Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
A külcsínre is vigyáznak A Nagykőrösi Konzervgyár jelentős tételben exportál löncshúst a Szovjetunióba. Az ízletes konzervet az abonyi telepen dobozolják, ám mielőtt a szállításra alkalmas burkolatba kerülnek, valamennyit gondosan átválogatják, a fémdobozokat letörölgc- tik. Látogatásunk időpontjában a többi között ezzel foglalkozott a képen látható Récsi Ferencné és Veress Ferencné (Gyuráki Ferenc felvétele) Vegyszeres védekezés Mentsük meg az uborkát! Enyhe fertőzés esetén Tavaly az uborka 60—70 százalékát tette tönkre a Pseudoperonospora gombabetegség Nagykőrösön is, országosan is. A járvány pusztítását fokozta, hogy nem ismerték fel idejében a betegséget és nem védekeztek. Most az uborkaszezon felénél tartunk és már eddig több uborkát vásárolt a konzervgyár, mint tavaly egész évben. Naponta hoznak be beteg uborkalevelet a termelők a gyár termeltetési főosztályára, ezért célszerű megismételni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. A kórokozó ellen a leghatékonyabb védekezési mód a ■megelőzés, a vegyszeres védekezés azonban csak részben ■megoldott, mivel a termesz- téstechnológiába történő beillesztése nagy gondot okoz. A még nem termő állománynál könnyű a helyzetünk. Ekkor ugyanis nyugodtan használhatók akár megelőző védekezésként is az igen hatásos, de hosszú felszívódási Idejű szerek: Ridomil Zineb 58. WP (14 nap várakozási idővel), Ridomil Plus 50 WP (21 nap várakozási idővel). A már termő állományban a gyakori szedés .miatt nehezebb a helyzet. Enyhe fertőzés. esetén elsősorban a levelek fonákját bepermetezve ■még megoldható a védekezés ■rövidebb várakozási idejű Zi- ■neb, Dithane M—45. Polyram Combi, Antracol WP használatával. Erős fertőzés esetén azonban, hogy az állomány pusztulását megakadályozzuk, ■rákényszerülhetünk a 14 napos várakozási idejű Ridomil Zineb 58 WP használatára. Ilyenkor viszont a várakozási idő lejárta előtt szedett terméseket a szermaradvány ■miatt meg kell semmisíteni. A termő uborkaültetvény rendszeres növényvédelme elkerülhető, .vagy legalábbis ■nagy mértékben csökkenthető a termőre fordulás előtti időszakban végzett általános és rendszeres megelőző védekezéssel. Dr. Konrád Zoltán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM 1986. JÚLIUS 24.. CSÜTÖRTÖK Leegyszerűsített, hibás általánosítás Mikor gyarapodnak a falvak? ISMERT RÉGI mondás: a parasztembernek a bőre alatt ia pénz van. Miből táplálkozik ez a vélekedés? Az egykori szegénységet rövid idő alatt viszonylagos jólét váltotta föl, s ennek külsődleges jegyei is tapasztalhatók. Üj házak épülnek a falvakban, kicsinosodnak a régiek is. villany már szinte mindenütt van, és a fürdőszoba sem számít újdonságnak. Nem tagadható, ehhez valóban pénz kellett, amelynek nagy részét az egyre jövedelmezőbben gazdálkodó termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban kereshették meg a falusi emberek. A bevezetőben említett mondás azonban mégis leegyszerűsített és hibás általánosítás. Ez egyébként statisztikai adatokkal is igazolható. 1930- t»an az iparban 4127 forint volt az egy főre jutó átlagkereset, s a termelőszövetkezetekben 3737 'forint, vagyis csaknem 10 százalékkal kevesebb. A különbség pedig azóta nőtt: 1984-ben 5615 forint volt az ipari, 4857 forint a termelőszövetkezeti átlagkereset, így az eltérés 13,5 százalékos. Ez önmagában is tekintélyes, ám. ez viseli meg kevésbé a mezőgazdaságban dolgozókat, hiszen fáradságos munkával, de pótolhatják a különbséget. Állatokat hizlalnak a hátsó udvarokban, zöldséget, gyümölcsöt termelnek a háztájiban vagy a házi kertben. Mindez azonban tengernyi munkával jár, az állatokhoz hajnalban kell kelni, ünnepnapon is mellettük kell szorgoskodni, s a növények gondozása ,is leginkább a hét végi pihenőnapokra esik. Ezt persze megszokták a parasztemberek, ezért emiatt keveset is méltatlankodnak. Sokkal inkább dohognak azért, hogy eleve * hátrányos helyzetben vannak a városon élőkhöz képest. A legtöbb falutól ugyanis távol van a kulturális központ, hiányosak a szolgáltatások, több gonddal jár a gyerekek iskoláztatása. A hátrányt, a falu és a város közötti távolságot a közlekedési költségek emelkedése pedig tovább növelte. Egyre kevesebben és kevesebbszer engedhetik meg maguknak az ^ Nagykőrös egyik legöre- ^ gekb embere, id. Nemesik ^ Gyula, hosszú évtizedekig ^ volt a város népszerű mol- 5; nára. A malom megszűnése $ után Kecskeméten dolgo- ^ zott, ugyancsak a malom- $ iparban. Nyugdíjazása után >5 éberen figyelte a város éle- *! tét. Csak az utolsó hetek ^ döntötték ágyba, a rapok- í ban csendesen elhunyt. ^ Végső búcsúztatása most S volt, nagy részvét mellett. Édesapja, Nemesik Gusztáv a- svájci egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, de hazahúzta szülővárosába a körösi föld. Elkezdett gazdálkodni és látva a termelők lónyomtatással és kézi cséphadaróval végzett cséplűmunkátát, a következő aratásra gőzcséplőgépet állított munkába. Majd miután a családnak régi királyi adománylevél alapján malomengedélye volt, a határban Szélmalmot állíttatott fel., Angikor a gazdálkodók panaszkodtak, hogy az 1830-as évek elején létesített Kollársz és Vladár-malom nem győzi a behordott sok'gabonát és má^ szemes terményt feldolgozni, mert vidékről is ökrös szekerek hordják Kőrösre az őrieni- és darálnivaJót. 18f>2-ben testvérével együtt kölcsönpénzből fearmadik gőzmalmot’ építteßz a malom fogatain volt Adott lisztet, gabonát tett. 26 méter magas kéménynyel. Fogatot állított be, hogy az öreg emberek gabonáját díjmentesen a malomba szállíttassa, megőrleni. A malommal szemben még egy kis utcát is nyittatott, hogy a Vizeskert felé lakók minél közelebb érjék a malmot. Gyula fia Nagykőrösön járt a főgimnáziumba. Szegeden végzett felső kereskedelmi iskolát. Közben szabad idejében bele-belekóstolt a malomszakmába. A világháború előtti években, amikor a malom porig leégett, nem tanult tovább és sokat segített apjának a korszerű új üzem felépítésében, amelyet nehezen teremtett elő. sok költséggel. A híres drezdai Scheck-gyár szállította a berendezéseket. Nemesik Gusztáv ezután nemsokára. ötven-egvnéhány éves korában meghalt. Idős Nemesik Gyula a háborús nehézségek között mind a malomvezetésben, mind a közellátás elősegítésében és a város gazdasági és kulturális fejlődésének szolgálatában elismerésre méltó munkát végzett. Emlékeznek erre a még élő hadiözvegyek, rokkantak és a jószágtartó gazdálkodók, akiken id. Nemesik Gyula és testvérei malma sokat segített a lisztjegyes és őrlési- engedélyes világban. Ott volt a hadikórházak és az ápolda segítésénél, támogatta az akkori gazdasági egyesület felvirágoztatását. Nagy híve volt Dezső Káz- mér polgármester városfejlesztési programjának. A strandfürdő létesítésétől az Arany János Társaság megalakításáig. majd az Arany-napok megrendezésétől a sportok támogatásáig szinte mindenben részt vett. Vezető gazdakörré tette az édesapja által alapított „Nemcsik-egyletet”. A félszabadulás után is megmegnyilatkozott segítőkészsége. Az egyik alapítója volt a Faragó László által vezetett Apáczai Csere János” Népi Kollégiumnak, amelyet 20—30 körösi polgár adományaiból tartottak fenn. E létesítmény konyhájából sem hiányzott soha a liszt... Kopa László emberek, hogy beszaladjanak a közeli városba friss húsért, vagy a távolabbi megyeszékhelyre utazzanak színházba, moziba. Persze vannak az átlagosnál jobb helyzetben levő falvak, ahol az említett hátrányok szinte ismeretlenek. Nádudvaron például nemrégiben kulturális központ épült, vagy Bábolnán is az élet igényeit követik a szolgáltatások. De eltekinthetünk az említett hírneves példáktól. A Komárom megyei Gyermely mindössze ezer lehret számláló kis falu, de központjában ABC- áruház van, mellette orvosi rendelő, presszó, gyógyszertár, szolgálati lakások épültek. A Lajosmizse melletti Felsői aj cs még ennél is kisebb község, de az emberele vezetékes vizet ihatnak, s a gázláng melegével ■ fűthetnek. GYARAPÍTHATÓ tehát a falu, de ehhez mindenekelőtt pénz. gazdasági erő kell. A krónikából ismertük, hogy egykor Nádudvar is osztozott ak alföldi falvak sorsában, dyermsiyen is őrzik a múltat a szalmás házak, Felsőlajos pedig csak januártól vált önálló községgé. Közös tehát a múltjuk, s abban is hasonlítanak egymásra, hogy mindegyik településen előbb a termelőszövetkezet állt talpra, fejlődött erőteljesen, s ezt követte a gazdaságot befogadó és tápláló falu épülése. A sorrend nem keverhető össze. A falvak fejlődéséhez ugyanis kevés a tanácsok pénze. ezért támaszkodniuk kell a községben működő gazdaságok anyagi támogatására. Építeni kell erre, de napjaink gyakorlata szerint nem mindenütt számíthatnak a faivak a gazdaságok segítségére. Legtöbbször ez nem a vezetők szándékától függ, hanem a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok bankszámlájától. A gazdaságok fejlődéséhez is kevés a pénz, különösen a beruházásra fordítható összeg rendkívül szerény. Az pedig érthető, hogy a szakemberek elsősorban a gazdaság jövőjével törődnek, hiszen ez a kötelességük. Az sem vitatható, hogy a gazdaságok legszigorúbb magánügye az, hogy mire költik pénzüket. A fejlesztésre fordítható összegek elosztásának azonban társadalmi hatása is van, hiszen hla minden forint kell a termelés bővítéséhez, nem fordíthatnak pénzt a falvak fejlesztésére. Másképpen fogalmazva, a, községek formálódásának mindaddig nem .'esz nagyobb anyagi bázisa, 'ameddig a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fejlődése nem gyorsul föl. Ehhez persze először anyagilag maguknak is talpra kell állniuk, s a gyorsabb változások lehetőségét megtefemtő technikát,, technológiát kell meghonosítaniuk. SOKAN ERRE azt mondják, hogy ez a probléma a ..tyúk volt előbb, vagy a tojás” dilemmához hasonlítható: mert pénz kellene, hogy megváltozzék a technika, fejlődni kellene a technikának, hogy pénzt fialhasson. A gazdaságok és.a falvak helybenjárása pedig nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak hátrányos, hiszen a falusi lakosságnak csupán a 37 százaléka dolgozik1 az agrártermelésben. Falun élnek munkások, értelmiségiek is. akik a szabadabb, egészségesebb életmód vagy más személyes ok miatt választottál: ezt a településformát. I Mindez nem sajátos ma- !gyar jelenség. A nálunk fejlettebb országokban is tapasztalhatók a falu és a város közötti mozgások: az elmúlt évtizedekben kétirányú változás is megfigyelhető volt. Előbb a íalusi .ember költözött -a városba a nagyobb munkaalkalom-választék, és a jobb ellátás reményében, majd a városiak mentek a nyugalmasabb falvakba. E vándorlás azonban kétszeres kiadást jelentett a vándorlónak és az országnak egyaránt. Előbb ugyanis a városi ellátást kell a nagyobb lélekszámhoz igazítani, majd a falusi infrastruktúrát kell mindenképpen fejleszteni, másként aligha várható a visszaáramlás. E FOLYAMATOK világszerte jól .megfigyelhetők, s e tapasztalatokból okulva érdemes volna végiggondolni: nem hagyható-e ki a kettős áramlás Magyarországon, nem lehetne-e most megőrizni a községek lélekszámút? Próbálkozások persze vannak, de a falvak népességmegtartó ereje korántsem nő olyan mértékben, mint ahogyan ezt emlegetjük. V. F. J. Moh A nagyteremben A mallorcai ember. Színes svéd film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Nem kell mindig kaviár. NSZK-film, fél 6-kor. Felvásárlás Az áfősz még szaporította is kis felvásárlótelepeinek számát, hogy a növekvő zöldség- és gyümö'csfelvásárlási mún- kával megbirkózhasson. De közbejött a nagy szárazság, és mint a Gárdonyi utcai íelvá- sárlóíelepen Székely Dénes né vezető elmondta, hogy például az uborka beszállítása a múlt hét vége óta fokozatosan a felére csökkent. Volt úgy korábban, hogy az összes te- . lepre naponta 60 tonna áru is befutott, ami, most napi 25— * 30 tonnára csökkent. A nagy szárazság közepette nem minden termelő tudja az uborkáját öntözni, és újabb betegségek is. léptek fel. Paradicsomot még nemigen visznek a felvásárlótelepekre. A meggyből és a barackból általánosan gyenge volt az idei termés, és a magasabb piaci árak folytán kevés került belőlük a telepekre. A paradicsom mellett csak a szilva félékből várhatók még komolyabb terméseredmények. K. L, Gívasthk írják Újra a padokról Felépült az esztétikai élményt is nyújtó buszmegállónk. A környezete is rendezett, a virágtartók üde színfoltjai a térnek. De hová lettek a padok? Aki-busszal utazik, vagy várja hozzátartozóját, ai tudja legjobban, hogy mennyire hiányoznak a kis térről az ülőalkalmatosságok. Üj elrendezésben — vagy az árkádok alá — nagyon jó lenne, ha a padok visszakerülnének. A belső váróban van ugyan ■pad, de ilyenkor nyáron a várakozók, az utazók természetes, hogy kívül álldogálnak. Az élelmesebb utazók megoldották a problémát: a három csomagtartó falapot nevezték ki ülőkének. Kettőt' egymásra téve elfogadható magasságú ■ülőke alakul ki. A harmadik egymagában viszont nagyon kényelmetlen, de ennek ellenére jobb híján arra is leülnek. Mindez méltatlan az új épülethez. A témához kapcsolódva két kérdésem van: akik a padokat száműzték a térről, azok soha nem utaznak buszon vagy vonaton? A második: ■mikor kerülnek vissza az igazi padok? Gulyás Lajosné fctesök tayarűgétsmája Vácé a Lumtzer-kupa A gödöllői mentőállomás dolgozói 1979-ben Lumnitzer Sándor sebészorvos emlékére kispályás labdarúgó-vándor- kupát alapítottak a Pest megyei mentőállomások dolgozói részére. Eddig — a szakszervezeti vezetők szervezésével — Gödöllő (kétszer), Nagyká- ■ta, Vác, Cegléd, Monor, Szentendre volt a rendező, most pedig Nagykörös volt a helyszín. A 14 megyei mentő- állomás közül korábban fi—10 csapat vett részt, most Nagykőrösön hét csapat vetélkedett. Eddig Nagykáta csapata négyszer, a váciak pedig háromszor nyertek. Most Vác egyenlített. Részletes eredmények: Vác—Gödöllő 1-0, -*-Sziget- szentmiklós 6-2; Nagykáta— Monor 2-0, —Nagykőrös 3-1. —Cegléd 1-0; Cegléd—Nagykőrös 1-0. —Monor 1-0; Gö- d öllő—Szí getszen t m i kiás 3-0; Nagykőrös—Monor 10-1. Döntő: Vác—Nagykáta 5-1. A 3.—4. helyért Cegléd—Gödöllő 2-1. 5. Nagykőrös. 6. Szí getszen t,mi ki ós. 7 Monor. A végeredményt Csontos Ferenc, a körösi állomás szak- szervezeti bizalmija hirdette ki, a díjakat Búz Ambrusné gazdasági felelős adta át a csapatok vezetőinek. Vác egy évig őrzi a vándorkupát; kapott egy szép réz-serleget, nagyon _ tetszetős fakupát. zászlót, díszes oklevelet. A 2. és 3 helyezettek szintén ezeket kapták, a többiek kupát, zászlót ás oklevelet. A mentőállomások dolgozói egv évben ezen az egy napon találkoznak, jönnek össze családjaikkal együtt. Ez az esemény jó alkaloid a mozgásra, sportolásra, de nagyban segíti a baráti kapcsolatok kialakulását is. Most is csaknem négyszázan jöttek össze és töltöttek el nagyszerű, vidám baráti hangulatban egy szép napot. Sportol talk, szórakoztak, kikapcsolódtak. A mérkőzések nagyon sportszerűek, küzdelmesek, jó színvonalúak voltak, különösen a döntők. A körösi csapat játéka mérkőzésről mérkőzésre javult. Cegléd ellen némi balszerencsével vesztettek, a döntős nagykát,aiak ellen hat kapufát lőttek, Monor - ellen hengereltek. Összeállítás: Sági_ — Illés, Várkonyi (2), Migas- kó, Gál, Csontos (2), Balogh, Dajka (3), Csapó, Soós, Gyarmati (4). Szerencsésebb sorsolással dbbogósok is lehettek volna. A körösi mentőállomás kollektívája nagyszerű munkát végzett. Csontos Ferenc nagyon körültekintő, precíz irányításával és Búz Ambrusné agilitásával. Csontos Ferenc köszöni a városi sporthivatal és a Kinizsi vezetőségének, pártoló segítségét, dr. Varga András és Pécsi Zoltán közreműködését, akik nemcsak a mérkőzéseket vezették kifogástalanul, de az előzetes szervezésben és a lebonyolításban is- részt vettek. A megyei szakszervezet vezetősége nevében Lakati Zoltán mondott elismerő szavakat a. körösiek munkájáról és köszönte meg a jól sikerült napot. 1987-ben Szigetszent- miklós lesz a rendező. Nem lesz nekik könnyű felülmúlni a körösieket... ★ A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola kerékpáros diákköre túrájának ez a 14. napja. P. S. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap) »
