Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
XIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1986. JÚLIUS 8.. KEDD Galgamácsai panaszok Ha van kenyér, akkor nincs tej Nem találnak alkalmas boltvezetőt Levelet kaptunk egyik gnl- gamácsai olvasónktól, melyben arra kért bennünket, ha már olyan sok szépét, jót írtunk a túrái Galgavidéke Áfészról, ugyan menjünk el Galgamácsára is, nézzük meg az ottani éleflimiszerbolt ellátását, különös tekintettel a bej és a kenyér érkezési idejére. Érdeklődtünk ez ügyben, meghallgattuk mások véleményét, úgy éreztük, érdemes elmenni a helyszínre. Valóban naponta többször kell elsétálnia annak, aki tejet, kenyeret akar vásárolni. Ha korán rrie^y valaki, még nincs kenyér, ha később — mert fáradt, beteg, öreg. a gyereket kell éppen etetni — már nincs tej. Szándékosan keveset Arról nem is szólva, . hogy nem tudjuk elképzelni, hol vásárolnák a bejárók, mert a bolt reggel héttől délután három óráig van csak nyitva, És nem' minden háznál van nagymama, de gyerekével otthon lévő anyuka sem. Egyre nem számítottunk csak, hogy az 150I-es számú bolt zárva van kedden, ez a szünnapja. Szerencsénkre Tóth András tanácselnök szívesen állt rendelkezésünkre, ismertette a helyzetet. ’ — Tudunk mi is az ügyről, többször foglalkoztunk már vele, de hiába kértük, kapjunk előbb kenyerét, a közgyűlésen is azt mondták, a hivatalos szállítási időpont fél tizenkettő, addig pedig mindig megérkezik a friss kenyér. Ez igaz, de talán lehetne a kenyeres autót egyszer az egyik, máskor a másik irányba indítani,. így néha a mácsaiak is hamarabb kapnák meg a kenyeret, péksüteményt. Az is okoz ellátási problémát, hogy a két üzletvezető nem értesíti egymást, ha szabadság vagy betegség miatt zárva lesz, így az egész község egy boltban kénytelen vásárolni, persze hogy kevés az áru. Már airra is gondoltunk. szándékosan nem rendelnek elég tejet, ezzel elérhetik, minden tasak gyorsan Mindannyian szívesen vásárolunk a magánkereskedők boltjaiban. Tudjuk, bőséges választékot találunk náluk, s a kiszolgálás udvariasságában sem lesz hiba. Természetesnek vesszük ezt, hiszen tisztában vagyunk vele, az erkölcsin kívül anyagi érdekük fűződik a mi jobb kiszolgálásunkhoz. Talán ez a felismerés tette lehetővé, hogy az állami, szövetkezeti szerveknél is dolgoznak már jövedelemérdekeltségi rendszerben. így például a gödöllői Áfész-áruházban is, ahol utolsóként az élelmiszer- osztályon vezették be az új módszert. Gödöllő, Klapka utcában, 30-as főút mellett tüzelő- és építőanyagkereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építőanyag, faanyag kapnaio. türdöszoba-berendezesek. csempék padlólapok, Iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választékban. Házhozszállítást, oehordással vállalunk. elfogy. Ebben a rossz-kereskedelmi szemléletben mindaddig nem lesz változás, míg a munkáltató keményen nem intézkedik. Látkép, bőséj — Azt is jeleztük, nem jó a nyitva tartási idő. de intézkedni nem tudunk. Az 1501-es boltban valószínűleg azért is rosszabbodtak a körülmények, mert a vezető már három hónapja beadta a felmondását. Senkit nem találnak helyette, azért csinálja még ezt a munkát, hogy a falu ne maradjon üzlet nélkül. Abban az egységben egyébként. tíz év alatt legalább nyolcszor váltottak vezetőt. Elsősorban a fizetésre hivatkoznak, most már hatezer forint bért ad az áfész. Huszonnyolc jelöltünk volt jelenleg, egyik sem vállalta, arra hivatkoznak, otthon bedolgozással kényelmesen megkereshetnek nyolcezer forintot. — Sokan reklamáltak már, hogy a vas-műszaiki üzlet udvara éppen a legforgalmasabb helyen rontja a létképet. Erről nekem az a véleményem, lényeges a bőséges árukínálat, és ez ott megvan. Kezdemé- nyezfük ide égy négyszáz négyzetméteres ABC-áruház építését. A megye a kereskedelempolitikai alapból 1.6, a tanács másfél millió forint támogatást ad erre a célra, a többi az áfész költségeit törSzigorúan ellenőrzik és büntetik a szakhatóságok a víz- korlátozási tilalom megszegőit Kerepes fcarc&a és Nagy- tarcsa községekben. A szigorítást az indokolta, hogy a május 19-én szórólapokon is a lakosság tudomására hozott locsolási és gépkoesimosási tilalom ellenére nagyon sokan továbbra is 6 ós 22 óra között használják ilyen célra a vezetéfkes ivóvizet. Ezért a A havonta nyolcmillió forint forgalmat lebonyolító részlegben július 1-jétől nagyobb hatáskörrel rendelkeznek a vezetők az áru beszerzésében, az árúj} kialakításában, a kedvezményesen árusított termékek kiválasztásában. Ugyanakkor — saját érdekükben is — nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az eddigi huszonhárom napos forgási sebesség, valamint a selejt csökkentésére. Szívós Lászlóné osztályvezető tájékoztatása szerint, előzetes megbeszélés alapján továbbra is felvásárolják az eladásra kínált zöldséget, gyümölcsöt, sőt, ilyen irányú tevékenységüket bővíteni szeretnék az árkádok alatt építendő új standon. Az új raktárépület elkészültével, kint kap majd helyet az üvegvisz- szaváltó, ezzel is nagyobb teret hagyva a belső részben az élelmiszernek. heli. A termelőszövetkezet is segítségünkre sietett, egymillió forint értékű banki kötvényt vásároltak. A tanulmánytervek elkészültek, 2—3 éven belül megkezdjük az építkezést. Aszódon, az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat 308. számú üzemében Schmidinger Jánosné műszakvezetőtől kérdeztük, hogyan határozzák meg a szállítás időpontját? — Minden évben szerződést kötünk a Galgavidéke Afész- szel, melyben községenként, boltonként rögzítjük a péksütemény és a kenyér érkezésének legkésőbbi időpontját. Két autóval szállítunk, az egyik reggel hatkor indul Túrára, közben Bagón, Hévízgyörkön és Galgathévízen is, összesen húsz helyen lepakolja az árut. Visszaérkezése után megy a Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres útvonalra, ahol hat egységet látunk el. Helyi járat — A másik járat először Ikladra és Domonyba, újabb vételezés után Kartatra és Versegre szállít. Ezt az autót kora délelőtt Pestre kell küldenünk. Van még egy kiskocsink, de az heiyi járat, a közül etek, honvédség, fiúnevelő, valamint az új, váratlan igények kielégítése miatt szükséges, hogy itt maradjon. Báskai Erzsébet nagyközségi 'tanácsok ismételten, nyomatékosan felhívják a lakosság figyelmét, gondoljanak a vízműtől távolabbi területen lakókra is, akiknek sokszor az alapvető szükségletekre. főzésre, mosakodásra sem jut elegendő víz. A földhöz való ragaszko- dás itt, e tájon is mélyen élt az emberekben. Élt a szüntelen munkálkodásban is. A föld nemcsak tulajdon volt, hanem életlehetőség, öröklés és a dolgok továbbadása az utódoknak. Amikor végigsétálunk Gödöllő valamely részén, eszünkbe jut egy-egy földdarabkánál, hogy kié volt, kik birtokolták. Családok közössége munkálkodott egy-egy parcellán. Újabb sétánk alkalmából, mely a Szabadság úton visz Besnyő felé, időzzünk el egy kicsit. A felszabadulás előtt, akik hajnalban erre baktattak, Pestre jártak dolgozni, láthatták a kertekben tevékenykedőket. Láthatták a gyümölcsöt szedőket, s nemegyszer a nagy. teli kosarakat cipelő- ket. Taligán, kiskocsin húzták, tolták piacra az árut, vagy vitték HÉV-vei a Pest környéki piacokra. Időnként köszönni kellett az útkaparó mesternek, Szűcs bácsinak is, aki kora hajnalban már kitűzött zászló mellett egyengette az útszéli padkát. A volt bogárhátú útról a víz gyorsan találta meg az árkot. A környékbeli utcákról is erre szaladt a hóié, a zápor s a ki adósa bb esők vize. S az árkok szüntelen telítődtek. Szűcs bácsi meg örökösen abban hitt, ő győz, és forgatta ásóját, lapátját S amit Nagyobb figyelemmel Érdekeltség az osztályon Készül az új raktárépület Kerepestarcsa, Nagytarcsa Szigorú vízkoriátozás Gcdcllorel történelmi érdeklődéssel Utcák, vendéglők, másolatok Szikla néven ismerik az emlékművet Harminchat dolgozatot készítettek a gödöllői krónika- írók az 1985—86. évi pályázatra. Erősen történelmi jellegű a sorozat. Ez a történelmi érdeklődés helyénvaló is. Eltűnik egy volt helység és új spül a helyébe. Aki most költözik ide, azt ugyancsak érdekli, mi volt itt előbb. Lapozzunk bele néhány krónikába, s rádöbbenünk, milyen színes is a település múltja! Az utcák száma Gödöllőn 1854-ben 16, 1895-ben 22, 1978- ban 229 ... Egy utcanyitásró! szól Hegedűs László mérnök egyik munkája. (Vannak, akik többet írtaik.) Bartal János ügyvéd — a szerző dédapja — 1865-ben telket vett a Híd- vég soron, á mai Szabadság úton. Itt volt Gödöllő mezőváros vége: egy híd a Rákoson, mellette Nepomuki Szent János szobra. Ezzel szemben nyitották a János utcát. A bal oldalán épített alápincézett, meginéznivialó házat az új tulajdonos. Ez lett a János utca 1. A szemközti, jobb oldali részit pedíig eladta Balogh Tihamér orvostudomak, a pesti egvetem gvógyszertantanárá- na:k. A gazda parkszerű kertet létesített, s hétszobás lakot. Ez lett a János utca 2. Ezer park A nyaralóvilág a Horthy- korszaikban is tartott. Erről beszélgetett a Kalász családdal Almást Zsuzsa és Péter Judit óvónőképzős. Akkor virágzott Máriabesnyőn a nevezetes Kalász vendéglő. A kedélyes. nagy vendéglátó tehetségű burgenlandi család tulajdonában lévő birtok hatalmas udvarában, hűvös folyosóján nyolcszáz vendég ülhetett le és hatszázat tudtak egyszerre kiszolgálni. Ez a bes- nyői . búcsú népét élelmezte. Az üzemre jellemző, hogy a fordított kúp alakú jégvermet negyven-ötven kocsi jéggel töltötték fel télen, s itt tartották egész évben izsáki. jászberényi borukat. Megfordultak politikusok, művészek a vendéglőben. A gazda személyesen fogadta vendégeit. A nyaralókhoz nagyon jól illett, bár nem egészen miattuk létesült az E rzsébet-park. Erre Erzsébet királyné halála adott alkalmat. Darányi Ignác földművelési miniszter rendeletére ezer Erzsébet-par- kot nyitottak meg az országban és hárommillió fát ültettek.. A park helyén — írja Hegedűs László egy másik mun- I kajáiban — nagyszerű tölgyes volt. Egy földút vezetett rajta keresztül, ennek legmagasabb pontján vasból készült szecessziós lugas szolgáit kilátóul a Dunakanyarra. Vácra s a Szada felé nyúló, azóta kiszáradt tóra. Mocsárból szikla A fákat ritkították, a talajt egyengették, az ország minden megyéjéből hozott kövekből felépítették a Szikla néven ismert emlékművet egy mocsár helyén. A Szikla alatti forrásból kis patak indult a Rákos felé. ez is idővel elapadt. Az árammérőgyár helyén kör alakú tisztás volt padokkal. Az idők múltával megrongált Erzsebet-szobrot Gesz- tesi mester restaurálta, a kertekbe áthordott zöld köveket Benkő Tibor tornatanár szerezte vissza, a park így ismét szép, de a Grassalkovich- korabeli Kálvária nagyon leromlott. A múlt értékeinek megmentésére felhívó írásmű mellett nem hiányoznak a jelen eredményeit számbavevő pályamunkák sem. Szántai Sándornak, a Ganz köszörűsének csupán a valósággal, a tényekkel számolni akaró gyakorlati ember krónikáinak szemlélete sugallja ezt. Mostani krónikájában munkatársainak véleményét is kifejezve a választást, a politikát, s a számunkra hozzáférhető kultúrát veszi birtokba. Szegények eledele Már csak néhány pillantás a krónikaírók világába, szerteágazó érdeklődési körükbe. Szabó Atilla gimnazista a református anyekönyv tanulmányozása közben felfedezi, hogy a hitbért, azaz a hozományt is feljegyezték benne, s a könyv adatai mennyire fontoHelytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk. Kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. A régi Gödöllő, kamarakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A kiállítások 10—18 óráig tekinthetők meg. sa& a családok történetében. Oláh Péter azt írja meg, hogy a szegény családok milyen nagy biztonsággal ismerték fe! a nekik való gombákat, de szedtek hársfát, csipkebogyót, egyebet, s ennek mind szel epe volt a háztartásiban. Tóth Zsuzsanna beszámol arról, hogy Márki Sándor, a kiváló történész Gödöllőn is lakott egy időben. Megyési Gabriella gimnazista arról ír, hogy a rejtett kis premontrei temetőben megtalálta a híres Fadrusz János egy keresztjének az eredeti öntőiminta után újra leöntött másolatát. Sokféle írás. az élet és a múlt sokféle változatát felidézve. Olyan képet mutat a pályázati anyag, mint amikor valaki keresi, mi kell majd az úton. Mit szedjünk össze a múlt sokféle emlékeiből a jövőnek? Itt is egy tárgy, ott is egy másik, egykire nem lesz szükség, de a másikra igen, azt visszük. Heltai Miklós Antikvárium Eladási nap Egyik korábbi számunkban arról adtunk hírt, hogy a nemrég a gödöllői Stromfeld sétányon megnyílt antikváriumban minden második héten lehet könyvet eladni. A boltvezetőtől most arról értesültünk, hogy a fővárosból érkező becsüs nem vállalta, ezt a terminust, a könyvet eladni szándékozóknak tehát figyelniük kell a kiírást. Az biztos, hogy legközelebb július 9Jén, szerdán lesz itt, 14 és 18 óra között adható el könyv a gödöllői antikváriumban. Mozi A rátóti csikótojás. Színes magyar mesesorozat. Csak 4 órakor! Földrengés, Amerikai ka- tasatrófafilm, 6 és 8 órakor. Kiemelt helyáron! Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986., fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A nap programja Séták a városban Átrendeződő terület kitermelt hordalékot, jött érte a a lovas kocsi, s vitte töltésnek a mélyebb részekre. Változó világunkban is dolgoznak az elemek. Fortélyo- sabbak is vagyunk, cementlapok erősítik az árkok alját, oldalát. Fut a víz, a hordalékot is hozza. S ha telítődik az árok, az országúton fut tovább, viszi ott is a sarat. Sokféle növényzet burjánzott az árok partjain. Nincs már útkaparó. Utóbb az itt lakók megelégelték a dolgot, ásót, lapátot ragadtak, és kitermelték az árokba ülepedett hordalékot. Sokáig díszlett az árokpart szélén, rajta magasba szökkenő disznó- és Liba- paréj, pipacs és fehér virágú futóka. Félő volt, hogy egy nagyobb eső visszamossa az egészet az árokba. De most már végre megjelentek a gépek, boronálják az útpadkát, a földhányásokat is eltakarították. A Duna utcához érve látjuk, szép sorház épült itt az utóbbi években. Ez a három utcára nyíló földdarabka volt a Fekete Jánosék, a Fekete család telke. Kis épület volt rajta, sok gyümölcsfával, főleg meggyfákkal. Gondozott, szépen termő fák, megművelt föld volt itt a birtokukban. A család férfi tagjai vasutasok, volt idő a kert művelésére, a piacra járásra. Később, az 50-es évkben, amikor már több munkalehetőség lett a környéken vagy épp a városban, valamint Pesten is, bizony a kertek kezdtek elhanyagoltak lenni. Bizonytalanság mutatkozott a tulajdonjog körül is. Szemünk láttára egyre több gyümöl- csöskert vált gazzal benőtt területté. E darabka földrész is erre a sorsra jutott. Két-há- rom évtizedig átjáró telekké változott. Gyümölcsfáit megszaggatták a környékbeli gyerekek. Földje felszántatlan maradt, a gyomnövények bur- jánoztak, S egyszer csak bekerítették a több telket magában foglaló földda-rabkót. A megkezdett építkezésből egy sorház képe bontakozott ki. Kemény munkálatok folytak itt, markolók és szállítószalag, dömperek és autósdaruk működtek közre az építésben. S az akkor erre haladó, sétáló ember azt látta, benépesül a darabka föld, több család színtere, további élettere alakul itt ki. Maga az épület az úttól kicsit beljebb áll, s ma már lakva, jól iIliik a környezetbe. Ami igazán elismerésre méltó, nagyszerűen rendeződik a külső terület is. A valamikori gyümölcsös új képet nyert. A munkálatok azt sejtetik, még szebb lesz, mint valaha. Fekete erdei földdel dúsították a talajt, minden itt lakó család munkába fogott, különböző felfogás és kivitelezés szerint alakul a már szinte ligetté varázsolt ház előtti kertrész. Fák, dísznövények, zöldellő fű az egyik részen, míg a másik részen kapásnövények virítanak. Ottjártunkikor egy fiúgyermek vagdosta kapával a taraokos talajt, így lép be a jövő nemzedék a munkálatokba. Sétálva és szemrevételezve a városi változásokat, sok helyen láthatjuk, van itt teremtő erő, elképzelés. Fekete Jánosék földje új birtokviszonyba került, új gazdákra talált. A pár megmaradt öregebb fa, alma és meggy viszont a múltat jelzi. Egy volt világra emlékeztet a megmaradt szomorú eperfa lombja és a sarkon a krisztustövisfa. Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)