Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1986. JÚLIUS 8.. KEDD Galgamácsai panaszok Ha van kenyér, akkor nincs tej Nem találnak alkalmas boltvezetőt Levelet kaptunk egyik gnl- gamácsai olvasónktól, mely­ben arra kért bennünket, ha már olyan sok szépét, jót ír­tunk a túrái Galgavidéke Áfészról, ugyan menjünk el Galgamácsára is, nézzük meg az ottani éleflimiszerbolt ellá­tását, különös tekintettel a bej és a kenyér érkezési idejére. Érdeklődtünk ez ügyben, meg­hallgattuk mások véleményét, úgy éreztük, érdemes elmen­ni a helyszínre. Valóban na­ponta többször kell elsétálnia annak, aki tejet, kenyeret akar vásárolni. Ha korán rrie^y va­laki, még nincs kenyér, ha ké­sőbb — mert fáradt, beteg, öreg. a gyereket kell éppen etetni — már nincs tej. Szándékosan keveset Arról nem is szólva, . hogy nem tudjuk elképzelni, hol vásárolnák a bejárók, mert a bolt reggel héttől délután há­rom óráig van csak nyitva, És nem' minden háznál van nagymama, de gyerekével ott­hon lévő anyuka sem. Egyre nem számítottunk csak, hogy az 150I-es számú bolt zárva van kedden, ez a szünnapja. Szerencsénkre Tóth András tanácselnök szívesen állt ren­delkezésünkre, ismertette a helyzetet. ’ — Tudunk mi is az ügyről, többször foglalkoztunk már vele, de hiába kértük, kap­junk előbb kenyerét, a köz­gyűlésen is azt mondták, a hivatalos szállítási időpont fél tizenkettő, addig pedig min­dig megérkezik a friss ke­nyér. Ez igaz, de talán lehet­ne a kenyeres autót egyszer az egyik, máskor a másik irányba indítani,. így néha a mácsaiak is hamarabb kap­nák meg a kenyeret, péksüte­ményt. Az is okoz ellátási problé­mát, hogy a két üzletvezető nem értesíti egymást, ha sza­badság vagy betegség miatt zárva lesz, így az egész köz­ség egy boltban kénytelen vásárolni, persze hogy kevés az áru. Már airra is gondol­tunk. szándékosan nem ren­delnek elég tejet, ezzel elér­hetik, minden tasak gyorsan Mindannyian szívesen vásá­rolunk a magánkereskedők boltjaiban. Tudjuk, bőséges választékot találunk náluk, s a kiszolgálás udvariasságában sem lesz hiba. Természetesnek vesszük ezt, hiszen tisztában vagyunk vele, az erkölcsin kí­vül anyagi érdekük fűződik a mi jobb kiszolgálásunkhoz. Talán ez a felismerés tette lehetővé, hogy az állami, szö­vetkezeti szerveknél is dolgoz­nak már jövedelemérdekelt­ségi rendszerben. így például a gödöllői Áfész-áruházban is, ahol utolsóként az élelmiszer- osztályon vezették be az új módszert. Gödöllő, Klapka utcában, 30-as főút mellett tüzelő- és építőanyag­kereskedés, ahol mindennemű tü­zelő- és építőanyag, faanyag kapnaio. türdöszoba-berendezesek. csempék padlólapok, Iparművé­szeti csempék és más burkolóla­pok nagy választékban. Házhoz­szállítást, oehordással vállalunk. elfogy. Ebben a rossz-keres­kedelmi szemléletben mind­addig nem lesz változás, míg a munkáltató keményen nem intézkedik. Látkép, bőséj — Azt is jeleztük, nem jó a nyitva tartási idő. de in­tézkedni nem tudunk. Az 1501-es boltban valószínűleg azért is rosszabbodtak a kö­rülmények, mert a vezető már három hónapja beadta a fel­mondását. Senkit nem talál­nak helyette, azért csinálja még ezt a munkát, hogy a fa­lu ne maradjon üzlet nélkül. Abban az egységben egyéb­ként. tíz év alatt legalább nyolcszor váltottak vezetőt. Elsősorban a fizetésre hivat­koznak, most már hatezer fo­rint bért ad az áfész. Huszon­nyolc jelöltünk volt jelenleg, egyik sem vállalta, arra hivat­koznak, otthon bedolgozással kényelmesen megkereshetnek nyolcezer forintot. — Sokan reklamáltak már, hogy a vas-műszaiki üzlet ud­vara éppen a legforgalmasabb helyen rontja a létképet. Erről nekem az a véleményem, lé­nyeges a bőséges árukínálat, és ez ott megvan. Kezdemé- nyezfük ide égy négyszáz négyzetméteres ABC-áruház építését. A megye a kereske­delempolitikai alapból 1.6, a tanács másfél millió forint tá­mogatást ad erre a célra, a többi az áfész költségeit tör­Szigorúan ellenőrzik és bün­tetik a szakhatóságok a víz- korlátozási tilalom megsze­gőit Kerepes fcarc&a és Nagy- tarcsa községekben. A szigo­rítást az indokolta, hogy a má­jus 19-én szórólapokon is a lakosság tudomására hozott locsolási és gépkoesimosási tilalom ellenére nagyon so­kan továbbra is 6 ós 22 óra között használják ilyen célra a vezetéfkes ivóvizet. Ezért a A havonta nyolcmillió forint forgalmat lebonyolító rész­legben július 1-jétől nagyobb hatáskörrel rendelkeznek a ve­zetők az áru beszerzésében, az árúj} kialakításában, a ked­vezményesen árusított termé­kek kiválasztásában. Ugyan­akkor — saját érdekükben is — nagyobb figyelmet kell for­dítaniuk az eddigi huszon­három napos forgási sebesség, valamint a selejt csökkenté­sére. Szívós Lászlóné osztályveze­tő tájékoztatása szerint, elő­zetes megbeszélés alapján to­vábbra is felvásárolják az el­adásra kínált zöldséget, gyü­mölcsöt, sőt, ilyen irányú te­vékenységüket bővíteni sze­retnék az árkádok alatt épí­tendő új standon. Az új rak­tárépület elkészültével, kint kap majd helyet az üvegvisz- szaváltó, ezzel is nagyobb te­ret hagyva a belső részben az élelmiszernek. heli. A termelőszövetkezet is segítségünkre sietett, egymil­lió forint értékű banki köt­vényt vásároltak. A tanul­mánytervek elkészültek, 2—3 éven belül megkezdjük az építkezést. Aszódon, az Észak-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat 308. számú üzemében Schmidinger Jánosné műszakvezetőtől kér­deztük, hogyan határozzák meg a szállítás időpontját? — Minden évben szerződést kötünk a Galgavidéke Afész- szel, melyben községenként, boltonként rögzítjük a péksü­temény és a kenyér érkezésé­nek legkésőbbi időpontját. Két autóval szállítunk, az egyik reggel hatkor indul Túrára, közben Bagón, Hévízgyörkön és Galgathévízen is, összesen húsz helyen lepakolja az árut. Visszaérkezése után megy a Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres útvonalra, ahol hat egységet látunk el. Helyi járat — A másik járat először Ikladra és Domonyba, újabb vételezés után Kartatra és Versegre szállít. Ezt az autót kora délelőtt Pestre kell kül­denünk. Van még egy kisko­csink, de az heiyi járat, a közül etek, honvédség, fiúneve­lő, valamint az új, váratlan igények kielégítése miatt szük­séges, hogy itt maradjon. Báskai Erzsébet nagyközségi 'tanácsok ismétel­ten, nyomatékosan felhívják a lakosság figyelmét, gondol­janak a vízműtől távolabbi területen lakókra is, akiknek sokszor az alapvető szükség­letekre. főzésre, mosakodásra sem jut elegendő víz. A földhöz való ragaszko- dás itt, e tájon is mé­lyen élt az emberekben. Élt a szüntelen munkálkodásban is. A föld nemcsak tulajdon volt, hanem életlehetőség, öröklés és a dolgok tovább­adása az utódoknak. Amikor végigsétálunk Gödöllő vala­mely részén, eszünkbe jut egy-egy földdarabkánál, hogy kié volt, kik birtokolták. Csa­ládok közössége munkálko­dott egy-egy parcellán. Újabb sétánk alkalmából, mely a Szabadság úton visz Besnyő felé, időzzünk el egy kicsit. A felszabadulás előtt, akik hajnalban erre baktattak, Pestre jártak dolgozni, láthat­ták a kertekben tevékenyke­dőket. Láthatták a gyümöl­csöt szedőket, s nemegyszer a nagy. teli kosarakat cipelő- ket. Taligán, kiskocsin húzták, tolták piacra az árut, vagy vitték HÉV-vei a Pest környé­ki piacokra. Időnként köszönni kellett az útkaparó mesternek, Szűcs bácsinak is, aki kora hajnal­ban már kitűzött zászló mel­lett egyengette az útszéli pad­kát. A volt bogárhátú útról a víz gyorsan találta meg az ár­kot. A környékbeli utcákról is erre szaladt a hóié, a zá­por s a ki adósa bb esők vize. S az árkok szüntelen telítőd­tek. Szűcs bácsi meg örökö­sen abban hitt, ő győz, és for­gatta ásóját, lapátját S amit Nagyobb figyelemmel Érdekeltség az osztályon Készül az új raktárépület Kerepestarcsa, Nagytarcsa Szigorú vízkoriátozás Gcdcllorel történelmi érdeklődéssel Utcák, vendéglők, másolatok Szikla néven ismerik az emlékművet Harminchat dolgozatot ké­szítettek a gödöllői krónika- írók az 1985—86. évi pályázat­ra. Erősen történelmi jellegű a sorozat. Ez a történelmi ér­deklődés helyénvaló is. Eltű­nik egy volt helység és új spül a helyébe. Aki most köl­tözik ide, azt ugyancsak ér­dekli, mi volt itt előbb. La­pozzunk bele néhány króniká­ba, s rádöbbenünk, milyen színes is a település múltja! Az utcák száma Gödöllőn 1854-ben 16, 1895-ben 22, 1978- ban 229 ... Egy utcanyitásró! szól Hegedűs László mérnök egyik munkája. (Vannak, akik többet írtaik.) Bartal János ügyvéd — a szerző dédapja — 1865-ben telket vett a Híd- vég soron, á mai Szabadság úton. Itt volt Gödöllő mező­város vége: egy híd a Ráko­son, mellette Nepomuki Szent János szobra. Ezzel szemben nyitották a János utcát. A bal oldalán épített alápincézett, meginéznivialó házat az új tu­lajdonos. Ez lett a János utca 1. A szemközti, jobb oldali részit pedíig eladta Balogh Ti­hamér orvostudomak, a pesti egvetem gvógyszertantanárá- na:k. A gazda parkszerű kertet létesített, s hétszobás lakot. Ez lett a János utca 2. Ezer park A nyaralóvilág a Horthy- korszaikban is tartott. Erről beszélgetett a Kalász család­dal Almást Zsuzsa és Péter Judit óvónőképzős. Akkor vi­rágzott Máriabesnyőn a neve­zetes Kalász vendéglő. A ke­délyes. nagy vendéglátó te­hetségű burgenlandi család tulajdonában lévő birtok ha­talmas udvarában, hűvös fo­lyosóján nyolcszáz vendég ül­hetett le és hatszázat tudtak egyszerre kiszolgálni. Ez a bes- nyői . búcsú népét élelmez­te. Az üzemre jellemző, hogy a fordított kúp alakú jégver­met negyven-ötven kocsi jég­gel töltötték fel télen, s itt tartották egész évben izsáki. jászberényi borukat. Megfor­dultak politikusok, művészek a vendéglőben. A gazda sze­mélyesen fogadta vendégeit. A nyaralókhoz nagyon jól illett, bár nem egészen miat­tuk létesült az E rzsébet-park. Erre Erzsébet királyné halála adott alkalmat. Darányi Ig­nác földművelési miniszter rendeletére ezer Erzsébet-par- kot nyitottak meg az ország­ban és hárommillió fát ültet­tek.. A park helyén — írja He­gedűs László egy másik mun- I kajáiban — nagyszerű tölgyes volt. Egy földút vezetett raj­ta keresztül, ennek legmaga­sabb pontján vasból készült szecessziós lugas szolgáit ki­látóul a Dunakanyarra. Vácra s a Szada felé nyúló, azóta kiszáradt tóra. Mocsárból szikla A fákat ritkították, a talajt egyengették, az ország minden megyéjéből hozott kövekből felépítették a Szikla néven is­mert emlékművet egy mocsár helyén. A Szikla alatti for­rásból kis patak indult a Rá­kos felé. ez is idővel elapadt. Az árammérőgyár helyén kör alakú tisztás volt padok­kal. Az idők múltával meg­rongált Erzsebet-szobrot Gesz- tesi mester restaurálta, a ker­tekbe áthordott zöld köveket Benkő Tibor tornatanár sze­rezte vissza, a park így is­mét szép, de a Grassalkovich- korabeli Kálvária nagyon le­romlott. A múlt értékeinek megmen­tésére felhívó írásmű mellett nem hiányoznak a jelen ered­ményeit számbavevő pálya­munkák sem. Szántai Sándor­nak, a Ganz köszörűsének csu­pán a valósággal, a tényekkel számolni akaró gyakorlati em­ber krónikáinak szemlélete su­gallja ezt. Mostani krónikájá­ban munkatársainak vélemé­nyét is kifejezve a választást, a politikát, s a számunkra hozzáférhető kultúrát veszi birtokba. Szegények eledele Már csak néhány pillantás a krónikaírók világába, szer­teágazó érdeklődési körükbe. Szabó Atilla gimnazista a re­formátus anyekönyv tanulmá­nyozása közben felfedezi, hogy a hitbért, azaz a hozományt is feljegyezték benne, s a könyv adatai mennyire fonto­Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk. Kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. sa& a családok történetében. Oláh Péter azt írja meg, hogy a szegény családok milyen nagy biztonsággal ismerték fe! a nekik való gombákat, de szedtek hársfát, csipkebogyót, egyebet, s ennek mind szel e­pe volt a háztartásiban. Tóth Zsuzsanna beszámol arról, hogy Márki Sándor, a kiváló történész Gödöllőn is lakott egy időben. Megyési Gabriella gimnazista arról ír, hogy a rejtett kis premontrei temetőben megtalálta a híres Fadrusz János egy keresztjé­nek az eredeti öntőiminta után újra leöntött másolatát. Sokféle írás. az élet és a múlt sokféle változatát fel­idézve. Olyan képet mutat a pályázati anyag, mint amikor valaki keresi, mi kell majd az úton. Mit szedjünk össze a múlt sokféle emlékeiből a jö­vőnek? Itt is egy tárgy, ott is egy másik, egykire nem lesz szükség, de a másikra igen, azt visszük. Heltai Miklós Antikvárium Eladási nap Egyik korábbi számunkban arról adtunk hírt, hogy a nem­rég a gödöllői Stromfeld sétá­nyon megnyílt antikvárium­ban minden második héten lehet könyvet eladni. A bolt­vezetőtől most arról értesül­tünk, hogy a fővárosból érke­ző becsüs nem vállalta, ezt a terminust, a könyvet eladni szándékozóknak tehát figyel­niük kell a kiírást. Az biztos, hogy legközelebb július 9Jén, szerdán lesz itt, 14 és 18 óra között adható el könyv a gö­döllői antikváriumban. Mozi A rátóti csikótojás. Színes magyar mesesorozat. Csak 4 órakor! Földrengés, Amerikai ka- tasatrófafilm, 6 és 8 órakor. Kiemelt helyáron! Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986., fotókiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A nap programja Séták a városban Átrendeződő terület kitermelt hordalékot, jött ér­te a a lovas kocsi, s vitte töl­tésnek a mélyebb részekre. Változó világunkban is dol­goznak az elemek. Fortélyo- sabbak is vagyunk, cementla­pok erősítik az árkok alját, oldalát. Fut a víz, a horda­lékot is hozza. S ha telítődik az árok, az országúton fut to­vább, viszi ott is a sarat. Sok­féle növényzet burjánzott az árok partjain. Nincs már út­kaparó. Utóbb az itt lakók megelégelték a dolgot, ásót, lapátot ragadtak, és kitermel­ték az árokba ülepedett hor­dalékot. Sokáig díszlett az árokpart szélén, rajta magas­ba szökkenő disznó- és Liba- paréj, pipacs és fehér virágú futóka. Félő volt, hogy egy nagyobb eső visszamossa az egészet az árokba. De most már végre megjelentek a gé­pek, boronálják az útpadkát, a földhányásokat is eltakarí­tották. A Duna utcához érve lát­juk, szép sorház épült itt az utóbbi években. Ez a három utcára nyíló földdarabka volt a Fekete Jánosék, a Fekete család telke. Kis épület volt rajta, sok gyümölcsfával, fő­leg meggyfákkal. Gondozott, szépen termő fák, megművelt föld volt itt a birtokukban. A család férfi tagjai vasutasok, volt idő a kert művelésére, a piacra járásra. Később, az 50-es évkben, amikor már több munkalehe­tőség lett a környéken vagy épp a városban, valamint Pes­ten is, bizony a kertek kezd­tek elhanyagoltak lenni. Bi­zonytalanság mutatkozott a tulajdonjog körül is. Szemünk láttára egyre több gyümöl- csöskert vált gazzal benőtt te­rületté. E darabka földrész is erre a sorsra jutott. Két-há- rom évtizedig átjáró telekké változott. Gyümölcsfáit meg­szaggatták a környékbeli gye­rekek. Földje felszántatlan maradt, a gyomnövények bur- jánoztak, S egyszer csak beke­rítették a több telket magá­ban foglaló földda-rabkót. A megkezdett építkezésből egy sorház képe bontakozott ki. Kemény munkálatok folytak itt, markolók és szállítósza­lag, dömperek és autósdaruk működtek közre az építésben. S az akkor erre haladó, sétá­ló ember azt látta, benépesül a darabka föld, több család színtere, további élettere ala­kul itt ki. Maga az épület az úttól ki­csit beljebb áll, s ma már lakva, jól iIliik a környezetbe. Ami igazán elismerésre mél­tó, nagyszerűen rendeződik a külső terület is. A valamikori gyümölcsös új képet nyert. A munkálatok azt sejtetik, még szebb lesz, mint valaha. Feke­te erdei földdel dúsították a talajt, minden itt lakó család munkába fogott, különböző felfogás és kivitelezés szerint alakul a már szinte ligetté va­rázsolt ház előtti kertrész. Fák, dísznövények, zöldellő fű az egyik részen, míg a másik részen kapásnövények viríta­nak. Ottjártunkikor egy fiú­gyermek vagdosta kapával a taraokos talajt, így lép be a jövő nemzedék a munkálatok­ba. Sétálva és szemrevételezve a városi változásokat, sok he­lyen láthatjuk, van itt terem­tő erő, elképzelés. Fekete Já­nosék földje új birtokviszony­ba került, új gazdákra talált. A pár megmaradt öregebb fa, alma és meggy viszont a múl­tat jelzi. Egy volt világra em­lékeztet a megmaradt szomo­rú eperfa lombja és a sarkon a krisztustövisfa. Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom