Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1986. JÚNIUS 7., SZOMBAT Féltő figyelemmel Erősödnie kell a gyengélkedőnek Az albertirsai Szabadság Tsz teendői Minden okunk megvan, hogy az időjárás kilátásait kémleljük, hiszen ilyenkor tavasszal, nyár eljén mindenki egy kissé botcsinálta mezőgazdász, még az is, aki legfeljebb egy virágcserépnyi földet mondhat a magáénak. Tudván, hogy a mezőgazdasági termékekből jelentős exportot kell elérnünk, ilyenkor mindenki 1 aggodalmaskodó. Közüggyé lett a szántó-vető emberek munkája és igyekezetének várható eredménye. Féltő figyelemmel fordul a városi párt-végrehajtóbizottság az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet felé, amély a próbatétel éveiben a tőle megszokottnál nehezebben veszi az akadályokat. Ezért kell időről időre beszámolnia a gazdasági és pártvezetésnek a testület előtt arról, mit tettek a gazdálkodás hatékonyságának' javításáért, mit tartalmaz az intézkedési terv és mi valósult meg ebből. A szövetkezet tavaly nehéz körülmények között gazdálkodott, mivel az 1984-es aszálykár kihatásai még ekkor is sújtottak. Jórészt vásárolt takarmánnyal kellett etetni az állatállományt és ez tetemes költségtöbbletet okozott. _ Látván a kialakult helyzetet, intézkedési terv készült a gondok leküzdésére, és az év elején felvett hiteleket sikerült időben visszafizetni. Gondot okozott viszont az erősen elhasználódott géppark felfrissítése. A Magyar Nemzeti Bank sietett a bajba jutottak segítségére, és világbanki hitelből 12 millió forintot folyósított az iparszerű gabonatermesztési program keretében gépvásárlásra. Az 1985-ös eredmények jobbak voltaik a korábbinál, de még korántsem kielégítőek. A szövetkezet a kötelezettségei rendezése után maradt nyolc- százezer forint nyereséggel aligha lehet elégedett. Két év alatt 120 ember mondott búcsút a közös gazdaságnak. Ahhoz, hogy a többieket marasztalhassák, emelni kellett a béreket, énnek hatására a létszámcsökkenés megállt. Fontos elhatározás volt a sertéstenyésztő ágazat felszámolása. A szarvasmarha-tenyész- j tésben a tejhozam emelkedik, és a számítások szerint ez az ágazat az idén már nyereséges lesz. Az ipari ágazat a terveknek megfelelően produkált. Erre a területre vár, hogy ellensúlyozza a sertés- tartásból kieső nyereséget. Az idén januárban 40 fős ipari ágazatot hoztak létre, amelynek árbevételi tervét 15 millió forintban szabták meg. Négy hónap leforgása alatt ebből 6,1 milliót teljesítettek. Decemberben megszüntették a varrodát, helyette orsózóüzemet állítottak fel. Várhatóan az is kedvezően munkálkodik majd. Az önkritikus beszámolóból az is kitűnt, hogy nem írható minden baj csupán az időjárási ártalmakra. A vezetés és a szakembergárda erősítésére is szükség van. Változtatásokat és átcsoportosításokat hajtottak végre. A növénytermesztésben, két ágazatot összevontak, minden területen, ahol lehetséges volt, teljesítménybérezést vezettek be, a normákat felülvizsgálták. Az improduktív dolgozók létszámát öt személlyel mérsékelték. Némi költségcsökkenést értek el a takarékos anyag- és készlet- gazdálkodással. A rét, legelő egy darabját kukoricatermesztésre használják. A növény- védelemhez szükséges kemikáliákat szakszerűbben, hatékonyabban és takarékosabban használják. A rendszeres havi értékelés megfelelő áttekintést ad a hozamok alakulása, a költségek, munkabérek felhasználása terén. A munkafegyelem és a jó minőségű munkavégzés érdekében megtették az első lépéseket, de a többi még hátravan. Bevált gyakorlattá lett, hogy a kampánymunkák előtt megbeszélik az érintettekkel a feladatokat, és a jó minőségű feladatvégzésre, az időbeni befejezésre célprémiumot tűznek ki. A tsz pártalapszerve- zetének vezetősége és taggyűlése, többször napirendre tűzte a fontosabb ágazatok tevékenységét, értékelve az intézkedési tervbe foglaltak végrehajtását. Az általuk hozott javaslatok, határozatok segítették a gazdálkodást, amit a Holdfényes beszámoló A z idén a megszokottnál később került sor a tanácstagi beszámolókra. Azért tolódott ki az időpont, mert az ésszerűség azt kívánta; várják meg, amíg Cegléd Város Tanácsa jóváhagyja a település VII. ötéves tervét. Miután ez megtörtént, nyomban ösz- szehívták a tanácstagi körzetek lakóit. Volt olyan tanácstag, aki azon melegében a tanácsülésről egyenesen a beszámolójára ballagott. Téma volt bőven mindenhol. Az embereket — ha már rászánják magukat, hogy megjelennek — minden érdekli, s a legtöbb dologról van véleményük, épkézláb javaslatuk. Így aztán — meghallgatván az előadót — kialakul a párbeszéd, a vita. Vélemények ütköznek, egyik felvetés szüli a másikat. Közdolgokról, közgondokról van mit mondani, akár a város egészét érintő kérdésről, akár csak egy sáros mellékutca bajáról legyen szó. Így volt ez az 52-es tanácstagi választókerületben is, ahol Bognár János, az új tanácstag ismertette a testület megszabta célokat. Az érdeklődésre jellemző, hogy hatvanegyen jelentek meg a hívó szóra, és a részletekbe menő beszámoló után tizenhatan kértek szót. Szinte valamennyien közügyeket érintettek, reális hangvételű hozzáfűzéséket tettek. A jó szellemű ösz- szejövetel résztvevői — kellemes este lévén — nem a számukra kijelölt termet foglalták el, hanem kinn a szabadban gyűléseztek. Egyébként ehhez a körzethez tartozik a Szekér utca is, melynek polgárai tavaly utat építettek, árkot ástak, igazi lakóközösséggé ková- csolódva a közös kiadás és munkavégzés által. Nem csoda hát, hogy ezen az estén senki sem sietett haza. Az Esthajnalcsillag már magasan járt, lehetett vagy negyed tíz, amikor ki-ki a portája felé vette az irányt. (— ás) párttagok példamutató munkája is fellendített. Az év első négy hónapjá nak eredményei megfelelnek a terveknek, és eredményként könyvelik el, hogy millió forinttal kevesebb üzemviteli hitelt kellett felvenniük. A testület úgy vélte, hogy a Szabadság Tsz veze tőire és tagságára még nagy erőfeszítések várnak, s a fejlődésben gyorsabb ütemet kell elérni. A növénytermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés terén mutatkozó szakmai fejlődés ígéretes kezdet. Továbbra is a megfelelő szakemberekre kell támaszkodni, szükség szerinti cseréket is vállalva. Joggal elvár ható, hogy a szövetkezet visz- szaszerezze régi rangját, ismét felküzdje magát a középmezőnybe, hiszen földjei termelési körülményei semmiben sem térnek el az őt körülvevő gazdaságokétól. T. T. Az érdekvédelmi bizottság szerepéről Hajnalba nyúló viták után Névjegy. Bende Zoltán, a ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola diákja (111/A). Jó rendű tanuló, közel a kitűnőhöz. Kedvenc tárgyai a biológia és a történelem. A matematikát nem túlzottan kedveli. Hobbija a könyv, az olvasás, régebben dzsú- dózott. Állatorvosnak készül. A KISZ XI. kongresz- szusának küldöttje, a diákszekció tagja volt. — Mennyit aludtál a kongresszus idején? — Nem sokat, naponta úgy legfeljebb 4—5 órát. A szekció ülése például hajnali kettőig tartott. Főleg azért, mert a' felszólalók igen gyakran bocsátkoztak ismétlésekbe. Sokan először szerepeltek nagyobb nyilvánosság előtt, megijedtek, s nem tudtak elszakadni az előre leirt fogalmazványuktól, így aztán újból elmondták, amit előttük már mások is. És persze éjszaka nagy vitákba keveredtünk. — Miről szóltak az éji eszmecserék? — Kiértékeltünk egy-két hozzászólást, elsősorban a Pest megyei küldöttekkel, beszélgettünk a napi eseményekről, amik nem kötődtek föltétlenül a kongresszushoz. — Mivel foglalkozott a leg emlékezetesebb hozzászólás? — A politikai vitakörökkel. Arról volt szó, hogy nem jók a körök anyagai, nem jók az előadók. Hát ezzel én nem értettem egyet, mert kizárólag az alapszervezeten múlik a vita sikere. És akkor sincs semmi baj, ha a külpolitika történetesen nem érdekli a Szépség és tradíció Vásznain a lélek rezdülése A TOLDY FERENC KÖRHÁZ kicsire méretezett tanácstermében most újabb kamarakiállítás fogadja a látogatókat. Ez alkalommal Vati József Munkácsy-díj-as festő vásznaiban gyönyörködhet a szépet kedvelő közönség. Ö még olyan alkotó, aki a nagybányai festőiskola egykori tanítványait mondhatja mestereinek. A háború után — frissen szerzett érettségi bizonyítvánnyal a zsebében — érkezett a fővárosba, hogy megkezdje tanulmányait a NÉ- KOSZ keretében létrehozott Derkovits Akadémián. Egyévi előtanulmány után lett a Képzőművészeti Főiskola növendéke, ahol kezdetben Bernáth Aurél, Pór Bertalan, majd három évig Szőnyi István volt a tanára. Tanulóévei alatt a főiskolán oktatott Berény Róbert, Pátzay Pál és Kmetty János, akiben később atyai barátját tisztelhette. 1955-ben Miskolcon telepedett le, ahol tizennyolc esztendőt töltött bekapcsolódva a vidék művészeti életének vérkeringésébe. A helyi és a környékbeli alkotók területi szervezetét ő hozta létre és irányította hosszú éveken át. Jelentős része volt az azóta híressé vált miskolci grafikai biennálék megszervezésében. Mint fiatal festő sok szép feladatot kapott. Szívesen vállalt figurális kompozíciókat, naturális munkákat. A miskolci pártszékházban van egy húsz négyzetméteres freskója, Diósgyőrött egy harminc négyzetméteres pannója. Kapáló asszonyokat, bányászokat, földosztó parasztokat vitt a vászonra akkoriban. A hivatalos elismerés nem késlekedett; 1956-ban a Derkovits-ösztöndíj tette számára lehetővé a gondtalan fejlődést. 1966-ban Mun- kácsy-dijat kapott. A Nemzeti Galéria fél tucat munkáját őrzi. A csoportos tárlatokon mindig a fő helyen függtek az alkotásai. Az utóbbi időben csak önálló kiállításokat rendez. Jobbára tájképek és csendéletek kerülnek ki az ecsetje alól. Művészetében a folytonosság híve. Sohasem tartozott az avant- garde irányzathoz mint ahogy a nonfiguratív munkákkal sem tud azonosulni. Neki kezdettől fogva az a törekvése, hogy realista alkotóként örökítse meg a világot, közérthetően, a szépet felmutatva és megőrizve a tradíciót. MOSTANÁBAN többnyire tiszakécskei és dunántúli tájakat, folyópartokat, csónakos halászokat, horgászokat, napraforgókat és virágcsendéleteket visz a vászonra. Alkotásai kiegyensúlyozottan komponált, gazdag színvilágú munkák, amelyek a festő imponáló mesterségbeli tudását és a lé lek finom rezdüléseit egyaránt elénk tárják. Vati József képei alkalmasak arra, hogy zaklatott életünket szebbé, nyugodtabbá tegyék. Intim belső terekben, családi otthonokban a lakások díszei lehetnek, amelyek mindig örömet okoznak, ahányszor csak megpihen rajtuk a tekintet. Tamasi Tamás Vati József festőművész kiállítása a kórházban (Apáti-Tóth Sándor felvétele) gyerekeket, van a belpolitikában éppen elég izgalmas téma. Nem akad az iskolában megfelelő előadó. Na és? Szerintem például a városi KISZ- bizottságon biztosan találni olyan fölkészült munkatársat, aki le tud vezetni egy beszélgetést. Nagy figyelemmel hallgattam egy másik fejtegetést is. ami azt foglalta össze, hogy a diákokat ne csupán a végrehajtás, hanem a döntés előkészítésének folyamataiba is vonják be. Ugyanis, ha egy rossz döntést elfogadunk és végrehajtunk, az pontosan olyan, mintha önként raknánk a fejünket a pallos alá. Hogy miféle területeken lenne erre szükség? Nem kell nagy dolgokra gondolni. Mondjuk, a házirend vagy az órarend kialakítása. Itt volna’óriási szerepük a ma még csak formálisan működő érdekvédelmi bizottságoknak, abban, hogy tolmácsolnák a diákság véleményét. Persze, az sem mindegy, kiket választanak egy-egy ilyen bizottságba. Aki tutyi- mutyi, nem mer megszólalni, annak nincs esélye a változtatásra. A bizottságnak ugyanakkor megfelelő ellenőrzés mellett kell dolgoznia. — De ki ellenőrizzen? — Maguk a diákok meg a KISZ-bizottság, és a tanárok segítsége is elkelne. — Melyik küldött-társad maradt meg leginkább az emlékezetedben? — Sok érdekes emberrel találkoztam. Többek között Kecskés Judittal, aki szintén Pest megyét képviselte. Kissé kapkodva beszélt, de lehengerlőén, vitára ösztönözve, fé- kezhetetlenül, és el tudta fogadtatni magát. Ettől függetlenül nem mindenben értettünk egyet. — Milyen hangulatban folyt a diákszekció ülése? — Engem meglepett kissé, amit tapasztaltam. A megyei értekezletet ugyanis á kötetlenség jellemezte, spkszor egymás szavába vágva mondták el véleményüket a küldöttek. Mir-már fegyelmezetlenül, beleesve a demokrácia csapdájába. A kongresszuson viszont épp ellenkezőleg: érezhetően nagyobb távolrág volt a küldöttek és a levezető elnökök között. Még azt is meg kellett szavazni, hogy szavazzunk-e. Mármint arról, hogy egy-egy fölvetés belekerüljön-e az összefoglalóba. Hosszú, fárasztó viták nyomán alakultak ki az álláspontok. De ezért senki sem aludt el. — Melyek voltak a szekció legfontosabb mondandói? — A mozgalom politikai jellegének erősítése, az érdek- képviselet színvonalának emelése, módszerbeli változatossága, az, hogy a diákok ne csupán a KISZ-en belül vállaljanak közéleti feladatokat. És természetesen a tanár—diák viszony: hogy miképpen lehetne szorosabbra fűzni, egyenrangúvá tenni a két fél kapcsolatát. V. S. Fogadóóra Sós János, a városi tanács elnökhelyettese június 11-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Cscmő Gyanús feleség Nekem a feleségem gyanús címmel tart előadói estet június 7-én 20 órai kezdettel Almási Éva és Garas Dezső a Csemői Községi Tanács dísztermében. Balettvizsga A ceglédi Kossuth Művelődési Központban június 8-án 15 órakor kezdődik az intézmény balettcsöportjainak vizsgája. Tábortűz a tornateremben így jutottak a csillagig — Hosszú és meglehetősen mozgalmas volt az elmúlt hét, a 40 éves úttörőmozgalmat ünnepeltük. Kimondottan erre az alkalomra állítottuk össze a programot. Persze így volt ez a város valamennyi iskolájában. Nálunk már vasárnap elkezdődött az ünneplés. Ugyanis egy pedagógus kollégánkkal önként jelentkező lányok és fiúk futottak Budapesten Afrikáért — mondja Nagygyőr Árpád, a ceglédi Táncsics iskola igazgatóhelyettese, volt úttörőcsapat-vezető. — Minden napra szerveztünk valamit — sóhajt fel megkönnyebbülten Milus Istvánná úttörőcsapat-vezető. Hétfőn akadályversenyt rendeztünk a putrisarki erdőben. Volánbusszal és kerékpárral mentünk ki. Októberben lesz a Dobó Katica úttörőcsapat 40 éves. A híradónk anyaga és dokumentjei alapján készültek fel diákjaink az elméleti versengésre. Kedden vetélkedő-délutánt tartottunk az udvaron és néhány tanteremben — 6—8 színhellyel. — Szerda, május 28-a jelentős dátumként vonul be az iskolánk történetébe — veszi át a szót az igazgatóhelyettes. Elkészült az olyannyira áhított kitűnő mv anyagpályánk, amelyet pedagógusok, diákok futballmérkőzéssel avattuk fel. Sokan szerettek volna a gyerekek közül játszani, ezért két összecsapást tartottunk. Igen ám, de bírja ezt energiával? Egyébként rettenetesen élvezték a dolgot. — Ügy terveztük, hogy mi is focizunk a lányainkkal, ám lemondtunk erről, mivel egykét kolléganő egyéb elfoglaltsága miatt nem ért rá. Sebaj, majd legközelebb. A pálya itt lesz holnap is, és mi állandóan szervezgetünk valami hasznos elfoglaltságot. S nem ijedünk meg a váratlan fordulatoktól. Pénteken tábortüzet terveztünk az udvaron. Aggódva figyeltük a kövér felhőkét az égen. Az eső nem tudta elmosni sem a jókedvünket, sem az eseményt. A tornateremben tartottuk meg a tábortüzet a 7/b-sek közreműködésével — a tűz helyett jelképesen színes villanykörték égtek. S több száz torokból hangzott fel a kedves ének: Úttörők vagyunk mi, vidám gyerekek. Szombat délelőtt. Bágyadtan hunyorgó nap. Rakoncátlan szél karistolja az udvaron, a tegnapról itt felejtett esőtócsatükröket. Összekócolja a szépen fésült, lakkozott frizurákat, idétlenkedve felkapja a szoknyák szélét. Körben szülők, avató szülők, ujjak satujában szomorkodó virágok. Kisdobos- és úttörőavatásra bevonuló didergő nebulók. Rövid ünnepi beszéd. Eskütétel. S egyetlen hatalmas emberfolyam árasztja el, a nyakkendő felkötéséhez nyakukat nyújtogató diákokat. Martinusz Ferenc, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának főmurkatársa, a megyei úttörőelnökség tagja átadja a 15-ös számú Dobó Katica úttörőcsapatnak a Vörös Selyemzászló Csillagját. Ilyen magas kitüntetést ebben az évben, Pest megyében a Táncsics iskolán kívül még senkinek sem sikerült elérnie. Ezután Márkus Erika, a városi úttörőelnökség elnöke jutalmazta meg a legjobb kisdobosokat és úttörőket. Aztán szétrebbentek az ünnepeltek. Játékos műsorok várták őket, az aszfaltrajzver- senytől kezdve, a Walt Dis- ney-filmeken át a számítógépcsodákig. Hétfőn a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a hagyományos Táncsics-est- tel ünnepelt az iskola, amelyen az év legsikeresebb diákprodukciói kerültek a közönség elé. F. F. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
