Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
'^£Man 6 19S6. JCUUS 9., SZERDA Jogi tanácsok Magasabb illeték ' O Még hároméves sem voltam, amikor özvegyen maradt édesapám másodszor is megnősült. ÜJ feleséget hozott a házhoz, akinek akkor már volt egy házasságon kívül született gyermeke. 19 éves koromban férjhez mentem és mostohaanyámmal — aki végig ellenezte házasságomat — minden kapcsolatöt megszakítottam. 1983-ban mostohámat baleset érté és mozgásképtelenné vált. A balesetet követően alacsony összegű rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg szamára. Egy év múlva édesapám is elhunyt. Nemrég értesültem árról, hogy a tanács pert indított ellenem szülőtartás miatt. Felháborít, hogy a tanács milyen jogon avatkozik családunk életébe, mit akar tőlem, hiszen nem vagyok igazi rokon és mostohaanyámnak saját gyermeke is van. Egyébként sincs jövedelmem, háztartásbeli vagyok.’» Családjogi törvényünk szerint szülőtartásra az jogosult, Ék; kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. Az ilyen személy fokozott védelemre szorul és jogának érvényesítésére akkor is szükség van, ha a rászoruló saját maga nem kéri a törvény segítségét. Ezért a szülőtartás iránt a jogosulton kívül a tanács szakigazgatási szerve és az ügyész is keresetet indíthat. A szülőtartási perekben a bíróság a szülők vagyoni, jövedelmi viszonyai mellett egészségi állapotát, családi viszonyait, életkörülményeit is részletesén vizsgálja. Á rászorultság megítélésénél azért vizsgálják részletesen a tartást igénylő személyes körülményein kívül vagyoni viszonyait is. mert előfordulhat; hogy olyan ingó tárgyakkal vagy ingatlannal rendelkezik, melyek értékesítésével tartásra szorultsága akár hosszú időre is megszűnik. ! A szülőtartási kötelezettség — kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyukhoz és teljesítőképességükhöz mérten — arányosan oszlik meg a tartást igénylő gyermekéi között. A bíróság egyedileg vizsgálja meg a kötelezettek helyzetét és ennék alapján állapítja meg a fizetendő összeget. Ezért fordulhat elő, hogy a testvérek eltérő összegű szülőtartást fizetnek, illetve valamelyikük mentesül a szülőtartás alól. A szülőtartás szempontjából a vér szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá a mostoha (nevelt) gyermek is, akkor, ha a mostoha (nevelő) szülő a gyermek tartásáról, gondozásáról közös háztartásban hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott. A kötelezettet a tartás alól nem mentesíti az sem. hogy háztartásbeli. A házassági életközösség fennállása alátt szerzett vagyon és kereset a házastársak osztatlan közös tulajdona, ezért az önálló keresettel nem rendelkező gyermek nem hivatkozhat arra, hagy tartásra képtelen, ha a családi jövedelem fele része a tartásra kellő alapot biztosít Olvasónk felháborodását mindezek alapján nem érezzük alaposnak. Tanácsoljuk, hogy az őt felnevelő mostoha szükséges és nem szűkös tartásáról a vér szerinti gyermekké! közösen gondoskodjon. • Tízéves házasok vagyunk, de gyermekünk sajnos nem született. Ügy határoztunk, hogy örökbefogadással próbálkozunk. Erről szeretnénk bővebb felvilágítást kapni, írja Zs.-né gödi olvasónk. Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek sziliéi nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. Az örökbefogadásnak mind a gyermek, mind a jövendő szülő sorsára legtöbb esetben életre szóló kihatásai vannak, azért a jogszabályok az örök- befogadóik személyével az örökbefogadási eljárással kapcsolatiban, szigorú, mindenre kiterjedő követelményeket támasztanak. Örökbefogadó csak olyan teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki nem áll szülői felügyelet megszüntetését vagy közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt. Örökbe fogadni csak kiskorú magyar állampolgárt lehet. Az örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóságtól kell kérni. A gyámhatóság az eljárás keretében meghallgatja többek között az örökbefogadót, a vér szerinti szülőkét és a gyermeket is. ha már betöltötte 12. életévét. Megvizsgálja, hogy az örökbefogadók alkalmasak-e jövendő feladatuk ellátására, biztosítva van-e a gyermek testi- szellemi fejlődése; a jövendő szülők egészségi állapota, anyagi helyzeté, tulajdonságai megfelelnek-e az elvárásoknak. Hogy a gyermek érdekeit legjobban képviseljék, ezeket a kérdéseket iratok, környezettanulmányok, tanúvallomások, munkahelyi, orvosi vélemények stb. alapján vizsgálják. Ez az oka annak, hogy a gyermekre várók — érthető türelmetlenségükben — igen hosszadalmas eljárásnak kénytelenek elébe nézni. Amennyiben a vér szerinti szülő korábbi nyilatkozatával nem mondott le gyermekéről és nem vonatkoznak rá olyan jogszabályi feltételek, melyek megléte esetén beleegyezésére nincs szükség, őt is meg kell hallgatni és be kell szerezni hozzájárulását. Ha ezt a vér szerinti szülő minden alapos indok nélkül megtagadná, hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság határozatában pótolhatja. Az örökbefogadás engedélyezésével az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mindannak rokonaival a vér szerinti gyermek jogállásába kerül. Az örökbefogadásnak természetesen még nagyon sok részletszabálya van. Itt csak általános tájékoztatást tudtunk adni olvasóinknak, de természetesen érdeklődésük esetén visszatérünk e témára. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között díjtalan jogi tanácsadást tartunk Bp., VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. Lapunk tavaly június 5-i számában ügyészi vádemelés alapján Ki fizeti az alkatrészt címmel cikket írtunk. A tudósításban jelzett ügyészi vádemelést követően a Gödöllői Városi Bíróság csaknem két évig tárgyalta az ügyet. Negyven tanút és egy igazságügyi szakértőt meghallgatva, Rákóczi Attilát, a Gödöllői Autójavító Kisvállalat volt igazgaMegváltozott a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges eljárási illeték mértéke. Az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakán alkotott új illetéktörvény — az 1986. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 9/1986. PM számú rendelet, amely 1986. július 1-jén lépett hatályba — értelmében ettől az időponttól egyebek között módosul az elsőfokú államigazgatási eljárásért fizetendő illeték mértéke is. A pénzügyminiszteri rendelet előírásai az erkölcsi bizonyítvány ügyintézését is érintik. Ennek alapján a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges eljárási illeték 100 forintra emelkedett. A Zavartalan és gyors ügyintézés érdekében — azért, hogy a kérőlapokat illetékkiegészítés miatt ne kelljen visszaküldeni — az illetékes szervek felhívják a hatósági erkölcsi bizonyítványt kérők figyelmét arra, hogy kérőlapjukra — a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően — 100 forintos illetékbélyeget ragasszanak. tóját az ellene émelt egyrend- beli nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntetté, egyrendbeli felhajtőként elkövetett csalás bűntette, egytendbeli felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette. Az ítélet jogerős. Bizonyítékok hiányában A bíróság felmentette Fogyatékos gyerekeket kínoztak Kínhalállal fenyegették meg Az erőszakos, brutális bűncselekmény mindig felháborító, de különösen vérlázító, lia az áldozatok teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak. Mint a következő esetben, amikor felnőtt férfiak szellemi fogyatékos gyerekeket sanyargattak, ijesztgettek. A büntetőügyet öt napon keresztül tárgyalta a Pest Megyei Bíróság dr. Szántó Szilvia tanácsa. A vádbeszéd már elhangzott. Kötéllel a nyakában A hat vádlott közül négyen előzetes letartóztatásban vannak. Marton Imre és Győrfi Lajos büntetett előéletű, Bányánszki Róbertnek, Tóth Dömötörnek, a fiatalkorú B. L.- nek és Katona Zoltánnak eddig még nem volt dolga a bírósággal. A bűncselekmény múlt év november 16-án történt, amikor az említett társaságból négyen délután 18 óra körül, gépkocsival megérkeztek a Kisbagi csárdához. Az autót a hátsó kijáratnál hagyták és anélkül, hogy az ajtaját bezárták volna, bementek a helyiségbe. A csárdában ekkor már ott volt öt fiatal fiú is, akik valamennyien kisegítő iskolában tanuló szellemi fogyatékosak. Később, amikor a gépkocsin érkezett társaság fizetni akart, Marton Imre kiment, hogy az autóból pénzt vegyen magához. Ekkor vette észre, hogy az ajtó nincs bezárva és hiányzik a táskája a benne levő ezernyolcszáz forinttal és az igazolványaival együtt. Visszament a csárdába és Bányánszki Róberttel, Tóth Dömötörrel, valamint a nem sokkal ezután odaérkező Győrfi Lajossal és B. L.-lel is közölte, hogy meglopták. Közösen elhatározták, hogy kiderítik, ki volt a tettes és visszaszerzik a táskát. Marton Imre az egyik szellemi fogyatékos fiút gyanúsította, akit többször látott kimenni a hátsó kijáraton. Elhatározta, hogy ráijesztenek. Kihívta őt a csárda konyhájába és felszólította hogy rámolja ki a zsebeit. Mivel nem talált nála semmit, kihívta az udvarra és megmondta neki, hogy őt gyanúsítja a táska ellopásával, Harsányan kiabált vele, és követelte, hogy mondja meg: hová tette a táskáját? A fiú azonban nem tudott választ adni, hiszen nem ő lopta el a táskát. Marton Imre és Tóth Dömötör ezután megfenyegették, hogy felakasztják. Tóth Dömötör a kocsiból kötelet vett elő és azt a fiú nyákára kötve, az udvaron levő eperfához húzta őt. A megfélemlített fiú a nyakán szoruló kötéllel; lábujj- hegyen ágaskodva könyörgöit, hogy ne bántsák őt, hiszen nem követett el semmit. Ekkor ért oda Bányánszki Róbert, aki a csárdából magával hozott egy másik szellemi fogyatékost, akivel ugyancsak közölték, hogy őt gyanúsítják a lopással. Megfenyegették, hogy fel fogják akasztani, csak előbb végignézi, míg a barátján végrehajtják az ítéletet. A másik fiú ekkor már sírt félelmében, de nem mert kiabálni. A kútba lógatták Eközben a fiatalkorú B. L. is odaérkezett társaihoz és a fiúkat együttesen felvezették a csárda felett lévő tanya udvarába. Itt azzal ijesztgették őket, hogy ha nem adják elő a táskát, bedobják őket a kútba. Miután továbbra sem tudtak mást mondani, mint hogy semmi közük az egészhez, Marton Imre és B. L. fölemelték az egyik fiút és csuklójánál fogva belógatták az udvaron lévő kerekes kútba. Könyörgésére kiemelték ugyan áldozatukat, de Marton Imre megfenyegette, hogy tud a számára másfajta kínhalált. Eközben a kicsit távolabb álló Tóth Dömötör és Bányánszki Róbert a másik fiúra felügyelt. Tóth Dömötör megpróbált egy kötelet kötni a derekára, de a fiúnak sikerült kiszabadulnia és elszaladt. Bányánszki Róbert utána futott, elgáncsolta, majd többször megütötte, míg végül Tóth Dömötör rákötötte a derekára a kötelet. Ennél fogva a tanyaépület egyik szobájába vitték áldozatukat. Két társult ide vitte a másik fiút is. A szobában vo-lt már ekkor Győrfi Lajos is. További vallatásra a halálra rémült fiúk elmondták, hogy három barátjuk is velük volt. A díszes társaság ekkor őket is felhozta és vallatni kezdte, de az eltűnt holmikról nem' tudtak semmit mondani. Marton Imre felszólította valamennyiüket, hogy vetkőzzenek meztelenre és rakjanak ki mindent a zsebeikből. A már előzőleg megfélemlített szellemi fogyatékosok nem mertek tiltakozni és eleget tettek a követelésnek. Marton Imre átvizsgálta a levetett ruhákat, de nem talált semmi olyat, ami arra utalt volna, hogy elvették a táskáját. Az egyik fiú ekkor félelmében felajánlotta. hogy odaadja a nála lévő 250 forintot. A pénzt B. L. elvette és később el is költötte italra a csárdában. Közben Bányánszki Róbert és Győrfi Lajos egy másik halálra rémült áldozatot vallatott; többször megütötte, kést tartott a torkához és azzal fenyegette, hogy felhasítja a hasát, ha nem árulja el, Hogy hová tette a táskát. Bányánszki Róbert egy vödör hideg vízzel leöntötte, majd a reszkető, vizes fiú nyakára kötelet kötött és annál fogva kivezette az udvarra. Itt egy fához kötötte, majd körülbelül 10 perc múlva visszavitte a szobába, ahol újra leöntötte hideg vízzel. A reszketéstől beszélni sem tudó áldozatot Bányánszki Róbert ököllel Nem mentesít a felelősség esSél Érdekünk a tájékozódás A jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól. Régóta Ismert jogelv ez, amelynek alkalmazására minden civilizált társadalomban szükség van. Furcsa is lenne, ha valaki azzal állhatna bírái, a társadalom itélőszéke elé: az emberölést beismerem, de elnézést kérek, nem tudtam, hogy a törvény a gyilkosságot bünteti. Saját kárunkra A törvények betartását, kötelességeink teljesítését az állam mindenképpen megköveteli a társadalom valamennyi tagjától. Némileg más a helyzet azonban jogainkkal, ezek nem érvényesülnek automatikusan. Ha valaki például nem tud arról a rendeletről, amelynek alapján a lakásvásárláshoz, a családi ház építéséhez a kedvezményes kamatozású OPT-kölcsönön kívül kamatmentes tanácsi kölcsönt, sőt esetleg vissza nem térítendő támogatást is igényelhet, aligha élvezi majd ennek a lehetőségnek az előnyeit. De ugyanez érvényes például a lakásszavatossági vagy a garanciális ügyintézésre is. Hiszen ki bogarássza végig a jótállási jegyen hátul felsorolt apró betűs szabályzatokat, rendéleteket, amelyek áz ügyfelek jogi felvilágosítását szolgálják. Mondhatná erre valaki: a tanácsnak, a szerviznek, az ügyintézésnek mindenképpen legalábbis erkölcsi kötelessége tájékoztatni bennünket a jogainkról. De vajon érdeke is? Itt van például a garanciális gépkocsijavítások ügye. A szerviz ugyan miért hívja fel a figyelmünket arra, hogy ár- leszállítást, cserét is kérhetünk, esetleg az elhúzódó javítás idejére kölcsönkocsit bérelhetünk, ha ezzel csak pluszmunkát és újabb költségeket okozunk a javítóműhelynek? Vagy vegyük az OTP példáját: néhány éve még á gyermekgondozási segélyen levő feleség is eltartottnak számított, utána is lehetett tehát igényelni lakásmegütötte és csizmás lábával az arcába rúgott. A rúgás a szemét érte, amely bevérzett. A társaság többi tagjai eközben folyamatosan fenyegették a többi fiút és meg is ütötték őket. Istállóba vonszolták Később Marton Imre szólt nekik, hogy most már öltözzenek fel. Bányánszki Róbert és Tóth Dömötör azonban tovább vallatta egyiküket, majd a kötélnél fogva kivonatolták az istállóba, azzal fenyegetve, hogy agyontapostatják a lovakkal. Az egyik lóhoz akarták lökni, de nem sikerült, mert a fiú erősen kapaszkodott a deszkába. Ezután visz- szavitték a szobába és neki is megengedték, hogy felöltözzön. Bányánszki Róbert hívására ekkor jött be Katona Zoltán, aki rendőrnek adta ki magát és a fiúkat igazoltatva a táska iránt érdeklődött. Erről azonban továbbra sem tudtak számot adni, hiszen nem ők lopták eh Mikor már valamennyien felöltöztek, az öt kisegítő iskolást, akik az előző bántalmazások után már tiltakozni sem mertek, lekísérték a dohos, sötét, hideg pincébe, ahonnan körülbelül fél óra után engedték ki őket. Az ügyészség képviselője vádolja Marton Imrét, Bányánszki Róbertét, Tóth Dömötört, Győrfi Lajost és a fiatalkorú B. L.-t sanyargatással járó személyi szabadság megsértésének bűntettével, mint társtetteseket, továbbá Bányánszki Róbertét aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, B. L.-t kifosztás bűntettével, Katona Zoltánt becsület- sértés vétségével. A vádlottak bűnösségét részbeni beismerő, valamint egymásra nézve terhelő vallomásaikkal, a tanúvallomásokkal, a bizonyítási kísérletről készített jegyzőkönyvben foglaltakkal és az orvosi látleletekkel bizonyítja. Az ítélethirdetésre július 21-én kerül sor. Gál Judit vásárláskor szociálpolitikai kedvezményt. Az OTP-fiókok- nak semmilyen anyagi érdekük nem fűződött ahhoz, hogy ezt az ügyfelek elől eltitkolják, hiszen a pénzt egyszerűen költségként elszámolhatták. Érdekes módon a legtöbb helyen mégsem hívták fel a lakásvásárlók figyelmét erre a lehetőségre, egészen addig, amíg egy újságcikk nyomán ki nem tudódott. Nem sokkal később viszont már a rendeletet változtatták meg... Ezek a példák is igazolják, hogy mindennapi jogismeretünk hiányosságai olykor jelentős anyagi veszteségeket is okoznak nekünk, potenciális kérelmezőknek, ha nem tudjuk, hogy hova milyen kérelmet írhatunk. A fogyasztói érdekvédelem hiányosságai különösen szembetűnőéit ott, ahol túlságosan bonyolult, szinte megismerhetetlen és követhetetlen a jogi szabályozás. ahol a rendeletek számos kibúvási lehetőséget nyújtanak a vállalkozóknak, a szolgáltatóknak kötelezettségeik teljesítése alól. Üröm az ölömben Erre a lakásszavatosság az egyik legjobb példa. A lakás- vásárló egész életre szóló anyagi áldozatokat kénytelen vállalni, hogy végre önálló otthonhoz jusson, de öröméi hamar megkeseríti a több száz tételes hibajegyzék. A pénzéért legalább elfogadható minőségű lakást szeretne, a hibák minél előbbi kijavítását várná, de az effajta várakozás a mai jogi szabályozás .mellett az illúziók, a naivitások kategóriájába tartozik. Többéves huzavona, pereskedés következhet legfeljebb, amelynek során a lakásvásárló többnyire védtelenül, kiszolgáltatottan áll a beruházók és kivitelezők egész jogi apparátusával szemben. Arról az apróságról már nem is szólva, hogy neki kell bizonyítania: a vitatott hiba már a lakás átadásakor fennállt, s nem a birtokbavétel után keletkezett. Mintha a lakástulajdonosoknak a beköltözés után az lenne a legfőbb vágyuk, hogy gyorsan csináljanak néhány hibát a túl jó minőségűre sikeredett otthonukban. Nem véletlenül javasolta áz elmúlt hónapokban a Fogyasztók Országos Tanácsa, a SZŐ VOSZ és a Legfelsőbb Bíróság is a lá- kásszavatossági jogszabályok süreős módosítását, a kötelező jótállás bevezetését ezen a területen is. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a bútoroknál, híradás- technikai cikkeknél, háztartási gépeknél sem. Igaz, ezekre a gyártóművek jótállást vállalnak, de arról már nem mindig adnak megfelelő tájékoztatást, hogy milyen jogokat is jelent ez az ügyfeleknek valójában. Pedig egyáltalán nem mindegy, meddig vagyunk kötelesek tűrni a drága pénzen vásárolt bútor vagy tévékészülék hibáinak állandó javítgatását, mikortól ragaszkodhatunk a cseréhez. Szavatosság alapján Azt pedig szinte egyetlen tartós fogyasztási cikk jótállási jegye sem tartalmazza, hogy az egy- vagy kétéves garancia lejártával még mindig nem veszítettük el valamennyi jogunkat, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerinti hároméves szavatosság alapján is felléphetünk jogos igényekkel. Hosszan sorolhatnám még a példákat, amelyek azt igazolják: a fogyasztói érdekvédelemben egyelőre rangján, fontosságán alul kezelt témának számít a jogpropaganda. A kötelező jótállás alapján pedig a kereskedelmi vállalatok, a szervizek gyakran csak ügyfeleik bosszantásáért vállalnak garanciát. Deák Andrái Szülőtartási kötelezettség • Hogyan és kit fogadhatunk örökbe?
