Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

1986. JÚLIUS 5., SZOMBAT HÉT VECI VILÁGPOLITIKÁI KITEKINTÉS Mérlegelési haladék A szovjet kompromisszumos javaslatok visszhangja Növekszik a feszültség a közép-amerikai térségben ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Immár szokásossá vált, hogy a Fehér Ház mindig talál va­lami kivetnivalót a szovjet le­szerelési javaslatokban. Ko­rábban a recept az volt, hogy ami Moszkvából elhangzik, az „merő propaganda”, „nem ve­szi figyelembe az amerikaiak és szövetségeseik érdekeit”, „nem tartalmaz az ellenőrzés­re megfelelő intézkedéseket”, vagy egyszerűen, hogy „csupán megismétlése, más szövegezés­ben a régebbi, Washington ál­tal már elutasított indítvá­nyoknak”. Ilyet azonban az egymást követő szovjet komp­romisszumos indítványok el­hangzásakor még a Pentagon legharciasabb tábornokai sem mondhatnak. Hiszen a szovjet kormány új javaslatainak megtételénél messzemenően fi­gyelembe veszi azokat az el­lenérveket, amelyekkel Wa­shington korábban kitért egy- egy indítvány elfogadása elől. Sőt az amerikai indítványok egy-egy elgondolását bele is foglalja saját tervezetébe, ame­lyet a Fehér Háznak címez. így az amerikai kormányzati körök mind gyakrabban élnek a halogatás taktikázásával a merev elutasítás helyett. Rend­szerint most már üdvözlik a Moszkvából érkező leszerelési üzeneteket, és azok gondos ta­nulmányozását ígérik. Ez azon­ban ugyancsak elhúzódik, s miközben szovjet részről kompromisszumos gesztusok egész sorát teszik, a Fehér Ház részéről elmarad a nyílt szín­vallás, s folytatódik a fegyver­kezési politika. Tanulságos ezúttal az, ami a legutolsó szovjet kezdeménye­zés körül történt a tengerentú­lon. Ez a hosszabb távú, átfogó egyezményhez vezető úton való elinduláshoz közbenső, részle­ges, egy-egy problémában va­ló megállapodást ajánl. Wa­shington, amely a 15 hónapja tartó genfi értekezleten min­dent elkövet, hogy e tanács­kozást holtponton tartsa, most amiatt lamentál, hogy Moszkva javaslatát, amely „tartalmaz biztató elemeket”, szándékosan rosszul időzítette. Arra hivat­koznak. hogy a szovjet terve­zetet azután közölték Washing­tonnal, hogy a genfi szovjet— amerikai tárgyaláson kezdetét vette a 12 hetes nyári szünet. Így tehát szeptember közepe előtt nem kezdődhet meg az érdemi párbeszéd az új szov­jet kezdeményezésről. Termé­szetesen ez az érv csak azért hangzott el, mert hamarjában mást nem tudtak kitalálni... NEM A DÁTUMOK A LÉNYEGESEK... Nyilvánvaló, hogy a nagy horderejű szovjet javaslatokat éppen azért időzítették a nyári szünet kezdetére, hogy Wa­shington kellő időt kaphasson a tervezet tanulmányozására és megfontolására. Ennek hasz­nosságát maga Reagan elnök is közvetve elismerte, amikor ar­ra utasította szakértőit, hogy kéthetes szabadsága után már az első nap legyen fehér ház­beli íróasztalán a minden rész­letre kiterjedő elemzés és vé­leményezés. S nyilvánvaló a diplomáciai út, ha valamit tisztázni akarnak, a genfi tár­gyalás nyári szünetében is ren­delkezésre áll. Lehet kérdése­ket feltenni kellő csatornákon a szovjet vezetésnek, s elő le­het segíteni azt, hogy Wa­shington is, úgy, ahogy Moszk­va tette mostani javaslatával, elinduljon a kompromisszumos megegyezés útján. Vagy aho­gyan a nyugati szemleírók ír­nak erről: találkozhassanak a „félúton”. Sőt elhangzott egy szovjet ajánlat is a napokban arról, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter ül­jön tárgyalóasztalhoz az idén tervezett Gorbacsov—Reagan találkozó előkészítésére. A jelek szerint azonban Wa­shington ezt csupán amolyan „dátumegyeztetésre” kívánja korlátozni. Ezért siettek közöl­ni, hogy Sevardnadze külügy­miniszter küszöbönálló londo­ni látogatása jó alkalmat ad­hatna arra, hogy az angol fő­városban ezután megrendezzék találkozóját Shultz amerikai külügyminiszterrel. Majd fel­vetődött egy másik lehetőség. E szerint az ENSZ szeptember közepén megnyíló közgyűlésén jelen lesz mind az amerikai, mind a szovjet diplomácia ve­zetője, s így megbeszélésük a világszervezet égisze alatt megtörténhetne. A Fehér Ház szóvivői több­ször kijelentették, hogy csupán a novemberi időközi választás után tartják lehetségesnek a csúcstalálkozó megtartását. (Ezen a szavazáson, amelyet az elnöki ciklusok félidejében tar­tanak, a törvényhozás tagjai­nak és az egyes államok kor­mányzóinak egy részét választ­ják meg.) Szovjet részről nem­egyszer hangoztatták, nem a dátumokon van a hangsúly, hanem azon, hogy ilyen talál­kozót oly módon készítsenek elő. hogy ott konkrét megegye­zéseket írhassanak alá. Éppen ezt szolgálja az új szovjet kez­deményezés. amely éppen rész­megállapodások kidolgozására kínál lehetőséget. A REALITÁSOK TALAJÁN A szovjet tervezet három ponton könnyíti meg a rész- megegyezést a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon sze­replő problémakörökben. Mi­vel Washington elzárkózik az elől, hogy szerződést kössenek az űrfegyverek betiltásáról, közbenső tnegoldásként a szov­jet kormány javasolja az 1972- ben, a rakétaelhárító eszközök­ről kötött, úgynevezett ABM- megállapodás további 15 évre való meghosszabbítását. Az egyezmény ugyanis 1987-ben lejár. Washington — ha ezek a kísérletek laboratóriumi kere­tek között maradnak — foly­tathatná a hadászati védelmi kezdeményezésnek nevezett programját. Ami a hadászati támadófegyvereket illeti, a szovjet közbenső tervezet csu­pán a rakéták robbanófejeit veszi figyelembe, hiszen ezek számának egyenlősége garan­tálja a két fél egyenlő bizton­ságát, s ezeket nyolcezerben maximálja. A közép-hatótávol­ságú rakéták ügyében is meg­könnyíti a megegyezést. Az an­gol és francia atomütőerő be­számítását nem írja elő immár kötelezőnek a csökkentési szintbe, hanem csupán azt in­dítványozza, hogy ne növeljék ezek mennyiségét a jövőben. Mint látható tehát, szovjet részről megtették a szükséges lépéseket, s most Washingto­non a sor, hogy éljen a mérle­gelési haladékkal. felhívás AGRESSZIÓRA A washingtoni képviselőház döntése — amellyel megsza­vazta a nicaraguai fegyveres ellenforradalmároknak, az úgy­nevezett kontráknak nyújtandó százmillió dolláros segélyt — máris érezteti káros hatását a térségben. A felbátorodott el­lenforradalmárok ismét betör­tek Hondurasból Nicaraguába, és ott aknákat telepítettek. A robbanásoknak több áldozata volt. A vérszemet kapott kont­rák újabb terrorcselekmények egész sorát helyezték kilátás­ba. Közben híre ment, hogy a CIA titkos csatornákon át to­vábbi 400 millió dollárt készül juttatni az ellenforradalmár vezéreknek, akik már maga­biztosan arról nyilatkozgatnak, hogy egy év leforgása alatt ők lesznek az urak Managuá- ban ... A katolikus püspöki kar, amely ellenzéki álláspontot foglal el a sandinista kormány­nyal szemben, mind nyíltabban támogatja megnyilatkozásai­ban a kontrákat. A konfliktus tavaly májusban keletkezett, amikor az akkor bíborossá szentelt Miguel Ubando y Bra­vo managuai érsek Rómából hazatérőben először Miamiban celebrált misét, s ezen részt vettek a kontrák vezetői. A sandinista kormány ezt bírál­ta, és azt is felvetette, hogy a főpao idei washingtoni látoga­tását arra használta fel, hogy élénken támogassa Reagan el­nök kampányát a kontrák se­gélyezésére. (Mint emlékezetes, az amerikai törvényhozás hosz- szú ideig megtagadta Reagan segély iránti előterjesztését, mivel attól tartott, hogy a kontrák támogatása az Egye­sült Államokat egy közép-ame­rikai fegyveres konfliktusba sodorhatja.) Szerdán újra kitűnt, hogy a managuai kormány bírálatai mennyire jogosak voltak a klé­rus vezetői felé. Pablo Vega, a nicaraguai püspöki kar alelnö- ke sajtóértekezleten egyértel­mű támogatásáról biztosította a sandinista kormány ellen fegyveresen fellépő kontrák küzdelmét. Sőt hozzátette: in­dokolt lenne, ha az Egyesült Államok beavatkozna Nicara­guában ... A managuai kormány a ki­alakult veszélyes helyzetben el- lenrendszabályok egész sorát jelentette be. Betiltotta az el­lenzék szócsövét, a La Prensa című újságot, amely a kontrák támogatására buzdított. Mint Dániel Ortega államfő e dön­tést indokolta: ez az orgánum „Reagan eszközévé változott' A managuai vezető az ország elhagyására szólította fel egy­úttal azokat a nicaraguai ál­lampolgárokat, akik — mint fogalmazott — „az Egyesült Államok terrorista politikáját támogatják”. A közép-amerikai sajtó nagy része a kialakult helyzet láttán aggodalmait fejezi ki, s arról cikkezik, hogy az Egyesült Ál­lamok hivatalos támogatása a kontráknak azt jelenti, hogy füstbe mentek azok a remé­nyek, hogy a Contadora-kez- deményezés nyomán békés, tárgyalásos megoldást érjenek el, és Közép-Amerikában eny­hüljön a tűzveszélyes helyzet. Árkus István CÍMKE ÉS ADAT Az osztrák parlament nem­zeti tanácsa csütörtökön egy­hangúlag elfogadta a bortör­vény módosításáról szóló há­rompárti előterjesztést. A kompromisszum — egyéves hu­zavona és heves viták után — az osztrák bor piacának visz- szahódítása érdekében jött lét­re. A glikollal kevert borok kap­csán tavaly kipattant botrány súlyos értékesítési problémá­kat okozott Ausztriának, szük­ségessé vált a minőség és az ellenőrzés javítása. Erich Schmidt mezőgazdasá­gi miniszter szerint ezután az értékesítendő borok mintegy 20 százaléka kap címkét, ame­lyen éppúgy minden, a bor útját az üzletek polcaitól a pincéig visszamenően nyomon követhető adat szerepelni fog, mint a zárszalagokon. Expor­tálni viszont csak zárszalag­gal ellátott borokat szabad majd. A minőség javítása érdeké­ben elfogadott másik rendel­kezés a minőségi borok hek­táronkénti hozamát maximál­ja. Jugoszlávia Harcosok napja 45 évvel ezelőtt, 1941. jú­lius 4-én, Belgrádban Joszip Broz Tito elnökletével kibőví­tett ülést tartott a mély il­legalitásban működő Jugo­szláv Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága, s elhatározta, hogy a fasiszta megszállók el­len meg kell kezdeni az álta­lános népfelkelést. Kiáltványt adtak ki, amely fegyveres harcra szólította fel az ország népét. Július 4-e azóta a harcosok napja, a feliszabadulás óta ál­lami ünnep, s pénteken rend­kívül ünnepélyes keretek kö­zött ülték meg. Az egykori nagy ütközetek helyén bajtár­si találkozóikat szerveztek, ünnepi gyűlésekre került sor, állami dijakat és kitüntetése­ket ítéltek oda, számos új ipari és egyéb létesítményt avattak feL Az újságok olda­las írásokban emlékeztek meg az évfordulóról. Atommentes övezet Koreai javaslat A Szovjetunió teljes mér­tékben és minden részletében támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ja­vaslatát, amely szerint nuk­leáris fegyverektől mentes békeövezetté kellene nyilvá­nítani a Koreai-félszigetet — ez áll a szovjet külügyminisz­térium nyilatkozatában, ame­lyet csütörtökön tettek közzé Moszkvában. Az amerikai nemzeti ünnep alkalmából Szovjet üdvözlet az USA-nak A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége távira­tot intézett Ronald Reagan amerikai elnökhöz az Egyesült Államok nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. A Legfelsőbb Tanács jólétét, békés és biztoságos élétet kí­ván az amerikai népnek. Az üdvözlet hangsúlyozza, hogy e feltételeket valamennyi ál­lam és nép számára csak olyan gyakorlati lépésekkel lehet megteremteni, amelyek elősegítik a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek teljes és általános felszámolását, a világűr militarizálásának megakadályozását, a béke és együttműködés fejlesztését a világ minden térségében. Felszólítjuk az Egyesült Ál­lamokat. hogy csatlakozzék erőfeszítéseinkhez az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer megteremtése érdekében. Ez megfelel a szovjet és az amerikai nép, a földkerekség minden népe alapvető érde­keinek — hangsúlyozza az amerikai nemzeti ünnep al­kalmából Reagan elnöknek küldött szovjet üdvözlet. Viktor Szidorenko az atomreaktorokról Az erőművek biztonságáért Bizonyos változtatásokat eszközölnek a szovjet atom- erőművi berendezések felépí­tésében. Ezeket a csernobili atomerőműben történt szeren­csétlenség okainak részletes tanulmányozását követően ha­tározzák meg pontosan. A változtatások célja: ja­vítani az atomerőművi beren­dezések biztonságát és meg­bízhatóságát — mondta el a szovjet sajtónak adott nyi­latkozatában Viktor Szido­renko, az atomenergetikai munkálatok felügyeletével és biztonsági ellenőrzésével meg­bízott szovjet állami bizottság ein ökhelyettese. Hangsúlyozta, hogy a Cser­nobilben vagy az amerikai EXPEDÍCIÓ A BÉKÉÉRT Közös szovjet—amerikai expedíció indult ma a Kaukázusba: az amatőr hegymászók valamennyien orvosok, s az Elbrusz csúcsának meghódítására készülnek. A két ország képviselői a csúcsra kívánják feljuttatni azt a felhívást, amelyet az Orvosok a Nukleáris Háború Megakadá­lyozásáért elnevezésű nemzetközi mozgalom legutóbbi kölni kongresszusán fogadtak el. Az expedíció résztvevői kéthetes edzőtábort tartatlak a he­gyekben, s csak azútán indulnak a felhívást tartalmazó kap­szulával a csúcsra. A Tizenegyek menedéke elnevezésű alpi- nistátáborban — a tengerszint felett 4200 méter magasban — nagygyűlést rendezp^Jk ggnelyen részt vesz Jevgenyij Csazov akadémikus is, a mozgalom szovjet társelnöke. Véget ért a capitoliumi konferencia Párbeszéd és együttműködés Pénteken befejezte munká­ját Rómában a capitoliumi békefórum. Az értekezletet Róma városa és az olasz kül­ügyminisztérium szervezte a béke nemzetközi éve alkal­mából A párbeszéd a béke egyetemes alapja jelszóval. A tanácskozáson 40 ország­ból mintegy hetven közéleti személyiség vett részt, köz­tük Bruno Kreisky volt oszt­rák kancellár és Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Magyar részről Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitká­ra vett részt a fórum mun­kájában. A háromnapos tanácskozá­son a résztvevők a nemzetkö­zi élet olyan időszerű kérdé­seiről cseréltek véleményt, mint a kelet—nyugati párbe­széd, a kölcsönös bizalom el­mélyítése és a nemzetközi együttműködés előmozdítása.. A római békefórum Giulio Andreotti olasz külügyminisz­ter és Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár zárszavával ért véget. Francesco Cossiga köztársa­sági elnök pénteken este fo­gadást adott a résztvevők tiszteletére. Pozsgay Imrét Rómában fo­gadta Giulio Andreotti kül­ügyminiszter. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára az olasz fővárosban Csak röviden... A SVÁJCI Gottlieb Dutt- weiler Intézet július 3—5. kö­zött Nyugat-Európa helye a holnap világgazdaságában címmel a Zürich melletti Rüschlikonban tanácskozást rendez, mintegy 100 nyugat­európai egyetemi tanár, bank­igazgató és üzletember rész­vételével. KARLOVY VARYBAN, a fesztiválpalotává alakult Ther­mal Szálloda nagytermében csütörtök este ünnepélyesen megnyílt a XXV. nemzetközi filmfesztivál. A kéthetes prog­ram során négy tucatnyi or­szág összesen százötven film­jét vetítik. A SZOVJET SZAKSZERVE­ZETEK következő, XVIII. kongresszusát 1987 februárjá­ban tartják meg — így dön­tött pénteken a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának plénuma. találkozott a politikai élet több vezető személyiségével, köztük Amintore Fanfanival, a szenátus elnökével. Anto­nio Rubbival, az Olasz Kom­munista Párt külügyi osztá­lyának vezetőjével, Giulio Orlandóval, a Keresztényde­mokrata Párt külügyi titká­rával és Nicola Signorello ró­mai polgármesterrel. Three-Mile-Islanden történt szerencsétlenség komoly ta­nulságokkal szolgált az atom­energiát felhasználó orszá­gok számára. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a cser­nobili baleset miatt felülvizs­gálják a szovjet energiaprog­ramot — tette hozzá. A szovjet kormánybiztos el­mondta még, a balesetet kö­vetően gyakran felteszik a kérdést: szükség van-e arra, hogy minden reaktor ölött kupola, a rádioaktív anyagok légkörbe jutását megakadá­lyozó beton épületszerkezet legyen? Viktor Szidorenko szerint minden a reaktor tí­pusától függ, hiszen a védő­burkon kívül számos más megoldás is elképzelhető a balesetek következményeinek csökkentésére. A csernobili atomerőmű körzetébe, valamint a környék több településére látogatott el pénteken Vlagyimir Scserbic- kij, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán KP KB első titkára és Alekszandr Ljasko, az uk­rán .minisztertanács elnöke. Megbeszélést folytattak a helyszínen működő kormány- bizottsággal, amelynek mun­káját már Vlagyimir Guszev miniszterelnök-helyettes irá­nyítja. Megvitatták az atom­erőműben folyó, valamint a környező területek mielőbbi sugármentesítését célzó mun­kálatok menetét. Nyebrat faluban az ukrán vezetők megtekintették a ki­telepített dolgozók részére épülő lakásokat. Az Vkag- rosztroj Építőipari Vállalat gyorsított ütemben hétezer családi házat épít a körzet­ben. Minden lehetőt megtesz­nek — hangoztatták — annak érdekében, hogy közvetlenül az erőműben is megyorsítsák a munkálatokat. Pretoria nem változtat politikát Külföldi gazdasági szankciók A dél-afrikai külügyminisz­ter csütörtökön ismét elutasí­totta mindenfajta politikai re­form lehetőségét az ország­ban, s egyúttal arra figyel­meztette honfitársait, hogy a külföldi szankciók hosszú tá- vúak lehetnek. Pik Botha Witbank-ben egy nagygyűlésen szónokolt, s ki­jelentette, hogy ha a jelenle­gi baráti konzervatív kormá­nyok — mint az amerikai és a brit — gazdasági megszorí­tó intézkedésekre szánják el magukat Dél-Afrika ellen, ak­kor hiábavaló dolog azt vár­ni, hogy a liberálisabb kor­mányzatok majd eltörlik azo­kat. A pretoriai vezetés megis­mételte azt az érvelését, hogy a nyugati országok gazdasági büntető intézkedései minde­nekelőtt a Dél-Afrikától gaz­dasági függésben levő szom­szédos országoknak fognak gondokat okozni. Az állásfog­lalást ismertető Louis Nel tá­jékoztatási miniszter hami­saknak nevezte azokat az in­formációkat, melyek szerint Pretoria már szelektív gazda­sági szankciókat léptetett életbe Botswanával szemben. Oiver Tambo, a fajüldöző dél-afrikai rendszer ellen küz­dő Afrikai Nemzeti Kong­resszus (ANC) vezetője csü­törtökön úgy ítélte meg a helyzetet, hogy sok áldozatot követelő harcok törhetnek ki Dél-Afrikában, ha a nyugati hatalmak nem hajlandók azonnal gazdasági eszközökkel fajüldöző politikája megvál­toztatására bírni Pretoriát. A Dakarban tartózkodó af­rikai vezető szerint a rendkí­vüli állapot kihirdetése óta az országban 40 ezer embert vettek őrizetbe. Ez sokszorosa minden eddig nyilvánosságra hozott adatnak. Görög—albán tárgyalások Tiranában csütörtökön gö­rög—albán külügyminisztériu- mi tárgyalásokat tartottak. A görög delegációt Kosztasz Georgiu külügyminisztériumi főtitkár vezette. A Moham­med Kaplani külügyminiszté­riumi államtitkár vezette al­bán küldöttség a vendégek­kel a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, ezen beiül a keres­kedelmi, kulturális, tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés szélesítésének lehetőségeit vitatta meg. Georgiut fogadta Vitori Curri, az albán par­lament elnökhelyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom