Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-02 / 154. szám
özlefház épül Gvömren A Monori Takarékszövetkezet megbízásából a monori Kossuth Tsz Ferrocoop átalánydíjas elszámolásos részlege tavaly fogott hozzá a Steinmetz kapitány utcában az új üzletház építéséhez. Bár a kivitelezők azt ígérték, hogy a félév végéig átadják az épületet, erre már semmi remény, de a szeptemberi megnyitásban nagyon reménykednek a takarékszövetkezet vezetői, dolgozói. Bal oldali képünkön a belső udvar felőli homlokzat látható. Alsó képünkön az utca felőli részt láthatjuk, valamint az építők egy csoportját. (Bagóczky Sán- dorné felvételei.) Érdemes palántát nevelői Az idén a száraz tavaszi időjárás nem kedvezett a palántáknak az ecseri . Rákosmezeje Tsz paradicsomtermesztő ágazatában. Ez azzal járt, hogy a korábbi éveknél sokkal több palánta pusztult ki. Nemcsak náluk, hanem az integrációban is szükség volt tehát az utánpótlásra. Szerencsére az ágazat irányítói elő- relátóak voltak, így minden igényt ki tudtak elégíteni. Az elmúlt hetekben csaknem egymillió darab paradi- csompalántát értékesítettek az7 ágazatból. Ez közel a duplája a tavalyinak; Még a múlt hónap elején is vitték a palántákat a magánosok; szakcsoporttagok, szövetkezetek. A szomszédos vecsésieknek például azért volt szükség újabb palántaszállítmányokra, mert területüket nemcsak az aszály, hanem a jégverés is sújtotta. A paradicsomágazat dolgozói lajtkocsikkal hordták a vizet a palántákra, hogy elegendő éltető nedvhez jusson a növény. Ha kicsi,t későn is, de azért megjött az eső május végén, június elején, s ez kedvezően gyorsította a palánták fejlődését. Most azon fáradoznak, hogy megfelelő számú betakarító brigád álljon majd a rendelkezésükre.-ér Kapható, előjegyezhető Helytörténeti füzetek A monori helytörténeti kör kis füzetek megjelentetését határozta el — s ezt dicséretes gyorsasággal meg is valósította. Az első kiadványok, amelyek a Pest Megyei Hírlapban és a Monor és Vidékében megjelent helytörténeti tárgyú írásokból válogatott írásokat tartalmazták, már el is fogytak. A második kötet ugyancsak válogatást tartalmaz, de már e századi eseményeket érintően, még kapható a monori családi irodában. A harmadik füzet megjelenése szeptemberre várható, ebben kapnak helyet az iskolások számára hirdetett helytörténeti pályázatra küldött legjobb munkák. Minden füzet húsz forintért kapható, s^ mivel a példányszám korlátozott, s anyagi okok miatt függ az előzőek eladott példányaiból befolyt összeg nagyságától, a családi iroda szívesen venné, ha a? érdeklődők előjegyzéssel segítenék a kiadást. Kulturális program Ecseren szerdán 16 órától a nyugdíjas-, 18-tól az ifjúsági klub foglalkozása. Gyomron 14-től Gammel József és G. Ferenczy Hanna vecsési festőművészek kiállítása, filmvetítés 16.30-tól: A finom kis bordély, a Strand kertmoziban 21.30-tói: Vaskos tréfa. Maglódon filmvetítés a művelődési házban 16.30-tól és 18.30-tól: Nyomás, utána! Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: A borotvás gyilkos. A kertmoziban Későbbi kezdés A gyömrői Strand kertmoziban a szezonkezdéstől esste 9 órakor kezdődtek eddig a vetítések. Mától — a kései sötétedés miatt — fél órával később, 21 óra 30 perctől zajlanak majd a filmvetítések a hét minden napján — kedd kivételével, amikor nincs előadás. Maiak a régiekről Fisling disznó és a piros cipó ^ A monori helytörténeti ? kör pályázatára érkezett $ Horváth Zsófiának, a ^ Munkásőr utcai iskola he- ^ tedikesének munkája is § az egykori disznóölésekről. ^ Egy 77 éves rokonának a & visszaemlékezését jegyezte Sie. Amikor én még gyerek voltam, a családban igen nagy esemény volt a disznóölés. Évente három disznót vágott édesapánk, mert 8 tagú volt a család. Reggel korán készülődtek a szüléink, meg Károly bácsi, a nagybátyám, aki mindig segített a vágásnál. Amikor náluk volt disznóölés, édesapánk segített náluk. Mi, gyerekek, is felkeltünk korán, de amikor sivalkodott a disznó, akkor nem mertünk kimenni, csak később, amikor már szalmával betakarták. meggyújtották. Ez volta pörzsölés. Nagyon tetszett nekünk a nagy-nagv tűz. (Nekünk nagy tűz volt ez.) Ezzel a lángolással porzsolták le a disznó szőrét. Forgatták jobbról-balra. és végén igen finom lett a bőre. • Édesapánk volt a böllér, pedig neki nem ez volt a szakmája, de az öregei, vagyis a szülei mindenre megtanították. fgy » is tudta, ismerte a disznóölés minden csínját-bínját. A feldolgozásnál segített Károly bácsi és egy szomszéd bácsi is. no meg édesanyánk. Fölbontották a disznót, kivették a belsőségeket (szívet, májat, tüdőt. beleket stb.) és szétrakták. aszerint, hogy miből mi készül. Mi, gyerekek, is ott ugráltunk, de ez már nem volt olyan szép, mint a tűz. Egyet Erzsébet-nap táján vágtunk, a másik kettőt — a nagyokat — úgy karácsony vagy január közepe táján. Ugyanis akkor nem volt mindennap a hentesnél friss hús, hanem a családok maguk gondoskodtak a téli húsellátásról. Ez olcsóbb és gazdaságos is volt. Minden család vágott disznót. Édesanyánk az Erzsébetre vágott soványabb („fisling”) disznó húsát lesütötte és zsírban el rakta. Egy nászét pedig 1 főifüstölték. A belsőségekből hurkát, kolbászt, sajtot készítettek. Míg a férfiak ezeket csinálják, addig édesanyánk már készítette a finom resztéit májat ebédre. Igaz, délelőtt még mi, gyerekek kaptunk a porzsolt disznófarokból egy- egy , darabot. De a felnőttek is megkóstolgatták, mert az igen finom falat volt. No, aztán jött a vacsora készítése. Ugyanis még azon az estén a meghívott rokonsággal disznótoros vacsorát ettünk. Elképzelhető, hogy a háziasszonynak micsoda nagy munka volt a vacsora készítése. Orjaleves. töltött káposzta, sült hurka, kolbász, pecsenye és savanyúság volt a vacsora. Persze édesanyánk olyan ügyes asszony volt, hogy a vacsora végére illatozott a frissen sült hájas tészta — pogácsa és édes lekvárral töltött — is az asztalon. Ez minden háznál így volt szokás. (RS in Mi, gyerekek is , segíttyez-. tünk kedves anyánknak azzal, hogy zöldségeket tisztítottunk. vizet hord tunk a kútról, mosogattunk, töröl- gettünk. No, meg mi vittük a pékhez a délután a nagy tepsi hájasokat sütésre. A hájas tészta akkor volt jó és szép, ha jól kifagyasztotta édesanyánk a héjat a téli zi- mankós időben. (Hűtőszekrény nem volt!) A hideg hájból készült tésztát sokszor kellett hajtogatni, mert úgy lett szép vékony, „leveles” a pirosra sült tészta. Kedves apánknak volt a pincéjében mindig jó saját termésű bora, azzal kínálta vendégeit. A vacsora után beszélgettek, később énekeltek, dalolgattak. Mi sok szép dalt tanultunk az „öregektől” — szüléinktől és a nagyszülőktől. Tizenkét éves voltam, amikor egyszer anyukáim azt mondta: holnap kenyérsütés lesz és te fogod dagasztani a kenyeret: Ugyanis régen nem a boltban vásároltuk a kenyeret. hanem minden család maga készítette. A padláson volt egy lisztes láda. abban tartottuk a malomban őröltetett lisztet. Onnan kellett lehoznom szakajtóban a kenyérsütésih-*?, szüs- séges mennyiséget. Ezt szitáltam anyukám irányítása mellett a nagy zománcos tálba. a „vájdling.ba”, Azután egy mélyedést kellett készíteni a közepébe. Ebbe tettük bele az előzőleg beáztatott élesztős kovászt. A kovász úgy készült, hogy a kenyérsütésnél egy zsömle nagyságú kelt tésztát félrerakott anyukám. Az megszáradt egy hét alatt, s a következő sütésnél ez kelesztette meg a kenyeret. A lisztbe berakott kovászt fehér kenyérruhával (szalvétával) letakartuk. Reggelre szépen megkelt. Akkor kezdődött a dagas&tás. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1986. JÚLIUS 2., SZERDA Hőség a gyárhoz Mindig önmagához a legszigorúbb A Vetőmag Vállalat területi központjánál, Monoron dolgozik Koblencz Mihály munkaügyi vezető, aki most érkezett el élete egyik legszebb évfordulójához. Negyven éve, hogy munkába lépett. Ez alkalomból gratuláltak neki munkatársai és e^'-havi fizetését kapta kézhez eay vállalaton belüli, szűk körű ünnepségen. 1946. július 1-jén lépett be az akkor még 14 éves ifjú a Magyar Magtenyésztési Részvénytársasághoz. Segédmunkásként kezdte, végigpróbált jó néhány fizikai jellegű tevékenységet, volt kerti munkás, autókísérő is. 1950-ben került be az irodába mint bérelszámoló. Kitüntetés Az ötvenes években kivette részét a munkából, normásként dolgozott, majd mind magasabb beosztásba került. 1964-től személyzeti és munkaügyi előadó. Tavaly óta önálló munkaügyi vezető. Az adminisztrációs láncolatban munkája nélkülözhetetlen. Koblencz Mihály a területi központ egyik legrégibb, legbecsületesebb dolgozója — mondták róla a munkatársai. 1963-ban és 1974-ben a vállalat kiváló dolgozója volt, 1981- ben pedig miniszteri kitüntetésben részesült. Több társadalmi funkciót töltött be korábban is. Jelenleg a törzs- gárda-bizottság és a területi Anyukám szép fehér kötényt kötött elém. bekötöttem a fejemet és jött az alapos kézimosás. Két kenyeret és egy cipót sütöttünk minden héten, mert 8 tagú volt a családunk. Anyukám irányításával hozzáfogtam a dagasztáshoz. Dagasztottam én. de hamar elfáradtam. Előbb ritkán, később gyakran kérdeztem, hogy jó-e már? Közben megérkezett hozzánk a nagymamám. Anyukám boldogan újságolta; Erzsiké először dagaszt ma kenyeret. Nézték a munkám, és odajött a nagymamám és ő is megmutatta, hogyan kell dagasztani. . Nagymamám egyszer csak azt mondta, hogy majd akkor lesz jó, ha az „isztri” csöpög.' Ezt a szót először hallottam, Gondolkoztam, hogy mi lehet az? Minek kell majd csöpögni? Nem tudtam szó nélkül megállni és megkérdeztem. hogy mi az isztri? Hát kislányom, akkor mondjuk, hogy csöpög az isztri. mikor a homlokodon gyöngyözik a verejték. Amikor végre jó volt a tészta, három felé osztottuk, kiszakítottuk. Két nagyot és egy cipót szakítottunk. Szépen meggömbölygettük, utána eg.y-egy lisztezett szakajtóba tettük. Két órát kelt a tészta, akkor elvittük a pékhez, aki a sok összegyűlt kenyeret sütőlapátra rakta, mindegyiket megkente vizes kefével és a forró kemencébe tette. Két óra alatt sült meg. Mehettünk érte. Már messziről éreztük a finom kenyérillatot. Kiválasztottuk a nevünkkel ellátott, gyönyörűre sütött meleg kenyeret és a kis cipót Boldogan vittük haza. mert kedves anyánk a kis cipót felvágta és szétosztotta köztünk. Nagyon szerettük a friss, szép piros, ropogós kenyeret. < » Horváth Zsófia központ munkaverseny-bizott- ságának titkára. Ez a bizottság foglalja össze, értékeli, szervezi és ellenőrzi a szocialista brigádok közötti valamennyi versenyformát. Szívesen segít 1955-től szerepel a párt tagjainak névsorában. Az ötvenes-hatvanas években párt- titkár is volt. Közben a vállalat többször nevet változtatott, 1950-től 1964-ig Kerti- magtermelö Vállalat volt; s 1S64 júniusában vette fel a mai nevét, azóta van meg a jelenlegi középirányítási szervezettsége. — Az elmúlt 40 év. alatt mindig pontos volt, sohasem késett el. Betartja és be is tartatja a munkaidő kezdetét és végét. Szigorú másokkal, de önmagával szemben is. Szereti munkáját, elmélyülten végzi nap mint hap — mondta róla Palkovits Károly főkönyvelő. — Szívesen segít másoknak, ha éppen olyasmiről van szó, amihez ért. Felfigyel a fiatal dolgozókra, támogatja őket. A munka zökkenőmentességének érdekében áldozatokra is képes. Munkatársai megbecsülik és szívesen veszik, ha tanácsokat ad nekik. Tisztelik: példamutató magatartásáért, s rendületlen munkaszeretetéért — mondja róla Békés Ferenc- né munkaügyi előadó, aki több mint tíz évey dolgozik együtt vele, a szomszédos íróasztalnál. Figyelemmel kíséri a dolgozók erkölcsi és anyagi előmenetelét. Tájékozott, jól hasznosítja sok éves tapasztalatait. Politikai képzettséggel rendelkezik, tájékozott. Jelenlegi feladata sokrétű, nagy figyelmet, körültekintést igényel — mondják róla főnökei. Felelősen Nagy felelősséggel járó tevékenysége szilárd és biztonságos alapokon nyugszik. Számára csak egy a fontos — tudja minden.á a mas»vár- ban — és ezt csak József Attila igaz soraival lehet költőien kifejezni: Dolgozni csak pontosan, szépen, / Ahogy a csillag megy az égen — úgy érdemes.” Földvárszki Magdolna Ügyintézés munkaidőn túl A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a helyi tanácsok közreműködésével kialakította a megyében működő igazgatási és egyéb szervek munkaidőn túli ügyintézését biztosító, ■ egységes ügy- félfogadási (nyitva tartási) rendjét. , Ennek alapján 1986. július 1-jétől a tanács és tanácsi intézmények (illetékhivatal, földhivatal) és egyéb szervek (OTP, ÁB, takarékszövetkezetek, bíróságok, rendőrségek) hétfői napokon 18 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére. A városi tanács illetékességi területén működő szolgáltató szervezetek egységei, kereskedelmi vállalatok kijelölt üzletei csütörtöki napokon 18 óráig tartanak nyitva. A városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei és a földhivatal biztosítja továbbá szombaton 12 óráig az érdembeni ügyintézés lehetőségét is. Az egyéb napokon igénybe vehető ügyfélfogadási időpontokról a tanács, míg a szolgáltató egységek nyitva tartásáról az üzemeltető vállalatok és azok egységei adnak részletes felvilágosítást. A Kélsos Gyemről Ruhaipari Szövetkezet felvesz megfelelő végzettségű, számviteli és pénzügyi munkában jártas főkönyvelő-helyettest Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a főkönyvelőnél vagy a személyzeti vezetőnél, cím: Gyomra, Steinmetz kapitány útja 69-71. A Vízügyi Építő Vállalat vecsési üzeme felvesz gépésztechnológust, előkészítő technikust, villanyszerelő művezetőt, üzemfenntartásicsoport-vezetőt, raktárvezetőt, gyors- és gépírót, 10 tonnás bakdarura kezelőt, , víz- és fűtésszerelőt, . vas- és fémszerkezeti lakatost, hegesztőt, gépkezelőt, maróst, esztergályost. Jelentkezni lehet a következő címen: Vecsés, Dózsa György u. 82., vagy a Ve esés 60-as, illetve a 343-780-as telefonon. ISSN #133—2631 (Monori Hírlapi
