Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

1988. JÜUUS 11., PÉNTEK LE DUAN ÉLETÚTJA le Duan 1997. április 7-én szü­letet« * közép-vietnami egykori Quang Tri (ma Blnb Tri Thien) tartományban szegény iparoscsa­ládban. Még ifjú korában bekapcsoló­dott. hazája forradalmi mozgalmá­ba. 1928-ban csatlakozott a Ho Si Minh által szervezett illegális Vietnami Forradalmi Ifjúsági Li­gához, s rövid idő alatt egyik legtevékenyebb szervezője lett. Az ifjúsági szövetség megszűnése titán nyomban belépett az 1930. február 3-án az illegalitásban megalakult Indokínai Kommunista Pártba (1951-től Vietnami Dolgo­zók Pártja, 1976-tól Vietnami Kommunista Párt). 1931-ben az ország északi területét átfogó Bae Do-t pártbizottság propagan­dabizottságán tevékenykedett. Még ugyanebben az évben az akkor már Ismert forradalmárt a francia gyarmati hatóságok le­tartóztatták, és húszévi börtönre ítélték. Megjárta Hanoi, Son La és Con Dao börtöneit. 1936-ban, a franciaországi nép- frontmozgalom választási győzel­me után szabadult ki. 1937-ben Az orszá„ 19-5 megválasztották a közép-vietnami tése után 1976 decemberében, a Trun« t?rt?™Anyi Pártbizott- 4rt 1V> kongresszusán a Vietna- !! * zÍík ^xV4‘ 1??9* Ke.n .V*!Ja ‘ff* ml Kommunista Párt Központi f !Írtwi ÍSS01!** i a í1" Bizottságának főtitkára lett. A bizottságának. 1940-ben Is- VKp v<> 1982. márciusi kongresz- mét letartóztatták. és tízévi fegy- szusa megerősítette ebben a tiszt- fcazbüntetéssel sújtották. ségében. 1965-ben a Ho Si Minh által ve- Le Duan 1960-tól nemzetgyűlési letett augusztusi forradalom győ- képviselő volt. zelmével szabadult ki a bőrtön- 1980-ban a béke megőrzéséért és bői, és szeptemberben már ott megerősítéséért végzett kiemelke- volt a Vietnami Demokratikus dő tevékenységéért neki Ítélték a Köztársaság megszületésénél. Rö- nemzetközi Lenin-békadijat. videsen az újra megszállt, majd Le Duan 1975 októberében az elszakított Délen folytatta tévé- európai szocialista országokban kenységét, mint a párt dél-viet- tett körútja alkalmával Magyar- nami Irodájának titkára. Tagja országon is járt. 1982-ben, 75. szil- lett az Indokínai Kommunista letésnapja alkalmából érdemei el- Párt Központi Bizottságának. A Ismeréseként az Elnöki Tanács a francia gyarmatosítók ellen 1966— Magyar Népköztársaság gyémán- 1956 között vívott háború idösza- tokkal ékesített Zászlórendjét kában ő vezette a néptömegek adományozta Le Duannak, A mozgósításának munkáját. Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­1951 februárjában a Vietnami nak Elnöksége 1982-ben Lenin- Dolgozók Pártjának II. kongresz- renddel tüntette ki. A baráti szo- szusa a KB politikai bizottságé- cialista országok is magas kitün- nak tagjává, a KB titkárává vá- tetősekkel ismerték el a népek lasztotta. 1960 szeptemberében — barátságáért folytatott tevékeny- a párt III. kongresszusán — a ségét, a nemzetközi kommunista központi bizottság első titkárává és munkásmozgalomban betöltött választották meg. szerepét. évi újraegyesl­Hosszas huzavona után Andreotti az új kormányfő Gíulio Andreotti lett Olasz­ország új kijelölt miniszterel­nöke. Francesco Cossiga ál­lamfő csütörtökön délután hí­vatta magához a Keresztény- demokrata Párt politikusát, a távozó kormány külügymi­niszterét és megbízta őt az új kabinet megalakításával. A mostani kormányválság két héttel ezelőtt robbant ki, amikor Bettino Craoci kormá­nya egy másodlagos fontossá­gú ügyben, a helyi szervekre vonatkozó költségvetési tör­vény ügyében a parlamentben nem kapta meg a bizalmat. Bettino Craxi akkor megsza­kította hágai tartózkodását, és az államfőnek kénytelen volt benyújtani kormánya lemon­dását. Andreotti kinevezését hosz- szas huzavona és tárgyalásso­rozat elözfe_ meg. Miután Francesco Cossiga államfő a parlamenti pártok és a külön­böző közéleti személyiségek véleményének megkérdezése után sem tudott megnyugtató megoldást találni a válságra, Amintore Fanfanit, a szenátus elnökét bízta meg puhatolózó jellegű tanácskozások folyta­tásával. A szenátus elnöke azonban még szerdán, megbí­zatásának lejárta után is csak azt közölhette az állarftfővel, hogy a válság leginkább érin­tett két pártja, a Keresztény- demokrata Párt és a Szocialis­ta Párt továbbra is ragaszko­dik álláspontjához. Válsághangulat Londonban Thatcher h Fokozódó válsághangulat­ban tanácskozott csütörtökön a brit kabinet Margaret Tha­tcher elnökletével a kormány dél-afrikai politikájával kap­csolatiban kialakult helyzet legújabb fejleményeiről. Mi­közben angol politikai körök növekvő viszolygással figyelik Sir Geoffrey Howe külügymi­niszter mindinkább vesszőfu­tásra emlékeztető körlátoga- tását az afrikai frontons há­gókban. a szigetország közvé­Befejeződött a (Folytaid* a* l. oldalról.) Jába tartoznak. Hangsúlyozta, hogy először a Szovjetunió­nak és az Egyesült Államok­nak kell nagymértékben csök­kentenie e fegyverzet szint­jét, s csak utána lesz idősze­rű a többi nukléáris hatalom lépése. Ez a gondolat lénye­gében találkozik a január 15-i szovjet javaslatokban foglaltakkal. Nem ez volt azonban a né­zetek egyetlen találkozási pontja. Egyetértettek abban, Hogy szükség van a függet­len, önálló arculatú európai politikára, hogy a földrészt egységes egészként kell ke­zelni a legfontosabb kérdé­sekben. Azonosan ítélték meg a fegyverkezési hajsza meg­fékezésének, a leszerelés elő­mozdításának fontosságát. Hasonló helyzet alakult ki a regionális konfliktusok meg­ítélésének kérdésében. Fran­cia részről nagyra becsülik a Közel-Kelettel kapcsolatos szovjet álláspontot, támogat­ják a térséggel foglalkozó konferencia összehívásának gondolatát. Mint Mitterrand csütörtöki sajtóértekezletén kiderült, Mihail Gorbacsov ás Francois Mitterrand esvetér- tett abban, hogy az ENSZ BT öt állandó tagjának közösen kellene munkálkodnia a nem­zetközi békekonferencia elő­készítésén, előkészítő bizott­ságot kellene felállítaniuk. Ugyanakkor a francia állás­pont nem változott az afga­nisztáni, kambodzsai helyzet megítélésében. Nézetkülönbség mutatkozott az emberi- jogok egyes kérdé­seiben is. Mitterrand hangsú­lyozta, hogy legfontosabbnak a szabadságjogokat, például az emberek szabad ki- és beuta­zásának jogát tartja. Raimond külügyminiszter húsz család problémáját vetette fel konk­rétan, összesen mintegy négy­száz Franciaországba emigrál­ni kívánó szovjet állampol­gárról esett szó a külügymi­niszteri tárgyalások során. A terület jó példa arra, hogy a kényes kérdések sem ronthatják meg az általános jó viszonyt. Maga Mitterrand hangsúlyozta: „elsősorban azért jöttem Moszkvába, hogy kifejezzem nagyrabecsülése­met a főtitkár úr iránt, aki meghatározza a Szovjetunió politikáját. Biztosítani kíván­tam arról, hogy tiszteletben tartjuk a Szovjetunió szuvere­nitását. S csak ez után kíván­tam megemlíteni azokat a kérdéseket amelyekben nem értünk egvét”. Fontosabb az. ami közös, ami összeköti a két országot — ezt mindkét részről han­goztatták. Egyértelmű hala­dást értek el a párbeszéd el­mélyítésében, jobbari megis­Namihia-konhrenda Hazánk képviselőjének beszéde Nagy János, Magyarország bécsi nagykövete csütörtök délelőtt kapott szót a Namí- bia-konferencián, s tolmácsol­ta a magyar kormány és nép álláspontját. Magyarország határozottan elítéli a fajüldö­ző pretoriai rezsimet, amiért a Namíbia függetlenségének megadását követelő ENSZ-ha- tározatok ellenére immár két évtizede jogtalanul megszáll­va tartja a területet, és obst- rukciós politikája meghiúsítja a világszervezet határozatai­nak, közöttük a Biztonsági Ta­nács 435. számú határozatában elfogadott tervnek a megvaló­sítását. Dél-Afrika magatartása nyílt kihívás az Egyesült Nemzetek Szervezetével szem­ben, míg az elnyomó pretoriai rezsim ellen, a szabadságért, az önrendelkezésért és a nem­zetközi függetlenségért vívott fegyveres harc jogossága megkérdőjelezhetetlen — mondta a nagykövet, majd rámutatott: tekintve, hogy a pretoriai rezsim politikája minden eddiginél nagyobb veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra, a nem­zetek közösségének minden eddiginél erélyesebben kell fellépnie ellene, a Namíbia függetlenségére vonatkozó ENSZ-terv azonnali és felté­tel nélküli végrehajtásáért. A Szovjetuniónak a namí- biai kérdés megoldására vo­natkozó elképzeléseiről szólva Anatolij Adamisin szovjet külügyminiszter-helyettes, a szovjet delegáció vezetője, a konferencia alkalmából tartott sajtótájékoztatóján leszögez­te: országa a békés megoldás híve. Síkraszáll Namíbia füg­getlenségéért,. az ENSZ vonat­kozó határozatainak teljesíté­séért. merték egymás álláspontját. Kifejezett előrehaladás történt a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésében, legyen szó a gaz­dasági kapcsolatokról, azok új formainak. . a kulturális cseréről, vagy,,a tu- domán5tö^j'^Vfli%iá£í..é^w.tJri működésiről. BÖRTÖNTŰZ Lángba borult csütörtökön délután az egyesült államok­beli Lorton börtönének több épülete, nem sokkal később pedig fegyenclázadás tört ki. Az elítéltek akciójukkal a zsii- folt börtönviszonyok ellen til­takoztak. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, ahol nemcsak a lángokkal, de a bebörí Önzőitekkel is meg kellett küzdeniük. A börtön- őrök könnygázzal igyekeztek megakadályozni, hogy a fc- gyencek kitörjenek a büntető­intézet területéről. Az össze­csapásokban 3 tűzoltó és 23 elítélt megsérült. lemányét Vdl Iá mese p ás k én t érték a hagyományos nemzet­közösségi sportjátékokat fe­nyegető afrikai bojkott hírei. A sportjátékok “bojkottja „komor előjátéka” a dél-af­rikai közvetítő misszióban szerepet vállalt hét nemzet- közösségi ország augusztus 2-án kezdődő londoni csúcs- értekezletének. Ugyanezt je- itíaíe az a nyilvános leakézte- tés, amelyben Kenneth Kaun- da zambiai elnök — a front- országok legbefolyásosabbnak és legmérsékletesebbnek te­kintett vezetője — részesítette szerdán Lusakátoan a tyrit külügyminisztert. Az angol fővárosiban általá­nos .vélemény, hogy Nigéria és Ghána „lázadását” Howe eleve kudarcra ítélt és idő­húzó manővernek tekintett „közvetítő missziója”, illetve Thatcher asszony nyilatkozat- saroasta vadította ki. A brit kormányfő a BBC rádiónak, több tv-álioniásnak és ä The Guardiannak adott nyilatko­zataiban nemcsak az apart­heid-ellen es szankciókat nyil­vánította „erkölcstelennek”, hanem azokat a politikusokat is,, akik illyenek életbe lépte­tését követelik. A konzerva­tív kormánypárt szélsőjobb szárnyán nagy elégtétellel üd Vözöiték a „vaslady hajlítha­tatlanságát”, de annál na gyohb nyugtalanságot váltott ki a kormányfő „tántorítha- tatlansága” a tory párt cent­rumában. Egyes konzervatív képviselőik máris azzal vádol­ják, hogy kijelentéseivel le­rombolta Howe külügyminisz­ter ..közvetítő missziójának” utolsó esélyeit is. Magyar vezetők üdvözlő távirata MONGÓLIA NEMZETI ÜNNEPÉN A mongol népi forradalom győzelmének 65. évfor­dulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lcsonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következő táviratot küldte Ulánbátorba Dzsambin Batmönhnek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának^ a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnöksége § elnökének és Dumágin Szodnomnak, a Mongol Nép­^ köztársaság Minisztertanácsa elnökének: __-2 $: Kedves Elvtársak! 1 A Magyar Szociia'l 'sta Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében e<vtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és a baráti Mongol Nép- köztársaság népének nemzeti ünnepük, a mongol népi for­radalom győzelmének 65. évfordulója aikaümábóu Népünk tisztelettel tekint a mongol népnek a múlt sú­lyos örökségének leküzdésében, a társadalom átalakításában az eltelt hat és fél évtized alatt elért eredményeire. Nagyra értékeljük a Mongol Népköztársaságnak a béke megszilárdí­tására, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló aktív ikülpolú tálkáját. őszinte örömmel tö-t ed bennünket, hogy pártjaink, or­szágaink és népeink barátsága és együttműködése a mar­xizmus—leninizmus eszméi, az iníemacipnallista szolidaritás jegyében sokoldalúan fejlődik, és új vonásokkal gyarapszik az é'et miden terül étén. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk Önöknek és a baráti mongol népnek a szocialista építőmunkáiban, a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa határoza­tainak valóra vékásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Batocsirin Altangerelt, a Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte mongol partnerszervezetét a Szak­szervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Kozpomi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. Háttér AZ EXELNQK UTOLSÓ KÍSÉRLETE? azokra utasítást, hogy végül is távozni kényszerült. Az Egyesült Államok veze­tő körei, amelyek tisztában voltak azzal, hogy az egykori ellenzéki vezető özvegye, Corazon Aquino nem óhajt „politikai hátraa-rcot” csinálni, aggodalom nélkül figyelték a manilai eseményeket. Sőt Mareos távozását követően olyan hírek is napvilágra ke­rültek, hogy Washington még örül is a változásnak, mivel a nagypolitikában kevés gya­korlattal rendelkező Aquino asszonyt a maga elképzelései szerint irányíthatja. Erre per­sze — egyelőre — nem volt szükség, mivel az elnökasz- szony az elmúlt hónapok so­rán egyetlen olyan intézkedést sem hozott, amely sértené az Egyesült Államok érdekeit. Elégedetten nyilatkozott Ma­nila és Washington kapcsola­táról Shultz külügyminiszter is, aki éppen a Tolentino-féle zendülést megelőző napokban járt a Fülöp-szieeteken. DE Hát AKKOR mi értel­me volt a puccskísérletnek? A válasz mindenképpen a Ha­waii-szigeteken keresendő. Washington ugyanis, bár tá­mogatja az új manilai veze­tést. • nem feledkezik meg ar­ról sem, hogy a régi minden­kor kiszolgálta az Egyesült Államokat. A szövetségesi hű­ség jutalmaként Mareos te­vékenységét nem korlátozták, így ő Hawaiiban — mint az események is bizonyítják •— még most is arról álmodozik, hogy visszaállíthatja a hatal­mát. A zendülést követő első nyilatkozatában ’ ugyan cáfol­ta. hogy ő állna az események hátterében, de később nyil­vánvalóvá vált, hogy kapcso­latban állt Tolentinóval, aki a közelmúltban fel. is kereste Marcost kényszerlakhelyén. Aligha fér kétség ahhoz, hogy ekkor kerülhetett sor a zen­dülés előkészítésére. Mareos — talán — utolsó kísérlete azonban kudarccal végződött. Egykori diktatóri­kus rendszerét a Fülöp-szige- teken élők döntő többsége nem óhajtja feltámasztani, bár akadnak olyan csoportok, amelyek még nem feledkeztek meg róla. Ezt bizonyítja az is, hogy Aquino asszony és Mar­cos hívei között az elmúlt he­tekben több összecsapásra is sor került. Nincs tehát könnyű hely­zetben Aquino asszony, ak! a megbékélés, az ország demok­ratikus átalakításának prog­ramjával igyekszik fellépni. Kevés idő telt még el azóta, hogy hatalmon van. s nem kevés ellenfeleinek száma sem. de úgy tűnik, az első akadályokat sikeresen vette,* ez az ő pozícióit erősíti meg. Csitári János hiányzik egy történelmi lép­csőfok, a kapitalizmus. Nap­jainkban Mongólia agráripari állam, jelentős mezőgazda­sággal és számottevő iparral rendelkezik. Természetesen sok még ■ tennivaló, hiszen történelmi léptékkel mérve hatvanöt év ivem hagy idő, ■ nem lehetett még mindent megoldani. Tisz­tában vannak ezzel Mongólia vezetői is, akik a Mongol Né­pi Forradalmi Párt másfél hónapja tartott XIX. kong­resszusán megfogalmazták a célkitűzéseket. A konkrét lé­péseket felvázoló program lé­nyege a szocializmus anyagú műszaki bázisának erősítése, a társadalmi viszonyok javí­tása, a szocialista életmód megszilárdítása. Nagy nemzeti ünnepükön kívánjuk a mongol népnek, hogy mielőbb valóra váltsa a kogre&szuson is kitűzött -cé- ,lókat, s az új társadalom épí­tése a továbbiakban is leg­alább olyan eredményes le­gyen, mint a legutóbbi évti­zedekben. H atvanöt esztendeje, 1921. július 11-én történelmi fordulat vette kezdetét Mon­góliában. A Szuha Sátor ve­zette forradalmi erők ekkor szabadították fel a mai fővá­ros elődjét, s ezután, a ko­rábban elképzelhetetlen fej­lődés eredményeként röpke évtizedek alatt sikerült le­győzni. az évszázados elmara­dottságot, hiszen a kánok és földesurak országa még a feu­dalizmust testesítette meg. A mongol nép e kiemelkedő je­lentőségű eseményére kétség­telenül hatással volt o nagy ok­tóber szelleme, és a fiatal, szomszédos Szovjetunió támo­gatása segített később a régi társadalom maradványainak felszámolásában. Üj társadalom körvonalai kezdtek tehát kibontakozni a régi rendszer romjain a távoli ázsiai országban hat és fél év­tizeddel ezelőtt. Ma már el­mondhatjuk: a küzdelmekkel teli átalakulás sikere bebizo­nyította, hogy olyan ország­ban is győzedelmeskedhet a szocialista forradalom, ahol / mellett a /szállodában. Igaz, alig egy nappal később, ami­kor az elnökasszonyhoz hű erők körülvették az épületet, s világossá vált számukra, hogy elszigetelt akcióról van szó, magukra hagyták a zendülőket. Így azután kedd hajnalra To- lentino és huszonnégy leghű­ségesebb híve — köztük né­hány magas rangú katonatiszt is — véget vetett az akciónak. AQUINO ASSZONY, aki az események időpontjában az ország déli 'részében tartózko­dott, nem követelte a zendülők fejét, sőt azt is lehetővé tette, hogy a lázadók — akiket bí­róság elé állítanak — szabad­lábon védekezhessenek. Egy­előre fnindössze a zendülésben részt, vett huszonöt legfonto­sabb vezető útlevelét vonták be. hogy ne tudják elhagyni az országot, Nem valószínű, hogy Mar­cos fordított helyzetben ugyanilyen nagylelkűen csele­kedett volna. Hiszen közis­mert, hogy az egykori ellenzé­ki vezető. Benino Aquino el­leni merénylet végrehajtásáról L az egykori diktátor hozott döntést. Arról már nem is szólva, hogy az év elején meg­tartott választások során Mar­cos olyan nyilvánvaló csalá­sokat követett el, illetve adott A FÜLÖP-S2HGETEK egy­kori elnöke, aki néhány hó­napja már csak hazájától tá­vol, a Hawaii-szigetekről fi­gyeli, hogy mi is történik Ma­nilában — a jelek szerint —, még mindig bízik abban, hogy visszatérhet az országba, s ott a hatalom csúcsaira emelked­het. Pedig a Morcos-diktatú­rát sem a szigetország népe, sem a legfőbb szövetséges, a£ Egyesült Államok nem óhajt­ja visszaállítani. Ezt bizonyít­ják az elmúlt vasárnap lezaj­lott eseményé!?, amikor Artu­ro Tolentino, az egykori Mar- cos-kafoinet tagja és néhány híve Manila egyik szállodájá­ban úgynevezett ellenkor­mányt alakított. Tolentino nem önszántából jutott arra a következtetésre, hogy ezzel a lépéssel meg­buktathatja Corazon Aquino elnökasszonyt, s a belső vál­ság közepette Marcos visz- szatérhet az országba. Az Aquino-rendsaer azonban erő­sebbnek bizonyult, s széle­sebb körű támogatást élvez az ország határain belül és kívül, mint azt a zendülők gondol­ták. Pedig a tervek között döntő fontosságot tulajdoní­tottak Marcos hívei annak, hogy a törvényes manilai kor­mány két legbefolyásosabb tagja Juan Ponce Enrile had­ügyminiszter és Fidel Ramos, a hadsereg vezérkari főnöke az ő pártjukra áll. Ezt hitte — tudta — az a néhány száz katona is, aki az elmúlt va­sárnap ott volt Tolentino

Next

/
Oldalképek
Tartalom