Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-04 / 130. szám
6 «ST • Mm. vei] 1986. JÜNIUS 4., SZERDA mJogi takácsok— Ingatlanszerzés bejelentése ® Az öröklési szerződés felbontásakor el kell számolni Tanya üdülő céljára nem vásárolható Két elvi elöntés » Rossz táp — Sérült szobrok 0 T. M. I. gödöllői olvasónk kérésére ismertetjük az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban 1986. július 1-jétöl hatályos változásokat. Ettől az időponttól kezdve az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti kérelmet nem az illetékhivatalhoz, hanem a földhivatalhoz kell benyújtani. Nem változott a szerződés benyújtásának határideje, az továbbra is harminc nap a szerződés aláírásától számítva. A mulasztás esetére, járó bírságot viszont felemelték és azt a fizetendő illeték 10%-áig terjedő összegben lehet megállapítani. Az ingatlanbejegyzés iránti kérelemben fel. kell tüntetni a felek nevét és lakáscímét, személyi számát. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, valamint annak legalább két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. • öt éve kötöttem öröklési szerződést, melyben arra vállaltam kötelezettséget, hogy eltartok egy idős asszonyt. Időközben kapcsolatunk annyira megromlott, hogy mindketten fel kívánjuk bontani a szerződést. Kérdésem, megkaphatom-e azokat a költségeimet, melyeket öt éven keresztül az eltartásra fordítottam? — írja F. S. A bíróság bármely fél kérésére megszünteti a tartás ellenében kötött öröklési szerződést, ha annak célja a tartásnak életjáradékká történő átváltoztatásával sem valósítható meg. A szerződés felbontásakor a bíróságnak gondoskodnia kell a jelek megfelelő kielégítéséről. Ez nem pusztán matematikai kérdés. Nem a szerződéskötés előtti állapotot kívánják visszaállítani, ezért az utolsó elszámolásnál nemcsak a számszerű adatokat veszik figyelembe, hanem azt is, hogy a szerződés megszüntetésére ki adott alapos okot, s ki milyen helyzetbe kerül a szerződés felbontásával. Ennek figyelembevételével kerülhet sor az időközi beruházások : értékének elszámolására is. Alaposan vizsgálja a bíróság a szembenálló felek összes személyi körülményeit, vagyoni, jövedelmi viszonyait, az eltartott létfenntartásának további alakulását, az eltartók által .viselt terheknek az ő további életüket befolyásoló jelentőségét is. Az adott és kapott szolgáltatások számbavétele után a megfelelő kielégítést oly módon kell biztosítani, hogy egyik fél se jusson meg nem érdemelt előnyhöz, de a másik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe. Az elszámolásnak, a felek kielégítésének általában egyidejűleg kell történnie. Előfordulhat. hogy a kielégítést valamelyik fél nem tudja a másiknak egy összegben megadni. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy a kapott szolgáltatásokat részletben fizesse visz- sza a kötelezett. Az öröklési szerződés felbontásakor a bíróság hivatalból intézkedik a felek megfelelő kielégítéséről. 9 B. P. vácszentlászlói olvasónk nagykorú gyermekének tanyát akar vásárolni lakásgondjainak megoldására. A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmát jogszabályaink különleges előfeltételekhez kötik és a külterületi földet általában csak a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély szerezheti meg. A tanya és annak használatához szükséges földtulajdon megszerzéséhez azonban az ingatlanforgalomra, illetve a személyi földtulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vásárlás során tulajdonba került földterület a 6000 m2-t nem haladhatja meg, ebbe a földterületbe azonban a belterületi és a zártkerti tulajdont is be kell számítani. Fontos tudnivaló, hogy a tanya tulajdonosa csak azt követően adhatja el ingatlanát, ha az a termelőszövetkezet, illetve állami gazdaság, melynek területén fekszik, nem kívánja elővásárlási jogát gyakorolni. A magánszemélyek között adásvételhez, ajándékozáshoz, cseréhez természetesen a földhivatal jóváhagyása is szükséges. Mindezek megléte esetében is csak akkor idegeníthető el a tulajdonjog, ha az nem a vásárló pihenésére, ki- kapcsolódására szolgál. Ugyanis a tanya tulajdonjoga üdülővásárlás céljára nem szerezhető meg. 9 Z. O. szentendrei nyugdíjas súlyosan megbetegedett és hosszú időre kórházi ápolásra szorul. Gyermekei külföldön élnek, hozzátartozója nincs. Háza hónapok óta felügyelet nélkül áll, szomszédai attól tartanak, hogy az értékei tönkremennek. Milyen módon lehet segíteni rajta? — érdeklődnek szerkesztőségünktől. Az ügyeiben akadályozott személy képviseletében gondnok vagy eseti gondnok is eljárhat. A kirendelést bárA budapesti agglomeráció regionális rendezési tervét a Minisztertanács 1027/1986 (V. 22.) számú határozatával jóváhagyta. A terv alapján a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága a fővárosra és a kerületekre 1988. december 31- ig, a Pest Megyei (Tanács végrehajtó bizottsága, az agglomerációba tartozó településekre 1989. december 31-ig gondoskodik az általános rendezési tervek elkészítéséről, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról. A mezőgazdasági és élelmezési miniszter módosította az 5/1982 (II. 22.) MÉM számú, a kitüntetésekről szóló rendeletét. A változások következtében a MÉM termelési nagydíjával, a Fasching Antal, Nagyváthy János, a Nyisztor György, az Üjhelyi Imre Emlékéremmel, továbbá az Eredményes Fásításért Emlékéremmel és jelvénnyel, vala„Örökzöld” téma. Évente számíthat a negyvenesek derékhadának érdeklődésére. Ezért vissza-vissza kell térnünk rá. Tehát főként a negyvenes éveik közepén-végén járó asz- szonyokat érinti, akik túl vannak a gyerekszülésen, és most már unokáik nem kis gondját is átveszik. Akik 30 év körüli szolgálati, viszonyukkal a hátuk mögött munka után idős szüleikhez rohannak, mert azok közül sokan már ellátni is képtelenek önmagukat. Szóval a leginkább igénybe vett korosztály tagjai azok, akik úgy érzik, nem bírják tovább a terhelést minden fronton. Orvosi vizsgálatok során kimutatható szervi betegségük nincs. Legalábbis akkora, hogy az rokkantnyugdíjra jogosítaná őket. A kifáradt szervezet ideig-óráig regenerálódhat a táppénzes napok alatt. Aztán ki-ki újra nyúzza magát a szövőgép, az eladópult mellett, vagv éppen a katedrán. Mert annyi jogismerete ma már mindenkinek van, hogv ismeri a „megszakítási idő” fogalmát. Vagyis azt, hogy akinek a szolgálati idejében egyhuzamban 5 évnél hosz- szabb megszakítása van, csak akkor számíthat arra. hogy a korábban megszerzett idejét beszámítják nyugdíjának megállapításakor. ha újabb ötévi szolgálati időt szérez. Az egyhuzamban hosszabb kifejezésre érdemes odafigyelni. Ugyanis, ha valaki akármilyen rövid időre is, de vállal olyan munkát, ami szolgálati időnek számít, már elölről kezdheti számolni az öt évet. Érdemes felsorolni azt is, melyek azok az idők, amelyek nem számítanak megszakítási mely érdekelt személy kérheti, vagy azt a gyámhatóság hivatalból elrendelheti. A gondnok legtöbbször vagyonkezelői feladatokat lát el, ennek körében jogosult arra is, hogy a gondnokoltat hatóság előtt képviselje. Megtehet továbbá minden olyan- intézkedést, amely az illető személyt károsodástól óvja meg. Az eseti gondnok általában egy meghatározott ügyben kap hatósági megbízást a képviseletre akkor, ha a segítségre szorulónak nincs törvényes képviselője, vagy gondnoka. Z. O. esetében, mivel vagyona megóvásáról és nem eseti képviseletéről van szó, azt tanácsoljuk aggódó olvasónknak, hogy a pontos adatokat közölje a gyámhatósággal, ahol hivatalból gondnokot fognak kirendelni az idős ember vagyonának védelmére. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra között díjtalan jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. és a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényhez járó pénzjutalmat a dolgozó átlagkeresetének, valamint a keresetszabályozó adók számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az ÄBMH elnöke módosí- tottta a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának egyes kérdését. 8/1986. (V. 22.) ÁBMH sz. A rendelkezések alapján a szülés céljából történő hazatérés, valamint itthoni szülés esetén az anya és a gyermeke után a szülést követő 168 napig , családi pótlék jár, amelyet a 31. naptól kezdődően forintban kell fizetni. Kórházi ápolás végett, továbbá a gyermek kórházi ápolása céljából a gyermeket kísérő szülő hazatérése esetén korlátozás nélkül megilleti a dolgozót a családi pótlék, amelyet a 31. naptól forintban kell kifizetni. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1983. évi 20. számából ismerhetők meg. időnek, bár ezalatt nincs szolgálati időre jogosító joigvi- szony. Figyelembe veszik a szolgálati idejét annak, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az azt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, megrokkant, és a rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Nem számít be a megszakítás idejébe az az idő, amely alatt az igénylő a szolgálati idő megszűnését követő öt éven belül kezdődő: öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban vagy rendszeres segélyben részesült; 1952. január 1-jét megelőzően legalább 20 százalékos, azt követően pedig legalább 50 százalékos munkaképesség-csökkenése alapján baleseti járadékban részesült; kórházi ápolás alatt állt. 1945. január 1-je és a tanácsok megalakulása között eltelt időben községi bíró volt, diplomáciai mentességet élvező szervnél vagy személynél olyan munkaviszonyban állott, amelyet szolgálati időként figyelembe venni nem lehet; az 1952. január 1-je előtt érvényben volt jogszabályok alapján betegség esetére önkéntesen vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosított volt. Sokan kérdezik, lehet-e ma „önkéntes fizetéssel” szolgálati éveket szerezni? A válasz Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet egy másik tsz-szel igen nagy mennyiségű napospulyka átvételére kötött szerződést. A felnevelésük utáni értékesítésre egy vállalattal állapodott meg. Az állatokat egy ideig a saját, majd az eladó által küldött táppal etették. Nem sokkal később a baromfiak megbetegedtek. A tápból vett mintából az állatorvos, majd az illetékes állategészségügyi intézet megállapította: az a táp, amit az eladó tsz küldött, nem volt megfelelő. Ilyen előzmények után a vevő tsz az eladó tsz ellen 780 ezer forint kárának megfizetéséért pert indított. Ebben arra hivatkozott, hogy a rossz minőségű táptól a pulykák megbetegedtek, ezért a kívánt súly elérése érdekében az előírt időn túl volt kénytelen azokat tartani, és ezzel jelentős többletköltsége keletkezett, továbbá a baromfiakért kevesebbet kapott. Az elsőfokú bíróság az eladót 97 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A végzés indoklása szerint az eladó elismerte, hogy a táp, amit küldött, minőséghibás volt, s emiatt a pulykákat tovább kellett etetni, s mindezekért kártérítéssel tartozik. Az azonban nincs tisztázva, hogy ez a hiba a teljes mennyiségre vonatkozik-e, az egész állomány ezt a tápot fogyasztotta-e, s ezért történtek a megbetegedések. Azt sem állapították meg, hogy a túltartás miatt mennyi többletkiadás merült fel, s hogy a tervezettnél kisebb súlyú állatok értékesítésénél menynyi volt az elmaradt bevétel. Mindezek tisztázására új szakértői véleményt kell beszerezni, mert csak ezek alapján bírálható el az eladó kártérítési felelősségének mértéke. ★ Kínos kalandja támadt egyik neves szobrászművészünknek. Kiállítás rendezésére huszonnyolc alkotását adta át egy vidéki művelődési központnak. A szobrokat egyértelmű nem. Az elismerési díj fizetése ugyanúgy nem szolgálati idő. szerzésére jogosító lehetőség, mint az imént felsoroltak. Mindezeknek csak abból a szempontból van jelentősége, hogy ezek az idők leszámítandók a megszakítás szempontjából. Tehát nézzük, mit kell tenniük azoknak a megfáradt asszonyoknak, akiknek több mint öt évük van a nyugdíjuk eléréséig. Fel kell keresniük a lakóhelyük szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot, ahol be kell adniuk az elismerési díj fizetése iránti kérelmüket. Mégpedig a „megszakítás” kezdetétől, rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantnyugdíj megszűnésétől számított egy éven belül. A kérelem benyújtásakor igazolni kell a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnésének az időpontját és az elismerési díj összegének szempontjából irányadó utolsó 3 havi keresetet. (A rokkantnyugdíj havi összegét.) Az elismerési díjat a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizetni. Ha az elismerési díj fizetője egy hónapnál hosz- szabb időn át keresőképtelen beteg, és ezt igazolja, kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) a keresőképtelenséget okozó betegség egy hóraoot meghaladó tartamára az elismerési díj fizetése alól mentesíti. Dr. Kertész Éva nemcsak ebben a központban, hanem még két másik vidéki művelődési házban is bemutatták. Amikor azonban visszaérkeztek, kiderült, hogy közülük tizenhét megsérült, aminek következtében — mint a szakértő bizottság megállapította — értékük 79 ezer 650 forinttal csökkent. Ennek megfizetéséért a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja az ellen a művelődési központ ellen, amely a szobrokat elsőként vette át, kártérítési pert indított. Az alperes azzal védekezett, hogy a műalkotásokat a szobrász beleegyezésével, kiállítási célra — teljesen épen — az egyik vidéki művelődési háznak adta át, az pedig egy másik művelődési házba továbbította, ahol az alkotásokat szintén bemutatták. Fia a szobrok megrongálódtak, ők felelősek érte. Ezért mindkettőjük ellen keresetet indított. Az első művelődési ház elismerte, hogy egy posztamens nála eltört, de arra hivatkozott, hogy a többit épségben továbbította a másik művelődési háznak. Ez viszont azzal védekezett, hogy amikor a szobrokat megbízottai átvették, azok mint laikusok, a nonfiguratív műveken a sérüléseket nem ismerhették fel. Hangoztatta: a szobrokat nagyon gondosan csomagolva küldte vissza, tehát azok a szállítás alatt nem sérülhettek meg. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította a művelődési központ kártérítési felelősségét, de az általa előterjesztett kereset alapján azt a művelődési házat, amely egy talapzat eltörését elismerte, 3600, a másikat 76 ezer 050 forint megfizetésére kötelezte. Ez utóbbinak a védekezését nem fogadta el, mert neki kellett volna bizonyítania, hogy a szobrok nem nála törtek el, ezt azonban nem tudta. igazolni. A megalapozatlan vállalkozás, a túlságosan gyors gazdagodás utáni vágyakozás vitte a vádlottak padjára Géczi Istvánt. Nem egyedül került összeütközésbe a törvénnyel. Tizennégy társa — bár kisebb vétséggel vádolva — szerepel még ebben az ügyben. Géczi István 1984 márciusában kapta meg a Vecsési Nagyközségi Tanács iparigazolványát, amely redőny és roletta készítésére, javítására jogosít. Járták az országot A mesternek ekkor — a tervezett üzlet volumenéhez képest csekély — mindössze hatvanezer forint készpénze volt, s még OTP-re felvett 100 ezer forint kölcsönt. A vállalkozás lassan indult és ezért elhatározta, hogy ügynököket, üzletkötőket is alkalmaz. Még azon a nyáron, részben újsághirdetés útján ismerkedett meg leendő munkatársaival. Miután megállapodtak, megbízóleveleket és megrendelő tömböket adott át nekik lepecsételve. Az ügynökök pedig, akiknek a száma lassan tizennégyre szaporodott, járták az országot. Tudták, hogy többen is vannak Géczi alkalmazásában, de azt nem, hogy ilyen sokan. A mester fondorlatos módon megtévesztette őket. Egyrészt azt állította, hogy 3- 400 ezer forint készpénzzel rendelkezik, másrészt egy fővárosi kisiparos műhelyét — az utcáról, ablakon keresztül — mutatta nekik sajátjaként. Ezzel szemben a saját műhelye kicsi volt, gyengén felszerelt és alacsony kapacitású. Az ügynökei e tekintetben valamennyien vétlenek — bíztak benne, s jóhiszeműen vették fel a megrendeléseket, összesen négyszáznegyvenhat Ady jeligére a postán A postahivatal vezetője, akinek elszámolási gondjai voltak, és félt a fegyelmi felelősségre vonástól, olyan dolgokba keveredett, hogy végül súlyos bűncselekményekkel vádolva került a bíróság elé. Vörös Jánosné 1983 szeptemberében lett a ceglédi 4-es számú postahivatal vezetője. Múlt év március 22-én, záráskor észlelte, hogy 50 ezer forint hiánya van. A hibát nem tudta feltárni, és ezért a felelősségre vonástól tartva más megoldással próbálkozott. A TIGÁZ ceglédi díjbeszedőjétől átvett ötvenezer forint készpénzt nem továbbította, majd a következő havi hasonló összegű befizetésből pótolta. Ezt a manővert több hónapon keresztül megismételte., Később egy magánfél 163 ezer 900 forintos befizetéséből csípte le az említett 50 ezer forintot. Százezret bemutatóra szóló takarékbetétkönyvben „Ady” jeligére helyezett el, a takarékkönyvbe pedig a fél számára csak 3900 forintot tett. Amikor a különös ügyletek kiderültek, a postahivatal vezetője az okozott kárt megtérítette, de fegyelmivel elbocsátották, és feljelentést tettek ellene. A Ceglédi Bíróság Vörös Jánosnét egyrendbeli folytatólagosan jelentős értékre elkövetett sikkasztás és magánokirathamisítás miatt egy év és hat hónap — öt év próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. ügyféltől. Előlegként a vállalási ár 20-30 százalékát kapták meg, s ebből adódott a munkabérük. Felvett előlegek Ilyenformán, egytől több hónapig terjedő határidőre felvettek 1 millió százötvenhatezer forint előleget az elvállalt ötmillió forintos munkára. A megrendeléseket hetenként továbbították, s így Géczi Istvánnak tudomása , volt arról, hogy milyen horribilis összegekre rúg már az előleg, illetve a vállalás. Csekély íelszereltségű műhelyében, kis alaptőkével azonban ennek csak nagyon szerény hányadát tudta teljesíteni. A megrendelők egy idő után elvesztették a türelmüket, s a sorozatos panaszok nyomán a KIOSZ vecsési alapszervezete Géczi Istvánt tagjainak a sorából kizárta, az iparigazolványát visszavonta. Csalás, üzérkedés Az üzletkötők, miután látták, hogy a mester nem tudja teljesíteni a vállalásokat, más kisiparosokhoz továbbították a megrendeléseket. Ilyenformán a kár kilencven százaléka megkerült. Ugyanakkor az üzletkötők sem vétlenek, mert a megbízás elvállalásához csak magánkereskedői engedély birtokában lett volna joguk. Amivel azonban nem rendelkeztek. A Monori Ügyészség vádolja Géczi Istvánt nagyobb kárt ■okozó csalás, tizennégy ügynökét, illetve üzletkötőjét pedig üzérkedés bűntettével. Rövidesen a Pest Megyei Bíróság tárgyalja az ügyüket. Gál Judit NAP RENDELEÜI Eötvös Lorand-dijhcz mint az A megssakifási Idő fogalma Elismerési díj fizetése K. S. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. Redőnyt korlátlanul Megalapozatlanul
