Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

A cigányság munkavállalásának helyzetéről

Ösztönzik a foglalkoztatást

A nagykőrösi cigánylakos- *ág élet- és munkakörülményeiről a helyibeli munkáltatóktól kért adatok alapján felmérést készített a városi tanács. Az összegzésben foglaltakról Kakuk Jánosáé, á takács munkaügyi főelőadója tájékoztatta lapuinkat.

ftzcrcs elbánás

— Nagyikőrös több mint 27 •zár lakosának 3,2 százaléka, vagyis 872 személy cigány származású. Közülük ötszáz- ketten munkakéipes korúak, de a városi munkáltatóknál. 19 helyen, csak százkilencvenhetén dolgoznak, a legnagyobb létszámban a konzervgyárban — kiilenovemhárman — és a NEFÁG-nál ötvenhármán. Az összes foglalkoztatottak .közül tizennyolcán iesi- delkeznek szakmával, a többiek betanított, még inkább segédmunkások,

Maradva a példaként említett két munkáltatónál, a konzervgyárban az összes dolgozók 16 'százaléka betanított, illetve 29 százaléka segédmunkás, míg a cigány dolgozóknál ez az arány 30. illetve 60 százalék, A NEFAG-mál a doEgozók egy százaléka betanított, illetve' 13 százaléka segédmunkás, míg a cigány származású dolgozóiknak 40 százaléka Betanított és 60 szá- isaléka segédmunkás.’

Ezek az adatok egyben azt la mutatják, hogy. az etnikumot képviselő dolgozóik iöve- deíme alacsonyabb szintű beosztásuk; s ezen belül munkavégzésük rosszabib hatékonysága miatt kisebb, miatt a szakképzetteké, vagy az ugyanabban a munkakörben de sokkal hatékonyabban dolgozó munkásoké. Ugyanakkor megjegyezni kívánom, hogy a munkájukat becsületesen elvégző cigány dolgozók azonos elbánásban részesülnek valamennyi munkahelyen mind az anyagi, mind az erkölcsi megbecsülést tekintve.

így igaz ez például a konzervgyáriban, ahol kilencen szocialista brigáditagok, nagyvenkettan törzsgárdatagok. s négyen részesültek jó munkájukért kitüntetésiben. Ezeknek az embereknek a jövedelme nem maradt el az azonos munkakörben foglalkoztatott többi dolgozóétól — sorolta a helyzet helyes megítéléséhez alapvetően fontos adatokat Kakuk Jánosné, majd arról beszélt, hogy a kötelező munkaközvetítést előíró rendelet

1980-as hatályon kívül helyezése óta mennyiben változott meg a tanács munkaügyi előadóinak tevékenysége, illetve annak hatékonysága.

— Amikor a rendelet még érvényben volt, 1980-ban, a kiközvetítettek 20 százaléka cigány származású volt, de a munkaviszonyban állók harminc százaléka gyakran változtatott állást, nemritkán kilépett munkakönyvi bejegyzéssel.

Kétszeres az arány

Sajnos tény, hogy a munkáltatóikkal közös erőfeszítéseink ellenére az elmúlt fél évtizedre visszatekintve nem beszélhetünk a foglalkoztatottság jelentős mértékű növeléséről. Tavaly a város lakosai közül kéitszáznegyven- nyoleam jelentkeztek nálunk munkára, közülük harmincegyen cigány származásúak voltaik.

A kisebbségi etnikum tagjainak minél nagyobb arányú munkáiba állítását, sajnos a nehezedő gazdasági körülmények egyáltalán nem könnyítik meg, hiszen maguk a gazdasági egységek is egyre inkább rákényszerülnek a hatékonyság, s a munkafegyelem további növelésére, Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy itt, a szak- igazgatási szervnél jelentkező munkahelyet kereső állampolgárok korántsem tartoznak a hatékonyan és fegyelmezetten dolgozók közé, szakképzettséggel nem rendelkeznek, s a város szinte valamennyi munkáltatója foglalkoztatta már őket.

Éppen ezért a vállalatok

Szcmjazó virágok között

A Júliusi kánikula nem kíméli a varosunkban levő parkok virágait sem. A városgazdálkodási vállalat dolgozói azonban lajtos kocsikkal sietnek a szebbnél-szebb muskátlik és egyéb virágok megsegítésére. Képünk a Cifrakertben készült, ahol Szőke Lajos és Tanács Pál locsolja« szép növényeket.

(Hancsovszki János felvétele)

munkaügyi előadói folyamatosan tájékoztatnak is a nehezen elhelyezhető személyek munkához való hozzáállásáról amit a további, adatok js bizonyítanak. Például a konzervgyárban az igazolatlan hiányzás egy évben átlagosan 2 és fél nap a cigánydolgozók esetében, más dolgozók esetében ez csak egy nap. Ugyanilyen az arány a betegség miaitt kieső munkanapok számát tekintve, ami a kisebbség esetében egy évben 46,1 nap, a nem cigány dolgozóknál 24,2 nap.

Mindezen nehézségek ellenére némi javulás tapasztalható, mert az év elején sokkal ■több cigány származású munkást foglalkoztattak a helyi vállalatok, mint az előző esztendő azonos időszakában, főleg a városgazdálkodási vá'la- latnál, a konzervgyárban, a gépgyártó szövetkezetben, a NEFAG-nál vették fel őket.

Akik 1984—85-ben még tanultak, iskola után munkát vállaltak valamennyien, főleg a konzervgyár alkalmaz,ta őket. Ám pár hónap Után több fiatal megkeresett azzal, hogy sok a munka, kevés a fizetés (?) — 3000—3500 forint egy tizenhat éves iány- nak! — és annyi pénzért nmn teszik tönkre magukat. Többeknél nem sikerült elérnem, hogy nagykorúságukig ne változtassanak munkahelyet mert a szülők sem engedték. hogy úgymond „agyondolgozza” magát a gyermekük! Éppen ezért a fiatalokkal való foglalkozás rendkívül nagy türelmet és figyelmet tgénvel — mondta a munkaügyi főelőadó.

Kísérletek

Végezetül arról beszéltünk hogy a munkába állítás mértékének növelése tarén érezhetően erősödött a társadalmi ráhatás, a foglalkoztatást ösztönző, elősegítő több intézkedés is napvilágot látott. Tapasztalható a fegyelmezetlen munkavállalókkal szemben.] szigorúbb fellépés, például a munkakerülő életmód visszaszorítására irányuló belügyminiszteri határozatok végrehajtása során, valamint a számos központi intézkedés segítő szándékát is érzékelték a szakigazgatási szervek dolgozói.

E központi intézkedések közül kiemelhetjük a munkahelyteremtő akciók támogatását: az általános iskolát nem végzettek katonai szolgálati idő alatti képzését; kritikus helyzetben „ a munkához való jog gyakorlásának megvalósítása”. azaz közmunkára irányítás (kísérlet r latit); s ilyen az átképzési támogatás, valamint családgondozók kinevezése, akiknek legfőbb feladata a cigány származású polgártársaink társadalomba való beilleszkedésének,elősegítése.

Aszódi László Antal

NAGYKŐRÖSI

vtírfa

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXX. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM

1986. JÜLIUS 11., PÉNTEK

Termények, árak, jutalékok

Akkor hol csapódik le a haszon ?

Reges-régi tapasztalat, hogy az egyszerre sok embert élénken foglalkoztató kérdésekkel, jelenségekkel kapcsolatosan gyakran alaptalan, téves híresztelések kelnek szárnyra, nemegyszer feje tetejére állítva a valóságot. Akik pedig tudják az igazságot, berzenkedve szidják a rémhírterjesztőket, holott azok leginkább nem is vétkesek, csupán a maguk módján próbálnak magyarázatot adni a szóban forgó eseményre, mert nem kaptak senkitől alapos, valósághű, ha úgy tetszik, hivatalos tájékoztatást. Bárhonnan is jön tehát a téves hír, mindannyiszor a megfelelő információ hiánya a forrása.

Ilyesmi fordulhatott elő ak kor is, amikor a kiskertek tulajdonosai a felvásárlási árak kialakításáról kezdtek el egymás között suttogni, nem minden ok nélkül. Mert tény, s ezt mindenki látja, hogy a termesztők egynéhány „kivált- ságosabb” terménytől eltekintve nincsenek túlságosan megelégedve a beszállított zöldség, gyümölcs után kapott fizetséggel.

Különösen azóta nem, hogy fülükbe jutott, az ország más vidékein szélesebbre nyitja bukszáját a feldolgozó ipar. Mivel arról nincs mindenkinek pontos tudomása, hogy a konzervgyár voltaképpen

mennyit is ad az Áfésznek a felvásárolt portékáért, kéznél volt a következtetés: nyilván a szövetkezet állapít meg magának méltánytalanul magas jutalékot, s ezért kevesebb jut a termesztő zsebébe.

Mi az igazság?

Godó Ferenccel, az Áfész felvásárlási osztályának vezetőjével papírt, ceruzát ragadtunk, s néhány fontosabb, nálunk nagy tömegben termesztett nyersanyag esetében számadást készítettünk. Any- nyit támpontként elöljáróban feltétlen el kell mondanunk, hogy a szövetkezet maximálisan 20 százalék bruttó árrést szabhat meg, ezt nem lépheti túl. Ebbéli önállósága egyébként nem régi keletű, korábban a konzervgyár határozta meg számára azt is, mennyit tarthat meg a forgalmazásban végzett munkája fejében.

Nézzük akkor a példákat. Nos, az úgynevezett „kisece- tes” uborka felvásárlási ára és a konzervgyár által a szövetkezetnek fizetett ár között 1 forint a különbség, a „nagyecetesnek” nevezett portéka esetében ugyanennyi. A maximum 6 centiméteres patisz- szonon 30 fillérrel magasabb áron ad túl az áfész, a pándi és egyéb, befőző minőségű meggy kilóján egy forintot keres, a szár nélkülin 2 forintot. A sárgabarack esetében is ha§®k butik, igényes vásáriék

Vevőcsalogató viaszbaba

A napokban amint hazafelé igyekeztem a Kecskeméti utcán, egy kislányra lettem figyelmes, ott álldogált az Encsi utca sarkán. A járókelők közül többen megálltak mellette.

Közelebb érve láttam csak, hogy nem hús és vér lénnyel találkoztam, hanem egy csinos viaszbabával, amelyet azért állítottak oda, hogy a szomszédos boltba „hívogassa” a vásárlókat.

Bementem az üzletbe, ahol Szűcs Ferencné fogadott.

— Tavaly nyitottam meg ezt a boltot apósom öreg házában — mondta. — Kezdetben elégedett voltam az eredménnyel, de a fenntartási költségek megnövekedtek, ilyenformán egyre nehezebb a boldogulás, a fejlesztésről nem is szólva. Annál is inkább, mert nálunk több mint tíz butik nyílt, amelyek mind egyformán divatcikkeket árulnak, pedig ritka, speciális

cikkeket, nagy méretű ruhákat, gyászruhát és efféléket árusító boltra is szükség lenne.

Azért nagyon panaszkodni sem akarok. Nővérem, aki Pesten él, sokat segít a női, férfi és gyermek divatkülönlegességek, sportruhák beszerzésében. A legjobb szabó- és varrómesterekkel is jó kapcsolatot építettem ki. A szép, jó, divatos árut becsülő igényes vásárlókból komoly vevőköröm alakult ki. De ahhoz, hogy tartani tudjam a mérsékelt árakat, növelni kell a forgalmat...

— Ezt szolgálja a viaszbaba?

— Hát igen. Nővérem tanácsára vásároltam, talán hasznos lesz... További tervem, hogy az új iskolai évre különleges, szép iskolaköpenyeket szerezzek be, a kislányoknak, pedig szép kék aljat és fehér blúzokat.

Kopa László

sonló a helyzet, igaz, a gyár az egy forinton felül további 60 fillér jutalékot ad, de az már nem oszt, nem szoroz a termesztő szemszögéből.

Szemügyre vehetnénk a körösi föld összes többi terményét, de nincs szükség rá, egytől egyig hasonló arányokat látnánk. A ' konkrét árakat meg azért nem ismertettük, mivel a különbözet alapján némi számtani ügyességgel könnyen ki lehet deríteni, tulajdonképpen mennyi illeti a terményforgalmazás, a koordináció fejében a szövetkezetét. A felvásárlási osztály vezetőjével ezt elég pontosan kiszámoltuk, mindössze 7,2 százalékot tesz ki összességében a bruttó árrés, s ebből 3 százalék csapódik ki nyereség formájában.

Hogy sok ez, vagy kevés, vagy éppen megfelelő, azt boncolgatni nem feladatunk most, egy biztos, közel sem olyan nagy a haszon, mint amennyit a termesztők közül

sokan feltételeznek. Sőt ha összevetjük a konzervgyár által korábban meghatározott jutalékokat a maiakkal, az utóbbiakat alacsonyabbnak találjuk. Ez a tény persze senkit nem nyugtat meg azok közül, akik a zöldség-, gyümölcs felvásárlási árak méltá- nyosabb alakulásában reménykednek.

De bízunk benne, hogy az áfész és az üzem közötti forgalmazás berkeibe tekintve, sikerült meggyőzően igazolnunk, hogy e régóta vajúdó gond orvoslására a gyógyírt nem a jutalék körül kell keresnünk. Nem kell ahhoz közgazdásznak lennünk, hogy belássuk, a felvásárlási árak abszolút értékű emelése az egyedüli megoldás, ez a gesztus még filléres léptékek esetében is fokozná a termesztők kedvét, bizalmát.

My. J.

Szalmaárusítás

Az Arany János Termelő- szövetkezetben már az aratással egy időben megkezdték a friss szalma árusítását. A hét eleje óta a Törteti úttól keletre fekvő tarlókon áll a vásár. Reggel 6 óra és délután 5 óra között bárki vehet a kisbálává zsugorított alomnak valóból.

Sporthírek!

Atlétáink újabb sikerei

Dunakeszin két napig tartott a serdülő A-korcsoportos, valamint ifjúsági atléták me' gyei bajnoksága. Meglepően sok induló volt. Tíz sportegyesület 270 fiatalja a nagy hőségben is lelkesen versenyzett, összesen 35 (!) versenyszámban. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE sportolói közül hárman nyertek bajnokságot. Legjobb eredményeik a következők voltak.

Férfi ifjúsági gerelyhajításban (11 induló közül): 1. Ko- lozsi Béla 55,96 méter (ifjúsági ezüstjelvényes szintű dobás).

Serdülő A-korcsoportos fiúk. Gerelyhajítás (10 induló volt): 1. Lajter Sándor 50,14 méter (ifjúsági ezüst szintű, jó eredmény; 11 méterrel előzte meg a második helyezettet). Távolugrás (15): 2.

Lajter 580 centiméter.

Női ’ ifjúsági gerelyhajítás (7): 1. Zsuffa Dóra 37,60 méter (ifjúsági ezüstjelvényes, 10 méterrel győzött). Versenyen kívül, utánpótlás korcsoportból: 1. Szűcs Ágnes 37,10 méter (felnőtt III. osztályú szint).

Serdülő A-korcsovortos leány gerelyhajítáa (12): 2.

Kecskés Ildikó 32.96 méter (ifjúsági ezüstszintű).

★

Budanesten, a Népstadionban, rekkenő hőségben került sor a Központi Sportiskola hétköznapi országos ifjúsági atlétikai versenyére. Férfi ifjúsági gerelyhajításban — 12 résztvevő közül — a még csak serdülő korú körösi Lajter Sándor 54,60 méteres, ifjúsági ezüstjelvényes szintű eredménnyel megérdemelten az igen előkelő második helyen végzett.

★

Az őszi és a tavaszi eredmények összesítésével elkészült a városkörzeti úttörőolimpia

3—4—5 próba összetett végeredménye, amely a következő.

■Fiúk: 1. Nk. Kossuth isk. 5034; 2. Nk. Rákóczi isk.

4325; 3. Nk. Arany isk. 4245;

4. Kocséri isk. 3766; 5. Nk. Petőfi isk. 3557; 6. Nyársapáti -isk. 3493 ponttal.

Leányok: 1. Nk. Kossuth isk. 5716; 2. Nyársapáti isk. 4564; 3. Nk. Rákóczi isk.

4537; 4. Nk. Arany'isk. 4378;

5. Kocséri isk. 4249; 6. Nk. Petőfi isk. 3946 ponttal.

összesítve (fiúk + leányok együtt): 1. Nk. Kossuth isk. 10 750 (kupát kapott); 2. Nk. Rákóczi isk. 8862; 3. Nk.

Arany isk. 8623; 4. Nyársapáti isk. 8057; 5. Kocséri isk. 8025; 6. Nk. Petőfi isk. 7503 összponttal.

EDZŐI TANFOLYAM A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE öt edzője ősztől kezdődően egyéves megyei középfokú oktatási tanfolyamon fejleszti majd tudását a fővárosban.

S. Z.

Mozi

A nagyteremben A nyolcadik utas: a halál.

Színes, angol tudományos fantasztikus film. (Csak 18 éven felülieknek!)

A stúdióteremben Egészséges erotika. Magyar filmvígjáték, fél fi-kor.

A kertmoziban Sandokan. Színes, olasz— francia—NSZK kalandfilm. Előadás 9 órakor.

Áram alatt! A Mészáros János Mgtsz, a Lencsés-Világos dűlőben, az egykori Hunyadi Tsz irodával szemben, új kisfeszültségű hálózatot épített. Tóbi László és társai részére készült légvezeték július 15-től kezdődően feszültség alá kerül, ezért a vezeték érintése, megközelítése, életveszélyes és tilos.

ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)

I