Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

1986 JŰNIUS 4., SZERDA 3 l»rvr .* mű »#•;/ / Piacokat is keresnek Import helyett hazai Miért nem tervezett az Ipa­ri Szerelvény- és Gépgyár 1986-ra exportnövekedést? Termékeik nem állják a ver­senyt vagy nem is céljuk az a külpiaci értékesítés? Mint Lőrincz Zoltán műszaki igaz­gatótól megtudtuk, ez utóbbi annyiban igaz, hogy elsődle­ges feladatuknak az import alkatrészek hazaival való he­lyettesítését tartják, és csak ezután következik a sorban az export növelése. Az ISG a múlt évben 59,2 millió forint értékű terméket értékesített a szocialista or­szágokban, az idén az orszá­gaink közötti megállapodások alapján 56 milliónyit szállíta­nának. Ugyanakkor tartani kívánják a tavalyi 30 millió forint értékű tőkés exportot. Jelenleg azonban ezeknek csak egy részét támasztják alá szerződések. Miből lesz a tjöbbi? Egyrészt a vállalat szakemberei erőteljesen keres­nek új piacokat, másrészt termékszerkezet-váltással igye­keznek gyártmányaik körébe exportálható termékeket is bevonni. A hatodik ötéves tervben ugyanis az ISG fejlesztései valóban az importanyagok he­lyettesítését alapozták meg. így az egyik legfontosabb ter­mékükből, a keményfém lap­kákból szinte nem is expor­tálnak — egy minimális nrmnvi.séget igen de azt is félkész kevert porok bérmun­kában történő gyártásával. Biotechnológiai célok A VII. ötéves terv biotech­nológiai programja tizenegy közvetlen termelési célú, to­vábbá öt, a későbbi tennivaló­kat megalapozó feladatot tar­talmaz. Ezek végrehajtására. 2 milliárd forintot költ az ál­lam, a munkában 60 kutató- intézet, mezőgazdasági nagy­üzem, egyetem és kisszövetke­zet vesz részt. A jelenlegi tervidőszakban olyan feladatokat tűztek ki, amelyekben már korábban születtek figyelemre méltó részeredmények. A kutatáso­kat összehangoló Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a munkában részt vevő Ipari, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, a Művelő­dési Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos 'Aka­démia. .azt szeretné, elérni, hogy a kutatások eredményeit minél hamarabb alkalmazzák a termelésben. A program keretében — a mezőgazdaság számára — máris kifejlesztettek a kutatók a gyakorlatban bevezethető eljárásokat. Az egyik feladat az volt, hbgy sejt- és sZövet- tenyésztéssel vírusmentes nö­vényfajokat tenyésszenek ki. A kísérleteket — az MTI sze­gedi biológiai központjának alapkutatásait figyelembe vé­ve — a Meriklon gazdasági társulás szakemberei a vető­burgonyával kezdték meg. MNB hitelfelvétele A Magyar Nemzeti Bank képviselői kedden Budapesten hitelmegállapodást írtak alá egy nemzetközi bankcsoport­tal, amelyet az .USA-beü Citi­corp és a First Chicago, az angol National Westminster Bank, az Industrial Bank oí Japan és az ugyancsak japán Sumitomo Bank, valamint az NSZK-beli Deutsche Bank szervezett. A hitel összege 300 millió USA-dollár, kamata a londoni bankközi kamatlábak­hoz igazodik, az első osztályú adósok által fizetett 1/4—3/8 százalékos kamatfelárral. A hitel, amelyet a Magyar Nem­zeti Bank nyolc év alatt fizet vissza, ötéves törlesztésmentes idő mellett, külkereskedel­münk finanszírozását szolgál­ja. Mózer József cs Zubor József, a műanyag kádakba érkező káposztát levegővel, mint egy óriási porszívóval felszippant­ják a töltő gépsorra. Hordós káposzta dobozban Percenként 128 tele konzer- vesdobozra kerül fel a címke. Ma már nemcsak a készít­mény minőségét nézi a fo­gyasztó, hanem a tálalást, hi­giénikus csomagolást is fi­gyelembe veszi a vásárláskor. Fokozottan érvényes ez az élelmiszerekre, különösen az exportra szánt termékeknél. Ezért is számít úttörő vállal­kozásnak a hazai gyakorlat­ban a Ferihegy Termelőszö­vetkezet konzerv savanyú káposztája. Eddig is el tudták adni ter­méküket a vécsésiek, de a piaci verseny további lé­pésre ösztönözte a közös gaz­daság vezetőit. Kétéves előké­szítő munka után a napokban megkezdte a termelést Vecsé­sen a káposztakonzerveket gyártó NSZK-gépsor. A több egységből álló, 2 millió már­ka értékű, nagy termelékeny­ségű berendezés, kölcsönbérle­ti szerződés útján került a zöldségfeldolgozó üzem csar­nokába. A lízing előnyös a gazdaság, valamint a stuttgar­ti partner számára is, hiszen az ötéves időtartamra járó 900 ezer márka bérleti díjat ötéves részletben fizetheti a szövetkezet. Az évente esedé­kes tartozást készáruval egyen­lítik ki a vecsésiek. Nagy ex­portlehetőségek nyílnak a töl­tősor üzembe állításával: mód nyílik évi két és fél millió márka értékű kivitelre. A Kelet-Európábán egye­dülálló gépsor teljesítménye itnponáló: műszakonként 60 ezer zsugorfóliába csomagolt doboz kerül le róla. Hőkeze­léssel tartja meg az élelmi­szer ízét, zamatát és a folya­mat során még javul is a káposzta minősége. A jövőre i? gondolnak; integráció 'ke­retében a háztáji gazdaságo­kat is bevonva a körbe, lehe­tővé válik, hogy a teljes ve- csési savanyúkáposzta-meny- nyiség korszerű, tetszetős cso­magolásban jusson el a fo­gyasztó asztalára. Hancsovszki János képriportja Köjál-kőrút nyáridőben Csekkoszfás — kattant a zár — Szélmalomharc ez! A helyzet nem hogy javult vol­na, de romlott az évek fo­lyamán — mondja csügged­ten dr. Kelemen Erzsébet, a Pest Megyei Köjál élelmezés- és táplálkozástudományi osz­tályának vezetője. — Tudjuk, hogy gazdasági­lag feltétlenül előnyös a szer­ződéses és magánvendéglátás, ami a kínálatban is több színt hozott, de sajnos az is vitathatatlan, hogy ezzel együtt nőttek a közegészség- ügyi gondok — folytatja a doktornő annak a beszélge tésnek a bevezetőjét, amely egy kétnapos ellenőrzés ta­pasztalatait foglalja össze. A Köjál szakemberei rend­szeresen járják a területet, de ahogyan bekövetkeznek a meleg napok, különös figye­lemmel fordulnak az üdülő­körzetek felé. A szentendrei terület egyformán úticélja a hazai és a külföldi turisták­nak, akik a szemnek gyönyö­rűséges tájat járva szívesen betérnek a számos vendéglő valamelyikébe egy korty ital­ra, egy ízletes ebédre-vacso- rára. Mi várta a vendégeket azon a májusi hétvégén, ami­kor a Köjál-ellenőrök is ki­rajzottak? Ötvenkettőből harmincegy Először az összegző jegyző­könyvből idézünk néhány, a maga tömörségében is sokat­mondó sort. „A két nap 52 ellenőrzéséből harmincegy esetben kellett intézkedni; ez rendkívül rossz arány.’’ Ál­talános tapasztalatok: egész­ségügyi könyvek nélkül al­kalmaznak — szezonális és kisegítő — dolgozókat, igen gyakori a takarítás elmulasz­tása, ugyancsak a profilbőví­tés (ebben az a baj, hogy kellő feltételek nélkül főznek többfélét, vagy meleg ételt), nincsenek külön hús- és zöldségélőkészítők, az enge­délyezett időn túl tárolnak hamar romló ételeket, vagy éppen bizonytalan származá­sú — esetleg otthon készített — sütemények, egyebek kí­nálják magukat a magán­vendéglősöknél, és bizony megesik az is, hogy a faze­kak körül sürgölődők szemé­lyi higiénéje hagy kívánni­valót maga után. Mielőtt bepillantunk a konyhai kulisszák mögé, le­szögezzük: a Köjál-előírások és az ellenőrző szakemberek nem állítanak fel teljesíthe­tetlen követelményeket. Az persze igaz, hogy nagyobb precizitást várnak el a hiva­tásosoktól, mint mondjuk, egy családi háztartás házi­asszonyától. Csakhogy itt f tét is sokkalta nagyobb! Hi­szen tömegek egészségét ve­szélyezteti a hanyag, sokszor a legalapvetőbb szabályokat is felrúgó munka. Mert le- het-e mentsége a szentendrei Határ csárda vezetőinek arra, hogy mind az étterem, mind a konyha rendkívül elhanya­golt képet mutatott az ellen­őrzés alkalmával. Szemetes padló, csempehiányos és piszkos fal, mocskos padlózat a söntéspuítnál, eldugult csa­torna, hibás konyhai szifon, következésképp halkan csor­dogáló szennyvíz, hogy a ieg- kirívóbbakat említsük. Az úgynevezett magyar terem sem a sokat emlegetett ma­gyaros vendéglátásról tanús­kodott; homályos ablaksze­mek hunyorogtak a „kedves vendégre”. Ami azért nem volt olyan rossz, mert így a legkülönfélébb helyeken he­verő — idézem a jegyző­könyvből — koszos rongyok kevésbé tűntek fel. Az egy­ség vezetőjének, Marián Jó­zsefnek a neve nem ismeret­len Köjál-berkekben, az el­lene indított szabálysértési eljárásokról listája van már a szentendrei ÁKJF-nek. A szerződéses vendégfogadónak szakácsa és takarítónője az idő tájt nem akadt. így sem­mi csodálkoznivaló nincs azon, hogy a betérők számá­ra szolgáló mellékhelyiség szintén kriminális küllemű volt. Nos, a rémségek kicsiny csárdájának ajtaján mindeze­kért a zár kattant; működé­sét felfüggesztették, míg em­beri állapotokat nem terem­tettek. Záradékként annyit: a szóban forgó időszakban a felelős vezető házon kívül tartózkodott, a személyzet pedig — nem érezvén magát felelősnek — megtagadta a jegyzőkönyv aláírását. Kis tér, nagy forgabm Mazsolázzunk tovább! A dolog nem túl könnyű, mert mindannyiunk kárára — be­leértve hazánk hírnevét is — sajnos a bőség zavarával küszködünk. Fekete bárány lett a visegrádi Fekete Holló vendéglő is; Cseke László magánkereskedő ellen, ha­sonlóan az előbbihez, sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyeztek, mégpedig főként a helyszűkéből adódó hiányos­ságok miatt. A 3X4 méteres, úgy két méter belmagasságú főzőtérben átlagosan húsz- adagnyi ételt főznek, de az ellenőrzés napján egy hu­szonhét és egy harmincnégy tagú csoport jelezte érkezé­sét, s ehhez bizony kicsiny­nek bizonyul a konyha. Baj az is, hogy a dolgozók ré­szére nincs kialakítva szociá­lis helyiség, a vendégek mos­dója ellenben rendben 'talál­tatott. De kopottasak a búto­rok, a burgonya tisztítására a fehérmosogató adott helyet, míg viszont a kézmosóban paníroztak. Ezért a konyha bővítéséig — amely már el­kezdődött — abba kell hagy­nia a vendéglősnek a csopor­tok kiszolgálását. Visegrádon maradva ugor­junk a Silvánus étterembe, ahol a Köjál-látogatás há­romezer forintjába került az üzletvezetőnek. Az elegáns hotel éttermének hátsó fertá­lya, egyszerűen szólva pisz­kos benyomást keltett. A hű­tők, a csempék, az ajtók és a padozatok mind, mind alapos lemosás után kiáltottak. A kézmosóból hibádzott a szap­pan, kefe, törülköző mind a WC-előtérben, mind a főző­téri csapnál. A konyhát erő­sen szennyezett konyharuhák dekorálták, a földesáru-előlcé- szítőben hulladékgyűjtő^ he­lyett a kövezetre szórták a hulladékot, a mosómedence egyike is szeméttárolóként funkcionált, a másikban pe­dig petrezselyem és vágódesz­ka lapult. Elemi hiba az is, hogy a tejet a mélyhűtőben tárolták, és hogy ,a moslékot egy különben főzésre hasz­nálatos edényben gyűjtöget­ték. Sem itt, sem a többi pél­dánknál nem sorolhatjuk fel az összes kifogásolt tételt, alighanem megtelne a lap, kivált, ha valamennyi jegy­zőkönyvet ismertetnénk. Ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy olyan neves egységek portáján sincs rend, mint például a Görög Kancsó étterem, a Pokol csárda vagy a Vöröskő étte­rem. (Ami persze nem jelenti azt, hogy a pecsenyesütők, fagyialtosok háza' táján min­den előírásos lenne.) De eny­hén szólva a vendég semmi­be vevése az, amit a Vörös­kőben tapasztaltak például. A háromhetes tatarozás után azonmód, nagytakarítás nél­kül kezdtek munkához a konyhában. Az összképet még a cserepes virág sem vidítot­ta, amelynek, mondani sem kell, szigorúan tilos a kony­hában lenni, éppen úgy, mint a női táskának. Agyonhasz­nált edények, piszkos zöldség­mosogatók, amelyeket talán ezért nem is használnak, a zöldségfélét a főzőtérben tisz­togatják. Mindehhez átható szag járul a zöldségelőkészí­tő hiányos padozatú helyisé­gében, arriely bűzelzáró hiá­nyában terjeng. Valószínűkig nem érte különös meglepetés a szerződéses Áfész-étterem vezetőjét, hogy a helyszíni bírság mellett átmenetileg konyhája működését is fel­függesztették. Konyhacrző házőrző Csekkek kiosztására került sor a Pokol csárdában is, kapott a konyhában füstöt eregető alkalmazott, a sza­kács, aki ferúgta az egész­ségügyi szabályokat, az étte­remvezető, aki nem követelte meg az idénydolgozóktól az egészségügyi vizsgálatot, el­tűrte azonban, hogy a házőr­ző eb a konyhatraktusban tartózkodjon és sorolhatnánk tovább. Kéf nap lehangoló mérlege, s a negatív tapasztalatok azóta gyarapodtak, noha híre ment a kiszállásnak, s annak, hogy egyik-másik kolléga konyháját bezárták. De alig­hanem hiába a gyarapodó és szigorodó ellenőrzés mindad­dig, amíg a turistacsoportok biztos . bevételt jelentenek, amíg-az idegenforgalmi cent­rumokban nem a vendég az úr, amíg nem életre-halálra megy a verseny. Szigethi Teréz áip A második művelet a savanyított termés tartósítása, ami 83 Celsius-fokon történik. Szőlősi József egyengeti a töltőgépen a gőzölgő káposztát. A zsugorfóliába csomagolt konzerveket Tulok Jánosné helye­zi a raklapra. Egy-egy tételbe ilyen 12 doboz kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom