Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

4 M&skm 1986. JULIUS 2., SZERDA Közérdekű bejelentések és panaszok Pótolni a mulasztást Környezetvédő tábor Kemencén Leendő erdészek a természetért A busz vezetőjének kisfia jó szolgálatot tesz: hozzá méretezik a játszótérre kerülő esőbeállót Új szójafajta Fehérjeforrás A magas . fehérjetartalmú ■növény, a szója termesztése hazánkban egyelőre még hát­térben van az egyéb szántó­földi] takarmánynövényekké1 szemben, ám az utóbbi évek­ben a mezőgazdasági nagyüze­mek egyre több helyen felka­rolják, számítva arra, hogy viszonylag olcsón juthatnak minőségi fehérjeforráshoz. A termőterület egyelőre nem ha­ladja meg a 30 ezer hektárt, és a felhasznált szójafajták száma is kevés. A fejlődést azonban jelzi, hogy a Vető­mag Vállalat szentesi kutató- állomása és a Fehérjetechno­lógiai Tudományos Termelői Egyesület sikerrel honosított meg egy új, az NSZK-ból im­portált szójaíajtát. Az Orszá­gos Mezőgazdasági Fajtaminő­sítő Tanács Imola néven adott köztermesztési engedélyt a szójafajitának. amely az itt­honi kísérletek során 3 év át­lagában 14 százalékkal na­gyobb termést adott, mint a jelenleg minősített fajták. Az Imola szaporítását 5 hektáron már tavaly ■ megkezdték és fo­kozatosan bővítik a vetőmag­Élet a futóhomokon A mezőgazdasági művelésre teljesen alkalmatlan területe­ket már éveik óta erdősítéssel hasznosítják, a humuszban gazdagabb homokon szőlő- és gyümölcsültetvények virulnak. A szántókon a búza, a rozs, a kukorica, a silókukorica meg a lucerna foglalja el a legna­gyobb területet. Nem sok mezőgazdasági nagyüzem büszkélkedhet az Örkényiekéhez hasonló ered­ményekkel. A legtöbb helyen már annak is örülnek, ha va­lamely tevékenységre neon fi ­zetnek rá. A Béke Tsz-ben az alaptevékenységből is n vere­séget produkálnak, azt azon­ban hozzá kell tenni, hogy a kiegészítő tevékenység nélkül nem lenne ennyire stabil a gazdálkodás. Az Örkényi futó- homokon csak úgy tud megél­ni a szövetkezet, hogy képes a megújulásra, az új eljárások, módszerek befogadására. ^ En nek nyomán tudják fejlesz­teni az alaptevékenységet. Még a 60-as évek vége fe­lé kerültek kapcsolatba az Ikarus Autógyárral, s ez meg­határozta továbhi sorsukat. A földműveléshez szokott lagsáE az ipari nagyüzemmel kötött szerződés alapján hozzákezdett a komplett távkapcsolók, kipu­fogórendszerek, a ventilátor­gyűrűk, az üzemanyagtartály tartókeretek gyártásához. Az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző. Az em­berek gyorsan túljutottak a kezdeti nehézségeken, a kapá­hoz szokott kezek hozzáido­multak az új szerszámokhoz. 'Nőtt a termelékenység, _ gaz­daságossá vált a kiegészítő te­vékenység, amely nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a továbblépés. Közben némi vál­tozás is történt. Az Ikarus gyár évekkel ezelőtt átadta a Csepel Autógyárnak a buszal­vázak készítését. Mivel az Örkényben gyártott részegysé­geket az alvázíba kell beépíte­ni. a szövetkezet most Sziget- szentmiklósra szállítja termé­keit A megrendelés, az igénv tehát változatlan. aminek örülnek, hiszen a Budapest vonzáskörzetében tevékeny­kedő szövetkezetek már gyak­ran megrendeléshiánnyal küszködnék. ök azonban nemhogy leépí­tették volna, hanem nagyon alapos piacfelmérés után fej­lesztették melléküzemágaik ka­Egy nap eltéréssel két terü­leti- népi ellenőrzési bizottság is megtárgyalta a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény érvényesülésének helyi tapasztalatait. Mind a nagykátai, mind a dabasi NEB ellenőrei jártak tanácsoknál, oktatási intézményeknél, szö­vetkezeteknél, és számos, má­sutt is figyelmet érdemlő ta­pasztalatra tettek szert. Az első mindjárt az, hogy az ilyen beadványok iktatási, irattározási rendszere, ügyke­zelési szabályzata még mr is sok helyütt hiányzik. Nem ritka a beadványok minősíté­sével kapcsolatos bizonytalan­ság. ami abban nyilvánul meg, hogy a közérdekű bejelentést és javaslatot összetévesztik a panasszal, holott az utóbbi az egyéni jogsérelemre kér or­voslást. örvendetes volt az a tapasz­talat, hogy a beadványok túl­nyomó többségén szerepel a feladó neve és címe, hiszen így az ügyintézésre jogosult vezetők beszélgetés közben is tisztázhatják a bejelentővel paciitását. Ügy gondolták, hogy a laiüatosipari meglett kiaia- ■Kíljají. a vegyipari loá-gazutot. bzarnitásaákuain nem csaiód- itaiK. Ma mar keresett etetek az általuk gyártott, különféle ragasztók es iestékfeieseges Nemrégiben vezettek be és máris nagy kérésiét mutatko­zik az energiatakarékos, hor­dozható cserepkályhajuk iránt E terméküket a hazai forgal­mazás mellett tóüijoiaön,'eső­sorban a nyugat-európai or­szágomban js megpróbálják értemesiteni. Egy tartják. aki noran eored, előnyre tesz szert, s erre Örkény az egyik példa. A sikerek titka, hogy az évek során olyan vezetogárüa kovacsoiiodott össze, amely ragaszkodik a gazdasághoz és nem atjaronaznam texmti azt, Örkényben nem csupán elv, hanem gyakorlat, hogy ott fa­ragnak le a költségekoől, ahol leriet. Már évek óta mindösz- sze 10 százalék körüli az úgy­nevezett improduktív létszám amivel nemcsak a belső bü­rokráciát, az áltevékenysegel sikerült csökkenteni, hanem jelentős bérmegtakarítást is értek el. A dolgozókba már beleivódott a takarékoskodás Csak így sikerülhetett, hogy például 100 kilogramm rozsot, mindössze 224 forint önkölt­séggel állítanak elő. És hogy a költségek minél lassabban emelkedjenek, minden ága­zat, minden hónapiban külön gazdaságelemzést, kalkulációt készít, ami kiterjed a munka­bértől kezdve az általános költségekig. így mindig ellen­őrizni tudják, hogyan, miként állnak és idejében korrigál­ják az esetleges hibákat. A szövetkezetben sokra be­csülik az építő, előrevivő ja­vaslatokat. A vezetőség ha­mar rájött, hogy ha vinni akarják valamire, ki kell kér­ni az emberek véleményét. Részjegyek keverőre Sőt, az Agárdi Mezőgazdasá­gi Kombináttal közösen léte­sített takarmánykeverő üzem felépítését úgy tudták meg­valósítani, hogy a tagság anyagi erejét is igénybe vet­ték. E célból részjegyeket bo­csátottak ki, aminek legki­sebb címlete 100 ezer forint volt. Az emberek szívesen köl­csönözték a pénzt a közösnek, mert az éveik során bebizo­nyosodott, hogy azt értelmes dolgokra fordítják a vezetők. és panaszossal a leírtakból hiányzó részleteket, s nagyobb az esélye az állampolgár meg­elégedését kiváltó megoldás­nak. (A névtelen bejelentések aránya sem a nagykátai, sem a dabasi vonzáskörzetben nem érte el az öt százalékot, leg­alábbis a most vizsgált álla­mi és gazdasági egységeknél.) Az állampolgárok bizalmára a vezetők azzal is érdemessé váltak, hogy a beadványokra az előírt határidőn belül vá­laszolnak, a panaszosokat meghallgat j ák. intezkedeseiket a szakszerűség és elfogulat­lanság jellemzi. Néhány pa­nasz nyomán a vétkest fegyel­mi büntetésben részesítették. A pozitívnak mondott meg­állapítások azonban csak azokra a hivatalokra, gazdasá­gi egységekre vonatkoztatha­tók, ahol az ilyen beadványok ügyintézését a népi ellenőrök nyomon követték. Ahol vi­szont a helyi gyakorlat tanú­sága szerint az 1977. évi tör­vényt nem ismerték, mulasz­tásaikat sürgősen pótolniuk kell. Cs. S. I Valóban erős a közgazdasá­gi szemlélet, amely nélkül ma már a mezőgazdasági nagy­üzem sem működhet eredmé­nyesen. Mindenre pontos szá­mítások vannak, tudják mit, miért tesznek és mivel miért nem foglalkoznak. Mindemel­lett a béreket csak óvatosan tudják emelni, ami részben nehezíti a jól képzett szakem­berek alkalmazását. Azokban az üzemrészekben, ahol leg­inkább szorít a cipő, korsze­rűsítenek. Nemrégiben vásá­roltak két automate forgácso­ló gépet, darabját 1,2 millió forintért. Haszna: nőtt a ter­melékenység, könnyebbé vált a dolgozók munkája is. A mintegy 800 embernek meg­élhetést adó közös gazdaság többféle módon is segíti tag­jai boldogulását. A munká­ban kiemelkedők több bért kapnak, s sokat javítottak a munkahelyek szociális ellá­tottságán ÍIS. Megrendelés van Időnként az örkényieíknek is gondot okoz az alapanyagel­látás, s ez főként a. saválló és rozsdamentes acélból készült élelmiszeripari pidlangósszelep gyártását nehezíti. Pedig ezt a terméket a Láng Gépgyár útján exportálják. Az ipari nagyüzem ugyanis paradi- csomfeldolgozó gépeket szállít a Szovjetunióba és ehhez használják a Béke Tsz-ben gyártott szelepet. A jó hír­névnek köszönhető, hogy megrendelés hiányával jelen­leg nem kell számolni Ör­kényben. S tudják: osztani nyilvánvalóan csak aibból le­het. amit a tagság megtermel. Ezért igyekszik gyarapítani ki-ki saját munkájával a kö­zös vagyont. Befejező szakaszához érke­zett a hazai szénbányászat fejlesztésének egyik nagysza­bású programja, a pécsi szén­előkészítő-mű csaknem 1,4 milliárd forintos rekonstruk-. ciója, s megkezdődött a tech­nológiai berendezések műsza­ki átadása. Az ország egyetlen fekete­szén-medencéjének bánya­kincsét feldolgozó mecsekal- jai nagyüzemet — amely a századunk tízes, harmincas és ötvenes éveiben épült egysé­gekből áll — működése közben korszerűsítették, s a rendkí­vüli feladat megoldása a re­konstrukció tervezőitől, kivi­telezőitói és az üzemeltetők­től egyaránt nagy erőfeszítést ^ Kemencén mindenki í málnát szed. Alig találunk $ valakit, aki útbaigazít. Vé- ^ gül a Soproni Erdészeti és ^ Faipari Egyetem autóbusza ^ vezet a környezetvédő tá- ^ bor nyomára. Egy fatele- ^ pen találunk a fiatalokra, i A jókora, többnyire még ^ megmunkálásán farön- ^ kökről látszik, hogy nem régen kezdhették a mun- ^ kát, az elején járnak még ^ a négyhetes táborozásnak. ^ Sivítanak a motorfűrészek, ^ csattognak a fejszék, ko- | pognak a kalapácsok. Itt- ^ ott már méretre vágott ^ deszkákat illesztenek ösz- ^ sze. A munkát Lett Béla, ^ a tábor egyik helyettes ve- i zetője irányítja. Vonat fából — Idén húsz soproni egye­temista tölti itt egy hónapos nyári szakmai gyakorlatát. Nemcsak erdész-, hanem fa­ipari üzemmérnök-hallgatók is jöttek. Egyelőre valóban nem sokat látni abból, mi ké­szül itt. A falu szélén kiala­kítandó játszótérre csinálunk esőbeállókat és egy favona- tot a gyerekeknek. Nem új keletű kapcsolat ez a soproni egyetem és az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldol­gozó Gazdaság, konkrétabban annak kemencei erdészete kö­zött. A hallgatók 1982 óta jár­nak ide környezetvédelmi tá­borozásnak nevezett szakmai gyakorlatra. A két dolog ösz- szekapcsolása egészen termé­szetesnek tűnik, hiszen kinek lehetne inkább feladata ter­mészeti értékeink megőrzése, rendben tartása, mint a leen­dő erdészeti szakembereknek? E táborozások szervezésének fő célja Drégely várának és környékének rendbetétele volt. De az Észak-Börzsöny e gyö­nyörű vidéke számtalan más tennivalót is kínált már ed­dig a hallgatóknak. Korábban az egyetemisták két hetet kifejezetten szak­mai munkával töltöttek az er­dészetben és ugyancsak két hetet fordítottak a környezet­védelmi tevékenységre. Ez utóbbinak a keretében a ke­mencéi sípálya környékén ki­alakítottak egy tanösvényt, ahol á tipikusan börzsönyi fák, cserjék és más növények .mellé magyarázó, ismeretter­jesztő táblákat helyeztek el. Drégely várának környékén és összehangolt munkát köve­telt meg. A szerkezeti elemek megerősítését, az új berende­zések felszerelését gyakran szinte akrobatikus ügyességet és leleményességet kívánó kö­rülmények között végezték el a kivitelezők. Jelenleg a villamos csatla­kozások bekötésén és a gáz­ellátás kiépítésén dolgoznak, a technológiai berendezések mindegyikét felszerelték már. A műszaki átadást követően a tervek szerint már augusz­tusban megkezdődik az acél­vázas építménnyel bővített, pécsi szénelőkészítő-mű fel­újított technológiájának pró­baüzeme. és más sétautat mentén sze­métgyűjtőiket, padokat, aszfa­ltokat helyezték el, szalonnasü­tő iiely eket alakítottak ki. S hogy ne maradjanak munka .nélkül, arról a turisták is gondoskodtak: nem egy he­lyen egyik évről a másikra már el is pusztították azt, amit a hallgatók készítettek, lehetett a munkát elölről kez­deni. Maradandó értékek Az egyetemisták környezet- védő — talán pontosabb a környezetformáló kifejezés — munkája idegenforgalmi szempontból is rendkívül hasznos, hiszen hozzájárul ah­hoz, hogy az ide látogató ki­rándulók megismerhessék a tájegység jellegzetességeit, hogy kulturált körülmények között tölthessék el itt szabad idejüket. Mindennek a jelen­tőségét ismerhette föl a Kö- zép-Duna-völgyi Intéző Bizott­ság is, amikor anyagi támoga­tást szavazott meg a tábornak, évente 100 ezer forintot. De szívesen látják itt az egyetemistákat az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ság vezetői is. — Valóban elismerésre mél­tó a hallgatók munkája — mondja Karnis Gábor, a ke­mencéi erdészét vezetője. — Maradandó értékeket hoznak létre a hallgatók, olyan dolgo­kat csinálnak meg, amire másképpen nem lenne lehető­ségünk. Ennek ellenére ne­kem vannak fenntartásaim a tábor hasznosságával kapcso­latban. Az egy hónapos mun­ka szakmai szempontból nem igazán tölti be a funkcióját. Első évet végzett hallgatók jönnek ide, olyanok, akik még jószerivel nem is láttak közel­ről erdőt. Fontos lenne, hogy tanuljanak is valamit, de eny- nyi emberrel, mi nem tudunk hatékonyan foglalkozni, annál is inkább, mivel a tábor ide­je egybeesik a málnaszezon­nal, a mi embereink többsé­ge is ezzel van elfoglalva. Mi, érezve ennek felelősségét, csak úgy vállaltuk a tábort, hogy most már kifejezetten szakmai gyakorlat nincs, a hallgatók végig a környezet- védelemmel foglalkoznak. Meggyőződésem azonban, hogy nagy szükségük lenne •további tanulmányaikhoz a megfelelő ismereteket nyújtó nyári gyakorlatra. Kiadós túra A négy hét'alatt azért kap­nak az egyetemisták némi ízelítőt a szakmából is, hi­szen ki-kimozdulnak a fafel­dolgozó üzemből. Az erdészet dolgozói igyekeznek velük megismertetni a Börzsönyt. Minden esztendőben kiadós túrát tesznek a környéken szakavatott vezetőkkel, de sze­repel a programban Nógrád megyei kirándulás is. Bármennyire elképzelhető is, hogy a nyári gyakorlatnak ez a formája a konkrét tan­anyaghoz kevés támpontot nyújt, mindenesetre vitatha­tatlan érdeme, hogy olyan szemléletet alakíthat ki a hallgatókban, ami nélkül ez a hivatás éppen úgy elképzelhe­tetlen, mint a megalapozott szakmai ismeretek nélkül. Nem is beszélve arról az ér­tékről, amit mindannyiunk javára hoznak létre e néhány hét alatt. M. N. P. A cím feletti képen: Szorgalmasán dolgoznak az egyetemisták Jól irányzott fejszecsapások alatt formálódik a rönk (Erdősi Ágnes ..felvételei) kínálatot. Elébe mennek a holnapnak Ötletekben gazdag vállalkozások íj Jól gazdálkodni, amikor az ehhez szükséges feltéte- $ lek közül a legfontosabb termelőeszköz, a föld minősége ^ gyenge — nagyon nehéz. Az Örkényi Béke Termelő- ^ szövetkezet tagsága mégis megtalálta a módját, miként, ^ hogyan lehet nyereséget kicsiholni a 8,4 aranykoronás, ií jobbára futóhomokból. Nem ördöngösségről, nem vala­ki mi hókusz-pökuszról van szó. A jó döntéseiőkészítés, a kalkuláció, a legkisebb részletekig elemző számítások, $ de méginkább az emberek szorgalma nyomán évről év- $ re két számjegyű a nyereség aránya a 7 ezer 700 hektá- ^ ros mezőgazdasági nagyüzemben. Bóna Zoltán Összehangolt munkával Bővített szénelőkészítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom