Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

rrsr MU, YE, 1986. JÚLIUS 30., SZERDA mJogi tanácsok A szociálpolitikai kedvezmény nem jár a lakásvásárlóknak O A gyermekgondozási dió összege ® Zártkertben építhető ingat­lan # Mikor illet meg valakit a Jubileumi jutalom? 0 Olvasóinktól több levél érkezett, amelyben arról kér­nek felvilágosítást, hogy a szoeiálpolitikai kedvezmény miért nem illeti meg a lakás- vásárlókat, továbbá a már megszületett gyermekre utólag miért nem élvezik ezt a ked­vezményt. Államunk a lakásépítés tá­mogatására, a családosok se­gítésére vezette be a szociál­politikai támogatás intézmé­nyét. Ezt fokozatosan terjesz­tették ki egyes lakásépítési formákra, és növelték az ösz- szegét. Valamennyi jogszabály úgy rendelkezett, hogy a ked­vezmény nyújtásának vissza­menőleges hatálya nincs. Ha tehát a szerződést követően születnek a házaspárnak olyan gyermekei, akik után szociál­politikai kedvezményt igényel­nek, a juttatásra mindig a szerződés megkötésekor hatá­lyos jogszabályokat kell alkal­mazni. A szociálpolitikai kedvez­ménnyel az újlakás-építést, létesítést kívánja államunk támogatni, ezért nem igényel­hetik a magánforgalomban la­kást vásárlók. Ez a szabályo­zás csak látszólag igazságta­lan, hiszen az állampolgár maga dönti el, hogy lakás- problémáját milyen formában kívánja megoldani. • Egy gváli olvasónk az Iránt érdeklődik, hogy milyen mértékű a gyermekgondozási díj összege? A díj napi összege az anya részére megállapított terhes­ségi-gyermekágyi segély nap­tári összegének 65 százaléka. Amennyiben a biztosítás meg­szakítás nélkül 2 évig fennáll, ez az összeg 75 százalék. A gyed napi összege az egyedül­álló apának, illetve a születé­si segélyben nem részesült anyának, a- táppénzszámi tás alapjául szolgáló naptári napi kereset 65, illetve 75 százalé­ka. A gyermekgondozási díj napi összege az öregségi nyug­díj legkisebb összegének 30-ad részénél kevesebb nem lehet, legnagyobb összege sem ha­ladhatja meg ennek kétszere­sét. 1986-ban tehát a gyed összegét 79—158 Ft között kell megállapítani. Ha azonban a szülési segély napi összege (illetve a táppénz napi átlaga) 79 Ft-nál kevesebb, gyes cí­mén ez az alacsonyabb összeg jár. Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a gyermekgon­dozási díjhoz sem a 290 fo­rintos kiegészítést, sem a 310 Ft-os bérpótlékot nem lehet megállapítani. 0 Sz. F. maglódi vasutas zártkerti ingatlant bérel. Ol­vasónk érdeklődik, hogy mi­lyen épületet lehet elhelyezni az ingatlanon? A bérelt telkeken a bérleti szerződésnek megfelelően le­het bármiféle építkezést, az ingatlan értékét növelő beru­házást végezni. E szerződés alapján dönthető el. hogy a bérlő jogosultsága kiterjed-e az építkezésre. Olvasónknak Alig ismerik jelentését Hagy az asszony köténye Rég ismert, sőt taJán mág kissé feledett mondás: „nagy az asszony köténye és min­dent eltakar." Talán ha a mai tizenévesektől kérdeznék egy vetélkedőn, hogy mit is jelent, furcsa válaszok születnének. Az idősebbek ismerik a jelen­tését. Valahogyan így lehet­ne megfogalmazni: sok baj, nyomorúság, vitatkozás, szé­gyen, gyülölség lehet egy csa­ládban, de ez a család magán­ügye, sem szomszédnak, sem rokonnak, sem jóbarátnak, még kevésbé ellenségnek vagy legalábbis rosszakarónak mit sem kell tudni róla. Kissé szélsőséges a megfo­galmazás, az igazsága is egy kicsit a múlté. Nem véletle­nül használom a „kicsit" jel­zőt, mert talán ma sem okos dolog minden összezördülést, minden belső gondot azonnal kiteregetni. A kibékülés, a dolgok rendezése is könnyebb úgy, ha nem tudja ország és világ. De mit jelent a mindent el­takarás? Rosszat jelent, mert a bajo­kat nem oldja meg. Ha az italozó férj rendsze­resen veri a feleségét, és az asszony másnap a kék folto­kat arra magyarázza, hogy le­esett a létráról, talán első al­kalommal még elhiszik neki, de harmadjára már bizonyo­san nem. És nem is segített semmin. Vagy hányszor fordul elő, hogy a szülő gyermeke védel­mére kel akkor is, ha tudván tudja, hogy hibás, de az 6 gyerekét ne szidja meg a szomszéd, ne intse tisztelettu­dó viselkedésre a nagymama, és főleg ne bántsa „igazság- tálamul" a pedagógus. Szinte nincs olyan eset a fiatalkorúak bírósága előtt, amelyen, amikor meghallgat­ják a szülőket, ne mindegyik szülő azt vallaná, hogy a „má­sok", a „többiek” vitték a kísértésbe az ő jó, szelíd, sem­miről sem tudó, ártatlan mag­zatját. Persze, hogy védje meg a szülő a gyermekét, az asszony a férjét, a férj a feleségét, a testvér a testvérét, de ne véd­je, ha tudja, hogy vétett, hi­bázott, netán bűnt is elköve­tett. Nem használ vele annak, akit véd, csak ront a hely­zetén, a kötényről pedig, amelyről úgy véli, hogy min­dent betakar, tévesek az el­képzelései. Nem takar be mindent. S. M. tehát előzetes bérbeadói hoz­zájárulást kell kérnie ahhoz, hogy az építkezéssel kapcsola­tos eljárást megkezdhesse. Amennyiben ezzel a nyilatko­zattal rendelkezik, akkor is csak a jogszabályokban előírt nagyságú és méretű ingatlant létesítheti. Az 1986. július 1. napjától érvényes országos építésügyi szabályzat szerint a magánszemély tulajdoná­ban, vagy tartós használatá­ban álló zártkertű földterüle­ten a tulajdonostársak (tartós használó) számára tekintet nélkül egy 12—30 négyzetmé­ter alapterületű földszintes (tetőtér beépítés nélküli), leg­feljebb 3,5 méter homlokzat- magasságú. illetőleg legfeljebb 5,5 méter gerincmagasságú, a tájba illő, a földrészlet meg­műveléséhez szükséges — ideiglenes tartózkodásra is alkalmas, az illemhelyet is magába foglaló — gazdasági épület (szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló, prés­ház) helyezhető el. A földrész­leten'pince. növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, nö­vényház és állattartás céljá­ra szolgáló építmény is elhe­lyezhető. 0 Egy ceglédi olvasónk nyugdíjba vonult és ez alka- lommal 34 év 6 hónapi mun­kaviszonyt állapítottak meg részére. Kérdése, hogy a 40 éves jubileumi jutalomra igényt tarthat-e? A 40 éves jubileumi juta­lom akkor is megilleti a dol­gozót, ha a munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg és a 35 évet meghaladja. Mindezek alapján tehát ol­vasónkat jubileumi jutalom nem illeti meg. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére csütör­tökön 17—19 óra között a Blaha Lujza tér 3. szám alatt ingyenes jogi tanács­adást tartunk. Leveleikre pedig folyamatosan vála­szolunk. fsarázda família Verekedés a lovas kocsinál Garázda társaság ügyében ítélkezett a közelmúltban a Gödöllői Bíróság. A vádlottak jellemzéséül bevezetőben csak annyit, hogy valamennyien nagyon ittasak voltak, amikor bűntettüket elkövették. Oly­annyira, hogy semmire sam akartak utólag emlékezni, és egymással, valamint sajátma- gukkal is többször ellentmon­dásba keveredtek a kihallga­tások során. Ketten közülük írástudatlanok. EgyfoEyfaban ittak A bűntett elkövetésének napján Kanalas János, idő­sebb Kanalas Jánosné, Kana­las József és Kanalas György reggeltől kora délutánig szin­te egyfolytában italozott, majd délután három óra tájban mentek az egyik péceli ital­boltba. Még ott is magukba öntöttek néhány kupica ége­tett szeszes italt, majd amikor már tovább nem akarták őket kiszolgálni, az utcán, lovas kocsijuk mellett hangoskod­tak. ' Egy idő után Kanalas Jó­zsef megszólított valakit, hogy hozzon ki nekik italt a kocs­mából. Amikor az illető meg­tagadta a szívességet, hátulról fejbeütötte. Ettől a földre zu­hant, mire mind a négyen nekiestek és ütötték-verték, ahol érték. A férfi rövid idő­re az eszméletét is elvesztet­te. Amikor egy másik férfi a szorult helyzetben lévő áldo­zat segítségére próbált sietni, Kanalas János arcon rúgta és ezután a többiek is verték, rugdosták. Kanalas József egy tőrkést is elővett, de ekkor kijött az italbolt vezetője is és kirúgta a kezéből a veszé­lyes eszközt Az első áldozatnak ekkor már sikerült elmenekülnie a helyszínről, a másik férfit pe­dig bevitték az italboltba, melynek az ajtaját bezárták. A díszes társaság még ezután sem hagyott fel a randalíro­TlZ NAP RENDELETÉI A középfokú iskoláknak és a vállalatoknak a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködéséről, valamint a vállalatoknál folyó gyakorlati oktatásról rendel­kezik a Minisztertanács 2/1986. (VI. 20) számú rende­letével. A Minisztertanács 1986 jú­lius 1-jétől közművelődési ala­pot létesített. Ebből a közmű- .velődési ellátás folyamatos fejlesztését szolgáló, helyile kezdeményezett beruházások­hoz, illetve az új közművelő dési módszerekhez kiegészítő támogatás, illetve liölcsön nyújtható A gazdálkodó szervek is indíthatnak nehézgép-kezelői tanfolyamot a 6/1986. (VI. 20.) ÉVM—KM rendelet alapján. A közönségszervezésről, va lamint a közönségszervezők, az üzletszerzők és az ügynö­kök díjazásáról szóló 7/1982. (V. 30.) MM számú rendele­tet módosította a művelődési miniszter 5'1986. (VI. 20.) MM számú rendeletével. A szakfordításról és a tol­A fáiékosfafástól elkülönítve kell közölni Heklám — burkoltan és nyíltan Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakán elfogadta a sajtó­ról szóló törvényt. Az új jog­szabály. 23. paragrafusából egyetlen bekezdés, mindössze két mondat foglalkozik a reklámmal, mégis a Magyar Reklám Szövetség e két mon­dat miatt hívta össze a szak­embereket. Ez a rövid szöveg így szól: „A reklámot a tájékoztatás­tól elkülönítve, e jellegét ki­fejezve kell közölni. A tájé­koztatás nem szolgálhat bur­kolt reklámtevékenységet.” A vita tárgya tulajdonkép­pen az volt, mi is a burkolt reklámtevékenység? A talál­kozó, konzultáció résztvevői végül azzal búcsúztak el egy­mástól, hogy nem tudják meghatározni a fogalmat, majd a törvény hatálybalé­pése után a gyakorlatban ki­alakul, hogy mit is értsünk alatta. Ezen álláspont ellené­re azért próbáljuk meg tisztáz­ni a fogalmat. Induljunk ki abból: mi a reklám? A sajtótörvény in­doklása segít az eligazodás­ban. Kimondja, hogy a rek­lám (a hirdetés) mögött polgá­ri jogi szerződés áll: aki a hirdetést megrendeli, fizet azért, hogy áruját, szolgálta­tását, műsorát, közleményét stb. a hirdetést közlő ismer­tesse. A hirdetést közlő pedig alapvetően nem azért ad helyt a közlésnek, mert egyetért annak tartalmával, hanem azért, mert ellenszolgáltatást kap a közlésért. A tájékozta­tás ezzel szemben valamilyen tényközlést tartalmaz, ese­ményről tudósít vagy véle­ményt, értékítéletet fejez ki. A vélemény, értékítélet kedvező volta önmagában még nem reklám. Ha tehát az újságcikk közlj egy üzem, vál­lalat termelési eredményét, tájékoztatást ad jó munkájá­ról, még burkolt' reklámnak sem tekinthető. A reklám jellemzője tehát az, hogy fizetnek érte, , vagy más ellenszolgáltatást adnak, a sajtó kötelessége pedig az, hogy az olvasó (tv-néző, rá­dióhallgató) számára könnyen felismerhetővé tegye, hogy az adott közlés bizony nem egy hír, tájékoztatás vagy beszá­moló riport, hanem egy fize­tett hirdetés és a közlésben levő dicséret nem az újságíró, a lap (rádió, tv) véleménye. Most már csak azt kellene tisztázni, mi a burkolt rek­lám? Erre is igyekszik eliga­zítást adni a sajtótörvény in­doklása. Azt mondja: a rek­lám akkor tekinthető burkolt­nak, ha nem hirdetésként, ha­nem tájékoztatás formájában jelenik meg. A közvélemény pontos tájékoztatása viszont megköveteli, hogy e két eltérő célú közlemény az olvasók,- nézők, hallgatók számára egy­értelműen megkülönböztethető legyen. Égy példa világosabbá teszi a kérdést. A közelmúltban egy közkedvelt sportágban nemzetközi kupamérkőzést rendezett egy szövetkezet. Az első közlések egyikét ilyesféle szöveggel jelentették meg: ismét megrendezi a X. Y. szö­vetkezet — amely évente eny- nyi és ennyi darab kiváló mi­nőségű ilyen és ilyen árut gyárt — a közismert nevű nemzetközi versenyeket. Ez­után következett a részletes sportbeszámoló. Nos, a tájé­koztatás célját a sportmeg­mozdulásról szóló rész szol­gálta, de á gondolatjelek kö­zötti szöveg bizony burkolt reklám volt. Az említett példának ellen­kezője is akad. Amikor köze ledik a nyár vége, minden év­ben árleszállításos napszem­üveg-vásárt rendeznek. E tény közlése sokakat érdeklő tájékoztatás, nem burkolt rek­lám. Még akkor sem, ha az árleszállítás mértékét is köz­ük. De az már burkolt reklám lenne, ha a napszemüvegek márkanevét is közölnék. Az említett példák bizonyá­ra világosak voltak, de egy­szerűek. Az élet ezeknél bo­nyolultabb eseteket teremt. Ezért volt nehéz helyzetben az említett tanácskozás, ezért maradtak abban a résztvevők, hogy a törvény hatálybalépé­se után egy évvel visszatér­nek a kérdésre. A gondot növeli, hogy néha akad egy-egy vállalat, amely „befűzi” az újságírót és tájé­koztatásként adja el azt a közleményét, amely bizony hirdetésnek tekintendő. Reméljük, az élet helyes irányú gyakorlatot alakít majd ki. Egy bizonyos: nem kell attól tartanunk, hogy csak sötét tónusú, csak bíráló írá­sok jelennek majd meg, ne­hogy valaki szemrehányást tehessen a burkolt reklám miatt. Hiszen a kérdést meg­világítja a sajtótörvény in­doklása : A kedvező vélemény, érték­ítélet önmagában még nem reklám. Sem nyíltan, sem bur­koltan. Szegő Ta~ mácsolásról, az ilyen irányú képesítés megszerzéséről és a tevékenység díjazásáról szóló jogszabáÍ3^okat 1986. július 1,- jétől módosították. Közép- és felsőfokú szociál­politikai szakvizsgát lehet tenni a 4/1986. (VI. 26.) MM- rendelet alapján. A bírósági eljárásban a fe­leket megillető költségmen­tességről a 6 1936. (V. 26.) IM számú rendelet tartalmaz elő­írásokat. A művelődési miniszter az oktatási törvény végrehajtá­sára rendeletet adott ki a tan- kö telezetts égről. Az ismertetett jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 23. és 24. számából ismerhe­tők meg. zással: kővel, késsel és kaszá­val döngették a bezárt ajtót. Kővel, késsel A bántalmazások miatt a két megtámadott férfi az ar­cán és a fején' szenvedett zú­zott sérüléseket, és néhány foguk is kitört, A tárgyalás során kiderült az is, hogy korábban semmi­féle nézeteltérés nem volt a garázda társaság és a sérül­tek között. Bár a Kanalas-fa­mília igyekezett azt bizony­gatni, hogy a sértettek kötöt­tek beléjük, de a tanúk sorra megcáfolták állításaikat. Má­sik védekezésük — hogy tud­niillik ittasságuk miatt sem­mire sem. emlékeznek ugyancsak nem mentő körül­mény számukra. A bíróság az ítélet megho­zatalakor súlyosbító körül­ményként értékelte, hogy *az ittas állapotban elkövetett erőszakos bűncselekmények az utóbbi években nagyon elsza­porodtak. Mind a négyen bűnösek A bíróság mind a négy vád­lottat bűnösnek találta garáz­daság, valamint kétrendbeli könnyű testi sértés bűntetté­ben, mint társtetteseket. Ezért a bíróság Kanalas Józsefet tízhónapi szabadságvesztésre, idősebb Kanalas Jánosnét tíz­hónapi szabadságvesztésre, Kanalas Jánost egy évi sza­badságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra, Kana­las Györgyöt nyolchónapi sza­badságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. Belépett a takarítónő Tel vág a gyárban A többszörösen büntetett Jakab István, 26 éves dömsö- di alkalmi munkás,' ez év március utolsó napján hagyta el a börtönt. A helybeli ta­nács ezer forint segélyt is adott neki, hogy mielőbb munkába állhasson. Jakab azonban munka helyett régi „foglalkozását” újította fel. Elutazott Csepelre és a vasmű öntödéjébe ment, ahol egykor dolgozott. Útja a fürdőbe ve­zetett, lezuhanyozott, majd egy óvatlan pillanatban a fo­gason függő három zakó zse­béből nagyobb összeget Vitt magával. Régi belépőjét kijavítva rö­videsen ismét megjelent a gyárban, besétált a félemeleti öltözőbe. Ott tíz dolgozó ruhá­ját kutatta át, azokból értéke­ket és készpénzt zsákmányolt. Magához vette valakinek a személyazonossági igazolvá­nyát is. Pár hét múlva a por­tán közölte, hogy felvételre kapott behívót. Felment az emeleti öltözőbe, ahol a ruhá­kat átkutatta. Pénzt, rádiót, ruhaneműt vitt magával. Áp­rilis végén ismét megjelent a munkásszállón, ahol a megha­misított szállóbelépőt felhasz­nálva a portáról elkérte a 348-as szoba kulcsát. Kifor­gatta a szekrényeket, majd átment a szomszéd szobába is, ahonnan különböző értékeket vitt el. Ezután a szigetszent- miklósi autógyár munkásszál­lójába surrant be. Ott több szobát látogatott meg, és rá­diókat, ruhaneműt, magnóka­zettákat szedett össze. Közben azonban belépett egy takarí­tónő, aki a notórius tolvajt lefülelte. A Ráckevei Bíróság dr. Do­bi Imre büntetőtanácsa a többszörösen visszaeső, üzlet­szerű lopással vádolt betörőt rövidesen felelősségre vonja. Asztalos Imre Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Kézér Gábor nehézgépkezelő, Üllő, Nefelejcs u. 26. 1 év, Zaltovszky József erőgépkezelő, Sülysáp, Rákóczi u. 17. 1 év 3 hó, Kovács Péter alkalmi munkás, Vecsés, Bercsényi u. 5 b. 1 év 6 hó, Bedő Sándor gépkocsivezető, Monor, Ady E. u. 118 1 év 6 hó, Bagyinka András autószerelő kisiparos, Maglód, Marx u. 39. 1 év, Muszkás László karosszérialaka­tos, Pomáz, Deák F. u. 18. 2 év, Csibi József gépkocsivezető, Pomáz, Bem J. u. 7. 1 év 10 hó, Tóth Gábor gépkocsivezető, Hévízgyörk, Petőfi u. 15. 3 hó, Werdélyi János autószerelő, Zsámbok, Széchenyi u. 20. 5 hó, Koblász István gépkocsive­zető, Erdőkertes, Géza u. 43. 1 év 2 hó, Tóth András gépko­csivezető, Zsámbok, Kossuth L. u. 114. 6 hó, Pap István vo­natvezető, Érd, Füzérvári u. 2, a. 1 év 6 hó, Crenner Imréné eladó, Érd, Fecske u. 14. 1 év 6 hó, Vincze László művezető, Érd, Bajcsy-Zs. u. 41. 1 év 6 hó, Kanalas György segédmun­kás, Érd.' Avar u. 25. 2 év, Kádár László, Érd, Asztalos u. 55.- 1 év, Szasó Ferenc alkalmi munkás, Érd, Pisztráng u. 4. 1 év 8 hó, Koezur Tamás Lászlóné gazdasszony, Százhalom­batta, Béke u. 31. 1 év, Bakos Zoltán művezető, Budakalász, Bimbó u, 1. 1 év időtartamra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom