Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

1986. JCLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Genscher moszkvai látogatása után sr * ". • Uj fejezet nyílhat Helmut Kohl kancellár szer­dán a bonni kormány ülésén pozitívnak nevezte Hans-Diet- rich Genscher külügyminisz­ter moszkvai látogatását — jelentette ki sajtóértekezletén Friedhelm Ost, a kabinet szó­vivője. Mint mondotta, a tár­gyalások eredményeit méltat­va a kormányfő figyelemre méltó sikerről beszélt. Kohl kijelentése szerint, ma már senki nem beszélhet valami­féle jégkorszakról a szovjet —nyugatnémet viszonyban. A szóvivő szerint a kancellár arra számít, hogy a látogatás hatással lesz az NSZK-nak a Varsói Szerződés más álla­maival, kiváltképp az NDK- val való kapcsolataira is. A kormány ülésén — Ost Ismertetése szerint — Gen­scher külügyminiszter indo­koltnak nevezte Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB fő­titkárának azt a kijelentését, amely szerint elérkezett az ideje, hogy új fejezetet nyis­sanak a kapcsolatokban. i A felek nagy nyíltsággal folytatott tárgyalásai lehetővé tették egymás álláspontjának jobb megértését. A szóvivő nem tért ki az NSZK politikájának bizonyos vonatkozásait Genscher láto­gatása alkalmával ért szovjet bírálatokra. A Moszkvából kedden ha­zatért Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerdán rövid látogatásra Wa­shingtonba utazott, hogy tá­jékoztassa amerikai kollégá­ját, Shultzot kedden befeje­ződött szovjetem i óbeli tárgya­lásairól. Előzőleg a kormány ülésén számolt be moszkvai útjáról, s külön is felkereste Kohl kancellárt. A bonn'i bejelentés szerint Genscher washingtoni villám- látogatását arra is fel akarja használni, hogy átadja és megmagyarázza azt a nyugat­német állásfoglalást, amely Bonn véleményét tartalmazza a Reagan elnök által a szov­jet leszerelési javaslatokra Gyorsított eljárás Párizsban ÁUcmi vállalatok magánkézbe A francia kormány jóvá­hagyta a 65 állami vállalat magánkézbe adásáról szóló törvénytervezetet és felhatal­mazta Jacques Chirac minisz­terelnököt, hogy a parlamenti vitában vesise.fel a kormány felelősségének kérdését. Ez annyit jelent, hogy minden érdemi vita mellőzésével és kizárásával a kormány bizal­mi kérdéssé teszi a törvény- tervezet sorsát. Ilyen esetben módosító ja­vaslatokról nem nyitnak 'vi­tát, csak bizalmatlansági in­dítványt lehet tenni. Ha ez nem kap többséget a nemzet- gyűlésben, a törvényjavaslat változatlan formában elfoga­dottnak tekintendő. Alain Juppe, a kormány szóvivője, a költségvetési ügyek miniszte­re reményét fejezte ki, hogy ezzel a gyorsított eljárással a javaslatot — amelyet Mitter­rand elnök rendelet formá­jában nem volt hajlandó alá­írni — nyolc-tíz napon belül törvényerőre emeli a parla­ment két háza. Gorbacsov főtitkárnak adan­dó válasz tervezetével kap­csolatban. Az NSZK szorgal­mazza, hogy válaszában Rea­gan fokozottan vegye figye­lembe az európai hagyomá­nyos fegyverek csökkentésének a szovjet javaslatokban nagy teret kapott kérdését. A moszkvai tárgyalásokról von Braunmühl, a nyugatnémet külügyminisztérium politikai igazgatója szerdán Párizst és Londont informálja. Egy évtized A kultúra fejlesztéséért A szocialista országok tá­mogatják az ENSZ szakosított szervének azt az elgondolá­sát, hogy az 1988-tól 1997-ig tartó időszakot nyilvánítsák a kultúra fejlesztésének évtize­dévé. A szocialista országok ál­lásfoglalásáról szóló közös nyilatkozatot az NDK UNES- CO-képviselője ismertette az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának (ECOSOC) most zajló genfi ülésszakán. Mértékadó politikai körökben Bírálják Reagan beszédét Szinte egyöntetű nemtet­széssel fogadták amerikai po­litikai körökben Reagan elnök keddi, az Egyesült Államok Dél-Afrikával kapcsolatos po­litikáját összegező beszédét. Edward Kennedy szenátor, aki egyébként a szenátusban határozott gazdasági szank­ciók elfogadását sürgeti, kije­lentette: a beszéd „nemcsak kiábrándító, hanem egyenesen katasztrofális” volt, mivel lé­nyegében semmi változást nem tükrözött az amerikai magatartásban. Még Reagan olyan támoga­tója, mint Richard Lugar, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke is megállapította: kormányintézkedések híján a törvényhozásnak kell megten­nie a szükséges lépéseket a fajüldöző rezsim elleni szank­ciók érdekében. A Demokrata Párt hivatalos válaszát meg­fogalmazva William Gray képviselő megállapította: Rea­gan Thatcher brit miniszter- elnökkel együtt arra hivatko­zik, hogy a gazdasági szank­ciók a fekete lakosokat súj­tanák. „Hogyan árthatnának a szankciók nekik akkor, amikor az apartheid-politika gyilkolja a feketéket?” — mondotta beszédében a de­mokrata párti képviselő. Spanyolország ragaszkodik Az amerikai csapsttmkkentésh A madridi kormány tiszte­letben fogja tartani a NATO- tagságból adódó kötelezettsé­Howe Botháva! tárgyal Megkísérli a megbékélést Szerdán megkezdte dél-af­rikai megbeszéléseit Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Elsőként kollégája, Roelof Botha folytatott vele eszme­Káprázatos pompával Királyi esküvő Londonban Nagy pompával ülték meg Londonban Andrew herceg, a király nő másodszülött fia, és Sarah Ferguson esküvőjét Háromszázmillió tv-néző „je­lenlétében” mondta ki a bol­dogító „igent”-t Sarah Fergu­son kisasszony és Andrew herceg, II. Erzsébet királynő második fia szerdán délben a Westminster apátságban. A királyi esküvő kápráza­tos pompája s a tömegtájé­koztatási eszközök jóvoltából hetek óta közszájon forgó mesés romantikája a Brit-szi­getek lakosságának többségé­vel — legalábbis erre a 24 órára — elfeledteíte napi gondjait. A királyi esküvő alkalmá­ból szinte példátlan biztonsá­gi intézkedéseket foganatosí­tottak. A forgalom elől már kedden éjfélkor lezárt ne­gyedben az előző két napon 4—6 óránként tűzszerészek el­lenőrizték a postaládákat, az utcai és forgalmi lámpákat. A háztetőkön szerdára virra­dóra mesterlövészek foglalták el állásaikat. Magában a Westminster apátságban rob­ban óanyagok kiszaglására sza­kosított kutyák vizslattak a padsorok között, sőt az oltár és a pulpitus alatt is. Mindez azonban nem ron­totta el a káprázatos színjá­ték nézőinek kedvét. Csak rövidín... ANDRANYIK PETROSZ- JANC akadémikus, a Szovjet­unió Állami Atomenergia Bi­zottságának elnöke és Vlagyi­mir Petrovszkij szovjet kül­ügyminiszter-helyettes még- beszélést folytatott Hans Blix- szel, a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (IAEA) vezér­igazgatójával, aki átutazóban tartózkodott Moszkvában. ENRIQUE IGLESIAS uru­guayi külügyminiszter szer­dán hivatalos látogatásra Szó­fiába érkezett. A repülőtéren bolgár kollégája, Peter Mla- denov üdvözölte. cserét. A brit diplomácia ve­zetője abban jelölte még uta­zása célját, hogy „megpróbál­ja rávenni a Dél-afrikai Köz­társaság elnökét, változtasson kormánya belpolitikáján”. A fekete többség vezetői kö­zül számosán — így Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus bebörtönzött ve­zetője, Allan Boesak, a Re­formátus Egyházak Világszö­vetségének elnöke, Desmond Tutu Nobel-békedíjas püspök, valamint az Egyesült Demok­ratikus Front vezetősége — már előre jelezték, hogy nem kívánnak találkozni a brit torykormány külügyminiszte­rével, mert London nem haj­landó szankciókat hozni Pre­toria ellen. geit, de továbbra sem kíván csatlakozni az Atlanti Szerző­dés katonai szervezetéhez, s folytatja tárgyalásait Wa­shingtonnal a spanyol földön állomásozó amerikai egységek létszámának csökkentéséről. Ezt Feljpe González, a Spa­nyol Szocialista Párt vezetője jelentette ki kedden a parla­mentben. ahol a kormányzat következő négy évre szóló programját körvonalazta. Külpolitikai kérdésekről szólva «a politikus szorgal­mazta Spanyolország fokozot­tabb együttműködését az EGK többi tagjával, ugyanakkor síkraszallt a szocialista or­szágokkal, többek között a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok fejlesztéséért is. González kijelentette: a mad­ridi kormány nem fogja en­gedélyezni, hogy spanyol te­rületen nukleáris, vegyi vagy baktériumfegyvereket telepít­senek. Gazdasági téren az ed­digi politika folytatását he­lyezte kilátásba, hangsúlyt helyezve a gazdaság korszerű­sítésére. Hasszán és Peresz megbeszélése Felháborodás az arab világban Szerdán újabb megbeszélést tartott egymással II. Hasszán marokkói király és Simon Pe­resz izraeli kormányfő. A ma­rokkói hivatalos hírügynökség bejelentette, hogy az uralkodó szerdán este tv-beszédet mond. Mulaj Ahmed Alaui marok­kói tárca nélküli államminisz­ter sajtónyilatkozatában utalt arra, hogy a két vezető első­sorban az 1982-es fezi arab csúcsértekezleten elfogadott rendezési tervről tárgyalt. Ez egyfelől közvetve elismeri Iz­rael állam létét, másrészről ki­mondja, hogy a palesztinok jo­gosultak saját államuk létreho­zására. A dokumentum köve­teli az izraeli csapatok kivoná­sát az 1967-es háborúban meg­szállt arab területekről. A ma­rokkói államminiszter azt han­goztatta, hogy bármiféle békés közel-keleti rendezésnek a fe­zi tervre kell épülnie. A talál­kozót bíráló arab megnyilat­kozások jelentőségét az állam- miniszter igyekezett bagatelli­zálni. A találkozót továbbra is élénk visszhang kíséri az arab világban. A Camp David-i kü­lönbéke megkötése óta — Egyiptomon kívül — Marokkó az első arab állam, mely iz­raeli kormányfőt fogad. A PFSZ vezetősége Tuniszban tartott szerdai rendkívüli ülé­sén elítélte a marokkói—izraeli csúcstalálkozót. Háfez Asszad Szíriái államfő telefonon tár­gyalt Moamer el-Kadhafi ez­redessel, a líbiai forradalom vezetőjével a találkozó nyo­mán kialakult helyzetről — je­lentette szerdán a tripoli rá­dió. Egy dél-jemeni hivatalos közlemény „árulásnak és az arab néppel szembeni veszé­lyes kihívásnak” minősítette II. Hasszán lépését. Damasz- kuszban George Habbas, a Né­pi Front Palesztina Felszaba­dításáért elnevezésű szervezet főtitkára sajtónyilatkozatban követelte, hogy „torolják meg az árulást”. Halil al-Vazir (mozgalmi nevén Abu Dzsi- had) a Palesztinái Felszabadí- tási Hadsereg főparancsnok- helyettese, aki jelenleg Moszk­vában tartózkodik, az AFP ammani irodájával telefonon beszélve, annak az aggodalmá­nak adott hangot, hogy a Pe­resz—Hasszán találkozó „újabb Camp Davidhez” vezethet. Nakaszone programnyilatkozata A japán—szovjet viszonyról A gazdaság fellendítését, a szövetségesekkel való keres­kedelmi ellentétek csillapítá­sát és az általa korábban megkezdett belpolitikai refor­mok folytatását ígérte szerdai sajtóértekezletán Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterel­nök. akit a konzervatívok vá­lasztási győzelmét követően kedden választottak újjá. — Nakaszone hangoztatta, hogy Tokió a Szovjetunióval való kapcsolatok javítására törek­szik. s üdvözölte, hogy Mihail Gorbacsov kész Japánba láto­gatni. Ügy értékelte, hogy a Szov­jetunió legutóbbi lépései jel­zik a kétoldalú kapcsolatok megjavítását célzó törekvést, s hangsúlyozta, hogy a japán kormány üdvözli ezt. Remé­nyét fejezte ki. hogy az SZKP Központ! Bizottságának főtit­kára mielőbb Japánba láto­gat. Nakaszone kijelentette, hogy a kabinet kulcsfontosságúnak tekinti az idén életbe lépett középtávú haderőf ejlcsztési terv magvalósítását. Ugyan­akkor hangoztatta, hogy a kormány igyekszik betartani a katonai kiadások évekkel ezelőtt elhatározott korlátozá­sát. Sajtóértekezletet tartott Ku- ranari Tadasi új külügymi­niszter is. Japán külpolitikáját illetően elsődleges feladatnak nevezte a béke megszilárdítá­sához és a nukleáris leszerelés megvalósításához történő hoz­zájárulást. Az atombomba sújtotta Nagaszaki város szü­löttje — akinek felesége az amerikai atomtámadás túlélői­nek egyike — nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Hirosima és Nagaszaki borzalma soha nem ismétlődhet meg. Kura- nari kijelentette, hogy a kö­zeljövőben az Egyesült Álla­mokba kíván látogatni. Az új külügyminiszter szintén, fon­tosnak nevezte a Szovjetunió­val való kapcsolatok megjaví­tását. Harcok Szudánban Ellentmondó jelentések ér­keztek szerdán a dél-szudáni lázadók és a kormánycsapa­tok közötti harcok állásáról. A Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg (SPLA) egyik ma­gas rangú tisztje közölte, hogy alakulataik heves harcok után elfoglalták Dzsuba város re­pülőterét. Muhammad Szadek Al-Mahdi, a kartúmi kormány elnöke viszont cáfolta a hírt. Dr. Fodor János a genfi iiiésszakról Emberi jogok, jogegyenlőség Az emberi jogok bizottsága egy héttel ezelőtt zárult genfi ülésén hazánk képviseletében részt vett dr. Fodor Já­nos, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi kapcsola­tok főosztályának helyettes vezetője. Hazaérkezése után Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának kérésére nyilatkozott arról: hogyan is zajlott le az a genfi július 14—16-i ülés, amelyen a bizottság elfogadta kományunk jelentését a pol­gári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának ma­gyarországi végrehajtásáról. Dr. Fodor János elmondta, hogy az előzetesen írásban megküldött jelentésünk vitá­jának előkészítésére a bizott­ság munkacsoportja 12 na­gyobb témára kiterjedő kér­déslistát állított össze. A vi­tát a magyar képviselő beve­zető előadásával nyitotta meg, majd válaszolt előbb a mun­kacsoport kérdéseire, aztán pedig az egyes témák kapcsán az ülésen elhangzott, összesen csaknem száz olyan kérdésre, amelyek átfogták politikai rendszerünk, a magyar jog leglényegesebb területeit. A beható érdeklődésre tekintet­tel az eredetileg tervezett négy helyett öt ülésre volt szükség a bizottságban a vita befejezéséhez. — Megkülönböztetett figyel­met szentelt a bizottság a ha­zánkban létrehozott alkot­mányjogi tanácsnak, mind szervezeti és működési elveit, mind pedig eddigi tevékeny­ségét illetően. Részletes ma­gyarázatot igényelt annak be­mutatására, hogy e tanács nem bíróság; elsődlegesen az a feladata, hogy közreműköd­jék a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jog­szabályok és jogi iránymuta­tások alkotmányosságának biztosításában. Számos kérdés volt arról, hogyan érvényesül a magyar gyakorlatban a jogegyenlőség elve. A válasz lehetőséget adott különösen annak bemu­tatására, hogy a nők társadal­mi helyzete és politikai akti­vitása terén milyen erőfeszí­téseket tettünk, milyen ered­ményeket értünk el. A mozgásszabadság biztosí­tása tekintetében a bizottság egyes tagjai pozitívan értékel­ték, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az eluta­sított útlevélkérelmek száma, s ilyen elutasításra főként de­vizagazdálkodási okokból ke­rült sor, illetőleg, hogy eluta­sítás esetén a jogszabály le­hetőséget nyújt fellebbezésre. Ami a magánélethez való jo­got illeti, a bizottság elsősor­ban arról érdeklődött, milyen védelmet nyújt a magyar jog az önkényes vagy jogtalan beavatkozásokkal szemben. A gondolat- és vallásszabadság témakörében a figyelem főleg a vallásoktatásra, a katonai szolgálatot lelkiismereti okok­ból megtagadókra, az állam és az egyház szétválasztásával kapcsolatos egyes szervezeti kérdésekre irányult. Beható érdeklődést váltott ki a bizottsági vitában az új magyar sajtótörvény, bár a kérdések elsősorban a korlá­tozásokra vonatkoztak. A vá­lasz kifejtette, hogy a sajtó­termékek jelentős részének közzétételéhez engedély szük­séges, de az ilyen kérelmek elutasításának okai teljes mértékben összhangban van­nak az egyezségokmány ren­delkezéseivel. A gyülekezési és egyesülési szabadságot il­letően feltett kérdésekre vá­laszként a megfelelő magyar jogszabályok ismertetésére ke­rült sor. A közügyek intézésében való részvétel joga úgy szere­pelt egy témakörként, hogy azon belül lehetőség nyílott kifejteni azokat az intézményi és szervezeti formákat, ame­lyek révén az állampolgárok részben közvetett, részben közvetlen módon gyakorolhat­ják politikai jogaikat. A ki­sebbségekkel kapcsolatos kér­désekre adott átfogó válasz bemutatta a Magyarországon élő nemzetiségek és cigányok helyzetét, s a statisztikai ada­tokkal is érzékeltetett ered­ményt a bizottság elismeréssel fogadta. Hazánk képviselője végül elmondta, hogy a 18 szakér­tőből álló bizottság összetétele világnézeti, politikai tekin­tetben igen sokrétű volt, így olyan egybehangzó értékelés, amely csak pozitívumokat tartalmaz, logikailag sem té­telezhető fel, De az tény, hogy a bizottság minden tagja nagyra értékelte a nyílt, őszinte párbeszédet, amely biztosította a jelentés feletti vita teljes sikerét. A bizott­ságnak az a véleménye, hogy több olyan út létezik, amely biztosítja az egyezségokmány rendelkezéseinek tiszteletben tartását, s minden államnak azt az utat kell választania, amely számára a leginkább megfelelő — zárta nyilatkoza­tát dr. Fodor János. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom