Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

1986. JÚLIUS 23., SZERDA Jogi tanácsok A felmondási idő a betegséggel nem Eiosszabbodik meg # Szabadság kiadása fElmondáskor @ A mellékfoglalkozás engedélyezése • Egy veresegyházi olvasónk munkaviszonyát felmondással kívánta megszüntetni. A fel­mondási idő alatt azonban sú­lyos beteg lett. Betegsége alatt a vállalat értesítette, hogy a munkakönyvét átveheti. Olvasónk a vállalat eljárá­sát jogszerűtlennek tartja, mert úgy tudja, nem szüntethető meg a munkaviszonya annak, aki beteg. A munkaügyi jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a dolgozónak a betegség alatt és azt követő 15 nap leteltéig nem lehet a munkaviszonyát felmondással megszüntetni. A felmondási jogvédelem — né­hány kivételtől eltekintve — addig áll fenn, amíg a dolgo­zó táppénzre jogosult. A mi esetünkben azonban más a helyzet, mert nem a vállalat, hanem a dolgozó kezdeményezte a munkavi­szony megszüntetését. A dol­gozó pedig alkalmaztatását — akár betegállománya alatt is — felmondhatja. A felmondá­si idő nem hosszabbodik meg a betegség alatt. így a válla­lat eljárása jogszerű. Olvasón­kat viszont megnyugtathatjuk, hegy a táppénzt részére ugyanazokkal a feltételekkel folyósíthatják, mint amelyek a munkaviszonyban állókra vonatkoznak. 0 Olvasónk munkaviszonya 1085. augusztus 15-én felmon­dással szűnt meg. Tíz nap ki nein vett szabadságát a kül­földi utazására tartogatta. A vállalat kérése ellenére mégis kifizette a szabadságot. Ezt az eljárást sérelmezi, mert az új munkahelyén nehezményezték, hogy a munkába lépést köve­tően rövid idő múlva fizetés nélküli szabadságot kért. A vállalat jogszerűen járt el. Annak a dolgozónak ugyanis, akinek munkaviszo­nya év közben felmondással megszűnik, a munkáltatónál töltött idővel arányosan jár a szabadság. A munkavi­szony megszűnésekor tehát a vállalat megvizsgálja, hogy az éves szabadságot hogyan használta fel a dolgozó. Ha a munkavállaló többet vett ki, mint amennyi a részidőre indokolt, a vállalat a szabad­ságtúllépést a dolgozó munka­béréből levqnja. Ha pedig — mint az esetünkben is tör­tént — a dolgozó nem vette Brijkáló ez fiúk — kifosztott epek Elvált szülők gyermekei Készül a családjogi törvény módosításának, tervezete. Sok érdekes javaslatot tartalmaz­nak a hivatalos előterjeszté­sek, s akiknek módjuk van megismerni, sokat vitatkoznak egy-egy részletén. Van azon­ban egy olyan részlet, amiben teljes az egyetértés (persze nőm az érintetteké). Ez a rész­let az elvált szülők gyerme­keit érintő tartásdíjjal kap­csolatos. Pontosabban azokról a szü­lőkről (az esetek nagy több­ségében apákról) van szó, akiknek tartásdíjat kellpne fi­zetniük, de éppen ezért olyan állást vállalnak, amelynél a hivatalos alapfizetés igen ala­csony, és ebből állapítják meg azt a bizonyos 20 vagy 40 százalékot. Amit e fölött ke­res, akár borravalóból, akár fusizásból, annak nincs nyo­ma, tehát nem is fizet belőle hányadot. Az új terv szerint majd 'másképp fogalmaz a törvény: a gyermek szükségleteihez igazodva szabja meg a bíró­ság a fizetési kötelezettséget. Ez jó, de kevés. Mert mi van azokkal az apákkal, akik meg sem találhatóki akik ki­mutathatatlan napi alkalmi munkából élnek? Élnek? In­kább azt mondhatnánk: na­ponta isszák el azt a pénzt, amit esetleg megkeresnek. Miért nem lehet őket akár zárt intézetben munkára kö­telezni annak érdekében, h?)gy gyermekeik létfenntartásáról gondoskodjanak? Sérti az emberi jogokat? Nem. Az emberi jogokat az sérti, ha a szülő — legalább anyagiakban — nem gondos­kodik gyermekéről. Persze, hogy ennek az érem­nek is van másik oldala, igaz, halványabb az elsőnél, de van. Ismerek olyan felbomlott csa­ládot, ahol a férjnek volt la­kása. mert a szülej egy élet munkájával ezt megteremtet­ték a részére. Két gyermek született már. amikor a férj megtudta, hogy a második gyermek talán, nem is az övé. Válás. A bíróság úgy határoz, hogy a gyerekek az anyánál maradnak. A férfi ez ellen nem is tiltakozik, tudja, hogv felesége minden hibája ellené­re rendesen neveli a gyereke­ket, s azok is ragaszkodnak az édesanyjukhoz. A bíróság úgy ítél, hogy a férfi a lakás egyik szobáját használhatja, le, hogy, az új partnere hozzá­juk költözik. Az apa elköltözik (apasági pert nem indít, nem teszi ki a gyereket az ezzel járó pro­cedúrának, s titkon reméli, hátha mégiscsak az övé az a gyerek, hiszen gyakorlatilag ez sem kizárt), fizeti a gyerek­tartást, fizet 1500 forintot egy 'albérletért, és esténként zsíros kenyeret vacsorázik, paprikát, paradicsomot is csak most vesz hozzá, hogy már olcsóbb. Ilyen is van. Hogy az új törvény ezzel tud-e majd vala­mit kezdeni, azt csak halkan merem megkérdezni... S. M. igénybe az időarányos szabad­ságot, a megmaradó napokat pénzben megváltják. Más a helyzet, ha a mun­kaviszony áthelyezéssel szű­nik meg. Ekkor ugyanis a szabadságot a munkavállaló a két munkáltatótól együttesen kapja meg. A ki nem adott szabadságot a dolgozónak az új munkahelyén kell meg­kapnia, a többletet pedig be kell számítani az új munkál­tatótól járó szabadságba. $ A magát megnevezni nem kívánó asztalos a hétvégeken mellékfoglalkozásban akar dol­gozni. Olvasónk a vállalatától erre engedélyt kért, azonban kérelmére munkáltatója több mint egy hónapja nem reagál. Mi a teendője ezek után? Mellékfoglalkozásnak a dol­gozó munkaidejét meghala­dóan végzett tevékenységet kell tekinteni. Létesítését megelőzően a dolgozónak vállalatától nem engedélyt kell kérnie, hanem előzetes írásbeli bejelentési kötele­zettség terheli. A vállalatnak a bejelentést tehát tudomásul kell vennie, és az engedély fejében nem írhat elő a dolgozó számára kötelezettségeket. Ez a beje­lentés azonban nem formális, mert a munkáltató köteles megtiltani a mellékfoglalko­zás létesítését, ha az a dol­gozó munkakörével összefér­hetetlen. A vállalat egyéb okból csak akkor tilthatja meg a mellék- foglalkozást, ha az a dolgozó munkaviszonyából eredő köte­lezettségeinek teljesítését ve­szélyezteti. A vállalat ezt a jogát a bejelentéstől számí­tott nyolc napon belül gya­korolhatja, A hozzájárulás megtagadását a vállalatnak a dolgozóval írásban közölnie kell. Olvasónk ilyen választ nyolc nap elteltével sem ka­pott, ezért joggal feltételez­heti, hogy vállalata a mel­lékfoglalkozáshoz hozzájárult. Dr. Sinka Imre A megyei ügyészségek vizsgálatai Leányvállalat és szakcsoport Az év első felében a me­gyében működő ügyészségek azt vizsgálták, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek lányvállalatai, gazdasági társulásai és szakcsoportjai a jogszabályi feltételek betar­tásával alakultak-e meg, mű­ködésük megfelel-e működési szabályzataiknak és más belső s- 'bályozásaiknak. A lakosság részére A legkisebb gondot a vizs­gálatok során a leányvállala­tok jelentették. Nemcsak azért, mert mindössze 4 mű­ködik a megyében, hanem azért is, mert a legszervezet­tebbek, gazdaságilag és jogi­lag is a legmegalapozottab- bak, működésük csaknem minden tekintetben megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Az állami vállalatokhoz hasonlóan mű­ködnek, szabályozottságuk az állami vállalatok szabályozott­ságának felel meg, a szövet­kezeti sajátosságokat is tük­rözve. Működésükben a vizs­gálatok jelentős törvénysérté­seket nem tártak fel. Az ész­lelhető kisebb hibák a kez­deti gondokkal és bizonyta­lanságokkal függnek össze. Ez magyarázható azzal, hogy a legrégebbi leányvállalat is mindössze kétéves, mig a legújabb csak fél éve alakult. A vizsgálatok 3 jogi szemé­lyiséggel rendelkező és 6 jogi személyiség nélkül gazdasági társulásra terjedtek ki. A megállapítások szerint a tár­sulási szerződések megkötése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A szerző­dések tartalma és alakja ugyancsak megfelel a jogsza- lyi előírásoknak. Különösebb hibát vagy hiányosságot a vizs­gálatok a működő gazdasági társulások tevékenységében nem tártak fel. Jelentősebb feladat volt a szakcsoportok vizsgálata, te­kintettel arra is, hogy ez 50 szakcsoportra terjedtek ki. Kisebb részük mezőgazdasági, míg nagyobb számban vannak az ipari és szolgáltató szak­csoportok. Ezek részben a la­kosság számára végzett szol­gáltatásokra és árutermelésre, részben pedig szövetkezetek és más gazdálkodó szerveze­tek tevékenységéhez szüksé­ges termékek előállítására és részükre történő szolgáltatás­ra létesültek Céljuk a dolgo­zók rendszeres kiegészítő jö­vedelemhez juttatása, illetve a főállású szakcsoportoknál több munkával magasabb jö­vedelem biztosítása. Az elérhető jövedelem A vizsgálatok megállapítá­sai szerint a szakcsoportok alakuló értekezletein minden alapító tag részt vett. Ezeken megválasztották a tisztségvi­selőket, elfogadták a működé­si szabályzatot. Jóváhagyták a szakcsoport és á termelő- szövetkezetek közötti megálla­podást, majd ezt követően a befogadó szövetkezet határo­zattal jóváhagyta a szakcso­port megalakulását. A megállapodások tartal­mazzák az együttműködés fel­tételeit, valamint azt, hogy a termelőszövetkezet mivel já­rul hozzá a szakcsoport mű­ködéséhez. Meghatározzák gzt az értékhatárt is, ami felett csak a szövetkezet vezetősé­gének írásbeli hozzájárulásá­val szerződhet a szakcsoport. Az értékhatárt általában 500 000 illetőleg egymillió fo­rintban határozzák meg. Á Tíz nap rendiletíi A Magyar Közlöny 28-os száma tartalmazza a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a taná­csok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról el­fogadott 1985. évi III. tör­vényt. SsilSiám^s a bíréság előtt Befolyásos embernek hitték kis amíg más megoldást nem ta­lál, a nagyobb szoba az asz- szonyé és a gyerekeké. A férfi mérnökember, havi 6000 forint fizetéssel, ebből fizet 40 szá­zalék gyermektartást, vagyis 2400 forintot. Meg sem pró­bál a kisszobában maradni, hiszen a volt feleség közli ve­Veszélyes szélhámos ügyé­ben hozott ítéletet a Pest Megyei Bíróság'. A 35 eszten­dős Jászberényi Mihály csa­lás. üzérkedés és más bűn­cselekmények miatt már több alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel. Mielőtt ismét lebukott volna, Rácke­vén követte el szélhámossá­gait, melyeknek közös sajá­tossága, hogy befolyásos em­bernek adva ki magat, meg­tévesztette azokat, akik köny- nyelműen hittek neki. Igazolást szerzett A legutóbbi börtönbünteté­séből 1985. . június 1-jérí sza­badult, és munkát vállalt- a Csepel Autógyárban. Megis­merkedett, majd élettársi kapcsolatot létesített egy asz- szonnyal, aki egyébként a börtönviseltek pártfogó fel­ügyelőjelvént is tevékenyke­dik, de a férfi múltjáról nem tudott semmit. Történetünk főszereplője csak néhány hete dolgozott a gyárban, majd rövid ideig egy budapesti kisiparosnál, de utána már más kereseti for­rást választott magának. Rác­kevén gyakran látogatta a vendéglőket, melyek egyiké­ben a helyi horgászegyesület néhány tagjával is megismer­kedett. Üj barátai előtt eihá- ritótisztnek adta ki magát Ekkor hallotta, hogy az egyesület 59 tagja részére kis­hajózási tanfolyamot szer­veznek. jászberényi Mihály elvállalta,* hogy kapcsolatai révén megszerzi a vizsgához szükséges orvosi igazolásokat, valamint bizonyítványt arról, hogy megfelelően tudnak úsz­ni. Több ezer forintot is át­vett ennek fejében. A Hazai Fésű^fonó- és Szö­vőgyár sportklubjától az úszásra vonatkozó igazoláso­kat meg is szerezte. A sport­kör vezetője egyébként azért egyezett bele abba, hogy ki­állítják az igazolásokat, mert azt. remélte, • hogy a leendő hajósok majd pártoló tagként fognak náluk tevékenykedni. Orvosi bizonyítványt nem si­került szereznie. A szélhámos még azon a nyáron megismerkedett egy férfival, aki az egyik gyáli gazdasági társulás bedolgozó­ja. Az ismerkedés a strandon történt, ahol Jászberényi Mi- hány szokásához híven el- hárítótisztnek adta ki ma­gát. Amikor meghallotta, hogy a gazdasági társulásnak nincs elég munkája, azt ígér­te, hogy 7 millió forint érté­kű megrendelést szerez szá­mukra egy pomázi cégtől. A legközelebbi találkozásukkor már azt állította, hogy nyélbe ütötte az üzletet: villanyve­zetékek szorítóbilincseit kell elkészíteniük. Alkalmi isme­rőse azonban rájött, hogy itt valami nincs rendben, hiszen a kérdéses alkatrészeket nem bakelitből, hanem műanyag­ból készítik. Jászberényi Mi­hály kivágta magút, mond­ván, hogy ezek újabb fajták. Az ajánlott üzletért pénzt kért. kijelentette, hogy jattot kell adni. A gt bedolgozója azonban nem állt kötélnek, hiszen a másik fél a meg­rendelésiről szóló írást sem tudta felmutatni. ígérgetések Jászberényi Mihály, aki többek elmondása szerint na­gyon magabiztos, jó fellépésű ember, egy húsbolt dolgozó­jával megismerkedve ugyan­csak közreműködését ígérte különböző ügyekben. Termé­szetesen nem ingyen. Azt állí­totta, hogy diplomata-útlevele van és valutát tud szerezni. Ígéretet tett arra is, hogy ki­cseréli ismerősének megron­gálódott személyi igazolvá­nyát a Ráckevei Rendőrkapi­tányságon, és lealkudja egy szabálysértés miatt kiszabott pénzbüntetését. Természete­sen ennek sem tudott eleget tenni.' Az ítélet Az asszony, akivel élettársi kapcsolatban volt, vallomá­sában elmondta, hogy egy idő után elkezdett a férfira gya­nakodni, mert az nem mu­tatta meg neki a személyi igazolványát. Említést tett viszont arról, hogy a 'Bel­ügyminisztériumban dolgozik és nagy kaliberű ügyekkel fog­lalkozik. Azt állította, hogy magas szinten vannak kap­csolatai. A gyanús élettársnak kölcsönadott 15 ezer forin­tot, de annak egy részét visz- szakapta. A szélhámos végül lebu­kott, és ismét zár alá került. A Pest Megyei Bíróság Jász­berényi Mihályt vesztegetést színlelve, üzletszerűen elkö­vetett hivatali befolyással va­ló üzérkedés, valamint kisebb értékre elkövetett csalás miatt halmazati büntetésként mint visszaesőt két év és hat hó­nap szabadságvesztésre ítélte, továbbá a közügyek gyakor­lásától három évre eltiltotta Gál Judit A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el az álla­mi népesség-nyilvántartásról. A tvr. végrehajtásáról a .Mi­nisztertanács gondoskodik. Az ipari miniszter 1936. augusztus 1-jétől módosítja a villamos energia közszolgálati szabályzatáról szóló 4/1971. (VI. hó 5.) NIM számú ren­deletet. A művelődési miniszter mó­dosította a felnőtt szakmunká­sok képzéséről Szóló 14/1983. (VI. hó 9.) MM. számú ren­deletét. A rendeletben bizto­sított felhatalmazás alapján a könyvesbolti eladó szakma 1 éves szakmunkásképző tanfo­lyamán a középiskolát vég­zettek szakmai gyakorlat nél­kül is részt vehetnek. A pénzügyminiszter 17/1986. (VII. hó 8.) PM számú ren­deletével módosította az ag­rár- és élelmiszer-termelő ágazatok jövedeiemszabalyo- zásáí. Az ideiglenesen külföldi ki­küldetést teljesítő dolgozókat 1986. augusztus 1. napjától a következő költségtérítések il­letik meg: napidíj, szállás- költség, költségátalány, uta­zási költség, járműhasználati és egyéb költségtérítés. A 9/1936. (VII. hó 8.) ÁBMH számú államtitkári rendelke­zés a Magyar Közlöny 26-os számában olvasható. részmunkaidős szakcsoportok­nál az elérhető jövedelem felső határát is megszabják, így például az Óbuda Tsz-nél a fizikai dolgozók esetében évi 50 000, míg az ügyviteli dolgozóknál évi 24 000 forint az elérhető jövedelem felső határa. A szakcsoport és a termelő- szövetkezet közötti megálla­podás keretében Gyálon a tsz kisvállalkozási irodát hozott létre, ahol térítés ellenében végzik a szakcsopcrtok ügy­viteli és számviteli feladatait. Ez a módszer a gyakorlatban helyesn'ek bizonyult, mert a tsz vezetősége naprakészen figyelemmel kísérheti a szak­csoportok tevékenységét. Ilyen körülmények között nem for­dulhat elő, hogy a tsz későn szerez tudomást valamely szakcsoport eladósodásáról, fi­zetésképtelenségéről. Különle­ges anyagi terhet ez a megol­dás nem jelent, viszont biz­tonságot nyújt a szakszerű ügyviteli és számviteli felada­tok ellátásához. A működési szabályzatok alapjaikban megfelelnek a jogszabályi követelményeknek és kisebb törvénysértések csu­pán elvétve fordulnak elő. A szakcsoportok működési sza­bályzatát meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet gya­korló szervnek is. Ennek a kötelezettségnek csupán ke­vés helyén tettek eleget. ígv a mulasztások miatt több ügyészi intézkedésre került sor. Ki lehet tisztségviselő ? A szakcsoportok legfőbb testületi szerve a tagok ösz- szességéből álló tagértekezlet. A jogszabályi előírások értel­mében tagértekezletet évente kétszer kell tartani. Ezek azonban több helyen elma­radtak, és vannak olyan szak­csoportok, ahol évente egy­szer vagy egyszer sem tartot­tak tagértekezletet. A szakcsoportok működési szabályzatai általában megha­tározzák azt, hogy kit nem lehet tisztségviselőnek megvá­lasztani. Az összeférhetetlen­ség meghatározásánál a sza­bályzatok a jogszabály szöve­gét vették át. A legtöbb he­lyen a tsz-elnököket és he­lyetteseiket Zárták ki a tiszt­ségviselésre megválaszthatok köréből. Az Óbuda Mgtsz-nél a fűágazatvezetőkig bezárólag minden vezetőt kizártak azok közül, akik különböző tisztsé­gekre megválaszthatok. Általánosnak mondható az a gyakorlat, hogy a tsz-ek ve­zetősége évente felülvizsgál­hatja a szakcsoportok műkö­dését. A felülvizsgálatokról jelentés készül, amit azután a tsz-ek a vezetőségi ülései­ken megtárgyalnak és szükség esetén intézkedéseket hoznak. A vizsgálatok megállapítása szerint a szakcsoportok tiszt­ségviselői ellen, tisztségükből folyó kötelezettség megszegé­se miatt sem fegyelmi, sem oedig kártérítési eljárás nem indult. A vizsgálatot végző ügyész- sée.ek 31 jelzést és 23 felszó­lalást nyújtottak be a szak­csoportokhoz, valamint a tsz- ek vezetőségeihez és ellenőr­zési bizottságaihoz. Dr. Varga Emil Fekete sarok Ittas vezetésért... Az elmúlt időszakban Pest megye területén az alábbi sze­mélyek vezetői engedélyét vonták be ittas vezetés miatt. Szikszai Bertalan műszaki vezető, Gyömrő, Állo­más u. 72/c. 1 év, Gáspár Lajos rakodó, Üllő. Berkes u. 4. 1 év 6 hó. Duchaj János nyugdíjas. Pilis, Or­szág u. 11 év 4 hó. Simó István segédmunkás. Pilis, Ho­mok u. 3/ 1 év 7 hó. Rajnai János portás, Vecsés, Móricz u. 1 b. 2 év, Földvárszki István szerszámkészítő, Pilis, Temető u. 1. 1 év 5 hó. Csontos Ferenc boltvezető, Pilis, Lehel u. 43. 1 év 4 hó. Kemenczei Károly rakodó. Pilis. Bicskei u. 44. 2 év 6 hó, Tölgyesi László gépkocsivezető. Üllő, Árvácska u. 32. 1 év 6 hó. Tárcsán István hegesztő. Pilis. Nagy L. u. 66. 1 év 4 hó, Antal József parkettás, Monor. Arany J. u. 10. 2 év, Szabó Miklós villanyszerelő, Űri, Bartók B. u. 39. 1 év, Fenyvesi László üzletvezető, Monor, Petőfi u. 19. 1 év 3 hó, Pintér László leszázalékolt nyugdíjas. Vecsés, Ady E. u. 91. 3 év. Oravecz György autószerelő, Maglód, Vörösmarty u. 4. 2 év, Bimbó György lakatos, Nyáregyháza, Arany J. u. 3. 1 év 6 hó, Bajzák György bedolgozó, Gyömrő, Baross u. 30. I év. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom