Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

rrvr MEHYEi 1980. JtUUS 2., SZERDA A romló állapot sürgeti a tennivalókat A jövő sorsa a kezünkben van (Folytatás az 1. oldalról.) pálya alig néhány méterre fog elhaladná a tavak mellett. Kevés a pénzük A szabadidejüket a vízpar­ton töltők időközben önkén­tes szervezetet hoztak létre, mivel érezték ők is, hogy a területen illegálisan tartóz­kodnak és a föld, valamint a viz használatáért senkinek sem fizetnek. A környezet em­beribbé tételéért bizonyos anyagi terheket vállalnának, ez azonban kevésnek tűnik, hiszen olyan alapvető felada­tokat keli megoldani, mint a szennyvízelvezetést, az ivóvíz- ellátást, a sok helyen meglé­vő omlásveszély elhárítását, s mindezzel összefüggésben ter­mészetesen a tavak vízminősé­gének védelmét. Majdnem ugyanezekkel a gondokkal találkoztak a teg­napi megbeszélés résztvevői a Ráckevei-Duna-ágban is. Az ország egyik közismerten leg­népszerűbb üdülőkörzetében az utóbbi időben sokasodtak a tennivalók. Ezek közül há­rom alapvető kérdésről esett szó. Az egyik a stégek ügye. Mint köztudott, jogszabály rendelkezik arról, hogy ezek­nek a vízi építményeknek a fenntartóinak utólagosan en­gedélyt kell kérniük a helyi tanácsoktól. A legfrissebb adatok szerint több mint 11 ezer stég található a Duma­ágban, s a rendelkezés sze­rint a felmérést, illetve az első fokú engedélyek kiadá­sát június 30-ig be kellett volna fejezni. Ez azonban megoldhatatlan feladat, hiszerv például 3 ezer vízi építmény­ről a mai napig sem siketült kideríteni, hogy ki a gazdája. Többen nemcsak a horgászál­lásukat, hanem kísebb-na- gyobb hétvégi házukat is a vízre telepítették, míg mások a vízügyi hatóságok kezelésé­ben levő partszakaszon kerí­tettek le engedély nélkül te­rületeket, és ezeken építkez­tek js. Tehát látszik, nagyon sok a fegyelmezetlent a jogra és a törvényességre fittyet há­nyó, elfogadhatatlan érveket hangoztató ember a Duna-ág- ban, így hát itt az ideje, hogy mimidnyájuník érdekeit helyez­ve előtérbe, a hatóságok szigo­rúan fellépjenek ezek ellen. A gondok között ugyancsak említhetjük a víz minőségének védelmét, amely még ma sem teljesen megoldott ebben a térségben. A meder alján sok a szennyezett iszap, s bár megkezdődött a felső szaka­szon a kotrás, a munkálato­kat tavaly leállították. A köz­műhelyzet sem kedvező: a 19 érintett településből 14-ben van vezetékes ivóvíz, s csak né­hányban csatornahálózat. Rendezetlen az emésztőgöd­rökből kiszippantott szenny­víz és a háztartási hulladék elhelyezése is. Mi hát a megoldás? Erre a kérdésre keresték a választ a tegnapi megbeszélés részt­vevői. S hogy nem is olyan könnyű megtalálni, azt mu­Kijelölték a parkolót — enge­dély nincs tatja, hogy csak hosszas vita után tudtak a kavicsbányata­vak és a Duna-ág jövőjét érin­tő legfontosabb teendőkben megállapodni. Az elvi alapot ehhez az adta, hogy vala­mennyi érintett egyetértett ab­ban: a jelenlegi állapot nem tartható fenn tovább. Jó elképzelések Nos, vegyük sorjába. Ami a Szigetszentmiklós határá­ban lévő tórendszer ügyét il­leti, dr. Kovács Antal meg­ígérte, hogy a vízügyi szervek a jövőben havonta vesznek vízmintákat, s néhány hó­napon belül elkészítenek egy tanulmánytervet, amelyben a vízminőség védelmével kap­csolatban minden lehetőséget számba vesznek. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium pedig — mint azt dr. Kádár József kijelentette — a 'már régebben elkészített rendezési tervet legkésőbb ok­tóberig átdolgoztatja, s azt a tanács rendelkezésére bocsátja széleskörű társadalmi vitára. Elképzelésük szerint legkésőbb jövő nyárra véglegesen eldől­het a tórendszer és a partján léVő több száz épület sorsa. A fő cél a víz minőségének javítása, s ebbe beletartozik, hogy esetleg az ottani tulaj­donosok anyagi hozzájárulását is kérni fogják, például köz­művek létesítéséhez. Ez ter­mészetesen a helyzet jogi ren­dezését is jelenti majd. Ami a Ráckevei-Duna-ágban felmerült gondokat illeti, azokra is van megoldás. A vízi építmények felmérésének és az elsőfokú engedélyek ki­adásának határidejét az OVH egy évvel meghosszabbította. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a stégek döntő többsé­gére — esetleg különböző műszaki módosításokkal — megadható a fennmaradási engedély, azokat azonban, amelyekre házak is épültek, mindenképpen le kell bonta­ni. Amelyik horgászáliásnak nem találják a gazdáját, vagy ugyan ismert a tulajdonos, de nem tesz eleget a felszólítás­nak, nos azokat az állam költ­ségén lebontják, s amennyi­ben lehetséges,- megtéríttetik a költséget a hanyag gazdá­val. A helyzet felmerését a vízügyi hatóságok a tanácsok­kal együttműködve végzik, s ehhez felhasználják az utóbbi években rendszeresen készí­tett légi}elvételeket is. Rövidesen megoldódhat 'a háztartási hulladék elhelyezé­se, hiszen a környékben két új szeméttelepet nyitnak. Át­menetileg ideszállítják majd az emésztőkből kiszippantott szennyvizet is, amennyiben más megoldás nem kínálkozik. Dr. Ábrahám Kálmán javasol­ta, hogy az egész Duna-ágra készüljön komplex környezet- védelmi hatástanulmány, amely egységes alapot- adna a közigazgatásnak a különböző szintű döntésekhez. Ezzel min­denki egyetértett, hiszen jól kapcsolóahatna ehhez például a megye most készülő közmű- fejlesztési stratégiai terve. A feladatok nagyok. Előre­lépni valójában csak minden érdekelt egyetértésével, egyet akarásával és együttes cselek­vésével lehetséges. S ebbe nemcsak a különböző politi­kai és állami szervezetek, hi­vatalok tartoznak bele, ha­nem mindazok, akiket közvet lenül érintenek az elképzelé­sek. A tegnapi megbeszélés résztvevői megfogalmazták, hogy számítanak vialamany- nyi — a két érintett táj sor­sát Szívén viselő ember tá­mogatására. Szeretnék, ha a főváros is bekapcsolódna az összefogásba, hiszen a XXI. kerület révén —, amely Szí gets zen tmiklóssal szomszédos — érintett a teendők nagy ré­szének végrehajtásában, más­részt a vízibázis védelme és más Budapest számára is fon­tos tényező felveti az ő érde­keltségüket is. IVSi és az utókor A cél — s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni — csak egy lehet: megállítani a kör­nyezetet romboló folyamato­kat önmagunk miatt, s olyan folyókat, tavakat és vízparto­kat hagyni az utókorra, ame­lyek láttán a ma élőknek nem lesz majd szégyenkezni való­juk. Furucz Zoltán A Hazafias Népfront részvéttávirata A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa kedden rész­véttáviratot küldött a Magyar Római Katolikus Püspöki Karnak Lékai László bíboros elhunyta alkalmából: Mély megrendüléssel érte­sültünk dr. Lékai László bí­boros, esztergomi érsek, a Magyar Római Katolikus Püs­pöki Kar elnökének haláláról. Személyében a magyar ka­tolikus egyház kiemelkedő vezetőjét, a magyarországi egyházak együttműködésének hívét, a békéért és a szocia­lista nemzeti egységért követ­kezetesen küzdő közéleti em­bert, az igaz hazafit gyászol­juk. Nagy szomorúságukban fo­gadják a Hazafias Népfront­mozgalom együttérző részvé- fét. 11. Rákóczi Ferenc űtüiárprtja Felbecsülhetetlen nemzeti ereklye Nagy értékű műtárggyal, II. Rákóczi Ferenc 6X4 méteres nagyságú eredeti útikárpitjá­val gazdagodott a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűj­teménye. Ez és a hasonló szö­vetre, vászonra festett kárpi­tok az utazás, sátorozás vi­szontagságainak kitehefcő, köz­napi célra igen alkalmas de­korációként szolgáltak. Szerencs és^módon fönnma­radt a régi magyar kárpitfes- tők alkotásai közül egy olyan mű, amelynek származási he­lye is megállapítható: a go­belinszövés textúráját hűen utánzó pamutvászon alapra temperával festett, színeiben, erős olasz hatás alatt álló úti­kárpit hajdan hat más darab­bal együtt II. Rákóczi Ferenc zborói vadászkastélyában füg­gött. Ezeknek sajnos nyomuk veszett, annak az egy darab­nak a kivételével, amelyet 1900-ban vásárolt meg Olgyay Viktor festőművész. Az ő Bu­dapesten élő leszármazottai- nál lelte fel és vásárolta meg jelentős anyagi áldozattal a miskolci múzeum. II. Rákóczi Ferenc útikár­pitja kiváló érdekességű kul­túrtörténeti ereklye. A ma gyár főúri életforma által ki­alakított,/ úgyszólván ismeret­len hazai műiparnak utolsó emlékei közé tartozik.­Dr. Lékai László bíborost Esztergomban búcsúztatják Életének 77. évében, 1986. június 30-án, szívroham kö­vetkeztében Esztergomban elhunyt Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Lékai László 1910. március 12-én született Zalalövőn. Teoló­giai tanulmányait 1928-tól Rómában, a Collegiúm Germanico Hun­gáriáién növen­dékeként, a pá­pai Gergely Egye­temen folytatta, ahol teológiai dok­tori fokozatot szerzett. 1934. ok­tóber 28-án Ró­mában szentelték pappá. Á veszp­rémi egyházmegye papjaként több fontos egyházi ■tisztséget töltött be: 1937-től 1944-ig a veszpré­mi papnevelő intézet tanára, 1944-től püspöki titkár, 1948- tól plébános Balatonlellén. 1956—57-ben megbízott püspö­ki irodaigazgató, majd Zala- . szentivánon és Badacsonyto­majban plébános volt. 1972-ben VI. Pál pápa cím­zetes püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá nevez­te ki, 1974-ben esztérgomi apostoli kormányzói, majd 1976-ban esztergomi érseki ki­nevezésit kapott. Ugyanezen év májusában a pápa bíboros­sá nevezte ki. Lékai László több mint egy évtizedes egyházfői tevékeny­sége során körszakos jelentő­ségű munkát végzett a szo­cialista állam és a katolikus egyház között kialakult jó vi­szony továbbfejlesztése, a hí­vők, és nem hívek, marxisták és keresztények alkotó együtt­működésének kibontakoztatá­sa és elmélyítése terén. Poli­tikai hitvallását — a magyar társadalom legszélesebb réte­geinek érdekeit is szem előtt tartva — esztergomi érseki kinevezése alkalmából a Ma­gyar Távirati Irodának adoft nyilatkozatában fogalmazta meg: „Mint esztergomi érsek­prímás a hivatásomnak tekin­tem, hogy a realitások tala­ján álljak: a fejlődés folya­matát ne próbáljam vissza­fordítani, hanem előmozdíta­ni. A valóság pedig az, hogy a szocialista társadalomban envütt élünk hívők és nem hí­vők. Itt akarunk boldogulni mindnyájan, és ezt az ember­hez méltó éle­tet, jólétet még magasabbra tö­rekszünk fej­leszteni a saját fi­zikai és szellemi munkánkkal.” So­kat idézett püspö­ki jelmondata is „Succisa virescit” — „a megnyesett fa kizöldül” —ezt fejezi ki. Lékai László egy gazdag élet ta­pasztalatai alap­ján meggyőződés­sel vallotta: a ka­tolikus egyház is kész és képes be­illeszkedni az új társadalmi viszonyok közé, megtalálhatja helyét a szocia­lizmust építő társadalomban, s alapvető küldetését a nép szol­gálatában látja. Ez a szolgálat, a magyar társadalom építésében vállalt közös felelősség fejeződött ki Lókai László bíboros közéleti tevékenységében is. 1976-tól folyamatosan megbecsült, köz- tiszteletben álló tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. Kez­deményezései, aktív . alko.tó munkája során több olyan el­képzelése vált valósággá — elsősorban az idős. beteg, tá­mogatásra szoruló emberek gondozásában —, ami a nem­zeti közmegegyezést, közös cé­lunkat, az emberekről való mind teljesebb gondoskodást szolgálta. Lékai Lászlót munkássá­gáért az Elnöki Tanács 1980- ban, 70. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztársa­ság rubinokkal ékesített Zász­lórendjével tüntette ki. Halá­lával hazájához, népéhez, egy­házához hű, kiemelkedő egy­házi vezető, magyar hazafi távozott az élők sorából. Meg­győződésünk szerint életműve maradandó értéke legújdbb- kori történelmünknek, melyet az ügyhöz méltó közös fele­lősséggel kell tovább építe­nünk. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ★ Lékai László bíboros bú­csúztatása július 8-án 11 óra­kor az esztergomi bazilika előtti téren lesz. mQHEWHHIBi HHi . •'WTiJTHMfflí nW J rfMB*1,11”—•Hlrtf” " ~ ‘ -&■&*. JnMttUCffelSiiMSni iá® Tegnap történT ma Pártközi kapcsolatok Kedden elutazott Budapest­ről a Marokkói Haladgs és Szocializmus Pártjának küldöttsége, amely Abdallah Lajasinak, a PB tagjának vezetésével június 25. és július 1. között látoga­tást tett hazánkban. Pártküldöttség Luxemburgba, Belgiumba Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ve­zetésével kedden magyar pártküldöttség utazott Luxemburg­ba és Belgiumba. Luxemburgi és belgiumi tartózkodása so­rán a küldöttség megbeszéléseket folytat a két ország kom­munista és szocialista pártjának vezetőivel, valamint a poli­tikai élet más vezető személyiségeivel. Urbán Lajos közlekedési mi­niszter dr. Bajusz Rezsőt, a Magyar Államvasutak nyugállományba vonuló vezérigazgató­ját — érdemei elismerése mellett — 1986. június 30-i hatály- íyal felmentette, és dr. Várszegi Gyulát, a MÁV vezérigazga­tó-helyettesét július 1-jei hatállyal a MÁV vezérigazgatójává kinevezte. Robert Elliott, Kanada budapesti _ nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott kedden a rezidenciáján. A fogadá­son részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Veress Péter külkereskedelmi miniszter is. Felmentés, kinevezés Kanadai fogadás ünnepség a megyei kórházban Orvosi rendelőt avattak Bahason Méhész János, a dabasi városi ■ jogú nagyközségi pártbizottság titkára mondott rövid avatóbeszédet, hangsú­lyozva, hogy az új rendelő építése bizonyítja: amikor olyan célt tűznek maguk elé az emberek, melynek valóra váltását mindannyian hasz­nosnak ítélik, tettekre, segít­ségnyújtásra kész a közösség. Ahogyan itt is történt. Két éve a lakóterületi pártalap- szervezet tárgyalt az egész­ségügyi ellátás helyzetéről, s akkor hangzott el: szűkös és elavult a régi Biksza Miklós úti rendelő. Ezért az elmúlt 11 hónap alatt szinte az ala­poktól felújították a korábbi anya- és csecsemővédelmi ta­nácsadó épületét. De mert pénz nem volt — csupán az anyagra 618 ezer — félmillió forintot érő társadalmi mun­kát szerveztek. Ebben élen­jártak a település kisiparosai, akik a kivitelezés 9 tizedét adták — ingyen. Ugyancsak közreműködtek — a tervvel és munkával, szállítással — a helyi építési és költségvetési üzem dolgozói, s több szocia­lista brigád, magánszemély is segített. Az úi. tágas rendelő mel­lett elkészült két öltöző, ké­nyelmes váró. raktár, mellék­helyiség s tovább bővül majd a közeli jövőben: tanácsadó­val, zuhanyozóval válik tel­jessé az intézmény, melynek kulcsát Barsi Ferencné, a KIOSZ dabasi aiapszervezeté­riek titkára adta át dr. Palo­tai Sándor körzeti orvosnak és munkatársainak. A szép új fehér-szürke-bar­na épület létrehozásáért ve­hetett át az ünnepségen ki­tüntetéseket dr. Bodó Ágnes­től a Dabasi Szakorvosi Ren­delőintézet igazgatójától több társadalmi munkás. Az egész­ségügyi miniszter Kiváló Mun­káért kitüntető jelvényét kap­ta Klemencz Györgyné, a Da­basi Szakorvosi Rendelőintézet gazdasági vezetője, a Hazafias Népfront Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényét vehették át: Gudmon László pedagógus, a dabasi III. kerü­leti pártalapszervezet titká­ra, Barsi Ferencné, a dabasi KlOSZ-alapszervezet titká­ra, valamint Bánszky Imre és Ecker János ács kisiparosok. Talán jelkép is lehetne — a rekonstrukcióé —, hogy a 168 esztendővel ezelőtt szüle­tett Semmelweis Ignác Fülöp nevét viselő Pest megyei ta­nácsi kórház előtt idén nem koszorúzhatták meg a névadó szobrát; építési területen áll, bedeszkázva. Természetesen a gyógyító intézet dolgozói meg­emlékeztek az évfordulóról. Az anyák megmentőjének életútját méltatta délután fél három órakor a kórház új pa­vilonjának első emeleti ebéd­lőjében dr. Fajtha Ferenc, a szülészeti-nőgyógyászati osz­tály vezető főorvosa, hangsú­lyozva: Mi, a szocialista tár­sadalom egészségügyi dolgo­zói, akkor hódolunk Semmel­weis emlékének a legjobban, ha tanításainak alapján, a modern kor követelményeinek megfelelően gondoskodunk a gyógyító környezet tisztaságá­ról, az antiszepszisről, s ugyanolyan határozott követ­kezetességgel küzdünk a kor­szerű egészségügyi ellátásért, mint ő a maga korában. Hi­szen napjainkban központi kérdés a dolgozó ember egész­ségének védelme. Ezt követően kitüntetéseket adott át dr. Mundi Béla fő­igazgató főorvos. Az egészségügyi miniszter Kiváló . Munkáért kitüntető jelvénnyel ismerte el -dr. Ze- len Béla, a fül-orr-gégészeti osztály vezetőjének tevékeny­ségét. Egészségügyi miniszteri di­cséretben részesült dr. Patkó Megérkezett az első beteg, munkában dr. Palotai Sándor körzeti orvos — az új rende­lőben. (Hancsovszki János felvételei) András, a röntgenosztály veze­tője. Hatan főigazgatói dicséretei kaptak, s többen törzsgárda- jelvényeket, valamint a tíz­szeres, tizenötszörös, hússzo­ros véradásért járó vöröske­resztes elismerést vehettek át. A már hagyományos Sem- melweis-napi tudományos ülésen ez alkalommal dr. Pat­kó András tartott előadást A hasüregi szervek modern rönt­genvizsgálati taktikája cím­mel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom