Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

f>Fvr , »Uli/ 19SG. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK 3 Egy nagykőrösi beruházás tapasztalatai Hiába szép, jó, ha nem kell Év elején a Monori Kefe- és Játékgyár neve megvál­tozott. Az új cégtáblán már Monori Kefe- és Faipari Vál­lalat szerepel. De vajon ez milyen tartalmi változást je­lent? Lapozzunk vissza a kefe­gyár elmúlt hat esztendejének történetében: 1980-ban, nem­csak saját elhatározásából, a vállalat egy hatvanmillió fo­rintos beruházásba fogott, amihez 40 millió forint hi­telt vett igénybe. Hétvége­ken és munkaidő után tár­sadalmi munkában is dolgoz­tak a nagykőrösi gyártelepen, hogy tiszta, modern üzemcsar­nokba érkezzenek meg a drá­ga külföldi gépek, amelyeken majd — hitték akkor — me­seországot idéző fajátékok készülnek. Az első építőkoc­kákat, állatfigurákat, hinta­lovakat iparművészek ter­vezték és a gyerekek tesz­telték. A várva várt si­kerhez tehát — úgy tűnt, mindent adott. Ámde, mint egy-két év alatt kiderült, a fa drága, így a be­lőle készült játékok is azok, s így sem külföldön, sem bel­földön nincs rá kereslet. Az adósságot azonban vissza kell fizetni, s ha a vadonatúj be­rendezések nem termelik meg az ehhez szükséges nyeresé­get, bizony a régi üzemekben, adott esetben a kefe- és ecsetgyártással kell a hiány­zó összeget pótolni. így eshe­tett meg, hogy 1982 végén a vállalat mérlegében 2.5 mil­lió forint veszteség keletke­zett, amit a költség időbeli átütemezésével sikerült egy egészen minimális, 500 ezer forintnyi nyereséggé varázsol­ni. Kamattal együtt De valamit tenni kellett, hogy a vállalat ne csúsz- szon' tovább a lejtőn. S ez a valami az a piackutató mun­ka volt, amelynek során gaz­daságosan gyártható terméke­ket kerestek a nagykőrösi üzem már adott technológiá­jának kihasználására. Ha nem kelendő a játék, hát kel­lenek majd az asztalok, szé­kek, ágyak és bútoralkatré­szek. 19Ú3-ban a monoriak nyeresége nőtt, s három év alatt visszatért az élet a normális kerékvágásba. A múlt év második felében pe­dig egy nem önálló jogi gaz­dasági társaságot hoztak lét­re a Budapesti Bútoripari Vállalattal. Ez Nagykőrösön fél év alatt mintegy 10 mil­lió forint árbevételt termelt, az idén pedig ennek a több­szörösét ígéri. A vállalat nye­resége így elérte a beruhá­zás előtti szintet, 1983-ben 10,8 millió forintot, az idén ter­veik szerint a 12 milliót. A hat esztendő alatt kétszer ke­rült új igazgató a vállalat élére. Rend van — mondhatnánk nagyon leegyszerűsítve a dol­got. Hiszen jövőre a nyo­masztó hitel — kamattal együtt 60 millió forintot kel­lett visszafizetniük — is le­jár, és ha jól gazdálkodnak, ismét lesz pénzük, legalábbis a már többször elnapolt, leg­égetőbb fejlesztésekre. Mert a felfrissülés bizony nagyon rá­fér már a kefét gyártó, az ecsetkészítő üzemekre, és a legnehezebb időszakban is talpon maradt öntvény- és mintakészítő üzemre is. Ha rend van, nincs hát mit kér­deznünk? Hogyne lenne! A vállalat dolgozóit arról fag­gattuk, hogy ők vajon, akik kitartottak munkahelyük mel­lett, mit éreztek meg a vál­tozásokból ? Menni vagy maradni? B. J.-né — aki nem kí­vánta nevét adni szavaihoz — betanított munkás 1980 óta. — Persze, éreztük, hogy baj volt, és azt is, hogy javul a helyzet, mert kaptunk némi béremelést is. De tudja, en­gem nem ez foglalkoztat. Sokkal inkább bosszant, hogy sokszor késön, utólag tájé­koztatnak bennünket. Elkép­zelhető ugyain, hogy erről nem a vezetőség, hanem a sa­ját bizalmink tehet. Keves­lem a fizetésem, nehéz a munkám, meglehet, mire megírja ezt a cikket, én már kilépek. Békési Lászlóné ecsetkészí­tő, ugyancsak 1980 óta van a vállalatnál: — Mi inkább akkor tartot­tuk kellemetlennek a helyze­tet, amikor 1984—85-ben nem A magyar jégkrémpiacon jelenleg a Budatej Gazdasági Társaság rendelkezik a leg­szélesebb termékskálával: há­romféle pálcikás, négyfajta poharas, és háromféle családi jégkrémet gyártanak, külön­féle ízekben. Törökbálinti jégkrémüzemük éves teljesít­ménye megközelíti az 500 va­gont. A kereskedelmi igények vál­tozása vezetett 1982-ben a Skála-Sasad Gazdasági Társa­ság megalakulásához, amely a jégkrém. illetve a fagyasz­get igénylő .ecsetkészítés he­lyett asztallábakat lakkoz­tunk a fatelepen. Megfordult a fejünkben, hogy el kéne menni, de mire léptünk vol­na, rendbe jöttek a dolgok. Az igazgatónk odafigyel a panaszainkra és igyekszik or­vosolni is azokat. Vilus Ferenc öntő, 17 éve kefegyári munkás: — A névváltoztatásra gon­dol? Mert más itt nem vál­tozott, az meg azért, mert a BUBIV betársult hozzánk. Artzt László géplakatos, a vállalat párttitkára, 1951 óta dolgozik itt: — Bizakodóak a dolgozók Gmk-kat hoztunk létre, hogy kiegészíthessék az emberek a keresetüket és szükség is van a termelésükre, mert nőnek a feladataink. Kezdjük kihe­verni a játékgyártás sikerte­lenségeit. Csilló Mihály, a műszaki osztály vezetője, a szakszer­vezeti bizottság titkára: — Program szerint össze­hívott gyűléseken tájékoztat­tuk a dolgozókat, pontosab­ban a bizalmiakat. Ezeken vi­tattuk meg a múlt évi gaz­dálkodásunk eredményét, be­számoló készült a szociális terveinkről, és a munkavér- seny-mozgalom célkitűzései­ről. Azt hiszem, ez nem ke­vés. Korsós Istvánt, a Monori Kefe- és Faipari Vállalat igazgatóját ottjártunk óta vá­lasztotta meg a frissen meg­alakult küldöttgyűlés. Amit gyártanak eladható — A termékszerkezet-vál­tás megtörtént, amit most gyártunk, az eladható, a ka­pacitásainkat pedig kitölti. A fő feladatunk tehát, min­dent minél hatékonyabb mun­kával megvalósítani. Eller Erzsébet tott termékek, mint a geszte­nye, az édesvízi hal, valamint a mirelit áruk országos for­galmazására specializálódott. A szervezet alapvető felada­tának tekinti a fogyasztók el­látását jégkrémből, annál is inkább, mert hazánkban az egy főre jutó fogyasztás mesz- sze elmarad a nemzetközi át­lagtól. Ezért ismertetik meg új termékeikkel a vásárlókat, elsőként a töleséres jégkrém­mel. amely már kapható a boltokban. F. E. vo.t munkánk, es az ügyessé­Versenyben a vásárlókért Édes, finom nyalánkságok Új árképzés a vendéglátásban lég nem ösztönöz az olcsóbbra Kényes téma — óvott a szakember, amikor felhívtam telefonon, hogy a vendéglátó- ipari árképzésről akarok ír­ni. Valóban, az. Mert kit ne bosszantana, ha a hideg éte­lért és a meleg italért többet számítanak föl neki. mint amennyiért egy pulóvert ve­hetett volna. S az a magyará­zat, hogy igen, de a zöldség, mag a hús meg a só és a bors ennyibe meg annyiba került, a fogyasztókat érthetően telje­sen hidegen hagyja. Nem is ránk tartozik. De azért talán mégis érdemes egyszer bepil­lantani a pult másik oldala mögé, hogy milyen előírások alapján is számolják ki azt az összeget, ami az étlapra kerül. Lépéshátránnyal Sebestyén Miklós, a Belke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese és munkatársa. Bajnógel József főelőadó, az árképzés szakér­tője volt segítségünkre. A vendéglátás a gazdaság többi területéhez képest kü­lönleges helyzetben van, hi­szen az ételek előállítása ter­melés, az értékesítése keres­kedelem, s mindez a szolgál­tatáson belül. Ebből adódóan az árképzés általános alapel­vei itt kissé eltérően érvénye­sülnek. Lényegében lépéshát­ránnyal. Az 1985. január else­jétől, a gazdasági szabályozók változásain belül'életbe lépett új árszabályozók minden ár­képzés alapelvének az arányos ár kategóriáját tették. Azaz: minden olyan ár, amelyik in­dokolatlanul lényegesen ma­gasabb a hasonló termékek vagy szolgáltatások áránál, tisztességtelennek minősül. Ezzel szemben a vendéglátás­ban érvényben maradt az az 1983-as rendelet, amely sze­rint az éttermek, eszpresszók, büfék vezetői a kötelező költ­ségkalkulációik alapján hatá­rozzák meg, hogy mi, mennyi­be kerül. Ha tehát drágábban szerzik be a salátát, új kalku­lációt készítenek és a drága­ság máris megjelenik az étla­pon. (Természetesen mindez kissé leegyszerűsítve igaz.) Arányosan Semmi nem ösztönzi őket arra, hogy olcsóbban szerez­zék be a nyersanyagot. A rö­videsen életbe lépő módosítás — amelyik csupán egyetlen apró eleme a jövő évre ter­vezett új árképzési elveknek a vendéglátás területén — ezt igyekszik kiküszöbölni. Meg­szűnik az, hogy az árakat a költségekkel kel! alátámaszta­ni. a boltvezető egy úgyneve­zett technikai elszámoló árat alkalmazhat. Vagyis: ha az uborka egyik nap tíz, a másik nap 12, majd ismét 8 forint a piacon, a vendéglátó az ál­tala reálisnak ítélt árból in­dulhat ki, és ameddig na­gyobb változás nem követke­zik be, addig ugyanannyiért adja az uborkasalátát. Eddig ugyanis ez nem így volt. Felmerülhet persze, hogy mi van akkor, ha az üzletve­zető olyannyira rugalmasan kezeli a technikai árakat, hogy az uborkaszezon kellős közepén is primőr árakkal kalkulál? Elekor lép be az arányosság elve: ha emiatt sokkal drágább, mint a hozzá hasonló üzletekben, akkor tisztességtelen ár miatt fele­lősségre vonható. S vajon mi a lényege a jö­vőre bevezetendő vendéglátói árképzésnek? Az üzletvezető ne legyen érdekelt a drága nyersanyagok beszerzésében, Magasabb követelményt támasztanak A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület megtárgyalta a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak beszámolóját az elmúlt öt évben végzett munkájáról. A szakigazgatási szerv közis­merten széles körű tevékeny­ségének értékelésekor óhatat­lanul szóba került a megye egészségügyi ellátásának szín­vonala, a fejlődés eredményei és gondjai. Tudósításunkban a beszámoló e sokak érdeklődé­sére számot tartó részéből idézünk. lesztö napközi otthonok háló­zatának kialakítása. Minde­mellett több szakmai program megvalósításáról is beszámol­hattak. így: megteremtették a feltételét a gyermekek teljes körű hallásszűrő vizsgálatá­nak, s egyre szélesebb kört érint a szemészeti szűrővizs­gálat is. Országos elismerést váltott ki a megyei módszer­tani bölcsőde működése, ha­tása a gyermekintézmények szakmai színvonalára. Néhány területen az egészségügyi ellátás kgdvezebl] az országos átlagnál Az osztály legfontosabb fel­adatainak egyike természete­sen a gyogyító-megelőző tevé­kenység irányítása. Ezen belül is az aiap- és szakorvosi ellá­tás, a korházi gyogyítómunka szervezése, felügyelete. Amint az ülésen hangsúlyozták, mindezek hatékonyságának kulcsa: mennyire felel meg a szükségleteknek az alapellátás minősege. Jelentős eredmény­ként könyvelhető el, hogy az elmúlt öt év során elérték: az egy körzeti orvosra jutó lakosságszám az országos át­lagnak megfelelő vagy kedve­zőbb annál. Ezáltal — hacsak demográfiai változások nem indokolják — az orvosi kör­zetek mennyiségi fejlesztésé­nek folyamata lezárult. Nem javult viszont számot­tevően az úgynevezett befeje­zett ellátás aránya, ezáltal az indokoltnál fokozottabban túl­terheltek a szakorvosi ren­delőintézetek, a szükségesnél nagyobb az igény a kórházi ágyak iránt. A változás annál is inkább elvárható lenne, hi­szen a legtöbb helyen bizto­sítottak ehhez a szükséges tárgyi feltételek. Amint a je­lentés megállapítja, a körzeti orvosok szakmai felkészültsé­ge, igényessége nagyon kü­lönböző. Erre utal az is, hogy kevesebb mint. félük rendel­kezik ~sáMéSÍJe&ít»seT. A' to­vábblépés htjaként a tervsze­rű önképzést, a szervezett to­vábbképzést jelölte meg a beszámoló. Az egy orvosra jutó lakos­ságszám kedvező alakulása a legtöbb körzetben lehetővé teszi, hogy magasabb követel­ményeket támasszanak a meg­előző tevékenységgel és a gondozói munka színvonalával szemben. Ezt célozza az idén kidolgozott szűrési program, melyet a tervek szerint 1990- ig a megye egész lakosságára kiterjesztenek. Ugyancsak az egészségügyi ellátás színvonalát jelzi, hogy az éjszaka és hét végén or­vosra szorulók jelenleg 31 központi ügyelethez fordul­hatnak. A hálózat továbbfej­lesztésekor a helyi tanácsok vehesse figyelembe a termé­kei (ételei legyenek melegek, italai hűtöttek) minőségét, a kereslet és a kínálat hatását. Ezért az egységeket új szem­pontok szerint fogják osztály­ba sorolni — pontozásos rend­szerrel, ahol a szalvétától kezdve a mellékhelyiségek tisztaságán át addig, hogy hol található az adott üzlet, min­den számít —, s a pontok alapján másod- és másod­osztályúnk között is lesznek különbségek, természetesen árban is. Harmonikusan Arányosság. Kulcsszó, érvé­nyesíteni viszont csak a sza­bályok és a gyakorlat harmo­nikus egységesítésével lehet. A cél az, hogy a tisztességes üzletemberek és közvetetten természetesen a fogyasztók járjanak jól, míg azok, akik a minőség rontásával, mani­pulációkkal tartották fenn magukat, kerüljenek nehéz helyzetbe. A megvalósítása nem megy egyik napról a má­sikra. Egy új jogszabályt, le­gyen az bármily tökéletes is a maga nemében, csak a beve­zetésének tapasztalatai igazol­hatnak vagy cáfolhatnak. Nos, a vendéglátás módosult ár­képzésére és eredményeire még várnunk kell. De valami ezen a területen is elkezdő­dött ... El. E. kikérik a lakosság vélemé­nyét is. Kedvező továbbá, hogy a megye fogorvosi ellátottsága jobb az országos átlagnál, az üzemorvosi ellátásban egyedül mezőgazdasági területen van elmaradás a hálózat kiépíté­sében. Az elmúlt öt évben 47 munkahellyel bővültek a me­gyében a szakorvosi rendelő- intézetek, folyamatban van a beruházás a Semmelweis Kór­házban, Nagykőrösön és Du­nakeszin. Ezután már csak rekonstrukcióval egybekötött bővítéseket terveznek. Megállapították azt is, hogy a rendelőintézetek jelentős szerepet töltenek be a körzeti orvosok szakmai irányításá­ban, de ugyanez nem mond­ható el a megelőzési és gon­dozási munka szervezéséről, ellenőrzéséről. Fontos mérőiszám: a megyé­ben 4 ezer 189 a kórházi ágyak száma, s összesen 7 ezer 700 hely áll a lakosság rendelke­zésére. A különbözet a fő­városi, illetve a hatvani in­tézményiekben biztosított ágyakból adódik. A legfonto­sabb tennivaló annak megol­dása, hogy epy-egy település­től azonos iktéziriénybe utal­ják be a betegeket. A továbbiakban szó esett arról is, hogy az egészségügyi intézményrendszer szakmai együttműködése még nem za­vartalan. az integráció elvei­nek érvényesítése sok helyütt formális. Fontos része az egészségügyi ellátásnak az anya-, csecse­mő- és gyermekvédelem. Az e területen dolgozók fokozott fe­lelősségét jelzi a javulás el­lenére, is az országos átlagot meghaladó csecsemőhalandó­ság. Sajátos feladataik közé tartozik a fogyatékos gyere­Az egészségügyi osztály irá­nyító tevékenysége a gyógy­szerellátáson is lemérhető. A jelentés aláhúzta: megfelelő készletezési politikával az évente mintegy nyolc száza­lékkal növekvő gyógyszerfor­galmat is sikerült zökkenő- mentesen lebonyolítani. Az or­szágosnál kedvezőbb képhez hozzájárult, hogy az eseten­ként jelentkező hiánycikkek egy részét a Gyógyszertári Központ laboratóriuma elké­szítette. A szociális gondoskodás megszervezése, így a megvál­tozott munkaképességűek re­habilitációja is az osztály ha­táskörébe tartozik. A beszá­molási időszakban folyamato­san gyarapodott a szociális otthonokban és a napközi ott­honokban a helyek száma, ki­terjesztették a hetes ellátási formát. Ennek ellenére nem csökkent lényegesen az elhe­lyezésre várók száma, mely ma is meghaladja az ötszázat. Le­zárult egy nagy jelentőségű folyamat: a megye szociális otthonának szakosítása. Ezál­tal a rászorulók koruknak, egészségi állapotuknak meg­felelő gondozásban részesül­nek. Számottevőek az ered­mények a szociális gondozói szolgáltatás kiterjesztésében; a rehabilitációs tevékenység hatásfokának hővel ésében még szerények az eredmények. A testület összegzésképpen rámutatott: az egészségügyi osztály jelentése, egész tevé­kenysége arról tanúskodik, hogy az itt dolgozók alaposan ismerik munkaterületüket, leg­fontosabb tennivalóikat. Elis­merésre méltó munkájuk di­namizmusa, kezdeményező készségük — ezt erősítette mag az ülésen felszólaló dr. Juszt Lajos egészségügyi mi­niszterhelyettes is. Mindez biz­tosíték arra, hogy az elkövet­kezendő időszakban is sikere­sen megoldják irányítási, szervezési feladataikat. kék elhelyezését szolgáló fej­A szükségeshez képest kevés a pénz útépítésre, korszerűsítésre, fenntartásra Ugyancsak a tegnapi ülésen tárgyalta meg a végrehajtó bizottság a megye közúti köz­lekedési feltételeinek alakulá­sáról szóló beszámolót. Szinte már közhelynek szá­mít, hogy a megyén vezet ke­resztül az országos úthálózat mintegy 9 százaléka, melyen az ország forgalmának csak­nem egyharmada bonyolódik le. Ez az arány is érzékelteti, hogy a megközelítőleg 2400 kilométernyi útpályának mi­lyen terhelést kell elviselnie nap mint nap. Az elmúlt ötéves tervben — mindezt figyelembe véve — a szigorodó gazdasági feltételek közepette is jelentős építési, korszerűsítési tevékenységről adhatott számot a megyei utak gazdája, a KM Buda­pesti Közúti Igazgatóság. Ek­kor adták át az Ml-es autó­pálya Herceghalom—Bicske közötti, az Ma-ős Budapest— Örkény közötti szakaszát, az M3-as pedig Gyöngyösig meg­épült. Korszerűsítették a 2-es, a 11-es főutak egyes szaka­szait, dolgoztak az útépítők Cegléden, Nagykőrösön, Ör­kényben, Gyálon, Biatorbá- gyon, Gödöllőn, Aszódon. Házilagos üzemeltetésre és fenntartásra öt év alatt csaknem 800 milliót fordítot­tak, ennek ellenére nem si­került megállítani az útháló­zat általános állapotának romlását. Tavaly az év végé­re csaknem a felére csök­kent azon úthálózat hossza, melyen el tudtak végezni épí­tési, fenntartási munkákat, il­letve beavatkozásokat, termé­szetesen az anyagi eszközök hiánya miatt. Egyetlen meg­oldásként a legszükségesebb munkák differenciálása kínál­kozott. A jelenlegi ötéves tervben lényegesen nem változott a költségvetési támogatás össze­ge. Ebből a számítások sze­rint jobbára csak a fő- és al­sóbbrendű utak állapotának konzerválására, s egy-egy esetben a szolgáltatási szín­vonal javítására nyílik lehe­tőség. Tervezik a 2. számú főút Dunakeszit elkerülő sza­kaszának megkezdését, a 12- es út átépítését a bős—nagy­marosi vízlépcső miatt. Az új összekötő és bekötő út építési program megvaló­sítását segítheti a MÉM és a KM közös pályázati felhívá­sa, valamint a tanácsi utak korszerűsítésére kiírt pályáza­tok összehangolt, egységes végrehajtása. Ez utóbbi kere­tében készül el várhatóan idén a Pusztavacs Rákóczi te­lep—Hernád közötti összekötő út első szakasza. M. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom