Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

nagykőrösi map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM 1986. JÚLIUS 2., SZERDA Közgyűlés a Mészáros János Termelőszövetkezetben A galambot saját maguk sütik Ünnepi esemény színhelye volt a minap az Arany János Művelődési Központ színházterme: ott tartották a Mészáros János Termelöszövetke'zet közgyűlését. A közgyűlés több ok miatt is ünnepinek volt mondható. E néven tíz esztendeje jött létre, egyesült három előd­jéből a közös gazdaság. Emellett a VI. ötéves tervei értékelni, a hetediket előkészíteni, a célkitűzéseket meghatározni is szükséges volt. Kovács Sándor, a termelő- szövetkezet elnöke tawul- mányszámba menő, rendkívül alapos beszámolót ’ terjesztett elő, olyat, ami a természeté­nél fogva magán viselte a gazdasági és a pártvezetés kézjegyét.-De egyezett a tag­ság véleményével is, hiszen a hozzászólások csak erősíteni tudták az elmondottakat. Termelékenyebben Pedig egyáltalán nem volt könnyű a legutóbbi öt esz­tendő. Ebből három kimon­dottan aszályos volt, s jel­lemző a helyzetre, hogy ezek egyikének minősítése — saj­nos — a természeti kataszt­rófa elnevezést is kiérdemelte. A gazdaságban nem panasz­kodni akartak, amikor azt is megjegyezték, könnyebb lett volna a dolguk, ha előre lát­ható, tervezhető, n.em menet közben, olykor visszamenőle­ges hatállyal változó szabá­lyozórendszer adott volna közgazdasági keretet munká­jukhoz. Ez a helyzet 1985-től módosult, amikor új,, támoga­tási formát vezettek be. A gazdaság azok közé tar­tozik, amelyek az elmúlt idő­szak során növelték területü­ket. Ez nem valamiféle bo­szorkányság eredménye; az okok közé a racionális föld- használatot s a rekultivációt sorolták. Egy hektár terület 26 ezer 855 forint nettó árbe­vételt eredményezett, s egy dolgozójukra az 1981-es 45 783 helyett 71 096 forint jövede­lem esett a terv utolsó évé­ben. S mivel állományi lét­számuk csökkent, így elmond­ható, hogy csökkenő létszám­mal a munkatermelékenységet fokozva oldották meg gazdál­kodási feladataikat, az anyagi érdekeltséget is felhasználva. Néhány adatot érdemes is­mertetni a növénytermesztés és az állattenyésztés eredmé­nyeiből. Őszi búzából 4,3, ku­koricából 3,6, paradicsomból 25,7, szőlőből 4,3 tonnát ter­meltek hektáronként. Az átla­gos, tehenenkénti tejhozam 1985-ben már 4649 liter volt, s például vágósertésből a ter­vezett 1777 helyett 1941 tonnát értékesítettek öt esztendő alatt. Szakképzés Az értékelt időszakban a szövetkezet dolgozói kitettek Hasznosítják a tapasztalatokat Kirándultak a kertbarátok A nagykőrösi B. Tóth Fe­renc Kertbarát körben már ré­gebben felmerült az az óhaj, hogy az ország életében egy­re nagyobb szerepet játszó Bács megyei szőlő- és gyü­mölcskultúrát tüzetesebben megismerjék. Most lehetőség nyílt erre, mert Csikai Pál el­nök kérésére az egyik tevé­keny kertbarát, Kingl József nyugalmazott tejüzemi igaz­gató vállalta, hogy a 15 ezer hektár területű Hosszúhegyi Mező- és Szőlőgazdasági Kom­binátba tanulmányi kirándu­lást szervez és vezet, amihez a városunk gazdasági és kul­turális haladását segítő Toldi Miklói Szakközépiskola autó­buszt adott. A szép útra boldogan in­dultunk el több mint negyve­nen. Az érő gabonatáblák, kukoricások és napraforgóföl- dek közepette egyre több sző­lőterület mellett haladtunk el, amelyek között sok az újabb telepítésű, jól kezelt szőlő. A köztük levő fejlett községek a lakosság szorgalmát dicsérik. Közben Kingl József az autó­buszon mondott ismertetést a bácskai vidékekről. A kombinát bajai központ­jában Zimányi László igaz­gatóhelyettes fogadott bennün­ket. Rövid pihenés után Schadt János szakvezető ismertette az öt község területén fekvő 2800 dolgozót foglalkoztató hatal­mas gazdaság rríunkáját, amely évi 300 millió forintos költség- vetéssel működik. Szőlő- és gyümölcsös területe sokat csökkent de a szőlőt igyekez­nek pótolni. Nagy súlyt he­lyeznek a szarvasmarha-te­nyésztésre, a tejtermelésre, évente 80 ezer sertést hizlal­nak. Nincs elegendő munkás, ezért sok szőlő- és gyümölcs- termő területet bérbeadás út­ján hasznosítanak. Közben autóbuszunkra egy láda finom cseresznyét hoz­tak. s indultunk a bajai nagy sövény alma-telepítés — sok hasznos tanáccsal kísért — megtekintésére. A golden és jonatán almafák évente hek­táronként 35—70 tonna termést hoznak. . Elmentünk azután a nagyon sokba kerülő új szőlőtelepíté­sekhez. Zömében a Kunleány nevű, bevált új fekete szőlőt ültették, amely sok és jó bort terem, fagyálló, és a pero- noszpórára se nagyon érzé­keny. Kísérleteznek egy Ilon­ka nevű új szőlőfajtával is. Délben a kertbarátok a kombinát konyháján ebédel­tek, ahol főleg igazi jó leve­sükkel tettek ki magukért a szakácsok. Ebéd után a vaskú­ti pincészet öt finom fehér és öt vörös borából adtak kósto­lót. Megkóstoltatták az export­ra készülő fűszerezett bort is. • Ellátogattunk azután a fes­tői szépségű Duna-partra. On­nan a hosszúhegyi kombinát vaskúti pincészetébe mentünk, ahol Péter Zoltán pincemes­ter fogadott bennünket. Vé­gigvezetett a százezer liter bort befogadó hatalmas pin­cén, a több száz hektós üveg-, beton- és tölgyfahordók kö­zött. A pincemester elmondta, hogy évente tonnaszámra vesz­nek át és dolgoznak fel 40— 50-féle szőlőt, amelyekből vagy 50-féle palackos bor lesz. Végül bemutatta a palackozó­üzemet. ahol naponta 50 ezer üveg bort palackoznak. Ezután elköszöntünk, és még Baján egyórás városnéző sé­tát tettünk. Fáradtan, de jó hangulatban indultunk haza. A nagyon jól sikerült, hasz­nos tanulmányút után az autó­buszon még nótázás is volt. A kertbarátok megköszönték Ri- móczi Mihály buszvezetőnek, hogy a háromszáz kilométeres utat szépen levezette. Kopa László magukért. Fontos szerephez jutott a szakmai képzés. Eltek a szocialista brigádmozgalom kínálita lehetőségekkel, új tar­talommal töltötték meg a ha­gyományos formát. Az elnöki beszámoló után nem kellett sokáig várni a hozzászólásokra, hiszen Szabó Károly keze rögtön a magas­ba emelkedett. A szőlőter­mesztés eredményeiről beszélt, az ágazat gondjait, bajait, s a tervezett munkákat sorolva. Ám arra is rámutatott, elő­rébb jutni csakis minőségileg kifogástalan munkával lehet. Illés Ambrus a keverőüzem munkájáról szólt. Lakatos Fe­renc a közgazdasági szabályo­zórendszer vargabetűiről el­mélkedett.. Dávid Zsigmond a háztáji bizottság nevében ér­tékelte a tervet. Húzóerő Andó László szavai nagy tetszést arattak. Felvetette, hogy a jó növényvédő nem akkor tárcsáz, amikor már térdig jár a gazban. Az anya­gi érdekeltség — még ha fil­léres is a tét — nagy húzóerő, ahogy például a Yitella-üzem- ben is megvalósítják. Palotai László elmondta, a tervben rögzített eredmények nem sült galamb formájában fognak a közös gazdaság asztalára ér­kezni, hanem csakis minőségi munkával. Pesti Gerzson a hozamok és a tápok összefüg­géseit emlegette, majd a szá­mítástechnika elterjesztését sürgette. Hujber Lajos, a nagykőrösi pártbizottság mun­katársa a termeléssel arányos béremelést tartott csak jogos­nak. Ring István a talpon mara­dást emlegette, mint a közös gazdaság legnagyobb erényét. Ennek legfőbb oka az, hogy „több lábon álltak”. B. O. Mozi * 6 A nagyteremben Nem kell mindig kaviár, Színes, NSZK-film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Üzenet az űrből. Színes, szinkronizált japán sci-fi, fél 6-kor. Kemény munka, színes táborélet Tövig kopnak a fénylő hegyek A megtermelt piszkebefőttes dobozok csillogóra törölve, mutatós címkével a dereku­kon, piramis módjára maga­sodnak a tágas csomagolórak­tár közepén. Fürge lánykezek építik őket egyre magasabb­ra, már-már lábujjhegyre kell állniuk, hogy elérjék tetejét. Amikor a magasság végképp határt szab további gyarapí­tásuknak, a kipirult arcú, tö­rékeny munkások szusszanta­nak egy nagyot, s elégedett pillantást vetnek művükre. Aztán gondolnak egyet, s az előbb még nagy igyekezettel épített gúlákat bontani kez­dik. Súlyos „építőköveiket” négyesével nyelik az öblös kar­tonok. Nemsokára tövig kop­nak a fénylő hegyek. Karto- nozva, felcédulázva sarkosan összerakva útnak indul a szál­lítmány, amely talán meg sem áll Hollandiáig. A lányok per­sze maradnak, nekik sok még a dolguk, ebédig be kell cso­magolniuk egy újabb adag készárut. A vonal mellett — Ahogy elnézem, nektek is jól fog esni a délutáni pihe­nés — jegyeztem meg elisme­rően. — Mondjátok, tulajdon­képpen mennyi piszkés dobozt kell napjában előkészítenetek? — Hát, elég sokat. Azt mondták, két embernek 6 óra alatt 760 darabot illik becso­magolni. Ebben minden benne van, a tisztogatástól kezdve a címkézésig, kartonozásig. Elő­ször meg is' ijedtünk, képte­lenségnek tűnt teljesíteni, me­net közben aztán rájöttünk, nem is olyan ördöngös munka ez, csak figyelem, szorgalom kell hozzá — mondja Orsós Irma, a kék köpenyes brigád­vezető olyan magabiztosan, mintha már több éve dolgoz­na a konzervgyár falai között. Pedig először végez ilyen munkát a másodikos herceg- szántói kereskedelmi tanuló. Társai sem dicsekedhetnek na­gyobb helyismerettel. — Nem is tagadjuk, eleinte nagyon szokatlan volt itt min­den — teszi hozzá Gubonyi Mária, aki Kecskemétről ér­kezett. — Nem tudtuk például mire vélni, hogy a máskor ba­rátságos emberek, miért kia­bálnak itt egymással. — No és? ... A három lány egymásra ne­vet, de válasz csak nem aka- ródzott jönni, mintha valami titokról faggatnám őket. Vé­gül Bori Erika vette komolyra a szót: — Szóval, szentül azt hit­tük, itt mindenki veszekszik a másikkal, aztán rájöttünk, hogy erről szó sincs. A gépek, zúgása miatt másként nem tudnának szót érteni egymás­sal. Egyébként tényleg kedves emberek az itteniek, igaz, szi­gorúk is, nem veszik jó né­ven, ha lazsálni látnak vala­kit. De a vonal mellett nem is nagyon lehet kilógni a sor­ból; gépnek, embernek kemé­nyen dolgozni kell. A párokra szabott munka már valamivel nyugisabb, de itt sem jut idő a pihengetésre, ha a'zt akar­juk, hogy a többiek ne kö­rözzenek le bennünket. No, és a munka minőségére is na­gyon kell ügyelni, a meósok alaposan körmére néznek az embernek... Elismerő szavak — összességében hogy érzi- tek magatokat Nagykörösön? — Nagyon jól, a szabadidő­ben sem unatkozunk. Van itt minden, vetélkedő, sport, ki­rándulás, szalonnasütés az er­dőben. Szóval elég gazdag programokat szerveznek a gyá­riak. Csak az a baj, hogy las­san véget ér a táborozás ... Tóth Ferenc, a vállalat KISZ-bizottságának titkára is olyan arckifejezéssel bólintott itt. mellettünk az utolsó sza­vakra. mintha neki is valami veszteségről kellene beszámol­nia. — Meg kell hagyni, nem szívesen válunk meg tőlük. Ügyintézés munkaidőn túl A Pest Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, a helyi ta­nácsok közreműködésével ki­alakította a megyében műkö­dő igazgatási és egyéb szer­vek munkaidőn túli ügyinté­zését biztosító, egységes ügy- félfogadási (nyitva' tartási) rendjét. Ennek alapján 1986. július 1-jétől a tanács és tanácsi in­tézmények (illetékhivatal, földhivatal) és egyéb szervek (OTP, ÁB, takarékszövetke­zetek, bíróságok, rendőrségek) hétfői napokon 18 óráig áll­nak az ügyfelek rendelkezésé­re. A városi tanács illetékességi területén • működő szolgáltató szervezetek egységei, kereske­delmi vállalatok kijelölt üzle­tei csütörtöki napokon 18 óráig tartanak nyitva. A szünidőben is főznek A szünidőben sem pihennek a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkástanuló Intézet konyhájának dol­gozói. Rendes körülmények között napi ezer adag — az itt ét­kezők a megmondhatói — finom ebédet főznek. Most csak 490 adagot készítenek a nyári gyakorlaton levő tanulók és az itt táborozó diákok részére. Rimóczi Mihályné (képünkön) a túrós csuszát ízleli meg, amelyet ő főzött ezen a dételőttön (Hancsovszki János felvétele) A városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei és a földhivatal bizto­sítja továbbá szombaton 12 óráig az érdemben! ügyintézés lehetőségét is. Az egyéb napokon igényibe vehető ügyfélfogadási időpon­tokról a tanács, >míg a szol­gáltató egységek nyitva tartá­sáról az üzemeltető vállalatok és azok egységei adnak rész­letes felvilágosítást. Ázt már korábban is tapasz­taltuk, hogy a Bács-Kiskun megyeiek komolyan veszik a munkát. ' Most is nagyon jó csapat jött össze, eddig meg mindennap kivágták a rezet. A tábor átlagos teljesítménye mostanára elérte a 126 száza-, lékot. — Ez valóban szép ered­mény. Hol foglalkoztatja a gyár a fiatalokat? — Raktárakban a csoma­goláshoz, a 11-es telepen és a göngyölegtelepen az üveg­mosáshoz vannak elosztva, két műszakra. A munkások min­denütt elismerően szólnak ró­luk. Jó érzés volt látni, hogy nincsenek már fenntartásaik velük szemben, mint régeb­ben, jő szívvel fogadták őket. Lassan mindenki belátja, hogy a táborozok komoly ■ hasznot hajtanak a gyárnak. Öyömmel tapasztaltuk; hogy a város in­tézményei is megadnak. min­den tőlük telhető segítséget a kulturális, sport- és egyéb programokhoz. Közülük is hadd emeljem ki á mozit, amely idén eddig még nem tapasztalt készséget tanúsított a táborozok Szórakoztatása ér­dekében. Egyoldalú lenne a riport, ha nem szólnánk azokról is, akik az egész tábor életét kézben tartják, irányítják: a tábor- vezctöségröl. Igaz, Cseh László­ról, Tóth Ferencről, Szabó Balázsról, a „veteránokról” sok újat nem tudunk már el­mondani. Persze vannak „újoncok” is a vezérkarban, mint Szemerédi Ildikó, az I-es üzem KISZ-titkára, akiről azt mondják, lassanként elsajátít­ja a többiek sok év alatt szer­zett rutinját. A gazdasági ügyek intézése is új kezekbe került. Vádnál Istvánná köny­veli a 138 személyt számláló turnus teljesítményét. Nem is olyan irigylésre méltó a dol­ga, főleg ha meggondoljuk, ez még csak az első tábor... Maradni akarnak — Az idén 5 turnust foga­dunk, ugyancsak Rápa-Kiskun, valamint Komárom megyé­ből, összesen 900 fiatalt — folytatja a KlSZ-bizottság tit­kára. — Kissé fő a fejüpk, vajon nem lett volna-e jobb augusztus végére még egy he­tes turnust tervezni a hatodik­nak. Jelentkező volna rá ele­gendő. A mostaniak közül is sokan szeretnének maradni, hosszabbítást követelnek, erre sajnos nincs lehetőség. Talán jövőre sikerül majd kedvük­re tenni. Mindenkit vissza­várunk ... Miklay Jenő Önállósul az óvoda Meggcndoltabhan költenek önállóság ... Egyre gyak­rabban találkozunk ezzel a szóval a mindennapi életben, mind több gazdálkodó szerv válik önállóvá. A megye szá­mos, azonos feladatokat ellá­tó gyermekintézményeinek so­rában a nyársapáti óvoda is önálló vezetés alá kerül. — Mi mindenben mutat­kozik meg augusztus 1-jétől a gyermekintézmény önállósá ga? — kérdeztük az óvoda ve­zetőjét, Fodor Ferencnét. — Az önállóság egyebek között azzal jár majd, hogy a jövő hónaptól már nem a helyi iskolai vezetés gyako­rolja a közvetlen felügyeleteit az óvoda felett, hanem én magam. S így, míg az én mun­káltatóm a tanács, magam az óvónők és dajkák munkálta­tója Lestek. Feladatommá vá­lik az új dolgozók felvétele, besorolásuk s mindaz az ad­minisztráció, ami eddig az is­kola igazgatójának a munka­körébe tartozott. A gazdasági részt továbbra is a GESZ lát­ja el — válaszolta a vezető óvónő. — Milyen személyi és tár­gyi feltételek mellett lesz ön­álló az intézmény? — Hadd kezdjem azzal, hogy Nyársapáton évente 24 —25 gyereket kell fölvennünk, amit manapság már meg is tudunk oldani, mert ugyan­ennyién távoznak iskolába. A három csoportban összesen hetven öit gyermeket tudunk elhelyezni, s nagyjából eny- nyi is az átlagos létszám, s velük rajtam kívül öt óvónő és négy dajka foglalkozik. A tárgyi feltételek általában jók, mert van vizünk, központi fűtésünk, elégséges hely és szociális helyiségek. Viszont az anyagi helyze­tünk meglehetősen bizonyta­lan, mert kevés a pénz. Való­sággal úgy kell lesni, hogy van-e valamennyi pénz a költ­ségvetési számlánkon. Ugyanis ha „meggondolatlanul” akkor szeretnék játékot vagy éppen kerítésnek valót vásárolni, amikor éppen nincs elég pénz a költségvetési számlánkon, akkor a fizetésünket sem biz­tos, hogy megkapnánk! Bi­zony elkelne segítség a me­gyei tanácstól, mert igazából csalt akkor lennénk a gazda­sági munkában is önállóak, ha létrehozhatnánk a negye­dik csoportot is az óvodában. Aszódi László Antal Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét azoknak a rokonoknak, barátoknak, szom-' szádoknak, ismerősöknek, jő ba­rátoknak és a Városi Tanácsnak, akik felejthetetlen, drága jó fér­jem, édesapánk, Verebi Mihály temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek vagy részvéttáviraítal fejezték ki együttérzésüket és nagy bána­tunkat enyhíteni igyekeztek. Gyá­szoló felesége és családja. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom