Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

1988. JŰLIUS 30., SZERDA Wvr _ _. _ MK t, 1 £#W éyjr 5 A Böi'zsöny Múzeumban Aki felfedezte önmagát Nemzetiségi fesztiválok Augusztus 16—17-én Tatán rendezik meg a 21. Országos Nemzetiségi Fesztivált. A Ma­gyarországon élő nemzetisé­gek idei nagyszabású kulturá­lis találkozóján a . délszláv nemzetiséget a dészk'r „Bá­nát” néptáncegyüttes. a pécsi „August Senoa” asszonykórus és Vízin Antal zenekara kép­viseli. A rendezvényen so­roksári német nemzetiségi együttes a német, a kiskőrösi Petőfi művelődési központ táncegyüttese . és a kesztölcí Kara József kúltúrház páva­köre pedig a szlovák népi ha­gyományokat mutatja be, A hazánkban élő románok a méhkeréki művelődési ház if­júsági tánccsoportját, az ugyancsak méhkeréki Nyisz- tor házaspárt, a kétegyházi KISZ-táncegyüttest és a bat- tonyai román klub női kóru­sát küldik el Tatára. Fellép a fesztiválon a vár­aljai népi együttes, valamint a magyarországi görögök kul­turális egyesületének tánccso- purtja is. ★ A Dél-Zalában élő szerb- horvát anyanyelvű lakosság hagyományos kulturális ren­dezvényét. a Mura menti na­pokat augusztus 15. és 20. kö­zött tartják Letenyén. A prog­ram népművészeti kiállítás és kisipari termékbemutató meg­nyitásával kezdődik. A má­sodik napon amatőr polbeat- és rockzenekarok koncertjé­re, plakát-, .illetve ■ galamb- és díszmadár-kiállításra, hőlég­ballon-bemutatóra várják az érdeklődőket. Augusztus 17-én a Vas megyei Nadra község délszláv nemzetiségi néptánc- együttese vendégszerepei Le- ienvén, 13-án pedig cigány- ioiklór-bemutatóra kerül sor. Rendeznek termény- és vi­rágkiállítást, , s a zárónapon népművészeti yá^ár.t és,. ara­tási felvonulästV'Ä" Ö!'' Mura menti napók eseménysorozata a jugoszláviai Kotoriba ének­és táncegyüttesének fellépésé­vel zárul. Kórusz József festőművész az akaratos alkotók közé tar­tozik: folyamatosan dolgozott az elmúlt negyven évben. Szö- nyi István tanítványaként vallja, hogy „a művészetet csak folytatni lehet”. Nem akart feltalálni sem újat, nem áll szándékában meghökken­teni a szemlélőt. Sokkal in- ítább a kíváncsiság, a környe­zet és a benne élő ember — a látványban fellelhető szép­ség jellemzi képeit. Ahogy mondani szokás, pontosan megtanulta a szakmát is. (Nem 'véletlen, hogy a zebe- gényi szabadiskola egyik ala­pító tagja és tanára.) Ismeri és becsüli az elődök hagyo­mányait. A szemlélő nemcsak az ő érzelmeit, alkotásainak indítékait tanulmányozhatja mintegy kívülállóként, hanem maga is az élmény részesévé válhat. Dr. Végvári Lajos mű­vészettörténész írja rpla, hogy a stílusa az „érzelmi impresz- szionizmushoz” közelít, de nem kizárólag a látvány opti­kai sajátosságainak elemzésé­A győri Xantus János Mú­zeum régészei megkezdték a kora római település feltárásá­nak idei munkáit Árpáson, a Rába és a Marcal folyó által határolt területen. Az egykori Mursella nevű városban a mostani a tizenegyedik ásatá­si szezon. Eddig találtak egy 3. század közepéről származó kőépületet, amelynek kisebb- nagypbb helyiségei a központi udvar mentán futó folyosó körül helyezkedtek el. A fo­lyosó a középkori kolostorok kerengőjáhez hasonlóan osz­lopos, „árkádos lehetett. Rá- 'ÖulíMhiak padlófűtésnél' használatos téglákra és a tu­bustöredékekre, amelyek a meleg levegőt vezették. Fel­színre hozták piros, zöld és vei és pontos rögzítésével fog­lalkozik. (Ez a stílus a kiegé­szítő színekkel való megjele­nítés módszerét dolgozta ki.) A vonalat ugyan Kórusz is kiküszöbölte a festészetéből, ám nála a kiegészítő színek feszültsége helyett, a szín fény- értékének a fokozása a leg­fontosabb cél: a fénytől át­hatott, mintegy belülről vi­lágító színekkel alkot. A tár­gyak és árnyékok eredeti szí­neinek viszonylagosságát, az alkotás pillanatában észlelt formai, megvilágítási és Ref­lexben viszonylatokat fejezi ki. Ilyen módon a képei lebeg­ni látszanak, a lélek víziójává transzformálódnak. Hatékony technikával dolgozik. Különö­sen jól bánik a qouache-val, a kínai tussal való monoch­rom kép alakításának a vir­tuóza. Az olajtempera képek és a rézkarcok mestere. .Kó­rusz József kiállítását a szobi Börzsöny Múzeumban nyitják meg, július 31-én, csütörtö­kön 17 órakor. fehér színű, geometrikus min­tázatú mennyezetfreskó-töre­dékeket; ezek az egyik épü- letszárny helyiségeit díszítet­ték. A kutatási terület gazdag leletanyagának legkorábbi da­rabjai az első század elejéről származó pénzek, továbbá bronzkapcsok, elefántcsont hajtűk, mécses- és kerámia- töredékek. A több hétig tartó ása'táson tovább kutatják a kora római település szerkezetét, keresik az egykori városlakók élet­módjáról tájékoztató tárgyi emlékeket, amelyek a restau­rálás után a győri Xantus Já­nos Múzeum régészeti anya­gát gazdagítják. y, / Ásatás Árpáson Leletek Mursellából Németh László nyomában a Dunakanyarban Emlékét híven őrzik, ápolják Még nüítt gimnazista diák 1933-ban írtam Németh Lász­lónak Felsőgödre, hogy küldje meg a Tanú első számát s né­hány egyéb — általa — hir­detett könyvet: Erdélyi Józse­fét, Szabó Lörincét. Felsőgöd- ről válaszolt — akkor így hív­ták azt a Gödöt, ahol édes­apjának, Németh Józsefnek háza állt. Később személyes kapcsolatba kerültünk egy­mással, de Felsősödön soha­sem jártam, tehát azt a házat sem láttam, amelyben Né­meth László családjával együtt gyakran tartózkodott, amelynek „toronyszobájában’* számos írása keletkezett. An­nál inkább kaptam az alkal­mon, amikor kirándulást szer­vezett a Váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárának Dar­vas József Könyvtára — Pe- tövári Gyula vezetésével — Gödre és Vácra. Az út első ál­lomásaként éppen a gödi Né­meth László-emlékhelyek meg­tekintését jelölte meg. Idézet a falon A Dunakanyarhoz, . mint földrajzi fogalomhoz, tudtom- . mai a mai Göd már nem tar­tóz! k hozzá, de mereven el sem választható tőié. Jóma­gam mint a Dunakanyar in­téző Bizottságának 1975—1973- ban kulturális titkára, az iro­dalmi. művészeti és tudomá­nyos emlékeknek oiyan töme­gével találkoztam, ami külön lexikont érdemelne. El is kezdtük ennek munkálatait, egy próbafüzet' meg is jelent, aztán, mint annyi egyéb szép terv — ez is abbamaradt. Ak­kor nem sikerült Németh László-nyomokkal találkoz-. nőm. annál boldogabb voltam, hogy végre szemtől szembe kerülök velük. Első állomásunk a gödi Né­meth László Általános Iskola volt. Ekkor tudtam meg. hogy ilyen elnevezésű iskola e táj­egységben létezik: 1979. de­cember 8-án vette föl az is­kola Németh László nevét. Kezdeményezte Vecserka Jó­zsef igazgató, pártolta dr. No- vák István, a megyei tanács művelődési osztályának veze­tője. Azóta utcára néző hom­lokzata hirdeti a nagy író ne­vét. Ami elsőként föltűnt, a lép­csőn fölfelé haladva, egy Né­meth László-idézet a falon: „Nemcsak az iskolát, de egész társadalmunkat a magasabb igények iskolájává kell ten­ni”. — Nagyon is találó idé­zet. Program az iskola szá­mára, hisz az onnan kikerü­lők alkotják majd a „társa­dalmat”. Részben az iskolai szellem határozza meg szem­léletüket kint az életben. Az iskola szelleme, a példa, kitö­rölhetetlen az ember életéből, még ha netán csak évtizedek múlva.tudatosul is. Mindig ilyen rend és tisz­taság uralkodik ebben az is-' kólában? — kérdem az igaz­gatótól —, vagy csak a mi tisz­teletünkre ragyog most? — Mindig — kapom a választ, amit már egyik tanártól elő­zőleg ugyancsak így kaptam. Mi emlékeztet még Németh Lászlóra az épületben? Egy nagyméretű tabló a bejárati folyosón, többek közt öt da­rab. Németh Lászlóval kap­csolatos képpel, egy vele kap­csolatos fényképalbum, továb­bá az írót megörökítő lepo­relló és a neki szentelt ren­dezvényekről szóló meghívók. Mindehhez Petővári Gyula könyvtáros jóvoltából jutott az iskola. Ugyanakkor meg­beszéltük azt is, hogyan le­hetne gyarapítani az elkövet­kező években az iskola Né­meth László-győjteményét. Az iskolából elmentünk ab­ba a házba, amely az író ap­jáé volt. Közben megtudtuk, hogy' Németh László két gyer­meke nyugszik a gödi teme­tőben: Gabriella, akit Pocó néven ismernek az íróhoz kö­zel állók, 1926-ban született, s 1929-ben halt meg az akkori Felsőgödön. Valamint Kata, aki ötödik gyermekként szü­letett. A sírt az iskola úttö­rőcsapata gondozza. Megmentett örökség A „Németh-házban'’ kedve­sen fogad bennünket Koháry József és felesége. Mint bér­lők 1964 óta laknak itt, s sze­rencsésebb lakókat keresve sem lehetett volna találni. Értői Németh Lászlónak, sze­retik munkáit, sőt, még édes­apja könyvtárából is őriznek olyan értékes múlt századi műveket, amelyekben olvas­ható Németh József neve, s amelyeket az enyészetre szánt anyagból mentett meg a Ko­háry család. Hosszasan be­szélgetünk, hisz társaságunk majdnem minden tagjának van valami emléke, közölni­valója a házról Németh Lász­ló munkáival kapcsolatban. Megtudjuk, hogy a Villám- fénynél című dráma hősnője, Sata a közeli házban lakó körzeti orvos lánya volt. Ha­dern Máriának hívták. A há­ború alatt külföldre sodródott, s azóta Kanadában él. Göd-fe!söről vonattal ér­keztünk Vácra. Itt is Németh Lászió-nyomokat kutattam, s megtudtam, hogy az író 1970. október 10-én járt Vácott, il­letve a , Híradástechnikai Anyagok Gyárának könyvtá­rában, Németh László mun­kásvonattal indult Vácra, hogy részt vegyen egy Veres Péíer-emlékesten. De előbb leszállt Göd-felsőn, a régi Fel- ső-Gödön, hogy megnézze az IÁLLÍTÓTERMEKBOL Giczy János falusi látomásai Szárnyas oltár (részlet) S Augusztus 13-ig látható a gö- n düllői Helytörténeti Gyűjte- S ményben ez a tárlat, melyet § Csorba Géza, a Magyar Nem- ^ zeti Galéria föigazgatóhelyette- ^ se nyitott meg. Évek óta kutat, gyűjt nép­rajzi anyagot a soproni Szé­chenyi Gimnázium szakköre dr. Rónai Ferencné tanárnő irányításával, Polónyi Péter gödöllői múzeumigazgató ta­nácsaival is elátva. Ketten tervezték meg Giczy János soproni festőművész önálló, kiállítását is. Amikor először láttam al­kotásait, érdekesnek, karakte­resnek tűnt. Az is volt. Üjó- la.g vagy tízszer szemlélhettem festményeit különböző évek­ben, különböző városokban. Mindig meglepetést keltett. Főleg azzal, hogy egyre jobb, fontosabb és izgalmasabb mű­veket szemlélhettem. Kicsit Pirk Jánoshoz hasonlít abban, hogy függetlenül a világ vál­tozásaitól, festi a maga falu­képét, s ez. mivel igaz, ezért korszerű is. Nem véletlenül nevezte Csorba Géza őt a „groteszk harmónia” festőjé­nek. Az is valójában. Feltámasztotta a szárnyas- oltár-f ormát Az újdonság valós lényege, hogy a hétköz­napok szent történéseit jegy­zi fel, csupa világi, de szertar­tásos dolgot: magvetést, ma­rokszedést, aratást, a kenyér poézisét. Régi asszonyok em­lékére fordít több képet, de ezek az asszonyok nem diva­tos dámák, hanem a munka göbös kezű, kendős megszál­lottjai, dédanyáink köre min­denütt e hazában, melyet Gi­czy János dunántúli környe­zetben figyelt festménnyé. Egyik fő motívuma a szélben száradó, lebegő drapéria. Hol egyszerű ruha, falusi textil, máskor gondolati tartalmat érzékeltető, lágy és sejtelmes lobogás. Talán legszebb, leg- megrendítőbb képe a Nagy­anyám emlékére. Középen a apai házat, s innen indult to­vább a Vác-Aisóváros állo­másra. Innen gyalog ment a fonti könyvtárba. Az emlék­esten húsz,perces, magvas be­szédben méltatta Veres Pé­ter emberi és írói jelentősé­gét, a magyarságért érzett fe­lelősségét. Ezen az esten föl­szólalt Darvas József, Püski Sándor, a 40-es években szá­mos Németh László-mű ki­adója, Nádasdi (Veres) Péter és Czine Mihály. Ez alkalomból számos föl­vétel készült többek közt Né­meth Lászlóról, magáról az ünnepségről, a jelenlévőkről csoportkép is. Ebből az anyag­ból Petővári Gyula mintegy 80 fotót tablókon kiállításra is elkészített. Az anyagot ed­dig nyolc helyen mutatták be. Többek közt Hódmezővásár­helyen, ahol Németh László e.gy ideig gimnáziumi tanár­ként működött, továbbá Sop­ronban és a mai Gödön a Né­meth László Általános Isko­lában. Fényképes adatok A váci Darvas József üze­mi könyvtár rendszeresen gyűjti a Németh Lászlóra vo­natkozó — elsősorban fény­képes — adatokat. A fölvéte­lek zömét Brassnyó Klára és Buzási Péter készítette. Ebből az anyagból két fölvétel be­került a Németh László élete képekben című, 1985-ben meg­jelent könyvbe. A kirándulás a váci műve­lődési központ nyugdíjas pe­dagógusainak körében fejező­dött be. ott Petővári Agnes is­mertette a Turul és a Misztót- falusi könyvkiadókat, amelyek Németh László számos művét adták ki 1945 előtt és után Az előadás sok tekintetben ismeretlen fejezetére mutatott rá a magyar könyvtörténet­nek. Azzal a tudattal tértek ha­za a kirándulás résztvevői, hogy a Dunakanyar irodalmi hagyományainak ápolói Né­meth Lászlóról sem feledkez­nek meg. Dr. Szíj Rezső kendős arc villan a maga tényleges valójáhan, oldalt egy lepedő — Kokoschka Veronika kendőjének méltó folytatása­ként — csöndesebb árnyalat­tal tükrözi vissza ugyanazt az arcot, s a harmadik részben felhangosítja nagyanyjának egyik kezét, mely a munka apoteózisa. S ami szintén megindító környezet: három nefelejcs, három búzakalász, hogy a mű szimmetriája hosz­szabbítsa az alkotás öröklétét. Ezzel a magatartással álmod­ja festészetté a marokszedőt, a fóliánsokat szorongató két apostolt, sarlót, kotorék virá­gokat, zsugorított fejű, tör­zsű, nagyon tiszta, nagyon áhítatos embereket. Ez az ő öröksége, melyet átnyújt ne­künk is, minden illeték nél­kül, gazdag hagyatéknak. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JÚLIUS 31-ÉTÖL ABONY 31: Választás 1—3: BMX^banditák (este) 4—6: A betörés nagymestere . BUDAÖRS 31: Hajmeresztő hajnövesztő 1— 3: Kicsi, de szemtelen* 4—3: Háborúban nőttem fel CEGLÉD, Kamaraterem 31—3: Egy bolond százat csinál 31—6: Elpido Valtíes 4—6: Azon a tavaszon nem sütött a nap* CEGLÉD, Szabadság 31—6: Indiana Jones és a végzet temploma* (este) DUNAHARASZTI, Béke 31—3: Földrengés (este) 4— 5: Balkán expressz* DUNAKESZI, Vörös Csillag 31—2: Végre, vasárnap!* 2— 3: Gyermekrablás a Palánk utcában (du.) 3— 4: Halálos tavasz (este) DUNAKESZI, József Attila 3— 4: Zsaroló zsaruk* 5— 6: BMX-banditák ÉRD 31: Nem kell mindig kaviár 3: Választás (este) FÓT 31: Háborúban nőttem fel 2— 3: Coca-Cola kölyök* (este) • 4—6: Marathón életre-paláira*/ GÖDÖLLŐ, Petőfi 31—6: Egy maréknyi dollárért* (este) GYÁL 31: Kéjnő Kaliforniába készül 1—3: Hóbortos népség I, 4— 5: Egy bolond százat csinál GYOMRÖ, Kertmozi 1: Szerelmi lázálom* 2: Halálos tavasz 4: Szamurájháború 6: Zsaroló zsaruk* KEREPESTARCSA 3!: Piedone Afrikában 1—2: Hajmeresztő hajnövesztő 3: A kicsi kocsi újra száguld 4—3: Földrengés LEÁNYFALU, Kertmozi 31: Nvomás utána! 1—3: Földrengés 4: A fehér törzsfőnök MONOR 31: Szamiu’ájháború 1—3: A betörés nagymestere (este) 4—8: Gvermekrabáls Caracasban NAGVKÁTA 31—2: Zorro 3— 5: Vad banda*** (este) NAGYKÖRÖS. Arany János 31—3: Gyermekrablás Caracasban 4— 6: Hóbortos népség I, NAGYKOROS Cirokért 1—3: A sárkány közbelép* 4—5: Hátsó ablak* NAGYKOROS. Slúdiómozi 31—3: Kismaszat ídu.) 31: A tűz háborúja** (es e) 1—3: S;amurájháború (es e) 4—6: Kacor. a detektív (du.) Irány a vadászház!* (este) AUGUSZTUS 6-AIG PIUSVÖROSVÁR 31: A borotvás gyilkos* 3: Altatódal nászágyon** 4: Őszi almanach** POMÁZ 31—2: Tiszteletbeli konzul* 3— 4: Szerelem első vérig* RÁCKEVE 31—1: Coca-Cola kölyök* 2— 3: Balkán express** 4— 5: Edith és Marcel I—XI.* (du.) SZENTENDRE 31—3: A fehér törzsfőnök (este) 4—6: Nem kell mindig kaviár (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 31: A hét mesterlövész 1—3: A mallorcai ember (este) 4— 5: Mire megyek az apámmal TÁPiÓSZELE 31—2: Vad banda*** 3— 4: Zorro VÁC' Kertmozi 31: Hátsó ablak* 1—4: Indiana Jones és a végzet temploma** 5— 6: Kincs, ami nincs VÁC, Kultúr 31—6: Indiana Jones és a végzet temploma** (este) VECSÉS 31: Tarts még, tarts még bűvölet* 1—3: Mire megyek az apámmal** (este) 4— 3: A mallorcai ember VECSÉS, Kertmozi 31—1: Ki kém, ki nem kém* 3—6: Nyomás utána! AUTÓS KERTMOZIK: BAG 31: Vaskos tréfa* 1—2: Kelly hősei I—II. 4—5: Földrengés 6: Tiszteletbeli konzul* DÄBAS 31—6: Támadás a Kruli bolygó ellen GOMBA 31—2: Az ártatlanság bizonyítása 3— 4: Coca-Cola kölyök 5: Donald kacsa nyári- kalandjai RÁCKEVE 31—3: Az ártatlanság bizonyítása 4— 6: Végső megoldás SZENTENDRE 31—3: Támadás a Krull bolygó ellen 4—G: A kicsi kocsi újra száguld * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom