Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

ívfényéitől a Pille asztalig Új szakmát kellett tanulniuk Tavaly ősszel adtunk első ízben részletesebb híradást ar ról, hogy — akkori nevén — a Monori Kefe- és Játékgyár nagykőrösi telepe új útját választotta a boldogulásnak. Gazdasági társulásra lépett c BUB1V egri, 7-es számú gyáregységével. Az esemény kapcsán felvázoltuk ennek előzményeit, a körösi üzem évek óta tartó termelési, érté­kesítési gondjait, az ebből való állandó kiútkeresést, ami végül is e gazdálkodási for­ma létrejöttét eredményezte. Ötféle széktípus A történtek, ahogy az már ilyen esetekben lenni szo­kott, számtalan kérdést hoz­tak felszínre, közülük is a legfontosabbra szerettük vol­na elsőként megkapni a vá­laszt, nevezetesen, hogy a gt megalakításával valóban rév­be jutott-e a faüzem, avagy ez is csak egyik próbálkozás a sok közül. Bár sejtettük, mindezekre csak idő múltán, a tapasztalatok alapján lehet majd pontos feleletet adni. Nos, a majdnem egy eszten­dővel ezelőtt létrejött gazda­sági kapcsolat, úgy tűnik, mindkét fél szempontjából va­lóra váltotta a hozzá fűzött reményeket. A termékek vá­lasztékának, mennyiségének fokozatos gazdagodása jelzi, hogy az egri gyár elégedett a partnerüzem munkájával. Az elmúlt év második felé­ben még csak egyféle dohány­zóasztalt, és egy étkezőasz­tal-típust készítettek, de ja­nuártól ugrásszerűen bővült a lista, a lakkozott kivitelű, készre gyártott asztalokon kí­vül jelenleg ötféle széktípus oldalegységeit állítják elő, és még háromféle ülőalkalmatos­ság darabjait fűrészelik és szállítják az egrieknek továb­bi megmunnkálásra. No és itt készül az amerikai ex­portra szánt Pille asztal is — szaknyelven mondva — oldal- egységekre szerelve. A felsorolásból kitűnik, hogy a körösi üzem kezdettől fogva elsősorban csak félkész termékek előállítására kap megbízást, de ahogy a hajda­ni kefegyártók mind több ru­tint szereztek az új tevékeny­ségben, készítményeiket is egyre nagyobb készültségi fokra tudják megmunkálni. Céljuk az, hogy az elmúlt hónapok alatt szerzett elmé­leti, gyakorlati ismereteiket továbbfejlesszék, mivelhogy a kapacitás további növelésé­re már nem sok lehetőségük van, a termelés mennyiségi gyarapítása helyett elsősorban munkájuk színvonalának nö­velésével szeretnének na­gyobb jövedelemhez jutni, a szakmában elismerést szerez­ni. Aki közelebbről ismeri a telepiek körülményeit, bizo­nyára furcsa érzéssel olvassa e sorokat, s igaza van, ha azt mondja, nagyvonalúan elhall­gattuk a nehézségekben igen­csak bővelkedő utóbbi hóna­pok eseményeit, s máris az elképzelésekről szólunk, amik a jelenlegi helyzetben inkább hatnak álmodozásnak, mint reális terveknek. Nos, igaz ami igaz, nagy próbatételt kellett kiállniuk a bútorkészítőkké lett kefegyár­tóknak, hiszen úgy is mond­hatjuk, az iparon belül új szakmát kellett megtanul­niuk. Hallgassuk meg erről Nagy Aladár üzemvezetőt, aki így emlékezik vissza: — Lényegében másfél, két hónapunk volt ahhoz, hogy telepünk átálljon a bútorgyár­tásra, s ez cseppet sem volt egyszerű feladat. Kefetesteket faragni vagy bútoralkatrészt gyártani két, egymástól igen­csak eltérő művelet. Űj nyers­anyag, új fogások, lényegesen szigorúbb minőségi előírások, egyszóval az alapoknál kellett kezdenünk. Nem véletlen, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére is adódtak eleinte minőségi problémák, amiket nyilván nekünk kellett jóvá- tennünk. Szóval, a tandíjat jócskán megfizettük, s időközben arra is rájöttünk, hogy a termé­kekkel kapcsolatos kifogások nem minden esetben, és alap­vetően nem minőségi problé­mák miatt vetődnek fel. Elő­fordult például, hogy adott cikk esetében másféle meg­munkálásra lett volna szük­ség, mint amit — kellő tájé­kozottság híján — éppen al­kalmaztunk. Ebből tehát kikö­vetkeztethető, hogy olykor az információkkal is gondok vol­tak. Szakemberhiány A korábbinál sokkal köz­vetlenebb, élőbb kapcsolatra volt szükség ahhoz, hogy te­vékenységünket, a nyers­anyagellátástól a kiszállításig naprakészen, rugalmasan koor­dinálni tudjuk. Ügy gondo­lom, sikerült azóta jó, mond­hatni baráti egyetértésre, összhangra jutni az egri gyár­ral, a gyors oda-vissza jelzé­sek lényegesen megkönnyítik munkánkat. — A technikai, személyi feltételek megteremtésekor ta­lálkoztak-e komolyabb aka dály okkal? _— Az itt lévő gépek több' sége alkalmas a bútoraikat- rész-gyártásra is, mindössze szalagcsiszolóval, körcsapozó- val, valamint oszcilláló fúró• val lettek kiegészítve, így gyakorlatilag teljes a géppar­kunk. Sajnos a munkáskéz to­vábbra is kevés nálunk, leg­alább 5-6 asztalosra lenne még szükségünk, vagyis első­sorban olyan szakemberekre, akik a komplikáltabb felada­tokat is el tudják végezni. Régi gondunk a szakember- hiány, az az igazság, s mint szakmabeli ezt részint meg is értem, A mesteremberek többsége nem szívesen vál­lalja a monoton gépi mun­kát, heteken, hónapokon át ugyanazt az alkatrészt készí­teni nem éppen vonzó foglala tosság. Mindenesetre akik már korábban is itt dolgoz tak, azok életében változást hozott a gt létrejötte. Nem mondom, kezdetben kétkedve, többen ellenérzések kel vették tudomásul ezt lépést, a kezdeti nehézségek csak kedvetlenebbé tették őket. Ma már egyre kevesebb az ellenvetés, mert látják, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A bútor- vonalon dolgozók többsége örül az új tevékenységnek, itt alkotókedvüket is jobban ki­élhetik. — A keresetek hogyan ala­kultak azóta? — Eddig a BUBIV által megállapított gépi normaidő­ket vettük figyelembe, mos­tanára szereztünk annyi ta­pasztalatot, hogy ezeket a he­lyi körülményekhez igazítva, véglegesen érvényesítsük. A bútorgyártók keresete már így is 8-10 százalékkal gyarapo­dott. Ez persze nem sok, lé­nyeges változásra majd csak a rövidesen esedékes norma­rendezés után számíthatunk, ami egyébként folyamatos, í termékválaszték módosulásé tói függően. — A gt megalakítása mó­dosította-e gazdálkodásuk ed■ digi gyakorlatát? Milyen mér­tékben változott a telep gyárt­mányszerkezete ? — A legfontosabb esemény, hogy január elsejével önéi számoló egység lettünk. Ez­zel nyilván nagyobb feladatok hárulnak a telepre, hiszen most már bizonyos mértékig mint önálló üzem funkcionál. Ennélfogva az elnevezésben is történt változás, Kefe- és Faipari Vállalat Alkatrész- gyártó GT a hivatalos titulu­sunk. Ami a termékstruktú­rát illeti, elmondható, 60—70 százalék erejéig bútoralkat­részt gyártunk, s a korábbi hoz hasonló mennyiségben gyalult, szabott kefetesteket Ezenkívül fiókcsúszót, tükör- szögezőt, parkettfrízt és ha­sonló cikkeket is készítünk, másra már nem hasznosítha­tó melléktermékekből. Három után öt perccel Mire emlékeztet az óra? Korábban e hasábokon is hírül adtuk, hogy a jelenleg folyó építkezés során felújí­tották a tanácsháza tetőzetét. A munkát hegymászó alpinis­ták végezték, s mint Nagy Gyuláné műszaki előadótól megtudtuk, ugyanők festették -meg a torony négy oldalára az azelőtt is megvolt óralap- díszítéseket is, amelyeken a festett óramutatók 3 óra mú­lását jelezték néhány perccel. Ez az időpont Nagykőrös életének 160 évvel ezelőtti nagyon szomorú napjaira em­lékeztet 1826. április 15-én délután 3 óra tájban növeke­dett végzetessé az a nagy tűzvész, amely szeles időben déli 12 és 1 óra között lob­bant fel és majdnem a fél vá­rost elpusztította. A regi krónikák szerint a tűz nemes Joó Mihály főbíró­sága alatt a mostani művelő­dési ház szomszédságában, az ott lakó Farkas János és Szo- mora János melléképületeiben ütött ki, és a szűk kis utcá­ban hiába igyekeztek oltani. Elharapódzott a Kecskeméti utcáig, majd a VI., VIII. és a IX. kerületi házakat pusztí­totta el. A károkat akkor 571 ezer váltóforintra becsülték. Pedig még Kecskemétről is ide siettek a tűzoltók segíteni. Megható volt a károsultak se­gítése. A szomszéd városok és községek egymás után küldték a pénz- és élelelem- adományokat. Volt olyan kecskeméti idős asszony, aki -maga 200 forintot küldött. A nagy tűzvész századik évfordulója alkalmából, 1926. április 26-án a nagykőrösi templomban megemlékező is­tentiszteleteket tartottak, a képviselőtestület pedig köz­gyűlést rendezett. Dezső Káz- mér polgármester emlékezett meg a nagy pusztulásról, amely két emberéletet köve­telt, 478 házat és 94 aklot pusztított el, s négy száraz­malom égett le. Ha valaki rátekint a festett órára, emlékezzen a 160 év­vel ezelőtti szomorú esemény­re. jusson eszébe, mi mindent vesztettek el és teremtettek újra városunk szorgos lakói. Kopa László Háromszorosára — Rövidesen itt az első félévi számadás. Milyen ered­ményre számítanak? — Nagyon rapszodikus idő­szakot hagytunk magunk mö­gött. Lényegében az év ele­jét is mint tanulóidőt vehet­jük figyelembe. Mint emlí­tettük, dolgozóinknak újabb feladatokkal kellett megismer­kedniük. Ennek oka, hogy az első negyedévben jelentős volt a lemaradásunk, később már háromszorosára emelkedett a termelés. Ez utóbbi tény alap­ján úgy ítéljük meg, hogy a félév végéig sikerül behozni elmaradásunkat, óvatos szá­mítás szerint is nullára fog beállni gazdálkodásunk egyen­lege. Miklay Jenő Mozi A nagyteremben: Zugügy­véd zavarba». Színes, szink­ronizált olasz bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Kojak és a Marcus—Nelson gyilkosságok I—II. Színes. szinkronizált amerikai bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Fél 6-kor. NAGy&ŐRÖsl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1986. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Meggyből kevés termett, az uborka jól fizet Több árut küldtek a piacra A konzervgyárban műszaki értekezletet hívtak össze, ahol Görbe Ferenc igazgató ismer­tette a gyár első félévi mun­kájának eredményét. Az 1986-os évre a gyár 8 ezer tonna árualap-növeke­dést tervezett. Ebből az év el­ső öt hónapjában 3 ezer ton­nával több készült el. A jú­niusi termelés a korábbi sze­zonkezdés miatt 2200 tonná­val több a tervezettnél. Köszmétéből 476 tonnát dol­goztak fel. Jelentős volt a ki­esés cseresznyéből, csak 70 tonna került a gyártósorra, szamócából a tervezett 220 tonnát feldolgozták. Borsóból június végéig 11 ezer tonna került a vonalakra, de a sze­zon végéig, július 15-ig még további 4500—5000 tonna vár­ható. Uborkából 60 tonna, pa­tisszonból 25 tonna, meggyből 1300 tonna, málnából 40 ton­na, ribizliből 90 tonna, került feldolgozásra. A rossz kötő­dés miatt meggyből a szerző­dött mennyiségnek csak 50 százaléka érkezik be. Kevés termés várható kajsziból is, a szerződött mennyiség 20—30 százaléka. A szilvafák is gyengén kötöttek, így csak 50 százalékos termés várható. Belföldön 9800 tonna kon- zervet értékesítettek az I. fél­évben, szocialista országokba 29 ezer 500 tonnát irányítot­tak, ez 5 ezer tonnával több az előző év I. félévi szállítás­nál, sőt még a tervezettnél is. 1500 tonnával. A tőkés országokba való szállítás az előző év első fe­Az országos ranglistán Cegléden került sor a XXII nyári úttörő-olimpia felmenő rendszerű versenysorozatának megyei atlétikai többpróba döntőiére. A nagykőrösi kör­zetbeli pajtások közül hárman értek el értékes helyezést, következők. III. korcsoportos fiú négy­próba egyéni összetettben (14 induló közül): 2. Kőműves István (Nk. Kossuth isk.) 253 ponttal, jól versenyezve; 4 Pap András (Nk. Kossuth isik.) 165 pont. III. korcsoportos leány -négypróba egyéni össze­tettben (44-en voltak): 1. La- czi Gabriella (Kocséri isk.) 300 pont körüli eredménnyel győzött. Miskolcon három napig tar­tott az 1985—86-os tanévi kö­zépiskolás atlétikai bajnokság országos döntője. Zsuffa Dóra (Nk. Gimnázium) képviselte városunk diákjait, aki a női gerelyhaj Másban (19 induló közül) 39,70 méteres, ifjúsági ezüstielvényes szintű dobása val a nyolcadik heilyem vég­zett. Kissé megkésve, de váro­sunkba is megérkezett a Ma­gyar Atlétikai Szövetség 1985-ös atlétikai évkönyve, amelynek ranglistái alapján a Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi SE sportolói a követke­ző helyeken szerepelnek az or­szágos összesítésben. Férfi utánpótlás (15—21 évesek). Gerelyhajításban: 3. Palotai László 70 méter (ju­nior I. osztályú szintű ered­ménnyel). Palotai a felnőttek között a 13. helyen szerepel (a válogatott sportolók után). Szűcs Ambrus pedig 65,70-es II. osztályú eredménnyel a 24-en. Férfi utánpótlás (19 éveseknél). Gerelvhajításban 8. Parázs György 55 méterrel. Ifjúsági, férfiak (17—18 éve­sek). Gerelyhajítás: 15. Szé kely Dénes 52,70 méterrel. Orvosi ügyelet A rendelőintézet igazgató főorvosa értesíti Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát lakossá­gát, hogy a hétvégi orvosi ügyelet mellett amely szom­bat reggel 8 órától hétfő reg­gel 8 óráig a Magyar utca 2. szám alatti körzeti orvosi ren­delőben működik (telefon: 216), a Kalocsa Balázs úti szakorvosi rendelőintézetben gyermekorvosi rendelés van szombat és vasárnap délelőtt 9—12-ig, valamint fogorvosi ügyelet szombat délelőtt 8-tól 13 óráig. Az ügyeletes orvos szombat és vasárnap délelőtt 9-től 11-ig és délután 4-től 6-ig rendel is (nem csak az injekciós keze­lésre naponta bejáró betegek­nek). Az ügyeletes orvost csak valóban sürgős esetben hívják ki. mert az ügyeletesnek az URH-kocsival nagy területet és távolságot kell bejárni. A gyermekorvosok készen­léti konziliáriusi szolgálatot adnak az ügyeletes orvosnak, a hétvégeken is. Ügyeletes orvos július 5-én 8 órától 7-ón 8 óráig dr. Ku­lin Sándor, július 12-én Sorá­tól 4-én 8 óráig dr. Somlyai Károly, július 19-én 8 órá­tól 21-én 8 óráig dr Gyáírás Sándor, július 26-án 8 órától 28-án 8 óráig dr. Kovács Zsigmood. i Serdülő fiú A-korcsoport- ban (1969~es évjáratban), ge­relybe jításban: 2. Kolozsi Bé­la 57,76 méter (serdülő arany­jelvényes szintű eredmény). 1970-es születésűekinél. gerely­hajítás: 1. Lajter Sándor 53,30 méter (külön figyelmet érde­mel, hogy számában és évjá­ratában a legjobb eredményt érte el az országban!) Serdülő fiú B-korcsoport (14 évesek). Magasugrás: 10—14. Szeme- nyei István, 170 centiméterrel. Női utánpótlás (19 évesek). Gerelyhajítás: 6. Szűcs Ágnes 40,32 méter (II. osztályú szin­tű eredmény). Serdülő leány A-korcsoport, 19 éveseknél, gerelyhajításban: 6. Zsuffa Dó­ra 40,62 méter (serdülő arany­jelvényes szint). Serdülő leány B-korcsoportosok (13—14 éve­sek) között, g-erelyhajításban: a még 11 éves Pö-rge Rita 30.64 méterrel a legjobb ered­ményit érte el, aranyjelvényes szinttel, a nála idősebbek kö­zött. S. Z. léhez viszonyítva 2 ezer ton­nával több, így a tervezett szint körül alakult. A gyár fizikai dolgozóinak létszáma 2 százalékkal nőtt az első hónapban, a nem fizikai létszám pedig 1 százalékkal. A táppénzes napok miatt a ledolgozott órák száma csak 97 százalék volt az előző I. félévhez viszonyítva. Az első öt hónapban a vállalati ered­mény valamivel kedvezőbben alakult, mint az előző I. fél­évben. A gyár konzervkészlete az I. félévben 50 millió forinttal több a tavalyi I. félévi kész­letnél, a vásárolt készlet pe­dig 100 millió forinttal halad­ta meg a tavalyit. Ezeket csökkenteni szükséges a ka­matterhek miatt. A két Hunister sterilező el­húzódó bejáratása miatt 500— 1000 tonnával kevesebb bor­sót‘tudott a gyár feldolgozni. Ennek ellenére a leszerződött mennyiséget át tudja venni és feldolgozni. A nagykőrösi Mészáros Já­nos Tsz a szerződött 800 ton­na zöldborsószemmel szem­ben 1080 tonnát szállított jú­nius végéig és még további 120—170 tonna várható a gaz­daságból. Jó paradicsomtermés ígér­kezik, 36. ezer tonna feldolgo­zása várható, július 15—20 kö­rüli szezonkezdettel. Jó ter­més ígérkezik uborkából és paprikából is. A szerződött árhoz képest is emelté az -uborka felvásárlási árát a -gyár. Nagykőrösön az áfész a 3—9 cm-es uborkáért 11 fo­rintot, a 9—12 em-esért 7,50 forintot, a 12—14 centisért 3,60 forintot, a méretes, görbe, torz uborkáért 2,70-et fizet a termelőknek. Fontos, hogy a peronoszpóra ellen a gyakori permetezéssel védjék a ter­melők az uborkát. Ha nem kapható Ridomil, hatásos a Mikai is, ebből 3—4 deka vegyszer kell 10 liter vízhez. Dr. Konrád Zoltán Válasz cikkünkre Megfelelt az előírásnak Május 24-én Mennyit ér egy gépíró?! címmel tudósí­tást közöltünk az Abonyi Bal­ia Károly, a Batthyány, a Bíbor, a Bokros, a Kovács Sándor és a Zöldmező utcaiak gázbevezetési tanácskozásáról. Az abban foglaltakra reagált a Kerületi Bánya-műszaki Felügyelőség: „A KBF-re a Nagykőrös, Batthyány, ... Zöldmező utcák gázelosztó vezetékeire létesí­tési engedélykérelem 1986 áp­rilis 21-én érkezett a nagykő­rösi tanácstól, mint beruházó­tól. A kérelemből hiányzott a nyomvonalas területfpV zsz• nálási engedély, továbbá az eljárási díj befizetésének iga­zolása. Ezt a TIGÁZ ceglédi üzeménél április 25-én tar­tott értekezleten Klimó István kerületi bányaműszaki főfel­ügyelő rövid úton közölte Héjjas Sándor tanácsi ügyin­tézővel, felszólítva őt a hiá­nyok pótlására. Mivel ez nem történt meg, Biczók László ki­vitelezővel — személyes ér­deklődésére — a fentieket is­mételten közöltük, s ő a hiá­nyokat május 16-án pótolta. A létesítési engedély május 19-én kiadásra kész volt, de kivitelező kérésére azt nem postáztuk, hanem május 21-én a KBF-en adtuk át. Az enge­dély június 2-án emelkedett jogerőre, mikor is a záradé­kolt terveket kiküldtük. A fentiekből következik, hogy a KBF a törvényes határidőt, az érvényben levő előírásokat megtartotta, tehát a hatósági eljárás a gázvezeték építését nem akadályozta.” ★ Egyetlen megjegyzést fű­zünk az ügyhöz, amelyről vál­tozatlan azt tartjuk, hogy bü­rokratikus, s szakemberek számára is majdnem áttekint­hetetlenül szövevényes. Meg­jegyzésünk éppen ezzel kap­csolatos. A levélben szereplő hiányos iratok ugyanis éppen a KBF-től kapott előzetes, többszöri érdeklődés ellenére maradtak ki az aktacsomag­ból. Mint azt Csikós Sándor­tól, a Nagykőrösi Városi Ta­nács V. B. városgazdálkodási osztályának vezetőjétől meg­tudtuk, az engedélykérelem el­küldése előtt többször konzul­táltak a kerületi bányaműsza­ki főfelügyelővel, ö azonban a kérdéses, később csatolt, ké­sőbb hiányzóként számonkért iratokat nem említette a csa­tolandók között. Ennyiben a késedelem egy része egyértel­műen a Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség m -ikáia miatt keletkezeti. Arról csak követb maradhat — ugye nem szól róla - cikkben szereplő mennyiben ként. Erre u; zett cáfolat. ISSN 0133—:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom