Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1986. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK csodálattal nézték a fotómúzeu­mot. ß cag; gyárak találkoznak Verseny országhatárokon Az üzletnek jót tesz a barátság ^ Elbúcsúztak és repülő- 5; gépre szálltak azok a kelet- $ német vendégek, akik a ^Forte-gyárat látogatták ^ meg. A tíz woffeni orwós i; kollégát itt-tartózkodásuk & hat napja alatt hivatalos ^ és szabadidős programok > egyaránt várták. Rendszeresen utaznak egy­máshoz a két gyárból három­éves pediódus szerint. Egyik évben párt-, majd KISZ-, il­letve FDJ-delegáció, s a har­madik évben a gyári szak- szervezetek képviselői látogat­ják meg egymás országát. Idén tehát a fiatalokon volt a sor. Nem lehetett könnyű kiválasztani a legérdemesebb tíz dolgozót az Orwo által foglalkoztatott több mint 22 ezres kollektívából. Ezek az A német vendégek őszinte utazások tulajdonképpen csak a legjobbaknak járnak ki, ju­talomnak is szánják. 1972 óta élő kapcsolatot ápolnak, építgetnek ezek a gyá­rak, s azt hiszem, nem áru­lunk el titkot vele, ha el­mondjuk, évek óta tartó szo­ros munkakapcsolatot is fenn­tartanak a barátság mellett. A magyar gyár csomagolja és a hazai kereskedelemnek to­vábbítja az Orwo egyes ter­mékeit, mint például örvosi röntgenfilmeket. Ök pedig előszeretettel vásárolják és csomagolják a jó minőségű magyar szines fotópapírt. Az üzletnek mindig jót tesz a barátság, még ha versenyez­nek is "egymással a felek. Ez esetben szó szerint azt teszik. N emzetközi munkaverseny- akoióba kezdtek, ami 1974 óta folyamatosan tart. Páros ver­seny ez, minden évben érté­kelik és természetesen cseré­lődhet á kupa is, mindig az éppen jobb kezébe vándorol­va. Idén a fortésok kapták. A vendégek jövetelének egyik célja tulajdonképpen az volt, hogy ünnepélyesen átadják a magyar kollégáknak, egészen pontosan a versenyben levő Petőfi Sándor brigádnak ezt a gyönyörű kupát. Az első versenyév óta újabb két-két brigád kapcsolódott a meg­méretéshez így országhatáro­kon keresztül. Négy szempont szerint ér­tékelnek. Az egyik az éves teljesítmény, a másik ugyan­ez a tervhez viszonyítva. Har­madiknak az újítómozgalom­ban felmutatott eredménye­ket teszik mérlegre, s végül az üzemi balesetek számét vetik egybe. Ennek a munkaverseny­mozgalomnak a sikeressége odáig nőtt, hogy korábban idegenkedő gyárakat is sike­rült bevonni. így csatlakozott át szovjetunióbeli pereszlávi papírüzem egyik brigádja. Velük is régi munkakapcso­latot tartanak. Az NDK-s barátokkal már jól ' kialakult forma szerint állítják össze a vendéghét programját. Érkezésük más­napján és az azt követő nap délelőttjén a hivatalos dolgok­ra került sor. Mivel zömében fiatalok érkeztek, az ifjúsági törvényünkről tájékoztatták őket. Ezenkívül ahogy szok­ták a vendégek, kérdezhettek. Délutánonként természetesen kimozdultak a gyár falai kö­zül, megnézték a váci Fotó­technika-történeti gyűjte­ményt, ami annyira megtet­szett nekik, hogy kedvet kap­tak saját hazájukban is vala­mi hasonlót létrehozni. Buda­pestre is ellátogattak, majd este a Forte ifjúsági klubjá­ban pantomi mműsorral szó­rakoztatták őket. Az ország távolabbi pontjaira is eljutot­tak, így Egerbe a Forte sa­ját buszával, és hajóval Esz­tergomba. Arra is volt idejük, hogy a pénteki visszautazás Bolgár Sándorné Endisch Ge- raldtól átveszi a tavalyi telje­sítmény alapján visszanyert kupát. előtt még megnézzék Buda­pesten a Citadellát. — Mi volt az, ami leginkább érdekelte a vendégeket, mi­lyen kérdéseik voltak az első két napon? — kérdeztük Or­szág Ferenctől, a szakszerve­zeti bizottság titkárától. — Nagyon érdekelte őket az új vállalati tanácsi vezetési forma. Ezenkívül a szakszer­vezet ifjúsági tagozata és KISZ-műszakok, a KlSZ-véd- dökségek felől érdeklődtek. Röviden úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az üzemi demok­rácia vívmányai voltak azok amik a legtöbb kérdést fogal­mazták. — Kik mennek legköze­lebb? — Legközelebb tőlünk uta­zik szakszervezeti delegá­ció. Mondanivalónk biztos lesz, annál is inkább, mert nemrég zajlott nálunk a szak- szervezeti kongresszus. Lehet, hogy felborul a szokás, tehát nemcsak mi, vendégek kér­dezünk náluk, ők is kíván­csiak lesznek. Dudás Zoltán Újabb lépések az alkohol ellen A sör hiánya is eredmény Nem pihen a váci alko­holellenes bizottság. A nyár derekán is összehívta tagjait. Ezúttal az úttörő- ház látta vendégül a nem­rég alakult testületet. Nem véletlenül, hiszen újabban több, a káros szenvedélyek­nek hadat üzenő kezdemé­nyezés született e falak között. Ha már hathatós segítségre anyagi és más körülmények miatt nem számíthatnak a fel­nőtt szenvedélybetegek, akkor legalább a megelőzésre for­dítsanak minél nagyobb gon­dot az úttörőház vezetői, ezért belevágtak ebbe a nehéz fel­adatba. Horváth Szabolcsúé dr., az úttörőház igazgatója beszámolóval nyitotta meg ezt a délutánt. Elmondta, mi min­dent tettek a „Káros szenve­délyek elleni hónap” idején. Sokan, akiknek jutott hely, személyesen is részt vehettek az úttörőház és a Madách Imre Művelődési Központ közös ren­dezvényén, a „Még nem ké- ső”-n. Nagynevű szakemberek, köztük dr. Czeizel Endre tar­tottak előadást, illetve vála­szoltak az előzetesen feltett kérdésekre. A termékbemuta­tóval és kiállítással egybekap­csolt délutáni programról már részletesen beszámoltunk, ezért most csak az értékelésről ej­tünk néhány szót. Ahogy az úttörőház igazgatónője is el­mondta, minden ülés foglalt volt, de még az állóvendégek is egymás sarkában tolongtak, A program végéiig ott is ma­radtak, tehát nem hagyták ott félidőben a beszélgetést. A hatása? Az ez alkalom­mal szétosztott kiadványban szereplő játékos totó megfej­tési számából és a levelekből arra következtetnek, hogy megfelelő volt. Bár ahogy el­hangzott, ha már két gyereket sikerült megóvni a családi mintában rá leselkedő rossz szokásoktól, akkor érdemes volt. — Együttműködésit szeret­nénk kialakítani az alkohol- ellenes bizottság és az úttörő­ház között — mondta Horváth Szabolcsné dr. — Ezen felül pedig tevékenységünket inkább bővíteni akarjuk, mintsem csak a káros szenvedélyek el­leni küzdelemre fordítani To­vábbi rendezvényeket, kisebb vetélkedőket szervezünk, az említett mintájára. A bevált írásos formát se hagyjuk el, a további kiadványokat szer­kesztünk, évente egyet-egyet. Üjabb fegyvertény az alko­holellenes bizottság műkö­désében az, hogy elnyerték a hasonló Pest megyei bizott­ság pályázatát, s így 50 ezer forinthoz jutottak. Mint Pere- házy Péterné aeb-titkár el­mondta, ezt a pénzt a korosz­tályukban leginkább veszé­lyeztetett fiatalok körében, a szakmunkástanulóknál hasz­nálják fel. Szintén a megelő­zés az egyetlen lehetőség. So­rozatot kezden-ak szeptember­ben, aminek első része „Per­dülj, fordulj” címmel szabad­idős nap lesz körülbelül 300 szakmunkástanuló részére. Kellemes környezetben, a szod- ligeti KISZ-iskolában talál­koznak majd, ahol a rendezők szándéka szerint nem rohan­ják le a fiatalokat a jelsza­vakkal, hogy „Ne igyál!”, „A dohányzás káros” stb. Közve­tetten, a jó példák, életmin­ták bemutatásával akarnak eredményt elérni. Még nem fejlemény, de le­het, hogy valaminek a kezde­te az is, hogy tárgyalásokat kezdtek egy 40 férőhelyes munkaterápiás intézet létre­hozásáról. Ahogy Téfásan megjegyezték, a bizottság eredményei közé sorolható a váci sörhiány, de a nemrég bevezetett áremelkedés is a tömény szeszesitalok körében. Dudás Zoltán Foiómcntázsokbcl Ma délután hat ó"akor fotó- kiállítás nyílik a Madách Im­re Művelődési Központ eme­leti galériájában. Nagy Péter győri fotós mutatkozik be rendkívül érdekes fotómontá­zsaival. A falra kerülő képek közül több első díjas lett ha­zai pályázatokon, mint pél­dául a Nagykanizsán évenként megrendezésre kerülő Életünk című kiállításon vagy a szin­tén nemrégiben megnyitott szolnoki környezetvédelmi pá­lyázaton. A megnyitót Eifert János fotóművész tartja. Az anyag három hétig látható az emeleti galériában. D. Z. Tapasztalatcserén DéS-Pest megyéken A szakszervezetek váci szakmaközi bizottsága kihe­lyezett bizottsági ülést tartott Cegléden. A testület tagjai tá­jékoztatót hallgattak meg Ceg­léd fejlődéséről, megnézték a város sportcsarnokát, a szín­ház felújított épületét, meglá­togatták a Nagykőrösi Kon­zervgyárat, majd a ceglédi és nagykőrösi szakmaközi bizott­ságok tagjaival kicserélték ta­pasztalataikat. Négy énekkar A tizedik kórustalálkozó Közös éneklés a Március 13. téren (Papp László felvételc|) versenyt is adtak a Battók Béla Állami Zeneiskola dísz­termében. Minap utaztak el az utolsó vendégek, a neuruppini Ernst Thälmann Gimnázium kórusá­nak tagjai Vácról. Ők is részt vettek az immáron tizedszer megrendezett váci ifjúsági kórustalálkozón. A váci KISZ- kórusnak négy énekkar volt a vendége, a szombathelyi ének- együttes, az előbb említett keletnémet diákkórus és két további kar az NSZK-ból, a versmoldi Christophorus ifjú­sági kamarakórus és a braun- schweigi énekiskola kamara­kórusának tagjai, akik vala­mennyien nagy sikerű hang­Dózer tiporja a növényeket Ismét csatát vesztettünk? s; Hazánkban a Börzsöny- \ hegységben találhatók a \legnagyobb összefüggő, vi- \szonylag zavartalan közép- ^hegy ségi erdőségek, s a tá­gját még nem csúfítják el §a civilizáció sivár létesít- Néhány éve, amikor lent a tett kerecsensólyom volt az. 3 ményei. Az erdőket hangú- völgyben a fák árnyékában Az egyik sziklaüregben fész- § latos utak szelik át s egy- csobogó patak mellett jár- kelt. Az ornitológusok min- %egy magaslatról csodálatos tunk, csodálatosan színes vi- den évben őrizték fiókáit a § tájképi látványban gyö- lág tárult elénk. A falevele- fészekrablóktól. ^ nyörködhet a hátizsákos ken milliónyi üveggyöngyként Az idő végtelen kerekén % turista. csillogtak a hajnali harmat- néhányat fordult az esztendő. Természetvédelmünknek cseppek;’ s a pókhálók úgy Ezalatt sok minden megválto- l ermeszetvedeimunKneK tűntek az áttetsző napfény- zott. Legutóbb, amikor elin­fontos feladata a Börzsöny ben> mintha apró erdei tör_ dúltunk Királyrétről, a patak szepsegenek, természeti er- ezüstszálakat húzgáltak mellett szürke betonút kígvó­tekenek megőrzése. Ezért hoz- £olna kj faágak között zott a Börzsöny szíve felé. tak letre 1978-ban a or- utunkat végig kísérte az er- A fák nem borítottak ár- zsony Tájvédelmi Körzetet dej >j2enek|r* mi gyönyör- nyas lombsátrat fölénk — a Azóta is allando csatot e ködtünk a madarak énekében, fűrész martalékává váltak. A vívni azért, hogy a Börzsöny ßjgdk flótáztak a fa csúcsán, tűző napfényben megfakult eredeti arculata _ megmarad- kergetőztek a lomb- rönkök árulkodtak az egyko­jon. Nem könnyű leiadat. koronában, s a bokrok kö- rí erdőről. A tavasz hódító Tudjuk, a Dél-Börzsöny ké- zül kiszűrődött a vörösbegy virágillatába bűzös benzin­pe jelentősen megváltozik a mélabús éneke. A patakpar- szag keveredett. Az útépítés nagymarosi erőmű építésével, ton a hegyi billegetők — első szakasza befejeződött. De De vajon mi lesz a Magas- mintha táncot lejtettek volna az ember nem áll meg fél- Börzsöny sorsa? Ügy tűnik, —, olyan kecsesen kapkodták úton. Magasabbra törekszik. természetvédelmünk csatát fel a kövekről az apró róva- Lánctalpas dózer tiporja a vesztett itt is. Talán korai rókát. A magasból az ege- növényeket, s mint egy fel- még vészharangot kongatni, rész ölyvek kiáltásai hallat- bőszült óriás túrja a földet, de nem árt, ha ez a képze- szottak, s ahol a lombsátor széles sávot hasítva a hegy letbeli harangszó végig su- nem takarta az égboltot, ott oldalába. Már a kőbányánál ban a tájon, s időben figyel- megpillantottuk a madarakat pöfög a gép, ahol nemrég a meztet bennünket bizonyos is, amint békésen keringtek féltett kerencsensólyom íész- jelenségekre és azok belát- a rojtosszélű bárányfelhők kö- kelt. A madarat nem láttuk hatatlan következményeire. zott. már. Elköltözött innét — ta­Királyrét. A Börzsöny szí- Az erdőből egy elhagyott tán örökre! vében megbújó kis település a kőbányához értünk. A magas Egy hollópár pihent a szik- kiinduló pontja azoknak, akik sziklafalról egy karcsú ma- Iákon, fiaikra vigyáztak, ame- a Nagy-Hideg-hegyre a tu- dár szállt fel, hegyes szár- lyek néhány napja repülhet- ristaházhoz, vagy a sípályá- nyaival szinte hasította a le- tek ki a fészekből. Utoljára hoz igyekeznek. Jól járható vegőt, s néhány pillanat múl- költöttek az elhagyott kőbá- széles földút vezet a hegyre, va eltűnt a szemünk elől. A nvában, hiszen az út a szik­sok turista gyalogol felfelé. rendkívül ritka, veszélyezte- lafal alatt épül. Akkor pedig sok ember jár erre, közöttük fiatalok, akik felkapaszkod­nak a kövekre. Azelőtt alig jártak erre. A holló észrevette közele­désünket. Panaszos madár­hang csapott az égbe, amint az anyamadár elrugaszkodott a szikláról. Szárnyai repí­tették messzire a megcsúfolt, gyalázatos helyről. Alatta a természet ontotta mosolyát, virágos rétek, csobogó hűs patakok maradtak mögötte. Az erdő elnyelte panaszos sí­rását, de nem csillapította őr­jítő fájdalmát. Sok évet meg­élt, öreg madár volt. Búcsú­zott a tájtól. Látta a kivágott fákat, a zajos autókat, az út mellé szórt szemetet. A halál lehelletét érezte a levegőben, s szárnyai magasabbra, szin­te a felhők fölé emelték őt. Utolsó jajszava figyelmezte­tésként hatott. Ne tovább! De ezt kevés ember hallotta meg... Igaz. Kerecsensólyom, par­lagi sas vagy ritka növények nélkül tudunk élni. De ezek pusztulása, végleges eltűnése jelent valamit. Mert annak a bizonyos láncnak végén az ember áll. A hegy tetején megpihenve nagyokat szippantunk a friss, tiszta levegőből. Alattunk a műút kanyarog, a hegyoldal­ban a dózer rágja magát to­vább. Távolból úgy tűnik, mint egy hatalmas óriáskígyó, mely lassan rátekeredik a hegyekre és összeroppantani készül az erdőket, réteket. Weisz György tanácselnök a tanácsháza erkélyéről köszön­tötte a vendég dalosokat Hőgutát kapott Mériegméreg Mint tudjuk, a testek h hatására kiterjednek. E fiz kai törvényszerűség saját! megjelenésével találkozhatun mostanában néhány váci ü; letben, ahol a mérleg myel\ billent ki a nagy melegtc Egy, olykor két dekával többet mutat már üresen i Van ilyen mérleg a 'Széchen; utcai nagy ABC-ben, a Márt rok útjai boltban, a legfri sebb „hőgutát” kapott mérlei gél pedig kedden este talá koztam a 2-es út mentén. Földvári t éri kis éj el mis ze áruházban. Nem ártana megfelelő „e sősegélyben” részesíteni ő^e amíg a kedves vev kapnak guta ütést at a kért 10 deka son.' helyett csak nyolc a betegségről rrí eladók... ISSN 0133—

Next

/
Oldalképek
Tartalom