Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

I tórtózlés előnyei £- - ­.............- — —...................— i| pg? ; 'v, , " * <■'> Az új, szép posta átadása óta Valkón és Váoszentlászlón / száz telefonelSiizato élvezheti a hírközlés előnyeit. Az épü­letben kapott helyet ugyanis a központ, amelynek segítsé­gével egyszerűbbé, könnyebbé válnak az itt élők minden­napjai (Hancsovszki János felvétele) Havonta cserélik Megrendelés helyben Egy hónapja szép kivitele­zésű, csupa üveg, ötszögletű hirdetőtábla áll Gödöllő köz­pontjában, az ABC-áruház előtt. A Kisiparosok Országos Szövetségének helyi szerveze­te ezen a táblán hozza a la­kosság tudomására szakmán- , ként a szolgáltató kisiparosok nevét, foglalkozását, lakcí­mét. A jelenleg négyszázhúsz ■nevet tartalmazó címjegyzé­ket a sajnos gyakori változá­sok miatt havonta cserélik. A hirdetőtábla tetején kvarcóra mutatja az időt, a sötétben sé­tálók a minden oldalon egy­egy fénycsővel megvilágított kirakatban este is megkeres­hetik a számukra éppen szük­séges szakember nevét. A táb­la egyik oldalára az általános tudnivalókat függesztik ki, itt szerepel többek között a most megalakuló szolgáltatás-fej­lesztési bizottság javaslatára a hót végén ^gyeletés víz-, vil­lany-, rádió- és tévészerelő szakember neve is. Tervezik egy megrendelő-láda felszere­lését az építmény aljára, mely­ben a szolgáltatások iránt ér­deklődők kívánságait gyűjtik. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Szenti ványi Feli­cia Anna; Vanó Melinda; Varga Tamás; Huszár Vivien; Kmety Dóra;' Lukács Dávid; Braun Eszter; Deme Krisz­tián; Gál Melinda; Gergely Viktor; Kriskó Csaba; Rébb Katalin; Ondrik Éva Hajnal­ka; Barlai Edit; Bodai János; Borovszki Gabriella; Haraszti Nőiért; Hódul Eszter; Hoge- nádler Dávid; Kadlók Gábor; Kasza Veronika; Moharos Ju­dit; Nyitrai Zoltán; Oláh Ág­nes; Papp Levente; Páricsi Katalin; ÍHvorecz László; Sü­tő Edit. Házasságot kötött: Makai József és Zsemberovszki Má­ria, Blaskó József és Jenei Edit, Kassai Attila és Horváth Ildikó, Nagy Gyula és Schaff­ner Edit, Széles Attila és Bar- si Judit, Kovács Mihály és Ráday Judit. Névadót tartott: Szarka At­tila és Nagy. Nóra: Eszter ne­vű gyermeküknek. Meghalt: Gyebnár 'József, Aszód, Kondoros tér 28, Bú­zás Mihályné Lukács Anna, Aszód, Arany János utca 4. Boldis Józsefné Boldis Mária, Aszód, Benedek utca 18. Ger- hát István, Aszód, Koren köz lit, NagyJánosné Falta Mária, Aszód, Hajnpczi út 3, Szilágyi Péterné Juhász Erzsébet, Aszód, Bocskai út 35, Bereczki Jenőné Sipka Julianna, Aszód, Petőfi út 48, Szalai Gyuláné Danis Mária, Aszód, Hunyadi út 19. Mozi Kiskacsa a magaslesen. Szí­nes, szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Falfúró. Színes'magyar film. 6 és 8 órakor! ILLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1986. JÜLTUS 14., HÉTFŐ Péceü Gáp^sri Kisszövetkezet Átadták az úi lakatosüzemet Tegnap ünnepélyéi keretek között adták át a Péceü Gép­ipari Kisszövetkezet új laka­tosüzemét a Pesti út 82. szám alatt. A címet azért is fontos megjegyezni, mert a nagyköz­ség ipartelepítésre kijelölt te­rületén van. Az ünnepélyes átadáson je­len volt Solymár Árpád, a Pest Megyei Tanács ipari osz­tályának csoportvezetője, a megyei KISZÖV elnöke: dr. Bernáth Tiborné, az INT- RANSZMAS létesítmény-fő­mérnöke; Morvay Ottóné, Tóth István, Pécel község ta­nácselnöke, Kazinczy Pál, az 1-es körzet pártalap^zerveze- tének titkára, Novák László, az MNB gödöllői fiókvezetője és sokan mások a helyi és a körzeti társadalmi szervek, illetve gazdasági • egységek képviseletében. Palcsó Istvánná, a kisszö­vetkezet elnöke közöntötte a vendégeket, majd elmondta, hogy az új lakatos-telephely építése 1985. szeptember 1-jén kezdődött, s nagyszerű szer­vezéssel folytatódott, amely­nek köszönhetően 8 hónap alatt befejeződött a Rákos- völgye Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet építőipari ágaza­tának kivitelezésében. A 700 négyzetméter alapte­rületű lakatosüzem mellett egy fedett darucsarnokot is építettek az INTRANSZMAS öttonmás híddaruja számára, amelynek korszerűségére jel­lemző, hogy egyedülálló Pest megyében. A kivitelezésben a kisszövetkezet huszonöt tagú kollektívája háromezer óra társadalmi munkával vett részt. Az új telephely terveit Várady István készítette s szerepelt benne a vezetékes gáz, a szennyvíz, a csatorna, a csapadékelvezetés olyan környezetkímélő rendszere, amely szintén egyedülálló Pest megyében. A télep tel­jes területe 3200 négyzetmé­ter, gyönyörűen parkosítva. A teljes beruházás tizen­kettő és fél millió forintba került. Az anyagiakról szólva el­mondta Palcsó Istvánná, hogy a szövetkezet dolgozóinak jó munkája tette lehetővé a régi, korszerűtlen lakatosüzem fel­váltását az új létesítménnyel. A kisszövetkezet fennállása óta (két és fél. év) eltelt, idő­szak gazdasági eredményeivel is -bizonyí,tóttá a kollektíva helytállását. Ugyanis 1984-ben 22 dolgozóval 32 millió fo­rintos termelési értéket ért el a kisszövetkezet 15 millió fo­rintos nyereséggel. Az elmúlt évben 24 'dolgozóval 28 millió forántós termelési értéket rea­lizáltak. Az idei évre terveztek 23 millió forintos árbevételt, de már június 30-ával 16 millió forintot teljesítettek, és a nyereség 4.8 millió forint volt. amely várhatóan tovább nö­vekszik. Éppen a jó eredmé­nyekre számítva bízik a kis­szövetkezet vezetősége abban, hogy terveiket ebben az év­ben is teljesíteni tudják. Megkérdeztük Palcsó Ist- vánnét, hogyan volt képes egy iiyen kis kollektíva ezeket az eredményeket elérni? A kisszövetkézet elnöke el­mondta, hogy a dolgozók magukénak érzik munkahe­lyüket, a szövetkezetei. Ez ab­ból is Játszik, hogy a 25 tagú kollektívának legalább a 80 százaléka tíz-tizenöt éve dol­gozik együtt. Az új telephely pedig a. jobb munkakörüknél nyék, a megfelelő szociális el­látottság mellett nemcsak a termelés minőségi javításit teszi lehetővé, de a létszám harmincra való emelését is. Hiszen csak megfelelő körül­mények között lehet jó in­tenzitással és jó minőségben dolgozni. Végezetül azzal fejezte be tájékoztatóját Palcsó István­ná, hogy huszonhét éve dol­gozik a szövetkezeti Iparban, ez a beruházás a legsikeresebb állomása az ő és az általa ve­zetett kis kollektíva életében. Tehát nem dolgoztak hiába. Dr. Bernáth Tibor a nem­zetiszínű szalag átvágása előtt elmondta, hogy á szövet­kezeti mozgalom megújhodá­sának időszakát éljük, erre a legjobb bizonyíték a példa­ként is állítható Pécetli Gép­ipari Kisszövetkezet. A. L. A. Engedély 11 Imolának A magas fehérjetartalmú nö­vény, a szója termesztése ha- zánkbaé egyelőre még háttér­ben van az egyéb szántóföldi takarmánynövényekkel szem­ben, ám az utóbbi években a mezőgazdasági nagyüzemek egyre több helyen felkarol­ják, számítva arra, hogy vi­szonylag olcsóm juthatnak minőségi fehérjeforráshoz. A termőterület egyelőre nem haladja meg a 30 ezer hek­tárt, és a felhasznált szója- fajták száma is kevés. A fej­lődést azonban jelzi, hogy a Vetőmag Vállalat Termelői Egyesület sikerrel honosított meg egy új, az NSZK-bóI im­portált szójafajtát. Az Orszá­gos Mezőgazdasági Fajtami - nősítő Tanács Imola névén adott köztermesztési enge­délyt a szójafajtának, amely az itthoni kísérletek során •3 év átlagában 14 százalék­kal nagyobb termést adott, miint a jelenleg minősíteti G azdag világot kaptam útravalóul. A természet közegét. Kerteket, fákat, nö­vényeket, melyek együtt sar­jadtak, éltek veiéin. Családom, sőt rokonságom minden tag­ja ültetett fát, bokrokat, gon­dozták, oltották. Várták a gyümölcs megjelenését. Egy. ribizli- vagy piszke (egres)- bókor ültetése nem volt kü­lönös feladat. Kerítés mellé, a kertbe vivő űt széfére ke­rültek. S már a második év­ben megjelentek a kis fürtök a ribizlin, tüskék között pe­dig az egres savanyítás bo­gyója. Gyermekfüleim felfog­ták: igazán akkor jó a gyü­mölcsfa telepítése, ha a göd­röket már előtte égy évvel ki­ássák. Azt tartották, a kiásott gödörbe beépül a nap suga­ra, a napból kizuhanó éltető elem. Járta a szél a gödör ol­dalait, s verte az eső. megült benne a hó. S ha trágya _ is került bele, akitar már előre jó táptalajba jutott az élet után kapaszkodó alany. Bábáskodás volt minden iránt a jellemző. Szépen, szakszerűen kezelt szőlőluga­sok. S némi dicsekvés is, ezt én ültettem, én hoztam lét­re. kezem munkája nyomán él, teljesedik ki. S a házak között a kertekben mindenütt termő gyümölcsfák sokasága. S jutott idő az országutak, a vasút melletti. sávok gyü- möicsíásítására is. Az ' erdő Egy volt világ emlékei Feldúsultak az ízek alatti övezetek i® burjánzó szilvabokrok vagy eperfa sokféleségével voltak határo­sak. Az emberekben benne élt az ilyen irányú törekvés. Az idő adott alkalmat rá. S az elődök folyamatos munkálko­dása, tanítása. S az a gondo­lat, a természet szinte magá­tól ki tudná elégíteni az em­beri szükségleteket. Nem elhagyott táj volt a környék, mozgalmas élet szín­tere. A tavaszi - szántás-vetés idején élénkült igazán a ha­tár. Az aratás pedig — min­den nehézsége, verejtékessé­ge. keménysége ellenére — népi megmozdulás volt. Az ősz pedig a munka beérése, a gyümölcs, a termények soka­ságának begyűjtése volt. A paraszti házak jól tudtak tá­rolni gabonafélét, kukoricát (.nem kellett drágán száríta­ni), de vermeltek burgonyát és sok zöldségfélét. A bőséges gyümölcstermés évekre átmenthető volt, be­főttnek, lekvárnak éltévé. Még az aszalt gyümölcs is válasz­tékot adott. A szőlő pedig a legjobban átmenthető gyü­mölcse vodt a magyar tájnak. Kiadós termés esetén, ha na­gyobb volt a borhozam, igaz, a tárolás problémát okozott. De tudjuk, a kádáripar igen fejlett vo.lt hazánkban. Sokan űzték ezt a mesterséget. Gö­döllőn is ismert volt a Szán- tay család erről. A kádármesterek udvará­ban magasra rakott, előre el­készített hordónak való válo­gatott faanyag pihent. Várta az idő érlelését, mert a fa megmunkálása kedvezőbb volt, ha a feszültség kiállt belőle. S az óbor alkotó elemei a jó hordóban, s az igazán jól ke­zelt hordóban feldúsultak és nagyszerű íz, zamat, szín és illat volt a kísérő jelenség. A szabad levegőn való tar­tózkodás, bármilyen nehéz is a munkálkodás, kedvező élet­tani funkció is volt. A műm ka nemcsak izmokat nevelt, de az étvágyat is növelte, s ki kiadósán dolgozott, aligha tu­dott elhízni. Anyám úgy tudta húzni a kapát, hogy iramát alig tudta felvenni más. Jómagam is ló­gó nyelvvel s törött derékkal tudtam követni, s még ő se­gített a sorokban. Élen járt a munkában, s enni is szeretett. Főzött is bőven a családnak. S minden dolog volt a kam­rájában, előre beszerezve. Nekünk — legalább apám­nak, anyámnak — nem volt földünk. Másokét munkáltuk harmadában, vagy felesben, kivel, hogy tudtunk meg­egyezni. Még nagyanyám volt az, aki régebbi időből örökí­tette ránk a föld ily szeretetét. Telket és gyümölcsöst, erdei földet, vagy uradalmi-községi földet munkáltunk. Nagy­anyám jelszóként használta: gyerekek, a kukoricát inkább háromszor kapáljuk, mint kétszer. Gaz helyett köztes­növények sorjáztak a táblá­ban, s télen vettük igazán hasznát az úritöknek, sütve, néhol még főzve is ették. A spárgatököt pedig malacoknak felvágva adtuk, de igazán a magját szerettük pirítva. Meg a szotyolát, a napraforgó mag­ját is igen kedveltük, azt eny­hébben pirítva. A napraforgó meg a cirok elválasztó vonalat is jelentett mások területétől. Egy volt világ dolgait ecse­telve újra átélve azt, állítha­tom, gazdag világ volt az, mert ' kapcsolatban voltunk a ter­mészettel. Keménysége ugyan húsunkba vágott, de edződ­tünk szélsőségeiben. Kezünk nyomán pedig élet eredt, ked­vünkből pedig nóta fakadt... Szántai Sándor fajták. Az Imola szaporítá­sát 5 hektáron már tavaly megkezdték és fokozatosan bővítik a vetőn)iagld.nálatot. Társadat maikéban Aszód és az Ikladi - Műszergyár KlSZ-bizotts. védnökséget vállalt, a do- monyvölgyi úttörőtábor felett, ami a gyakorlatban azt je­lenti, hogy karbantartják, fel­újítják a területet, az épüle­teket, faházakat, a felszere­lést, sporteszközöket, amiket szükség szerint pótolnak is. A tábor ezekben a napokban már működik, huszonkilenc mátyásföldi, általános iskolás tölt itt kellemes napokat, amiről a helyszínen is mog- győző ülhettünk. Munka is akad még a tá­borban, amit a gyerekek za­varása nélkül - ma és holnap végeznek el az aszódi és mű­szergyári KISZ-esek. Hétfőn az aszódiak, kedden az.ikla- diatk dolgoznak a táborban, rendezik a terepet, elkészítik a kerítést. Eszperantó Lek! jelentkezni Hat éve van Gödöllőn az eszperantistáknak önálló cso­portjuk. A jelenlegi negyven­öt tagnak csoporton belül, itt- ott szervezik a tanítást, hi­szen a megalakulás óta helyi­ségproblémával küszködnek. Szeretnék elérni, hogy a könyvtár vagy valamelyik is­kola j befogadja őket. ősszel újabb, az alapfokú nyelvvizs­gára is felkészítő taníolya- mot indítanak. Háromszáz fo­rintért októbertől júniusig heti egyszer két órában is­merkedhetnek meg a jelent­kezők az egyszerű nyelvtanú nyelvvel. A tanítás tízes cso­portokban történik, a gyakor­láshoz’ magnetofon, harminc kazetta áll rendelkezésre, ezenkívül híres színészek elő­adásában 44 költeményt hall­gathatnak. A tagpk újságot járatnak, Kínától Japánig, Brazíliától Madagaszkárig vannak levelezőpartnereik. Az érdeklődők szeptember 20-ig jelentkezhetnek név, foglalko­zás, lakcím, munkahely, élet­kor megjelölésével dr. Nagy Jánosnál, Gödöllő, János utca 7., II. emelet 7. szám alatt. Kézilabda Lányaink az első helyen Emlékezetes, hogy az 1985. évi kézilabda-bajnokság zárá­sa után minimális különbség- sgel búcsúra kényszerült a GSC női gárdája a megyei I. osztályból. Ezt követően fő­leg a csapaton belül elterjedt az a pletyka, hogy büntetésből a sportkör vezetése folyama­tosan felszámolja a női kézi­labdacsapatot. Természetesen a hírforrás 1 személyére nem derült fény, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az évzáró edzői értekezleten az ügyvezető elnök személyesen csillapította Le a kedélyeiket. Matúz sporttárs tájékoztatta a szakos zf ál yvezetés t, beleértve a női edzőket is, hogy a GEAC-cal egyeztetett városi koncepciók között, kiemelten szerepel a kézilabdázás fej­lesztése is a GSC egyesületé­ben. Az elvi rajt tehát megfelelő volt a női csapatok indításá­nál és a gyakorlatban is tör­tént két fontos lépés: az edzők csapatot cseréitek, te­hát Farkas Baló,zs került a felnőttekhez, a fiatalabb szak­ember, Cserven József pedig átvette a fiatalok irányítását. A másik lényeges döntés volt, hogy a férfiak ^mellett a höl­gyek is indulhattak az MHD- csarnokhan megrendezett te­rembaj nokságón. Egyik edzőnek sem vök könnyű a helyzete, hiszen a felnőtteket fel kellett rázni, rendet kellett teremteni egy­két játékos fejében, az ifjú­sági csapat zöme felkerült a felnőtt keretbe, így egy telje­sen új gárdát, kellett szervez­ni ebben a korosztályban. (Szerencsés véletlen, hogy a Karikás iskolában olyan csa­pat verbuválódott, amelynek versenylehetősége csak alig- alig volt, így onnan gyakorla­tilag biztosítva volt a játé­kosállomány kiegészítése.) A felnőtt csapatnál a fiatal és még fiatalabb játékosok elegyítése igen jól sikerült, amit az eddigi teljesítmények is igazolnak. A női II. osztá­lyú bajnokság állása a tavaszi szezon után: 1. GSC 25 pont, 2. Kartal 23 pont, 3. Nagy­maros 21 pont, 4. Vecsés 20 pont. A csapat főleg támadásban nőtt a mezőny fődé, a legtöbb gólt Jöttéik, de a'védekezés­ben is egyre jobban körvona- lázódiak a tudatosság jelei. Két jó képességű kapusa van a csapatnak: Fekete Judit, aki a megye legtehetségesebb — még ifi korú — hálóőre és Deák Andrea. Mindketten ki­egyensúlyozottan szerepeltek. Az együttes vezéregyénisége továbbra is Urbánné, de jól megérti egymást a Botszki Judit, Szlifkáné, Gyurik Rita, Ádámné, Szűcs Ibolya, Szűcs Márta, Némethné, Markó Ág­nes társasáig. Szót érdemel, hogy a csa­pat idegenben sem ijed meg a saját árnyékától, az elég erős élmezőny tagjai közül csak a Nagymaros es a Kartal tu­dott pontokat elcsípni a baj- nokesélyés gödöMőiektől. Az őiszi szezonban valószí­nűleg csak két rázós mérkő­zés vár lányainkra: a dányi kirándulás és hazai pályán Kartal csapata ellen. Ebben az osztályban az if­júsági tabella eleje így fest: 1.. Vecsés 24 pont, 2. Nagy- káfia 21 pont, 3. Abony 18 pont, 4. GSC 14 pont. A he- tedikes-hyoicadikos lányok­ból most alakuló lelkes kis társaság eddig megállta a he­lyét* ötven százaléknál vala­mivel jobb teljesítményt ér­tek el.' (Tudni kell, hogy az ifikorhatár 19 év és a mieink ennél még négy-öt évvel fia­talabbak!) A szorgalmas, rendszeres munka bizonyára már a kö­zeljövőben, 1—2 éven belül meghozza gyümölcsét, és ami­ben valamennyien joggal re­ménykedhetünk, a felnőtt csapat visszakerülése esetén a fiatalok a felsőbb osztályban is helyt tudnak majd állni. M. G. ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom