége az iskolától és a pedagógusoktól való bú­csúzásnak. Az alig egy óra hosszat tartó ünnepség alatt mit sem veszítettek színpompájukból az ünnep fényét emelendő virágok. Mindezek ellenére a taka­rítónők hamarosan megje­lentek, ' majd letépték és leszaggatták a jobb sorsra érdemes növényeket. Temető. Gondozott sírok között két elhagyott. A községben mindenki tudta, egykori tanítók hamvai nyugodnak a hantok alatt. Virágokat és Ígéreteket a búcsúzó tanítványoktól ta­lán csak a temetéskor kap­tak. Ismerősöm fura alak. Ballagáskor pedagógus­napkor összeszedi a kido­básra szánt, de még friss virágokat. Sírcsokrokat ké­szít belőlük, és szinte szé­gyenkezve belopja azokat az említett sírokra. Elgon­doltam: vajon az országban mennyi ilyen elhagyott sír­hant van? Mint említet­tem, ismerősöm fura alak, fura szokással. Ügy vélem, példáját követhetjük, ahol szükség van rá. Az egyko­ri hálátlan tanítványok ha­lasabb utódai nevében. —ács Csütörtökön Tanácsülés Csütörtökön délután 1 órai kezdettel ülést tart a városi tanács, a városháza nagyter­mében. A napirend: Gödöllő és körzete hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciója, valamint a város hetedik öt­éves terve. Az ülés nyilvános. A Gödöllői Sport Club egyik kiemelt szakosztálya p női röp­labda. A lányok kétévi me­gyei bajnokságbeli szereplés után harmadik éve játszanak az NB II-ben. A- röplabda szép és látványos, de techni­kailag nem könnyű sportág, így nem csoda, ho?v játéko­saink eddig csak a bennmara­dásért Jr«— Az elmúlt bo’-mki évben különösen sok gonddal kellett megküzdenie a szakosztálynak. Különböző sérülések miatt szinte sohasem sikerült a leg­jobb felállásban játszani. Az őszi idényt ennek ellenére a 9. heb-en zárta a csapat. Saj­nos a tavaszi mérkőzések előtt újabb gond jelentkezett. A csa­pat irányító játékosa, Kardos- né, elköltözött Gödöllőről, s az ő hiányát naimon megérezte az együttes. A kezdő csapat­ból Szentivánszki és Süpek szinte állandóan sérülésekkel bajlódtak, ezért több mérkő­zésen csak az ifisták szerepel­tetésével tudott kiállni a gár­da. A bajnokságot a 11. helyen zárták, s osztályozó mérkőzé­seken kellett küzdeni a benn­maradásért. Ezeken a találkozókon már jól szerepelt a csapat. A baj­nokság vége felé Gödöllőre ke­rült a korábban az NB I-es Eger SE csapatában játszó Se­regi. Éva, aki ősztől itt fog tanítani. Az ő közreműködésé­vel sikerült Kecskeméten va­lamennyi ellenfelet legyőzni, s a további szereplést lehetővé tenni a magyar bajnokság második vonalában. Az osztályozón sikeresen részt vett játékosok a követ­kezők voltak: Bódi Krisztina, Dóczi Judit, Havas Szilvia, Ki­szel Erika, Kolozs Julianna, Maukné Kolozs Erzsébet, Se­regi Éva, Somogyiné Szántó Zsuzsa csapatkapitány, Sza- niszló Andrea és Zsulya Ág­nes. Az ősszel kezdődő új baj­noki évre a korábbinál is ala­posabb munkával készül a csapat. Augusztus 13. és 20 között Tabon edzőtáborozik az együttes, ahol napi két edzés­sel alapoznak. Ezután a hó­nap végéig itthon folytatják A bajnokság szeptember 13-án kezdődik, előtte edzőmérkőzé­Ártatlan gyermekként azt hittem, a boltok, műhelyek homlokzatára azért tesznek táblákat, hogy tudassák, mi folyik a redőny mögött, s ha szükségünk van a termékre, szolgáltatásra, térjünk be. A pékségben kenyeret sütnek, a cipészműhelyben lábbelit ké­szítenek, javítanak, a hús­székben kolbászt és karajt mórnak. Csempe, tapéta Ma már nem hiszek ilyes­mit. Ma úgy gondolom, hogy a táblákat megtévesztés­re, eltitkolásra helyezik a homlokzatokra. Mire gondol­jak, ha már messziről azt lá­tom, hogy Texgraf, Mobil, Fontana? Legfelejbb arra, vajon mi folyhat a falak mö­gött, s miért virítanak ezek a szavak a cégtáblán? A városi népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén ilyen című jelentést tárgyal­tak: Az új gazdasági formák működése és hatásuk a lakos­sági szolgáltatás színvonalára. Ha -valaki a lakosságot akar­ja szolgálni, az bizonyára föl­hívja erre a figyelmet. Már a cégtáblával is, hogy lássuk, mivel ’ foglalkoznak, mivel akarnak szolgálni bennünket. sekkel és Tatabányán egy NB Il-es tornán való részvétellel igyekeznek lányaink minél jobb formába lendülni. Az a cél, hogy jövőre ne kelljen osztályozóval elérni a benn­maradást. A lányok nagyon fogadkoznak, hogy legalább 1- 2 hellyel előbb foo--'- végez­ni. A szakosztály ifjúsági csa­pata sikeres évet zárt. A há­rom éve tartó következetes, szorgalmas munka idén meg­hozta a gyümölcsét. Ifista lá­nyaink az NB II. bainokságá- ban a 4. helyen végeztek, úgy, hogy a bronzérmesekkel a pontszámúk és a játszmaará­nyuk is azonos volt és csak a játszmákon belüli pontará­nyuk volt 0,14-dal rosszabb! Olyan csapatokat előztek meg, mint az NB I-be jutott Duna- varsányi SE, vav" az évekig NB I-ben szereplő Jászberé­nyi Lehel SE. A siker része­sei : Balogh Szilvia, Bódi Krisz­tina, Buchernaf Erika, Dóczi Judit, Havas Szilvia, Kiszel Erika csapatkapitány. Papp Katalin és Szaniszló Andrea. Az ifi öt játékosa az ősztől már a felnőttgárdában szere­pel, ezért a sikerek kovácsa, Dóczi István edző újoncokkal vág a következő bajnoki év­nek. A GSC-ben tisztában vannak azzal, hogy következe­tes és módszeres utánpótlás­neveléssel lehet hosszú távú NB Il-es szereplés. Már 10-11 éves korban ismertetik a lá­nyokat a sportággal., A Kari­kas iskola sporttagozatos osz­tályaira építve, két csoport­ban járnak heti három edzés­re a gyerekek. Velük Somogyi József és Körösfői András fog­lalkozott. Az Erkel iskolában Somogviné Szántó Zsuzsa már harmadik éves oktat'a a röp­labdát. Csapata a megyei út­törő-olimpián bronzérmes lett. A Petőfi iskolában Lencsés Csaba alakított szakkört. A sportkör elnöksége Matyz Sán­dor ügyvezető elnök vezetésé­vel igyekszik minden feltételt megteremteni, ami a folyama­tos sikeres szerepléshez kell. Mindezek biztató jelek arra, hogy néhány év múlva meg­lesz az állandó utánpót’és. Körösfői László Egy-két vizsgált egység neve: Delta, Kardán, Bendix, Mo­zaik, Autovill. A legutolsó ta­lán még sejtet valamit. A többi? Mire vállalkozhatnak a Bendix, a Mozaik emberei? Fogalmunk sincs. Mint a je­lentésből kiderült, eme szer­vezetek tagjainak eszük ágá­ban sincs a lakosságot szol­gálni. Hát mi? Az ülésen ilyeneket mondtak róluk: egyik napról a másikra élnek, sem idejük, sem létszámuk, hogy lakossági munkát vállal­janak, tömegcikkeket gyárta­nak, gyorsan szeretnének meggazdagodni, nem érdekük, hogy legyen felügyeleti szer­vük ... Csúnya, rossz bácsik, szedtevet'te. teremtette, hát szabad ilyesmit csinálni, mi­közben falusiak portáján ott álldogálnak a drága masinák, s nincs, ki megjavítsa őket?! Ott magasodnak az emeletes házak, s könyörögni kell, hogy valaki fölrakja az olasz, an­gol csempét, tapétát, lera­gassza a parkettát. Alapító okirat Még jó, hogy vannak népi ellenőreink, akik fáradságot nem kímélve vizsgálják, mi­ben szorgoskodnak ezekben az új formákban az emberek. Ez a mostani jelentés utóvizsgá­lat nyomán készült, amiből a vak is láthatja, volt már alapvizsgálat is. Két évig vizsgálódtak, 1984-ben és 1985-ben. az idén tavasszal helyszíni szemléket tartottak. A bizottsági ülésen tapasztal­hattuk. alaposan dolgoztak. Következtetésük azonban rö­vid és sovány: száz jogszabály sem volt elég a szolgáltatások színvonalának emelésére. Itt be is fejezhetnénk, ha nem lennénk kíváncsiak arra, mi is vezérli az új formák­ban dolgozókat, akiktől a la­kossági szolgáltatás színvona­lának emelését remélték. Idé­zet a jelentésből: Megalaku­lásukat az elérhető többletjö­vedelem, az egyéni képessé­gek, szakmai ambíciók kibon­takoztatása, a kötetlenebb munkavégzési feltételek mo­tiválták. Szomorúan rögzíthet­jük. ránk még csak nem is gondoltak. Azt is megállapí­Szakmunkásképző intézet­ben tanító ismerősöm mesél­te a minap: — Szakmunkás- »vizsgán történt, hogy a kőmű- vestainulónaik válaszfalat kel­lett raknia, a mester véletle­nül neki támaszkodott, és ösz- szedőlt a fal. A válaszfalat ra­kó fiatalembert három évig képezték, tanították, nevelték. Szakoktatók, tanárok meste­rek bajlódtak vele. Tanköny­vek garmadáját fogyasztotta el. Habarcsot, téglát, cementet használt fel. Részt vett világ­nézeti óráikon, kultúrprogra— mokon, KISZ-gyűléseken. Megtanulta a munkavédelmi előírásokat, járt magyar és tör­ténelem órákra stb.. stb. Mind­ezek ellenére mégis összedőlt a fal. És ha ez megtörténhetett, akkor máris érthetőbb, miért vannak tízcentis repedések a házgyári lakások falain, miért marad kezünkben a vízcsap vagy a kilincs, miért mozog á frissen beépített ajtó foglalata, miért ágaskodik a felfeslő ta­péta sarka, és egyáltalán, miért van újabb és újabb ha­táridő-módosítás az építkezé­seknél. Csodálkozhatunk-e, hogy egyáltalán felépülteik a hatalmas lakótelepek a váro­sokban. s az új falurészek a községekben ? A beszélgetést követő né­hány nappal a túrái Galga- vidéke Áfész irodaházában jártam, ahol éppen a leendő szakmunkástanulókkal foly­tották, hogy a kisvállalkozá­sok többsége az alapító ok­iratban rögzített) tevékenysé­get folytatja. Ám h.a abban szerepelne olyasmi, ami eset­leg szolgálna bennünket, azt nem csinálják. A Bendix te­vékenységi körében találtak olyat, hogy jármű- és alkat­részjavítás. Ilyesmivel azon­ban egyáltalán nem foglalkoz­nak, hanem felületet nemesí­tenek. Nekünk pedig otthon, a lakásban, a ház körül a leg­ritkább esetben van szüksé­günk felület nemesítésére. Oiykor az udvar felületét kell nemesíteni. Említettük, a népi ellenőrök szorgalmas, alapos emberek. Aki szorgalmasan keres, az talál. Pécelen, működik a Szi­getelő és Állagmegőrző GMK, Közvetlen lakossági szolgálta­tást ők sem végeznek, a fő­városi ingatlankezelő válla­latnak dolgoznak, s így köz­vetve lakossági igényt elégí­tenek ki, s ezáltal hiánypótló a szerepük. Most pedig tessék jól figyel­ni. rövidesen a velőhöz érünk. Idézet a jelentésből: ... az volt a tapasztalat, hogy a sza­bályozás nem ösztönöz kel­lően a lakosság részére törté­nő munkavégzésre. A Kere- pestarcsai Kardán Járműjaví­tó és Szolgáltató Kisszövetke­zetnél végzett vizsgálat meg­állapítása szerint a dolgozók anyagi érdeke azt kívánja, hogy minél több közületi szolgáltatást végezzen a szö­vetkezet, a közületi munkák esetében a 134 forintos rezsi- óradíjból 33,50 forintot tud realizálni, míg a lakossági szolgáltatásnál a 80 forintos rezsióradíjból csak 20 forint illeti meg. Hová vigyék? Kész. Csúnya, rossz bácsik? Nem. Ésszel kalkuláló embe­rek. Otthon várja őket a csa­lád. Minél vastagabb boríték­kal jövének, annál több a pu­szi és az öröm. A pénzből majd vesznek ügs^es háztartá­si gépeket, videót, magnót, színes tévét. S ha meghibá­sodik? Hogy hová vigyél^ ők sem tudják. K. P. tattafc beszélgetést. Fiatal, vi­dám, csillogó szemű, tizenéves lányok, akiknek egy része kereskedelmi tanuló lesz, má­sik része pedig a, konfekció- üzemben tanulja majd meg a szabás-varrás tudományát. Mind-mind rajongással be­szélt választott foglalkozásá­ról, s állították egységesen: évek óta erre készültek, hogy' a varrógép mellé ülhessenek, illetve a pult mögé állhassa­nak. Bizonyítványuk közepes volt az általános iskolában. Kérdésemre minden szégyen­kezés. nélkül válaszolták: Nem szerettünk tanulni. Minket nem érdekelt a töri, nem ér­dekelt a matek, untuk a ma­gyart, a sok süket dumát. Kovács Sándor hatvanöt évesen szakoktatóként most ment el nyugdíjba, — Inasnak lenni nagyon nagy dolog volt. A Mávagban voltam ipari ta­nuló. de ehhez a középiskola négy osztályának elvégzése kellett, és vagy nagyon jó bi­zonyítvány, vagy pedig pro­tekció Nekem a bizonyítvá­nyom kitűnőre sikeredett a péceli .állami polgári iskolá­ban, ezért vettek fel a Máva.g tanulói közé. Legalább olyan büszkén, öntudattal viseltem az inasok egyensapkáját, aho­Kereskedelmi őrjárat című sorozatom május 19-én meg­jelent fejezetében jeleztem, hogy látogatást tettem a MÁV-pályaudvaron, és észre­vételeimről külön írásban szá­molok be. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján, 1965. április 4-én adták át itt az újjáépí­tett királyi várótermet. E nap­tól szolgálja az utazóközönsé­get. Ybl Miklós tervei alapján épült a váró, melyet a máso­dik világháború utolsó szaka­szában a fasiszták valósággal kiégettek. Meg kell jegyezni, hogy a tervezőnek, majd a kivitelezőknek a gazdaságos­ságot kellett szem előtt tar­tani. Külső megjelenésében az újjáépített mű majd minden részében eltért az eredetitől. Egy cél volt, fedelet bizto­sítani az utazóknak. Húsz évvel később, 1985 februárjában népes sereg gyü­lekezett az állomásfőnök, Pé­ter András irodájában. Tudni kell, hogy a gödöllői állomás 1981 óta a MÁV miskolci igazgatóságához tartozik. Per­cek alatt megtörtént a hiva­talos kapcsolat felvétele, a bemutatkozások. A beszélge­tésből kiérzödött, az illetékes munkatársak felfigyeltek a gödöllői műemlék épületre, me­lyet előzőleg nem az eredeti állapotába állítottak helyre. A tanácskozásról szóló tudó­sításunkban elmondottuk, a tervezők serénykednek, hogy a várossá nyilvánítás huszadik évfordulójára elkészüljenek a papírmunkával, és jövőre (1986) elkezdődhesen a kivite­lezés. Belátható időn belül szép műemlék épületet kap vissza Gödöllő közönsége, ír­tuk akkor. A határidő talán nem is za­varna, hiszen az azokban tör­E hónaptól érvényes a vá­rosban és a községekben az igazgatási és egyéb szervek új ügyfélfogadási rendje, a szolgáltatási és kereskedelmi egységek nyitva tartási ideje, amelynek célja, hogy munka­időn kívül intézhessük ügyeinket, vásárolhassunk be. A tanácsok minden hétfőn 18.30- ig fogadják az ügyfele­ket. A tanácsi intézmények és más szervek, földhivatal, Állami Biztosító, takarékszö­vetkezetek, bíróság, ügyészség, rendőrség, szakorvosi rende­lők hétfőd napokon szintén 18.30- ig kereshetők föl. Kivé­tel az OTP, ahol 18 órakor zárinak. Szombaton 8-tól 12 óráig ügyeletet tartanak a ta­nácsok. gyan az egyetemistáik viselték az övékét. Tudtam — eleget elmondták —, a munkásosz­tály tagja leszek. Az erre va­ló készülődés nemcsak az én, hanem társaim életét is meg­határozta. Tanultuk a szak­mát, olvastunk, sportoltunk, ott lábatflankod tűink a nagyok között, hogy ellessük a mes­terfogásokat, a szakma titkait, fortélyait, s közben a meste­rek okos szavára figyelve for­málódott emberségünk is. — Hosszú évtizedeken át foglalkoztam ipari tanulókkal, s most, amikor eljöttem nyug­díjba, sok-sok év tapasztala­tával a hátam mögött elmond­hatom: a mai fiatalok több­ségénél kevesebb felelősséggel találkozik az ember. Hogy mi az oka? Lehet, az otthoni szemlélet: legyen meg minde­ne a gyereknek, ami nekünk nem volt meg. De az is lehet, hogy a nagyobb lehetőségek sokasága, a választási kínálat gazdagsága teszi az ifjakat az életet könnyebben élőkké. Őrzök még egy ebbe a té­mába tartozó beszélgetést. Kiss Laci most két esztende­je szerzett szakmunkás-bizo­nyítványt. Együtt utaztunk az autóbuszon, s mivel szeretek ténő elcsúszások megszokot­tak, a pontosság volna meg­lepetés. A készülő tervek ál­lásáról nem hallani, a kivi­telezésről még kevesebbet. E gondolatokkal érkeztem hosszú idő után ismét az ál­lomásfőnökhöz. Végighallga­tott, egy szót sem szólt közbe, majd egy szekrényhez lépett, és onnan iratiköteget vett elő, elém tette. A vaskos kötet bi­zonyította, hogy Péter András a maga .vonalán mindent megtesz a rendellenesség, a balesetveszély megszünteté­séért. Magam is szenvedő alanya vagyok mindazoknak, ami az utasokat érinti. Sajnos legtöbb levelemre választ sem kapok, ami pedig a műemlék épületet illeti, nem tudom, mikor nyer igazságot Ybl Miklós. A váró előtti feltöredezett peron bal­esetveszélyt rejt magában,' kellemetlen, hogy a várótermi cserépkályhák hasznavehetet­lenek. Kilopták ajtóikat, tisz­títónyílásukból a dugókat. A váróterem vasajtóit ha használják, olyan hangot ad- naík, hogy a legmélyebben al­vó várakozó utas is felijed. Írásomban nem hiányjegyzé­ket akarok produkálná, csu­pán felhívni az illetékesek fi­gyelmét arra, hogy az utazó- közönség számára mielőbb te­remtsék meg a kulturált uta­záshoz szükséges feltételeket. Körbejártuk az épületeket, és megnéztünk a felvételi épületen egy növekvő repe­dést, mely a főfalon támadt. A dolgozók tisztálkodási lehe­tőségét, a város felöli oldaton a járdában levő hiányt stb. Ideje volna, hogy az alapos felmérést az építőmunka kö­vesse, ezt-a város, az idegen­forgalom és a MÁV érdeke is megkívánja. Csiba József Az új rendhez alakították Gödöllőn a tanácsi tisztségvi­selők fogadóóráit. Az elnök minden hónap első hétfőjén 10 és 12, valamint 15 és 18.30 között várja az érdeklődőket. Helyettese minden hó máso­dik, a vb-titkár minden har­madik hétfőn ugyanezekben az órákban, A csütörtök bevásárlónap. A város nagyobb boltjai ek­kor este 7-ig tartanak nyitva. A szolgáltatók, fodrászat, fényképészet, a Delta este 8-ig. Szombaton reggel 6-tól déli 1 óráig lesznek nyitva a szolgáltató és kereskedelmi egységek. A hétfői ügyintézési napon a bölcsődék és az óvodák este 7-ig vigyáznak a kicsikre. beszélgetni, kérdezgettem az életéről: — Szeretném béké­sen leélni az életemet — mond­ta. — Én nem akarok se na­gyon gazdag lenni, se nagyon szegény. Mert az se jó, ha va­laki nagyon gazdag. Jobb, ha az ember közepesen éli le az életét. Sokra én nem vállal­kozóim. A szüleim szegények voltak, nem volt semmijük. Nem volt boldog életük, és én nem olyat akarok Inkább új életet kezdeni, másikat, mint az övék. Hogy fog-e si­kerülni, nem tudom. Általá­ban az ember akkor szokott komolyan gondolkodni, ha le­tölti a katonaidejét, ha meg­nősül, de talán csak akkor, amikor az első gyerek meg­született. De én még hol va­gyok ettől? Hol vagyok én még a nősüléstől? Hallgattam volna sokáig La­cit, de a fáradtság elnyomta. Nincs ezen miit csodálkozni. Reggel fél ötkor indul, s es­te jön haza. Magamban foly­tattam a gondolatait. Bizto­san eljön az idő. amikor úgy fog élni, ahogyan most ter­vezgeti. Amikor lesz háza, gyereke, kocsija, otthona, ami­kor felnőttként sajátjának ér­zi gondjainkat, s világunkat. El kell hogy következzen ez az időszak Kiss László és sok­sok ezer társa életében. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ni röplabda Az állandó utánpótlásért Munkaidőn kívül ügyfélfogadás, bevásárlás fiz élet kapujában Sem gazdag, sem szegény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom