Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

V. EWI Soron kívüli döntések A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 164. SZÁM 1986. JÚLIUS 14., HÉTFŐ Az alapéllé! érvényesültek Kánikulában bizony na­gyon fogy a friss, hideg szó­davíz. Pilisen, a Monor- vidéki Áfész helyi szikv'züze- mében naponta ezer liter szénsavas víz kerül az üve­gekbe és a ballonokba. Csor­ba László — ha nagy a hő­ség — szinte óránként meg­fordul a falu különböző ut­cáiban, illetve a szövetkézét üzleteiben. Ö szállítja ugyan is a szomjoltó szódavizet. Kulturális program Ecseren hétfőn 10 órától videó-filmvetítés, 18-tól: .El­varázsolt dollár. Gyomron 10-től bűtorkiállí- tás és -vásár, filmvetítés lü.30-tól: Halálcsapda. A Strand kertmoziban 21.30-tól: Quilombo. Gombán az autós kertmozi­ban 21.30-tól: Egy maréknyi dollárért. Mondén 18-tól a népi együttes próbája. Önkéntes véradás önkéntes véradónapot tar tanak július 15-én, kedden 8- tól 15 óráig Mendén. az új általános iskolában, Úriban a művelődési házban. A Vöröskereszt kéri a do­norokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a véradáson. A hír már nem új, két előzménye is van. Az egyik az a közlemény, amelyik ar­ról tájékoztatta a közvéle­ményt, hogy a Munkásőrség országos parancsnoka Rá- gyánszki Pál .monori tanács­elnököt július 1-jei hatállyal a Munkásőrség megyei pa­rancsnokává nevezte ki. A másik a szintén a lapunk­ban megjelent tudósítás, a Monori Városi Jogú Nagyköz­ségi Közös Tanács rendkívü­li üléséről szólt. Ezen a tes­tület nyílt szavazással elfo­gadta Rágyánszki Pál le­mondását, s hasonló módon a tanácselnöki teendők ellá­tásával Kovács Benőt bízla meg. Az ilyen eseményekről ál­talában a lapok nem is szok­tak bőbeszédűbben 'megemlé­kezni, megelégednek a tény­közléssel. Lehet vitatkozni azon, hogy így helyes-e, hi­szen a demokrácia kiszélesí­téséhez, a politikai közhan­gulat élénkítéséhez az is hoz­zá tartozik: az állampolgárok többet tudhassanak meg a közérdekű'személyi döntések­ről, esetleg befolyásolhassák is azokat. A monori tanács rendkí­vüli ülésén Balogh László megyei tanácselnök, illetve ár. Szászik Károly — a vá­rosi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára — es mások hozzászólásából is ennek az igénynek a felisme­rése tükröződött. A megyei tanácselnök tré­fával kezdte: — Állítólag vannak, akika változásról hallva azt kér­dezik, mibe bukott bele Rá- gyénszki elvtárs? — A részt­feytas nyugdíjasakéi Kirándulások, taggyűlés A Vasutasok Szakszervezeté­nek gyömrői nyugdíjascso­portja jól sikerült kirándulást szervezett a közelmúltban a kedvelt meleg vizű fürdőhely­re, Jászapátiba. A kirándulá­son tizenhatan vettek részt, kizárólag gyömrőiek. Augusz­tus 7-én — egy csütörtöki na­pon — ismét vonattal utaz­nak a legközelebbi kirándu­lás színhelyére, Szolnokra. .Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen Rádi János bizalminál, a Táncsics Mihály utcai székházban. Újság még a vasutas nyugdíjasoknál, hogy a napokban bevezetik a vizet a telekre, szeretnék majd az épületbe is eljuttatni. Már készülnek a taggyűlés­re is, amelyet augusztus 15-én, pénteken délelőtt fél 11-kor tartanak'. Az első félévi mun káról szóló beszámoló után vezetőségválasztásra t kerül spr. Mint .korábban már meg írtuk, áprilisban lemondott a régi vezetőség, azóta ideigle­nes bizottság intézi az ügye két. A napirend fontosságára való tekihtetffel az illetékesek kérik a vasutas nyugdíjaso kát, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg taggyűlésen. —ér vevők értő nevetését nyug­tázva folytatta: — No, én elmondom. A megyei mun­kásőrség vezetésében kény­szerhelyzet állt elő, gyors megoldást kellett találnunk. A lehető legjobb megol­dást. S ezért esett a válasz­tásunk Rágyánszki Pálra, aki korábban körzeti munkásőr- parancsnokként, majd két és fél éve tanácselnökként is azt bizonyította, hogy vezetés­re termett, alkalmas ember, S joggal lehetnek büszkék a monoriak, hogy ismét adtak egy kádert a megyei vezetés be. , Hasonlóképp — elismerés­sel — beszélt a volt tanács elnök eredményeiről dr. Szá­szik Károly is, majd az utód­lás gondjával folytatta: — Amikor az itt már em legetett magasabb szintű ve zetők megkerestek minkét, s közölték Rágyánszki elvtárs­sal kapcsolatos elképzelései­ket, azt is mondták, nincse­nek olyan helyzetben, hogy az utódlással esetleg mellé­fogjanak.' Ezért esett rá ■ a választásuk. Én azt vála­szoltam, mi ugyanígy va­gyunk a tanácselnöki poszt betöltésével. S mi most ezért javasoljuk Kovács Benő meg­bízását. A tanácsülésen más is — például Járadi László HNF- titkár — elmondta, hogy ere^ detileg körülbelül tíz / név szerepelt a jelöltek listáján A kiválasztásnál két alapve­tő szempont döntött. Az egyik, hogy a lehető legalkalmasabb személyt kell kiválasztani. A másik, hogy lehetőleg hely beli legyen az illető. Ügy tű­nik, sikerült valóban a leg­ideálisabb mególdást megta lálni, hiszen Kovács Benő és családja tősgyökeres monori szakmai rátermettségét eddigi tevékenysége igazolja. A rendkívüli - tanács egv hangú szavazása az egyetértés demonstrációja volt. A vecsési Ferihegy Tsz-ben az idén 505 hektáron ter­mesztettek búzát. Rozsot 316 hektárról kell betakarítaniuk, s már csak ez van hátra a kombájnoknak. Az idei beta­karítási munkák során nagy segítségnek bizonyult, hogy a meglévő 4 E—516-os kombájn mellé még két Claas-domi­nátort is sikerült vásárolniuk. (Felső képünk.) Így aztán lé­nyegesen gyorsabban halad­tak az aratással. Képeink Vecsés határában, készültek, miközben a hat behemót kombájn szinte falta a még lábon álló kenyérnekvalót. (Hancsovszki János felvételei) Gazdag a bútorválaszték A múlt héten csütörtökön bútorokiállítás és -vásár nyílt a gyömrői Petőfi Sándor Mű­velődési Házban. Utoljára négy évvel ezelőtt volt ha­sonló bemutató az agglome­rációhoz tartozó településen. Amint Ajtai Györgynétől, a Pest Megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat monori bú­torboltjának vezetőjétől meg­tudtuk, csaknem kétmillió fo­rintos árukészlettel várták a vásárlókat. Az első napok gyér érdeklődése után azért abban reménykednek, hogy a hátralevő négy napban — csütörtök estig — fokozódik majd az érdeklődés. A monori bútorbolt gazdag választékkal áll a vásárlók rendelkezésére az egy hétig nyitva, tartó kiállításon és vásáron. Érdeklődésre tarthat számot a Kati szekrénysor, amely 24 ezer 250 forintba kerül'. A Fesztivál Luxot 34 és fél ezer, a Borisz szekrény­sort 33 ezer 250 forintért ve­hetik meg. A viszonylag olcsó hálószo­babútorok közé tartozik az, amely .25 ezer 590 forintot kós­tál. Van ezenkívül több étke­zőgarnitúra, konyhabútor s egyéb. A gondot az jelenti, hogy az úgynevezett szóló nevetőkből csak kevés van. Egyébként a bútorok köz­vetlenül a gyárakból érkez­tek Gyömrőre, a kiállítás és vásár színhelyére. A 10 ezer forinton felüli értékben vá­sárlóknak sorsjegyet adnak a helyszínen. A névre szóló sorsjegyeket az utolsó napon — csütörtökön — sorsolják, több értékes nyeremény talál majd gazdára. A gyömrői bútorkiáílítás és -vásár csütörtökig naponta 9- től 17 óráig várja az érdeklő­dőket. Zárás és sorsolás csü­törtökön délután ö órakor. G. J. Szároypróbáíó tehetségek A közös alkotás korai örömei nácskirendeltségnél. Az utóbbiak bérlete egyébként pontosan annyiba kerül, mint a csaknem hat kilo­méterrel messzebb lakó ká­vaiaké. (Ez akkor is lehe­tetlen helyzet, ha annak a bizonyos egy kilométer­nek nincs köze hozzá.) Visszatérve az ominózus járatokra. Az utalok jog­gal sérelmezve azt, hogy az ő véleményükre a dön­tés előtt nem volt kíván­csi a vállalat. Mármint a pándiakéra, kávaiakéra, bényeiekére. S aligha vé­geztek utasszámlálást a be­vezetés óta, hiszen akkor ipeggyöződhettek volna arról, hogy mermyire in­dokolatlan lés gazdaságta­lan a „túrajáratok” közle­kedtetése. Hiszen az átla­gos sűrűségű gombai helyi járatokat a Sülysáp, Űri irányából érkező buszok is tehermentesítik. Egy-két, de maximum öt utasnál több felszálló, leszálló nin­csen. Van viszont hat-hét perc menetidő-növekedés, bosszúság s a Volán szá­mára többletkiadás. Ez utóbbi fölvállalása annál is furcsább, mivel az utób­bi időben mind több jára­tot szüntetnek meg gazda- . sáqtalanságra hivatkozva... Tűi ihdebből úgy tűnik — mondhatjuk némi ma­láriával —, hogy a Volán­busz monori üzemigazgató­sága amennyivel keveseb­bet kockáztat a tömegköz­lekedésben, annyival töb­bet áldoz az Ismerd meg hazádat mozgalomért. S ez is valami... Vereszki János A Volánbusz monori ** üzemigazgatósága az utóbbi egy-két évben hoz­ta létre utazási irodáját és fejlesztette föl annak te­vékenységét. Ebben semmi különös nincs, sőt, jó öt­let, mi is így írtunk róla. Ezért nem is csodálkoz­tam, amikor pándi, kávai, bényei utasoktól gyakran hallottam mostanában ilyen - félmondatokat: „Melyik­kel jöttél?” „A kiránduló­busszal.” Vagy: „Nem tu­dod, a túrajárat eléri a vo­natot?” Ezeknek az ironi­kus megjegyzéseknek az igazi tartalmát egy közsé­gi politikai fórumon — s később utána járva, a gya­korlatban — értettem meg. Arról van szó ugyanis, hogy a legutóbbi menet­rendváltozás óta egyes, Pánd. Káva, Bénye és Mo- nor között közlekedő jára­tok Gombán nemcsak a ta­nácsházi megállóig tesznek kerülőt, hanem fölmemieK az onnan jó egy kilométer­re — Űri irányában — le­vő autóbuszfordulóig is. Kötelező kirándulásra, fa­lunézésre kényszerítve ez­zel a munkába induló, vagy onnan hazafelé siető bejáró dolgozóidat, Akik — mint mondják — ebből, nem kérnek. Sőt. á bényeiek úgy tudják — nem biztos, hogy így van —, épp a kilométertöbblet miatt állt elő az a furcsa helyzet; hogy aki a falu ban a Gomba felé eső fel tételes megállóban száll fél. lényegesen kevesebbet fi­zet, mint aki a hétszáz mé­terrel távolabb levő ta­Ketaeiien sarok Kötelezi tárajáratok? Éppen egy hete, a múlt hét­fő reggelén ismét benépesült a vasadi általános iskola és diákotthon. Az idén sorrend­ben negyedszer rendezték meg a körzeti képzőművészeti al­kotótábort, ahol tíz napig vannak együtt olyan gyerekek, akik tehetséget mutatnak, éreznek g művészetek valame­lyik ága1 iránt. Pedagógusok, népművelők és, természetesen képzőművészek foglalkoznak velük,, ők gondoskodnak a színes, szórakoztató progra­mokról is. Ezen a nyáron elő­ször leendő költők, prózaírók, újságírók is próbálgatják szárnyaikat Vasadon. Legjobb alkotásaikból szerdai szá­munkban közlünk szemelvé­nyeket. Az alábbi két írás még csak ízelítő ... A GYEREKEK JÓ TÄRSAK „Alkotni jó! Ezt a vasadi alkotótáborban minden gye­rek érzi és tudja, A foglalko­zásokat tanárok,- és művészek vezetik. Egyike ezeknek dr. Rostásné Balázs Krisztina, Őt közelebbről is ismerem, en­gem is tanít Péteriben. — Már tudom, hogy a szín­játszókkal foglalkozik. Miért ezt választotta éppen? — A gyerekek1 önmagukból is megmutatnak valamit. Igyekszem segítségükre lenni abban, hogy az irodalmi alko­tásokban felfedezett szépsége­ket, drámát, humort színészi eszközök segítségével megje­lenítsék és így mások számára is megmutathassák. Az ehhez vezető úton csak az első lé­péseket tesszük meg. A pontos és helyes szövegelemzés, a tiszta, érthető beszéd a két legfontosabb eszközünk. — Milyen társak ők ebben a munkában? — Fogékony, jól felkészült gyerekekkel találkoztam itt. Akad közöttük, aki szavaló­versenyt nyert, más magyar nyelvi pályázat révén jutott Csillebércre, sőt 1 akad olyan is, aki maga is próbálkozik vers- és noveliaírással. Egy- egy alkalommal nemcsak „szí- nészkedünk”, vagy verset elemzőnk, hanem mi magunk is megpróbálunk verset, no­vellát írni. Lehet, hogy eb­ben az alkotási folyamatban mi nagyobb örömet lelünk, mint azok, akik már a kész „művet” veszik a kezükbe, fie ez nem is baj. — Ha ön gyerek lenne eb­ben a táborban, melyik szak­kört választaná? — A kerámia szakkört vá­lasztanám, mindig érdekelt a kézművesség. Számomra a ke­rámia szépségét az adja,, hogy az emberi kéz munkája tes­tesül meg egy-egy tárgyban. — Mi a véleménye a tábor egészéről? — A témák tarkasága, sok­félesége lehetővé teszi, hogy a művészetekhez sokfeíől kö­zelítsenek a gyerekek. Az em­beri kultúra számos rétegét ismerhetik meg, belekóstol­hatnak az alkotás örömébe is, és ezáltal szebbé, érthetőbbé, otthonosabbá válik számukra a világ. Ezért szeretek itt dolgozni és ha majd mód nyí­lik rá, a következő években is eljövök. Mészáros József Péteri, 5. osztályos” NEM CSAK JÁTÉK „Zsóka néni arcáról mindig derű sugárzik. Egyébként Ku­rucz Tamásnénak hívják és a monori művelődési ház nép­művelője. A vasadi alkotótá­borban a bábkészítés és a bábszínjátszás rejtelmeibe ve­zeti be a gyerekeket. Nagy szakértelemmel irányítja ezt a munkát, amellyel már hat éve foglalkozik munkahelyén. Sokrétű feladat ez. Érteni kell egy kicsit a szabás-var­ráshoz, ismerni kell az gnya- gok minőségét és a bábok alakjának megformálásához a kézügyességen kívül fantázia is szükséges. És amikor a báb végül megelevenedik, akkor kell elővenni a tarsolyból a színészi tudományt. A bábo­zás nemcsak játéknak jó, ha­dern segít megszabadulni a gátlásoktól is. A félénkebb gyerek is bátrabban szól, ha a báb nevében beszélhet. ,Zsóka népi célja, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, mindig le­gyen mit csinálniuk papírból, rongyból, filcből és különféle termésekből. Elmondása sze­rint azért szereti ezt a mun­kát, mert így sokat lehet együtt a fiatalokkal, a gyere­kekkel, akik között mindig felszabadultnak, könnyednek érzi magát. Lipták Orsolya Péteri, 5. osztályos” Búzát vágó bemernétek

Next

/
Oldalképek
Tartalom