Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
198G. JŰNIÜS 10., KEDD pest «. .Mftlt'l] 3 A KÍSÉRLETEK A TERMELÉSBEN KAMATOZNAK A Szovjetunióban is felfelé ível a biotechnológiai ágazat — mondja Mihail Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról) zánkba érkezett küldöttség tagjai is. Krasznai Lajos külön köszöntötte az MSZMP Központi Bizottságának itt megjelent titkárait: Havasi Ferencet, Pál Lénárdot, Szűrös Mátyást, valamint a tudományos élet kiválóságait, a Magyar Tudomá.- xiyos Akadémia több tagját —, közöttük dr. Berend T. Ivánt, az Akadémia elnökét, dr. Láng István főtitkárt, dr. Tétényi Pált, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét, Vcm- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. A Rozmaring Termelőszövetkezet életéről, a hazai biotechnológiai kutatásról dr. Murvai László, a tsz elnöke tájékoztatta Mihail Gorbaeso- vot és kíséretét, majd dr. Fög- lein Ferenc, a MERIKLÖN GT Igazgatója kalauzolásával megtekintették a laboratóriu- ,mi kísérleteket, s az egyik üvegházban a kísérletek néhány eredményét. Ezt követően a tsz udvarán — Mihail Gorbacsov javaslatára — a nagy meleg elől árnyékba húzódva rögtönzött konzultációra került sor az SZKP KB főtitkára és a magyar tudományos élet kiválóságai között. Mihail Gorbacsov már dr. Murvai László tájékoztatója alkalmával is közbekérdezett: mennyi fvolt az indulótőkéje a gazdasági társulásnak? S a kezdeti húszmillió forint menynyivel nőtt? A jelenlegi száz-1 millió forint vagyont milyen további kutatásokra fordítják? S Mihail Gorbacsov ismét kérdezett: A kísérleteken túl milyen végtermékkel foglalkoznak? A dísznövényeken kívül mit jelent a szőlőfajták konténeres termesztése és mi a célja a burgonyafajták nemesítésének? A hozamban hogyan mutatkozik meg a haszna kísérletezésüknek? A Rozmaring Tsz udvarán hangulatos, kötetlen beszélgetés alakult ki. Évekkel ezelőtt, amikor hazánkban járt Mihail Gorbacsov, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre is ellátogatott: xmost' felismerve dr. Bíró Ferencet, •az egyetem rektorát, tőle kérdezte, hogy az akkori elhatározás bevált-e. Az anyanyelvükön tanuló szovjet diákok megismerkednek-e a biotechnológiai kutatásokkal? Hiszem á gödöllői kutatóintézetek és az agrártudományi egyetem bázisán egy nemzetközi színvonalon dolgozó mezőgazdasági biotechnológiai kutatóbázist hoznak létre, melynek kiemelt területei: molekuláris genetika, mikrofoiális biotechnológia, növényi és állati biotechnológiai módszer. S itt képezik majd a jövő szakembereit: graduális és posztgraduális szinten, biztosítva ezzel a nagyüzemek biotechnológusokkal való ellátását. Mihail Gorbacsov megnyugodva hallgatta a választ, hogy a szovjet diákok is-be- avatottjai lesznek az új tudományágnak. — Van-e kapcsolat a két tudományos akadémia között — érdeklődött a tudósok közös munkájáról, , tréfásan megjegyezve: ismerve a kutatókat, minden bizonnj'al nehezen teregetik ki kártyájukat egymás előtt. De ez valóban csak tréfa, hiszen szoros a kapcsolat a szovjet és á magyar tudósok között, s a jövőre is készen állnak a tervek a közös munkára. Az SZKP főtitkára beszélt arról, hogy a szovjet akadémikusokat árrá ösztönzik — határozatot is fogadtak el a közelmúltban • —, intenziven kapcsolódjanak be az agrárkutatásokba, méghozzá oly módon, hogy mielőbb átültethessék a gyakorlatba kutatásaik eredményeit, hiszen a Szovjetunióban is felfelé ível ez az ágazat. A rövid látogatás alkalmával is módja volt Mihail Gorbacsovnak bepillantani a jól működő termelőszövetkezet életébe, amelynek üvegházaiból évente nyolcmillió szegfű, 650 ezer gerbera, 80 ezer dugvány fokföldi ibolya kerül a hazai és a szocialista piacokra, érzékelhette azt a folyamatot, ami a gyógyszer- ipar és az élelmiszer-ipar után a mezőgazdaság területén is megindult az 1980-as években a biotechnológiában rejlő hosszú távú lehetőségek kihasználására. A mezőgazdaság részére végzett — a növényi és állati szervezetekhez kapcsolódó — kutatás a MÉM, az MTA és a természettudományi egyetemek kutatóhelyein kezdődött. Az 1980-as évek elején a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorai javaslatot terjesztettek elő a mező- gazdasági biotechnológiai oktatás és kutatás magyarországi fejlesztésének céljairól és feladatairól. A legújabb magyar program 1984-ben kezdődött. Ennek a lényege az, hpgy az olyan fontosabb, a genetikai alapok megváltoztatására épülő kutatási célok elérését támogassa. amelyek négy-hét éven belül alkalmazhatók lehetnek a termelésben. Az elképzelés arányosan’ tartalmazza a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és ipari témákat — az Országos Műszaki . Fejlesztési Bizottság irányításával. Dr. Murvai László arról is tájékoztatta a magas rangú szovjet vendéget, hogy a biotechnológiai fejlesztéshez szükNincs titok a baráti vendég előtt Az új tenyésztésű burgonyafajták között Az érdeklődés egy pillanatra sem lanyhul séges hátteret is időben kívánják megteremteni. A kutatók speciális képzését jelenti ez, valamint a biotechnológiai szakmérnökök, technikusok oktatását, a mikrobiológiai génbank létesítését, s nem kevésbé fontos a gazdasági eszközök, műszerek, vegyszerek termelésének növelése sem. Az eddigi hazai alapkutatások fontos biotechnológiai fejlesztő muflkát alapoztak meg, s erre jó példa a MERIKLÖN társulás (tizennyolc tagszervezete van) megalakulása. Az MTA Szegedi Biológiai Központja adta ehhez a növényi sejt- és szövettenyésztési biológiai alapját. A vírus- mentesség, a fajtaazonosság, az új fajták gyors elterjesztése csak a genetikai alapokhoz való visszanyúiással volt elképzelhető. Az itteni kísérleteket a népgazdaság azonnal hasznosítja. Ebben a Szegedi Biológiai Központon kívül termelő- és külkereskedelmi vállalatok, kutatóintézetek, szövetkezetek vesznek részt. A MERIKLÖN társulás legfontosabb tevékenységei, közé tartozik a szövettenyésztéses szaporítási módszer alkalmazása. Elméleti alapja az az élettani törvényszerűség, hogy egy növény bármely részéből új teljes növény regenerálható, ' amelynek tulajdonságai minden tekintetben megegyeznek az anyanövény tulajdonságaival. Eddig 108 dísznövényfajta vírustesztelését végezték el, valamint 37 gyümölcs-, 8 zöldség- és 23 burgonyafajta hasonló munkáit tudják maguk mögött. Mihail Gorbacsov és kísérete videón tekintette meg a burgonya mikroszaporításának eredményeit, értékelve dr. Murvai Lászlónak azt a válaszát, hogy munkájuk eredményeként máris csökkent a vetőgumók tőkés importja, s négy-öt év alatt szükségtelen lesz a behozatal. Az sem lebecsülendő eredmény, hogy rriár- is elértük a holland importfajta képességét, hektáronként 300 mázsa burgonya terem a kikísérletezett fajtából. Mint fentebb írtuk: az eredeti programtól eltérően a beszélgetés nem a termelőszövetkezet tanácstermében folyt, hanem a szabadban-— a tsz kollektívájának nevében az ajándékot is itt nyújtották át az SZKP főtitkárának, akit oly szeretettel fogadtak a Pilis-völgyi térség tíz községének határában. Fónai József fafaragó népművész, a Rozmaring Tsz tagjának alkotását, egy díszdobozt nyújtottak át Mihail Gorbacsovnak. Gor- bacsovának egy díszkosár vörös rózsával kedveskedtek. Viszonzásul értékes — szovjet tájakat megörökítő —. albumot nyújtottak át a vendégek a tsz kollektívája számára. Sági Ágnes Fotó: Barcza Zsolt Beszélgetés a szabadban a tudományos élet kivJlöságáídál i
