Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

t VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1986. JÜLIUS 21., HÉTFŐ Kor mosolyoghat a gazda? lámáiig forognak a motollák Felhcffen nap és csillagos éjszaka A Claas-dominátor ok egyenletes tempóban gördül­nek dombnak fel, lejtnek le. Magasra száll fölöttük a por, miközben fogy a lábon álló búza. Időnként egy- egy kombájn tetején villogni kezd a sárga jelzőlámpa. Ilyénkor a tábla széléről mellé kanyarodik egy IFA tehergépkocsi, hogy a megtelt tartályból kiürítse a szemet. Rád község határában, az úgynevezett Rezest táblán aratnak a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet váci ke­rületének kombájnjai, — Vannak már adatok a termésátlagról? — A becslések szerint mind­össze annyit tudunk, hogy a búza az idén rosszabbul fizet: hektáromként talán négy ton­na lesz a termés — mondia Tányéros Dániel növényter­mesztő. Jó felkészülis — Ha aratásról van szó, az ember önkéntelenül is a ke- nyérnekvalóra, a búzára gon­dol ... > — Jogosan. Itt a-váci kerü­letben évek óta ezer hektárnyi területem érik be a búza. Már befejezéséhez közeledik az aratás. A hét elején indultak a búzaföldekre a kombájnok Gazdaságunk tavaly hektáron­ként negyvenöt mázsát takarí­tott bőr az idén 'viszont hiába várunk éhttfit e fontos nö­vénytől. — Hogyan készültek fel az aratásra? — Évek óta szervezetten, jó műszaki felkészültséggel fo­lyik nálunk az aratás — kap­csolódik a beszélgetésbe Ba­logh József gépüzemeltető. — A műhelyekben többéves ked­vező tapasztalatok után azok javítják a kombájnokat, akik dolgoznak velük. Ez megfelelő garanciát nyújt ahhoz, hogy a lehető leggondosabb legyen a javítás. — A masinák vezetőinek a;, az érdeke, hogy folyamatosan lehetőleg üzemzavar nélkül folyjon az aratás. Túl sok ba­junk az elmúlt esztendőkben sem volt a gépekkel, remélem, a hátralevő időben sem lesz. Most az üzem közbeni javítá­sokat is igen körültekintően szerveztük meg. Éjszaka a tábla szettén őrzéssel kint van­nak a kombájnok. Két jól fel­szerelt műhelykocsink van kint szerelőkkel, akik a leg­komolyabb javítást is el tud­ják végeziii helyben. — Milyen fajta búzából ve­tettek legtöbbet a területen? — Nálunk évek óta jól be­váltak az MV-sorok és a Ba- ranjka a legjellemzőbb — tá­jékoztat Pápai György ágazat- vezető. — Hová kerül a termés? — Az egészet a Budapesti és Pest "Megyei Gabohaíorgal- mi Vállalatnak adjuk le. Az újtelepi és a váci körzeti üzetn központi tárolóiba szál­lítjuk a kenyérnekvalót. Fölöttünk kéken ragyog az ég. itt-otrt apró bárányfelhőit úszkálnak a látóhatáron. — Ez kell nekünk — mond­ja elégedetten, miközben az égre néz Pápai György —, ez a hamisítatlan nyár. Mihez is kezdenénk, ha megeredne az eső. Csapsdéiíhiány — Hányán szidnák azt az igi áldást? — Nyolc kombájn vágja a túzát, tizenkét tehergépkocsi Itord.ja a termést, ott vannak e szer előkocsik, a szakmai irá­nyítók — számolja — legalább harmincán. Nem Is beszélve arról, hogy a termelőszövetke­zet valamennyi, dolgozója szurkol az aratóknak, hiszen a gabona jelentős bevételhez juttatja a nagyüzemet. — Vetés óta sok időt töltött kint a kényérnekvaló, végül is milyen a minősége? — Nagyon jó. A kiváló mi­nőséget sok tényező határozza meg, illetve befolyásolja: a vetes milyensége, a taiajeró- pótlás, a növényvédelem, az attelelés. a tavaszi bokrosod ás, a csapadék, s az aratás nap­jainak időjárása. Ha a felté­telek többsége kedvező akkor már elegedettek lehetünk. — Az idén elégedett? — Azok a fertetelek, ame­lyek az emberektől függtek teljesültek. Közülük talán csak az összterület egy részének magagy-e-iőkeszítese sikerülhe­tett volna jobban, de ez annak idején a hagy szárazság, miatt nem lehetett jobb. Kevés volt viszont a májusi csapadék. A területen átlagosan ötven mil- liméterttyi hull évente. Eddig az idén még a tizennégy milli­métert sem érte el és az is nyolc, alkalommal hullt le. Ami a felhőtlen napot és a csillagos éjszakákat illeti ed­dig nem panaszkodhatunk. Am a gazdaember csak akkor mosolyoghat, ha már az utol­só szem gabonája is fedél alatt van. Sárga tarlón zötyög vettünk az UAZ gépkocsi a kombáj­nokig. Ahogy kiszállunk a te­repjáróból, bennünket is ellep a törekes-poros levegő. Kí­sérőim, akárcsak a kombájno- sok, szerelők és a többiek, Csik István műveinek cí­mei azt jelzik, hogy a látha­tó valóság jelenségeit — tá­jakat, emberi alkotásokat, megnyilatkozásokat — ragad­ta meg bennük az alkotó. A festmények látványa azonban tudatos, pontosan szerkesz­tett, geometrikus elemekből épül fel. A képtér önálló, bel­ső törvényszerűségek . által szervezett világ, melyben a tárgyi motívumok erősen fel­bontva, jellé módosulva sze­repelnek. Csik István a látás útján szerzett tapasztalatait optikai jelekké alakítja, s ennek a jelrendszernek a se­gítségével fogalmaz meg olyan összefüggéseket, melyek egy látható jelenségben adott pillanatban nem nyilatkoznak meg direkten, a látvány ele­mei folyamatos egymáshoz való viszonya teszi őket ér­zékelhetővé. A festmények vi­lágát esztétikai törvényszerű­ségek szervezik, melyek bizo­nyos természeti törvényszerű­ségek jellegét értelmezik. Csik István művei geomet­rikus felépítettségüknél fogva szinte tudományom igényű, tehát nem lírai szándékú áb­ráknak is hatnak: műszaki vagy biológiai természetűek. haj mai óta talpon vannak. Közvetlen közelünkbe ér az egyik dominátor, nyurga, fia­tal vezetője, Cégner Gyula megállítja a monstrumot és leugrik a földre. Megszállottak — Eddig minden rendben van — mondja —, mi most jobban szeretjük a port, mint a sarat, mert ilyenkor folya­matosan dolgozhatunk. Ha a kombájnos egyszer fölül a gépre, legszívesebben le sem szállna arról addig, amíg lá­bon álló kalászt lát maga előtt. — Huszonkettedik éve ara­tok. Az SZK típusú kombáj­nok mindegyikét kipróbáltam ez idő alatt, de ezt az össze­sért sem cserélném el. Ez nagyszerű masina. Könnyen kezelhető, a tervezők még ar­ra is ügyeltek, hogy légmen­tesen záródjon a fülke ajtaja és ventilátorok beszerelésével igyekeztek elviselhetővé tenni a hőséget. Egy másik dominátor Is megérkezik, vezetője idősebb Gecz Tibor szusszant egyet. — Több mint két évtizede aratok én is. Hogy közülük, melyik volt a legkönnyebb? Egyik sem, mindegyik hoz va­lami újat. — Évek óta nagyon jól dol­goznak ezek a fiúk — fordul felém Pápai György. — Ta­valy például a Tibor meg­nyerte a megyei versenyt és Gyula lett a második. Men­nek, mint a megszállottak. Képesek naponta hatvan- nyolcvan tonna búzát learatni, alig győzik az IFA-k a fordu­lót. Pádról idehallik a templom harangja. Az aratók nagyjá­ból magtörlik a kezüket. A gépek árnyékába leülnek a tartón és jóízűen elfogyaszt­ják a kiadós ebédet. Surányi János Ez a hangulatuk pontosat! jelzi, hogy az alkotó egy ra­cionálisan érzékelt, értelme­zett világról szól — fogal­mazza képpé róla érzéseit, érzelmeit. A tapasztalat és a tapasztalat szülte érzés ter­mészetének kettőssége hang­súlyozottan jelentkezik a mű­vek tartalmi és szerkezeti szintjén. Csik István törekszik egy­részt az elemek szimmetrikus, harmonikus elrendezésére, de ugyanakkor ez a képépíiő módszer a feszültségkeltés eszközévé i!s válik. Az össze­tartozó motívumcsoportok függőlegesen vagy vízszinte­sen helyezkednek el. Az ele­mek ellentétes irányú vagy éppen egymást metsző töme­gei azonban a feszültség for­rásaivá válnak. Ezt a feszült­séget oldja, hogy az elemek különböző irányú tömegei a mű geometriai középpontja köré orientálhatok. Ez a kö­zéppontra irányultság meg­nyilatkozik abban is, hogy a mű központi motívumának oldott variációi ismétlődnek a képtér szélső szféráiban. Csik István alkotd módsze­rének lényegére hatásosan világít rá az adott elem mó­üRcz-győjtemény kamaraterme Csik István kiállítása Talán ha szólnánk... Szolgáltatás és túlszámlázás Mennyibe kerül? — A kér­désre nem mindig kapunk határozott választ. Ki ne talál­kozott volna olyan hentessel, aki rádobta a húsdarabot a mérlegre, s búr annak nyelve, mutatója még ingadozott, té­vedhetetlen határozottsággal vágta rá a fillérre „pontos”, fizetendő összeget, egy fejszá­molóművészt Is megszégyenít­ve. Hasonló élmények, helye­sebben Inkább inzultusok, rossz érzést szülő kellemetlen­ségek szinte minden vásárlót érnek nap mint nap. „Kötekedő" Mennyibe kerül? A kérdés a szolgáltatások igénybevéte­lekor ugyanolyan joggal vető­dik fel, és nem is kevésbé sű­rűn. Mi tagadás, a megrende­lők elég gyakran tűnnek bi­zalmatlannak manapság. Az is Igaz ugyanakkor, hogy lazul­ván az állampolgári fegyelem, nem ritkák a visszaélések sem, amelyekkel találkozha­tunk. Sokszor előfordul, hogy az ember úgy érzi: becsapták, de nincs ereje, ideje, energiája utánamenni a dolgoknak, el­lenőrizni egy szarnia tételeit. A legegyszerűbb példa, amikor az élelmiszerbolt pénztáránál állunk, s bár meggyőződésünk, hogy a pénztárosnő többet ütött be a gépbe a valóságos árnál, mégsem szólunk. Nem, mert mögöttünk a csúcsforga­lomban türelmetlenül sorukra váró bevásárlók tucatjai áll­nak olykor, és éppen ők ad­ják jelét felháborodásuknak, amiért az ilyen „kötekedő” embertársuk feltartja a sort. Nemrégiben azonban az egyik nagyvárosunkban tör­tént, hogy egy nyugdíjas gép­kocsivezető nem átallott utá­najárni az őt ért sérelemnek. Kitűnt, hogy igaza van: a boj­lerszerelő csaknem a reális ár Július 21., hétfő: 10 órakor „libaszatyor”-készítésre oktat­ja a pajtásokat Laczkó Tibor- né a pokolszigeti napközis táborban. — Ugyanott 14 óra­kor Zsákbamacska címmel tréfás vetélkedő kezdődik, ve­zetője: Somogyi Csaba. Július 22., kedd: 14 órakor a szigeti táborban repülőmodel­lező szakkört vezet Csizmarik Ferenc. Július 23., szerda: 14 órától a Neumann János számítás- technikai klub foglalkozása a Technika Házában. — 17.30­kor nosztalgiamozi-előadás a Kultúr filmszínházban: Kö­lyök, Tőröcsik Mari főszerep­lésével. — 18 órakor a könyv­tárgalériában (Mártírok útja duplájáról töltött ki sok apró tételből álló számlát. A pana­szos először a korábbi nagy­vállalat központját kereste fel. Csakhogy abból Időközben kisvállalatok lettek — ezek egyikének dolgozói végezték el az említett szerelési mun­kát, s állították ki az enyhén szólva túlzott számlát —, és a központi épületben már más volt a tulajdonos. A kárvallott gépkocsivezető ekkor a népi ellenőrzéshez fordult, onnan továbbították panaszát a tanácsi árhatóság­hoz. Az árhatóság elvégezte a szükséges ellenőrzéseket, és áz említett következtetésre jutott. A kisvállalat vezetői a szere­lőt hibáztatták, ő azonban munkaadóit, mondván: a túl­számlázott összeg nem az 6 zsebébe vándorolt, hanem a vállalatéba, s ő csak a szá­mára előírt haszonkulcsot al­kalmazta. Nos, akárhonnan is nézzük, az ilyen és hasonló esetek vesztese minden egyes alka­lommal a megrendelő. Még akkor is, ha — mint az emlí­tett esetben is — visszakapta az őt megillető, nem is cse­kély összeget. Mert az ő ide­jét, energiáját rabólta az utá­najárás, s az ö bizalma ren­dült meg a vele szemben jog­talanul eljárt vállalat iránt. Megoldás? Mi lehet tehát a kiút, a megoldás a hasonló esetek­ben? Az árhatóságnak — igen helyesen — az a véleménye, hogy az ellenőrzés nem te­kinthető csodaszernek. Azaz; minden egyes szerelő mellé nem lehet ellenőrt állítani. Végtére a kereskedelmi bolt­hálózat, és persze a vendéglá­tóipar ellenőrzésé is tetemes létszámot igényel, ezért a szolgáltatóhálózat munkáját 37.) megnyílik Szilcz Mariann és Vancsura Rita üvegtervező művészek kiállítása. \ Július 24., csütörtök: A szi­geti tábor pajtásai egész na­pos kiránduláson vesznek részt. — 18 órakor a Madách Galériában, a művelődési köz­pont épületében Rideg Gábor megnyitja Simon Ferenc szob­rászművész kiállítását. Július 25., péntek: Ifjúsági filmet vetítenek a szigeti tá­bor lakóinak. Július 26., szombat: A Fő té­ri volt görög templom épüle­tében 10 órától megtekinthető a Vác a középkorban című helytörténeti kiállítás. csak egy-két ember kísérheti figyelemmel a megyei és per^ sze városi tanácsoknál. Elvben persze bővíteni le­hetne a tanácsi apparátus személyi állományát, ám köz­véleményünk már így is jog­gal panaszkodik amiatt, hogy az íróasztalok száma nagyobb a kívánatosnál. Nem beszélve arról, hogy még az ellenőrök hada sem volna képes fordu­latot elérni, ha ellenkező elő­jelű gazdasági érdekek mun­kálnak a mélyben. Az adminisztratív eszközök mindenhatóságába vetett bi­zalmunk már rég megrendült, több évtized tanulságai okíta­nak bennünket arra, hogy többre megyünk, ha az érde­kekre és érdekeltségi viszo­nyokra helyezzük a fő hang­súlyt. (Ettől persze még az 'árellenőrzések és — ha szük­séges — a bírságok sem mel­lőzendők, de valóban csak kiegészítő lehet a szerepük.) Eljutottunk hát oda, hogy a szolgáltató szférában is csak a tényleges piaci verseny, il­letve versenyhelyzet ígérhet gyökeres változást. Ennek kezdeti jelei máris mutatkoz­nak. Nem emelnek árat pél­dául a taxisok — hivatalos néven: személyszállító kisipa­rosok —, mert az utakon mel­lettük guruló konkurencia mögött nem akarnak lemarad­ni, kisebb esélyekkel indulni. Ugyancsak reális árak kezde­nek kialakulni a lakáskarban­tartó-javító szakmákban, mert akármelyik újság hirdetési ro­vatát ütjük fel, a festők, má­zolok, tapétások, parkettcsi­szolók általában még enged­ményekkel is csábítják a meg­rendelőt, s licitálnak egymásra. Majd vigyáz Még nem ez a jellemző a szolgáltató szektorban, még csak arról szólhatunk, hogy ilyen is van már. De ez a né­hány példa is arról tanúsko­dik, hogy helyes a törekvé­sünk, jó úton járunk. Mert ha — amint a parkettacsiszolók­nál tapasztaljuk — minden megrendelés fontossá, értékes­sé válik, akkor kétszeresen is meggondolja a szolgáltató, ér­demes-e, szabad-e alattomos túlszámlázásokkal eljátszani az ügyfél bizalmát? Akkor majd vigyáz a jó hírére, mert azt akarja, hogy máskor, legkö­zelebb is hozzá forduljunk, ha megkopik a parkettánk. Varga Zsuzsa Zenei hetek Vácrátóton, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Botanikus Kutatóintézetében július 19-én szombaton 19 órától a Liszt Ferenc kamarazenekar ad műsort. Hangversenymester A hét programjából Modellezés, vetélkedő dosult változatainak egy képtéren belüli viszonya. A fizikai valóság egy rész­letén belül találja meg a mű­vész azt a jelenséget, mely egy elhatárolható egység jel­legét megadja. Ennek a jelen­ségnek a domináns voltát, mely az egységben betöltött szerkezeti vagy funkcionális, esetleg eszmei-tartalmi szere­péből adódik, érzékelteti Csik István vizuális jelrendszeré­ben is. A kiemelt fő motívum ki­vetül környezetére úgy, hogy formáját, színét vagy mind­kettőt átadja annak. A kör­nyezet formavilága a fő mo­tívum variánsaiból áll Össze, színvilága annak árnyalatait tartalmazza. Ezzel az eljárással elvonat­koztatott vizuális jelrendszer­ré alakítja Csik a konkrét tárgyias motívumokból föl­épülő látványt. A konkrét tér, a konkrét szituáció el­vont térré, szituációvá alaku­lásában nagy jelentősége van azoknak a tudati tartalmak­nak, melyek a művészetben ezt az átformálást, ezt a ké­pi világteremtést előidézték. Csik István festményein a módosult formavariációk és a színárnyalatok viszonya a le­begés sajátos hangulatát te­remti meg Azét a lebegését, amelyben a tárgyias viszo­nyok relatívságában megkö­zelíthetővé válik a soha nem tárgyiasuló abszolútum. Bakonyvári M. Ágnes Július 27., vasárnap: Ma zá­rul Nagymaroson Kocsis Iván, Lehotka László, Török László és Orvos András íényképkiál- lítása. Rolla János. Az est előadásán Mozart Kis éji zenéje, Rossini Esz-dúr, és D-dúr szonátája és Mozart B-dúr szimfóniája csendül fel. MNK-kupaseiejtező A nyári szünet július 27-én, vasárnap véget ér a Vác kör­zetéhez tartozó helységekben a labdarúgók számára. Ko- vencz Lajos, a Váci Körzeti Labdarúgó Szövetség elnöke elmondta, hogy az őszi szezon kezdete előtt megrendezik a Magyar Népköztársaság Kupa selejtezőit. Az 1986—87. évi I. és II. osztályú mérkőzések kezdete előtt 19 csapat neve­zett a kupaselejtezőkbe. Érde­kesség, hogy a körzetből a megyei továbbjutásra két csa­pat jogosult. Az első mérkőzéseket július 27-én 16 órakor játsszák, az alábbi párosításban: 1. Vámosmikola—Márianosztra 2. Kemence—Perőcsény 3. Kóspallag 1—Szob 4. Kóspallag 1I-—Fortuna 5. V. Amatőr—Észté Tamás SE 6. Galgamácsa—Galgagyörk 7. örbofcíyán—Vácduka 8- Püspökszilágy—Váchartyán 9. Csővár—Nagymaros Márianosztra, Nagymaros és •az Esze Tamás SE csak a ren­des játékidőben elért győze­lemmel juthat tovább. A töb­bi csapatnál döntetlen eseté­ben a hosszabbítások, illetve a büntetőrúgások döntenek. Az MNK-mérközöseket au­gusztus 3-án, 10-én és 17-én folytatják. Húszadikán lesz az Erőnyerő—Galgavölgye záró­mérkőzés. P. K. 'ima MozTÉI Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): július 21-től 23-ig, a va­kációakció keretében fél 4 órai kezdettel A kismaszat című magyar ifjúsági filmet vetítik. — Július 21-én és 22-én fél 6 órától li-es (dupla) helyáron tekinthető meg az Edith és Marcell című francia film. Rendezte: Claude Lelouch. — Július 23-án és 24-én este fél 6 és fél 8 órakor a Popeye című amerikai filmparódiát játsszák. Rendezője Robert Altman, címszereplője: Ro­bin Williams. Váci kertmozi (a városi köny vtá r szomszédságé ban): július 21-tŐl 23-ig este 9 órá­tól a felújított A hét mester- lövész című amerikai kaland- film. ISSN D1S3—2759 (Váci Hírlap) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom