Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

M MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS & MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Ára: 2.20 forint 1986. JÚLIUS 5., SZOMBAT MA: Helikopterek — okkersárgában (3. oldal) Fotográfus ül a kamerában (6. oldal) Postabontás (9. oldal) Robbanás Tisza vas váriban (12. oldal) Az ipar elmaradt a tervtől Gazdasági eredményeink a szakszervezetek megyei tanácsa előtt Az árpa nem hozott rekordot Búzát vágnak már a kombájnok Tegnap Budapesten a SZOT-székházban ülésezett a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa. A testület — Horto- lányi Elemérnek, az SZMT titkárának előterjesztésében — megvitatta az összegzést a ßzakszervezetek részvételéről a VII. ötéves vállalati tervek készítésében, valami,nt az első félév gazdasági eredményei­ről, a termelést segítő szak­szervezeti munka tapasztala­tairól. Ezt követően az SZMT — Fodor László titkár előter­jesztésében — megvitatta a testület II. félévi munkater­vét. A tények arra utalnak: gaz­dasági szempontból nem mi­nősíthető rózsásnak az évkez­dés. A Csepel Autógyárban például késve fogtak a terve­zéshez, s a VII. ötéves terv munkavédelmi fejezetét még az egészen közeli múltban javasolta átdolgozásra a vál­lalati szakszervezeti bizottság. Erről beszélt Sarkadi Károly, a Csepel Autógyár szakszer­vezeti bizottságának titkára. Kovács Feremc, a Dunai Kő­olajipari Vállalat szb-tibkára pedig azt említetté, hogy, az olajtermékek árának világ­piaci csőkké,nését aligha el­lensúlyozhatja a munkaver- seny-mozgalom, a brigádok sok-sok vállalása. Évek óta dinamikusan nő a termelés, mégsem rendel eleget a belkereskedelem a Váci Kötöttárugyártói, nőnek a készleteik. Ugyanakkor sok valutát költenek késztermék- importra, pedig hasznosabb lenne a pénzt jobb minőségű nyersanyagra fordítani — ezt említette Szalóki Sándorné, a gyár sz>b-titkára. Az JSG-ben — mondta Ambrus Jenőné szb-titikár —a külföldi konku­rencia a fő gond a termelés nö­velése mellett, ezért is kényte­lenek csökkenteni a dolgozók létszámát. Rendkívüli erőfeszítések árán teljesítheti csak meg­duplázott exporttervét a Pemü — mondotta Baska Györgyné, a vállalat szb-tit- kára. Ráczkevei András, a Lenfonó és Szövőipari Válla­lat szb-titkára pedig arról adott számot, hogy a vállalat tavalyi legjobbja, a budaka­lászi szövőgyár idén halvá­nyabban. kezdett, kénytelenek voltak bevezetni a napi ter­melési programokat a rugal­masság érdekében. Szűcs Ferenc, az építők szakszervezetének Pest me­gyei titkára azt tette szóvá, hogy az ágazatban ellentmon­dásos a helyzet, akad, ahol keresik, máshol pedig kínál­ják a szakembert. Érthető, ha ilyen körülmények között azt szorgalmazták, hogy január­Vállalati magatartás ás mozgástér Közgazdász-vándorgyűlés Pénteken a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem aulá­jában megnyílt a XXV. köz- gazdász-vandorgyűlés. A Ma­gyar Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, valamint a TIT közgazdasági választ­mánya és annak Borsod me­gyei szervezetei által rende­zett kétnapos tanácskozáson politikusok, közgazdászok, vál­lalatok és intézmények veze­tői, együttesen több mint nyolcszázan vesznek részt. A tanácskozás központi témája a vállalati magatartás és vál­lalati mozgástér. A megnyitó plenáris ülésen Csikós-Nagy Béla. a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mondott beszédet. A plenáris ülést követően a három szekcióban folytatódott a vándorgyűlés. A vállalati stratégia és üzletpolitika té­makörével foglalkozó csoport első előadását Jagiellowicz Györgyné, a Taurus Gumiipa­ri Vállalat vezérigazgató-he­lyettese, a vállalkozás belső mechanizmusával foglalkozóét Angyal Ádám, a Ganz Danu­bius Hajó- és Darugyár ve­zérigazgatója, a vállalat és környezete témacsoportét pe­dig Kelényi Gábor, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtit­kárhelyettese tartotta. Hazaérkezett pártdelegáciúnk Suhlkól Testvérmegyei kapcsolatok Hazaérkezett tegnap az NDK-beli Suhl megyéből az a pártdelegáció, amelyet dr. Ba­logh Pál, a Pest megyei pártbizottság titkára vezetett. A háromtagú küldöttség az ötnapos látogatáson a párt vezető szerepével kapcsolatos tapasztalatokat tanulmányozta testvérmegyénkben és aláírták a következő két esitendő együttműködési programjáról szóló megállapodást. A delegációt — amelynek tagja volt Jánky Zoltán, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Dézsi Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ Vác Városi Bizott­ságának titkára — a Feri­hegyi repülőtéren Lénárd László, a megyei pártbizott­ság titkára és Bárd András, a megyei pártbizottság osztály- vezetője fogadta. (Folytatás a 3. oldalon.) Az első magyar-japán üzem Műanyagot állít elő Az első magyar—japán ipari vegyes vállalat, a Polifoam Műanyagfeldolgozó Kft. Ala­pítói — a Hungária Műanyag- feldolgozó Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a ja­pán Furukava Elektric cég és a C. Itoh Kereskedőház — pénteken rendezték meg Bu­dapesten a közös üzemavató ünnepséget. A 43-as Állami Építőipari Vállalat 2-es számú házgyárának egyik gyártó­csarnokában rendezték be ja­pán gépsorokkal a vegyes vállalat műanyag-feldolgozó üzemét, amelyet Körtvélyes István ipari miniszterhelyet­tes avatott fel. A közös üzemhez januárban érkeztek Japánból a gépsorok, májusban végeztek a szerelés­sel, s a próbákat követően júniusban megkezdődött az üzemszerű termelés. Megyénkben az elsők között tegnap egy ICO hektáros táblán megkezdték a kenyérgabona betakarítását Tú­rán, a Gaigamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben. Hancsovszki János felvétele ban ne legyen mindenhol bérfejlesztés, halásszák ké­sőbbre ott, ahol nincsenek meg az alapjai. Ez a véleménycsokor csu­pán ízelítő. Mint a testület megállapí­totta, a megye iparának ter­melése, értékesítése elmaradt a.tervezettől, a tőkés exportot csak az élelmiszer- és a köny- nyűipar tudta növelni, az építőiparban mérsékelt a nö­vekedés. A mezőgazdasági munkák jó ütemben halad­nak. Az üzemek zöme nem számolt nagyobb beruházá­sokkal, tovább csökkent a foglalkoztatottak száma mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban, s a béremeléseket nem mindenütt fedezte a tel­jesítmény. Az imén.tieket említette hoz­zászólásában Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­ga gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője is, kiemelve: az egyensúlyhelyzet és az élet- színvonal megőrzésére keli fejtetni a fő hangsúlyt, s a rövid távú érdekek mellett jobban kellene érvényesülnie a hosszú távon biztonságot adó érdekeknek, például, ho,gy a tőkehozam szabályoz­za az árakat, s hogy a válla­lati vagyon gyarapodjon. Az SZMT egyhangúlag el­fogadta a feladattervet, mejy szerint a megye gazdasági célkitűzései széles körű társa­dalmi összefogással, fegyelme­zettebb, szervezettebb munká­val, értő és együtt cselekvő kollektívákkal megval ósítha- tók. V. G. P. Lázár György Ausztriába látogat Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke dr. Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kan­cellár meghívására a közeli napokban nem hivatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. Beigazolódott a korábbi sej­tés, a vártnál is gyengébb ter- mései'edmények születtek őszi árpából Pest megye mezőgaz­dasági nagyüzemeiben. Nem­hogy rekordokat nem döntö­getnek az átlagok, hanem saj­nos még a tervezettnek is jó­val alatta maradnak. Mindez azon az operatív bizottsági ülésen hangzott el, amelyet legutóbb tartottak a Pest Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályán. Mit lehet ilyenkor tenni? Nem sokat, hiszen a hozamokat már senki sem tudja megváltoztatni. Körül­tekintő munkával azonban meg lehet, sőt, meg kell óvni a megtermett termést. Fontos a kombájnok jó beállítása, hogy minél kisebb legyen a veszteség, a körültekintő szál­lítással is sok szem menthető meg. Sokat segít a gazdaságok­nak az a 20 katona, akik kombájnra ültek. Hiszen az árpa után a csaknem 80 ezer hektárnyi búza betakarítása következik, amelynek próba­vágását már több üzemben is megkezdték a megyében. Töb­bek között az albertirsai Sza­badság Termelőszövetkezetben. A termés kiváló minőségű. A szóban forgó operatív bi­zottsági ülésen arra is felhív­ták az üzemek figyelmét, hogy a szalmát is veszteségmente­sen kell betakarítani. Égetni csak a tarlót szabad, de csu­pán a Pest Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más, valamint a tűzoltóság előzetes engedélyével. Mondták régen az öregek, s ez ma is érvényes megfogal­mazás, hogy akkor jó, ha az aratókat kiveri az eső. Mert kellene a csapadék a kapá­sokra, a hűvösebb idő a ka­lászosokra. A kánikulában túl gyors az érés, sok helyen meg­szorul a búza. A könnyebb fajsúlyú szem pedig ismét csak az átlagterméseket csök­kenti. Ugyanúgy a gyomoso- dás, amivel szintén számolni kell az elkövetkezendő idő­szakban. A meleg, párás Időjárás kedvez a kár- és kórokozók­nak is. A jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezetben például jelentős mértékű fuzárium- fertőzés észlelhető a búza­táblákon. A napraforgóban a levéltetű károsítása okoz gon­dot. Nagyon felszaporodott az aranka is, emiatt 40 hektár lucernát kellett kiszántani a fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezetben. Az Örkényi Béke Termelőszövetkezetben is többszörösen védekezni kellett a búza- és gyümölcskártevők ellen. B. Z. SASSZÉ S ok mindenre áhítozni Lehet, szíve joga min­denkinek, álmai, vá­gyai között mit dédelget. A baj akkor van, ha az áhítozás kiüti helyéről a létezés, a cselekvés ezer­nyi elemét, ha vágyakozás közben azt sem tesszük meg, ami módunkban áll, vagy ami éppen hogy kö­telességünk. Áhítozás: mi minden kellene a termelés feltételeinek javításához, a többi között a nehéz fizi­kai munka fokozatos fel­számolásához, a meglehe­tősen kezdetleges színvona­lon megrekedt némely részfolyamat korszerűsí­téséhez. Sok minden kel­lene hozzá, de elsőként, valamennyi más feltételt megelőzve, pénz és pénz. Beruházható, fejlesztésre kiadható forint. Ilyen fo­rint pedi-g nincsen, kevés van, ami akad, annak ezer a helye. Ha ez a helyzet, akkor ... akkor várjunk? Akkor a sasszénak, a tánc apró, csúsztatott lépésének se legyen helye a haladás­ban ? Sasszé, nem több, nem átfogó, látványos fordulat, ám évek kellették ehhez is, de végre sokféle bonyoda­lomra kínál megoldást úgy, hogy közben a fizikai igénybevételt is mérsékli, javítja a termékminőséget; új, nagy teljesítményű, fo­lyamatos üzemű hőkezelő berendezések szolgálnak ettől a szezontól kezdve a Nagykőrösi Konzervgyár­ban. A hőkezelés a befeje­ző aktus a gyártóvonala­kon, egyben döntő eleme annak is, konzerv lesz-e a konzerv, azaz felhasznál­hatósága megegyezik-e majd az árun feltüntetett határidővel. Tagadhatat­lanul jobb lett volna, szeb­bén nézne ki a kép akkor, ha — mondjuk — seregnyi más új gép, berendezés is társulhatna a gyártás esz­közeihez, ám ha erre nem futja, ha erre nem jut any- nyi, amennyi jó lenne, ak­kor a hőkezelés technoló­giai részlege is várja mú­zeumként a napfényesebb időket? Bizonyára lélektani, ér­dekeltségi, minősítési okai egyaránt vannak annak, hogy a sasszénak kevés a becsülete az iparban, hogy a kicsi, csúsztatott lépések már-már arra vetnek rossz fényt, aki kapható a meg­tételükre. Napjainkban a megyében — és ez nem eléggé ismeretes — a fej­lesztési, beruházási célú minden száz forintból het­vennek a sorsa felett a vállalatok, a szövetkezetek ejtik ki az erre vagy arra döntő szavakat! Ez az arány érzékelteti, koránt­sem olyan kicsiny a helyi felelősség, mint ahogy azt olykor — a politikai, a tár­sadalmi szervezetek helyi testületéiben is támaszra lelve — a termelőhelyeken előszeretettel állítják, mondván, - ugyan, itt fillé­rekről határozunk... / A gyakori panasz ellenére a filléreket mi nem látjuk annak; a legutóbbi évek­ben nyolc, nyolc és fél mil­liárd forint között volt az az összeg, amelyről a me­gyében a vállalatok és szö­vetkezetek határoztak. Jó lenne a kétszerese? Bizo­nyára. Helye lenne annak is. Meggyőződve azonban nem vagyunk arról, akár a kétszeres, háromszoros pénz is valóban több lenne. Több, az — eredmények­ben. A nagy pénzek kiadá­sakor könnyebben elvész szem elől, egy forint hány fillér haszonnal jár, asasz- szé viszont, jellegénél fog­va, szinte azonnal érzékel­hetővé teszi, ennyi volt a befektetés, ennyi a haszon. Ami akkor is igaz, ha ez a haszon nem okvetlenül fejezhető ki pénzben, ha­nem például „csak” abban, hogy könnyebbedik a dol­gozók feladata, kevesebb izomerő kell egy-egy mű­szak teljesítéséhez. Ilyen, embert, verítéket kímélő lépés — és megint csak sasszé, azaz nélkülözi a látványosságot, ■ nem hoz alapvétő fordulatot — a nagykőrösi gyárban egy másik befektetés is, az un, egységrakomány-képző zsugorfóliázó gép, mely. a csomagolás gondjait,- ter­heit- könnyíti iazók szarná- ' ra, akik- ezt a fizikailag nehéz, gyakran sokféle ide­gességgel járó munkát hosszú évek óta vállalják. * - > zemyi olyan apró mozzanat van a tech- , nológiai folyamatban minden munkahelyén, amely egy-egy sasszé árán jobbá, ésszerűbbé tehető. Mégis azt látjuk, a megye vállalatainál és szövetkeze­teinél erőteljesen ingado­zik a gépbeszerzések ará­nya a teljes beruházási ki­adásokon belül, változatla­nul döntő helyet foglal el az építés. Ezeken az ará­nyokon a beruházási forrá­sok szűkebbé válása sem változtatott! Hittük, ez nagy kényszerítő erő lesz. Csalódtunk. Vagy megle­het, valójában még min­dig csak beszélünk a kény­szerhelyzetekről, s a gya­korlatban ezeket a helyze­teket mosolyogva kerülik meg az érintettek, kerülő útra lelve. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom