Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
PEST MEGYEI VIlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Ára: 1.80 forint 1986. JÚLIUS 22., KEDD MA: A piac — és a vállalati szervesei (3. oldal) Mert a dolgok egymásra épülnek (5. oldal) Nehéz év után és előtt (7. oldal) Megindult a lestön (8. oldal) Elektromos szigetelés a víz ellen Felújítják a régi épületeket Jól hasznosítják a bontási anyagokat Lázár György és Enrique Igiesias megbeszélése Bővítjük országaink kapcsolatát Enrique Igiesias és Várkonyi Péter kulturális, tudományos és okta* tási egyezményt írt alá v %£$ (MTI-fotó, Kovács Attila felvétele — telefotó K.S)’ Kádár János fogadta Szufanuvongot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a . Központi Bizottság székházában fogadta Szufanuvongot, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökét, a LáoSiZi Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagját, aki hazánkban üdül. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón részt vett Rosta László, Magyarország vientia- nei nagykövete. Jócskán akad ötvenéves vagy annál régebbi lakás is Vácott, ám rendbe hozásukra nincs elegendő pénz. A Váci Városgazdálkodási Vállalat lakóház-felújítási alapja csak az egyharmadát fedezi az igényeknek ebben a tervidőszakban. Éppen ezért az idén elmúlt évi tervük megismétlésére vállalkozhattak csupán, hasonló nagyságú munkákra, mint tavaly. Így 1986- ban 26 lakást — 60-tól 93 négyzetméteresig — újítanak fel teljésen, az elképzelések szerint 20,5 millió forintért. Ellátják. őket . alsó falszigeteléssel és külső hőszigeteléssel, komfortosítják, legtöbbnél födémet, teljes tetőszerkezetet cserélnek, továbbá új alsó burkolatot, csempét építenek be. Ezek a lakások régi, műemlék jellegű vagy a városkép szempontjából jelentős épületekben vannak. Már a múlt év végén elkezdődött a lakók kiköltöztetése, és az építési vezetőség 130 fős gárdája olyan nagy ütemben dolgozott, hogy az első félévben elvégezték a munkák 60 százalékát. Pedig náluk is hiányoznak a szakemberek, főként az ácsok, a villanyszerelők, a tetőfedők. A felújítások között lesz olyan lakóház — például, a Mártírok útja 56-os szám alatt, a Petőfi utcai szárny —, ahol emeletráépítés és tetőtér-beépítés is készül, ezzel bővítve az állami lakásalapot. Itt már a külső munkákat befejezték. , Erre az évre 27 lakács részi leges felújítását tervezte a vállalat: tetőszerkezet-javítást, esetenként falszigetelést, burkolatcserét. Erre 2,6 millió forintot szántak, de már kiderült, hogy a költségek ennél jóval nagyobbak lesznek. Az első hat hónapban 18 lakással készültek el. Eddig teljes és részleges felújításra összesen 14 millió forintot fordítottak. A lakáskorszerűsítésen belül elsősorban gázbevezetésSzabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke hétfőn a Szövetkezeti Kutatóintézetbe látogatott. Z sarnóczai Sándor egyetemi tanár, igazgató tájékoztatta őt az intézet tudományos tevékenységéről; egyebek között arról, hogy a gazdaság- politikai célokhoz igazodó kutatási eredmények elérésére törekednek, s munkájukkal igyekeznek elősegíteni a többi között a szövetkezetek belső szervezeti megújulását. Halm sei foglalkoznak az idén ott, ahol már a gerincfektetés megtörtént, és a munkának nincs műszaki akadálya. Egyelőre 1,5 millió forintot .terveznek erre, és az első félévben 19 lakásba vezették be a gázt. Gyorsjavító részlegük természetesen ebben az esztendőben is végzi a szokásos karbantartásokat milliós nagyságrendben. Igyekeznek jól hasznosítani a bontásanyagokat a váciak. A műszaki szakemberek által jónak találtakat újból beépítik, előfordul, hogy „megváltozott” formában. Gerendából például nyílászárókat készítenek. Tavaly, kísérletképpen, bevezettek egy nálunk még újfajta falszigetelést, osztrák irányítással. Ez egy olyan eljárás, mely az épület alapzatába helyezve elektromos erőteret hoz létre, s ezáltal meggátolja a vízszivárgást., T. A. Luxemburgi képviselők A _ magyar Országgyűlés meghívására hétfőn luxemburgi parlamenti küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt Léon Bolendorff, a Luxemburgi Nagyhercegség képviselőházánák elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta. Tamás párttitkár a pártszervezet munkájáról számolt be. Szabó István tájékoztatta a kutatókat a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom feladatairól, törekvéseiről, a mező- gazdasági szövetkezetek soron következő ötödik kongresszusának előkészületeiről és körvonalazta az ezzel kapcsolatos/ kutatási teendőket. Ezt követően válaszolt a Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársainak kérdéseire. Enrique Igiesias uruguayi külügyminiszter, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására vasárnap érkezett hazánkba, hétfőn reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—uruguayi külügyminiszteri tárgyalások. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen Várkonyi Péter és Enrique Igiesias tájékoztatták egymást országaik külpolitikai törekvéseiről. Véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről; ennek során különös figyelmet fordítottak az enyhülés és a leszerelés, a békés egymás mellett élés és az együttműködés ügyére, a párbeszéd erősítésének lehetőségeire, valamint a közép-amerikai válság éleződésére. Áttekintették az államközi kapcsolatokat és a két ország együttműködése fej les ztés én ek módozatait. Megállapították, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben Magyarország és Uruguay azonos vagy hasonló álláspontot képvisel. A külügyiminiszterek.- hangsúlyozA múlt évben kötött együttműködési szerződést a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Szakszervezetek Országos Tanácsa ták, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs elfogadható alternatívája. A külügyminiszterek fejlődőnek értékelték a magyar— uruguayi kapcsolatokat, amelyek erősítésére még számos kiaknázatlan lehetőség kínálkozik. Megerősítették: mindkét fél érdekelt az együttműködés fejlesztésében az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján, s erre együttes erőfeszítéseket tesznek. A megbeszéléséket követően a két külügyminiszter kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezményt írt alá a Külügyminisztériumban. Este Várkonyi» Péter díszvacsorát adott Enrique Igiesias tiszteletére. ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Enrique Iglesiast. A megbeszélésen áttekintették a két ország pöli- tikai. gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait és ezek további fejlesztésének lehetőségeit, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. az idős. alacsony nyugdíjjal rendelkező mérnökök, tanárok megsegítésére. Pest megyében ezekben a napokban kézbesíti a posta tíz idős szakembernek az értesítést, hogy a rendkívül alacsony nyugdíját — tavaly 3500 forint volt. az idén 3790 forint a felső határ — a szervezet keretének a terhére néhány száz forinttal megemelték. Az MTESZ számára a társadalombiztosítási igazgatóság évente 100 fős keretet biztosít. ami azt jelenti, hogy a szervezet száz nyugdíjasa számára a saját hatáskörében kezdeményezheti pénzének a megtoldását. Ezenkívül az erre a célra létrejött SZOT— MTESZ együttműködési bizottság tagjai a helyi tanácsoknál is eljárnak, hogy a szociális segélyalapból a rászoruló. valamikor nagyon is aktív, mára megfáradt emberek részesüljenek. Az MTESZ és az idős szakembereknek a kapcsolata azonban nem merül ki ilyen egyoldalúnak tűnő segítségben. A magukat senioroknak nevező, az évtizedek alaítt jelentős tudást fölhalmozó nyugdíjasak ugyanis aktívan részt vesznek minden olyan szakértői munkában, amilyenekben fiatal pályatársaik. KIDEKÁZVA J elenleg a világon a legdrágább anyagot Svájcban állítják elő. Az argon nemesgáz egyik izotópja ez, közétek kormeghatározására szolgál, s termelője — a berni egyetem laboratóriuma —. any- nyit kér grammjáért, amennyiből ma a megyében négyszáz, igen, négyszáz lakótelepi lakást lehetne felépíteni... Persze szándékkal szélsőséges a példa, a viszonyítás. Köz- napian közönséges anyagaink, szerencsére, távol állnak ettől a végponttól, ám nem annyira messze, hogy tetszés szerint bánjunk ezekkel a javakkal, ha ügy hozza a dolgok sora, akkor' pazaroljuk, pocsékoljuk. Tudom, az olvasó tiltakozóén felemeli a kezét, s azt mondja, már megint az imamalom forog, persze, az anyagtakarékosság ... Az hozatta elő a végletes példát, hogy méregtől vörös képpel mutatja a friss telexüzenetet a termelési vezérigazgató-helyettes. A papír segítségével az egyik kooperációs partner közli, nem tudja szállítani az eredetileg leszerződött árban, minőségben félkész áruját, mert bizonyos anyagoikat nem kapott meg hozzá. Sürgős választ kér: megfelel-e a magasabb minősítésű anyagból készült termék, természetesen az ár is ennek megfelelően magasabb. Megfelel-e? Keresett, a tőkés piacon a hátrányos megkülönböztetések ellenére is folyamatosan eladott végtermékről vari szó, de — és itt a lényeg — azt mondja most a vezérigazgató-helyettes, nincsen a világnak olyan üzletkötője, aki képes a megrendelővel kialkudott árban az ilyen, kényszerű drágulást elismertetni. A külföldi partner fütyül arra, miért került a termékbe a jobb minőségű részegység; ő nem kérte, neki teljesen megfelel az eredeti minőség is, a többi a gyártó gondja. S valóban azé. Kutyaszorítóban van, szállítási határidők szorongatják, „természetes”, hogy megy a telexüzenet, küldjék ;a drágábbat... Ami a veszteség lesz miatta, azt a maguk nyeresége terhére elszámolják,- Meg: mindannyiunk terhére. Az ilyen és hasonló ügyleteken ugyanis mindany- nyian vesztünk, a kár ésak látszatra egyetlen termelőé, valójában a népgazdaságé. S mi a népgazdaságból élünk. Eléggé ismeretes a tény: termékeink döntő része 30—40 százalékkal több anyáigöt foglal magában; mint á velük azonos szinvorialú külföldi gyártmányok. Kevésbé ismeretes a logikai lánc további része. Az, hogy számítások és konkrét termelési elemzések szerint a népgazdaság rendelkezésére álló anyagolfból a termékek konstrukciós fejlesztése és a technológia korszerűsítése esetén a jelenleginél húsz százalékkal (!) több végtermék lenne előállítható. Elképesztő arányú többlet. Amit ma ki- hajigálunk az ablakon, mert fátukmáljuk a vevőre, anélkül, hogy ő egyetlen fillért is fizetne érte, sőt, okkal-joggal berzenkedik, hiszen ezt a súlytöbbletet mozgatni, szállítani, raktározni kell, s az ő vevői miért tapsikolnának, hogy valami nehezebb, mint amennyi elkerülhetetlen? Mondjuk akkor — és sajnos gyakran mondják is a legkülönbözőbb helyeken, alkalmakkor —. teremtsenek már rendet a vállalatok a portájukon? Hetven százalék/az anyaghányad részesedése a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál a termelési költségekből. Érthető, ha nagy figyelem jut a munka e részére, hiszen egy-, másfél százaléknyi anyagmegtakarítás 20—21 millió forintot érheti... A figyelem olyannyira nagy, hogy az anyagmegtakarítás szerves része lett a vállalati stratégiának, minden közelebbi vagy távolabbi tervnek, intézkedési programnak tartalmaznia kell azt is, kidekázva mekkora az optimális anyagszükséglet. -felhasználás. K ivétel, amely szabályt erősít? Sajnos igen. Igaz, a cégnek van némi mozgástere — például nemcsak a kivitelnek a lebonyolítója vállalati kereteken belül, hanem az importnál is maga a gazda —, ám szándékai, erőfeszítései messze túlhaladják a megye iparában tapasztalható átlagot. S bár túlhaladják, mégis gyakran kerülnek maguk is már- már lehetetlen helyzetbe nem elégé átgondolt korlátozó intézkedések, hazai szállítópartnerek mulasztásainak hatására. Meggyőződésünket tapasztalataink erősítik: ahhoz, hogy a termelők a szó nemes értelmében kidekázva gazdálkodjanak az anyagokkal, két dolog kell. Nagyobb fegyelem és lényegesen nagyobb, bőségesebb választék alap- és segédanyagokból, alkatrészekből és részegységekből. Amikor ugyanis ez sincsen, az sincsen, nehéz rámutogatni a mérlegre, dekára mérjék, mi kell. Mészáros Ottó Pulóverek. Tatay Imréné, A Galga-pnrti összefogás Termelőszövetkezet domonyi varroűájáb: havonta mintegy 2 ezer pulóvert szabnak és állítanak össze a Főn Ruhaipari Szövetkezet megrendelésére. Képünkön Dudás Mihályr Komáromi Pálné és Fazekas Istvánná a pulóverek anyagát szabják. ' (Barcza Zsolt felvétele/ A Szövetkezeti Kutatóintézetben Szabó István látogatása Az MTESZ és a seniorok Kölcsönös segítséggel i
